Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

Kamill 1986. MÁRCIUS 7., PÉNTEK Gödi pluszok és mínuszok Újra a jobbak közé kell kerülni Tavaly még autóbusszal ér­keztek munkahelyükre a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet asszonyai-lányai. Vállalta a gazdaság a bejárás megköny- nyítését, de azóta arra kény­szerült, hogy utazásukat a me­netrendszerű közlekedésre bízza. ■— Azelőtt könnyebb volt, de meg kell értenünk a helyzetet — mondta Nánási Lászióné, a február 27-i köz­gyűlésen, melyről lapunk feb­ruár 28-i számának 1. oldalán tudósítottunk. A közös gazda­ság vezetői ennél súlyosabb intézkedésre is kényszerültek a múlt évben. Többek között felszámolták az évet 18 mil­lió forintos veszteséggel vég­ző, Vácott működő Dunaszolg Gazdasági Társaságot, a volt PETÉV jogutódját. — Súlyos hiba volt néhány évvel ezelőtt a szanált vállalat átvétele — állapította meg az elnöki beszámoló is, annak el­lenére, hogy a tévedés árát most a tavalyi tisztújítás után mégis meg kellett fizetni. * Sokra becsünk Mint megírtuk: a gazdaság 1985. évi nyeresége az egy- milliárd 700 millió forintos ár­bevétel mellett, mindössze 14 millió forint volt. Ezt a kis eredményt is sokra becsülik és a talpraállás jeleként te­kintik azok, akik tudják, az év első öt hónapjában még az 563 millió forintos árbevétel mel­lett 34 millió' forintos veszte­séget regisztrált a könyvelés. A helyzet javulása érdekében ezért nagyon határozott intéz­kedéseket kellett tenni, az irá­nyítás korszerűsítésétől a vesz­teséges ágazatok átszervezé­séig vagy megszüntetéséig, a munkafegyelem megszilárdí­tásáig. Pozitív és negatív előjelű számok és tények hosszú sora bonyolítja most az ellentmon­dásos képet. Annak mindenki nagyon örül, hogy nőtt a vágó­csirke-termelés, eredményében és hatékonyságában is javult a baromfihizlalás, az ólakban csökkent az elhullás. A mérleg azt bizonyítja, hogy helyes volt a vezetőség előző évi hatá­rozatát megváltoztatni, s meg­maradni tagként a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla­latban, amellyel helyreálltak a kapcsolatok, ismét jó az együttműködés. Ám azt töb­ben és több helyen is megkér­dezték Murvai Zoltán elnök­től: hogyan lehetséges, hogy a luhászattal is gondjaik van­nak, hiszen a közhiedelem sze­rint ez az igénytelen állatfaj­ta mindenütt megél, régen is a“ tarlót, az őszi, kopár mezőket legelték, a juhászok mégis jó­módú emberek voltak. A juhász természete — Nem volt hagyománya ennek az ágazatnak — hang­zott a válasz. A szövetkezet­ben készületlenül vágtak be­le a birkatartásba, a 12 ezer anyaállat gondozásának nem voltak meg a feltételei. Most számukat hatezerre csökken­tették, de így is csak az ártá­mogatás segít valamit, amiből 30 százalékos arány kellene, hogy rentábilis legyen a juhok tartása, ami népgazdasági szinten sem olyan rózsás, mint sokan gondolják. A tsz törek­vése most az, hogy az ered­mény a nullához közelítsen. Érdekes megállapítás: A ju­hászok meglehetősen különös, a megszokott környezetükhöz ragaszkodó emberek. Nem szí­vesen jönnek el a sík vidék­ről, ahol a pásztorkodásnak még mindig több az értő szak­embere és hagyománya. Érthe­tő, hogy közülük nem a leg­jobbakat sikerül, akár szolgá­lati lakás ellenében is, ide csa­logatni. Iparra, azaz kiegészítő mel­léküzemágakra és az alapte­vékenységre egyaránt szüksége van a gödi tsz-nek. Ha ugyan a Szobon működő Erdőtárs Gt- nek szintén a felszámolás ju­tott osztályrészül, a kis faipari üzemek tovább termelnek a közös gazdaság keretében. Az úgynevezett alaptevé­Péntektől péntekig Testületi ülések. A Kisiparo- ok Országos Szövetségének íelyi csoportja március 10-én .7 órakor tartja meg vezető­égválasztó közgyűlését.' Ta- lácskoziásuk színhelyéül a Jó- :sef Attila utca 21. sz. alatti, 'égi iparosházat választották. \ városi tanács végrehajtó Dizottsága március 11-én 13 írakor tartja meg soron kö- /etkező tanácskozását. Nemzetközi nőnap. A József \ttila Művelődési Központban na, 15 óra 45 perckor nyitják neg a művelődési központ és r városi szakmaközi bizottság íltal meghirdetett kézimunká­id dísztárgykiállítást. 17 óra­kor ugyanitt, az intézmény színháztermében; Válassz egy csillagot. Ajándékműsor a nő­nap tiszteletére, Korda György közreműködésével. Nőnapi teadélutánt rendeznek a 4. sz. pártaiapszervezet tagjai, a nyugdíjasok is 10-én 14 óra­kor a művelődési központban. Horgásznap. A Vasutas SE sporthorgászai szombaton 13 óra 30 perckor tartják köz­gyűlésüket a művelődési köz­pont színháztermében. Este horgászbállal folytatják a na­pi programot. Seregszemlék. Szülőknek, barátoknak ígér kedves prog­ramot az úttörők kulturális seregszemléje. 11-én 17 órától a 3. sz. általános iskola első és második osztályosai. 14-én 15 órától a felső tagozatosok csoportjai lépnek közönség elé a művelődési központban. Ez­után 18 órakor úttörőavatás következik. Negyvennyolc ' emlékére. Március 15-én 12 órakor ko­szorút helyeznek el a szabad­ságharc emlékművénél a Ha­zafias* Népfront, a KISZ, a Radnóti Miklós Gimnázium és az iskolák képviselői. A gyümölcsfák metszése. Gyakorlati bemutató a kert­barátok Huba utcai székházá­ban, 9-én 16 órától. Orvosi ügyelet. 7—9-ig: dr. Maár Ildikó, 10-én: dr. Varga Imre, 12-én: dr. Gógucz At­tila, 13-án: dr. Debreczeni Lo- ránd, 14—16: dr. örményi László. kenység, melynek fő területe az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés, nem a vára­kozásnak megfelelő eredmé­nyeket hozta. Pedig, ha vala­minek, akkor ennek a terület­nek aztán igazán van jövője •Pest megyében. A legközeleb­bi piac akár Vác, Dunakeszi is lehetne, de vevőként jöhet­nek számításba a környék nagy településein élő ipari munkások. Erről beszélt a közgyűlésen Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke is, aki közölte: ennek a terület­nek a városellátó jellegű sze­repet kell betöltenie, erre tö­rekszenek a megye gazdasá­gai. Ebbe szélesebb értelem­ben persze mindaz beleérthe­tő, amely az áruellátáshoz, a szolgáltatásokhoz tartozik, s így nemcsak az alaptevékeny­séggel azonos. Intenzív módszereket Több mint négyezer ember kenyeréről, életszínvonaláról van szó Gödön. Ahhoz, hogy a közösség helyzete szüntele­nül javuljon, az intenzív gaz­dálkodás módszereit kell al­kalmazni. Erre hívta fel a fi­gyelmet a dunakeszi pártbi­zottság végrehajtó bizottsága is. A közgyűlésen jóváhagyott középtávú terv szerint válto­zatlan árbevétel jnellett 1990-ig el kell érni az évi 75 millió forintos eredményt. A cím alatti képen: A ju­hászainak nem volt hagyomá­nya. DU^AKESZ| A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA­...........-* Ne mcsak az orvos dolga Gyermekeink egészségéért Minden szülő ismeri a várakozásnak azt a szorongató érzését, amely a gyermek betegágya mellett keríti hatalmába az embert. Az orvos­nak szóltak, üzentek vagy telefonállak, s a percek óráknak tűnnek, mert a csöppség láza emelkedik. Gyakori tünet ez napjainkban is, az influenzajárvány idején. Jó érzés tudni, hogy a városban és kör­zetében intézményesen foglalkoznak a gyermekgyógyászat ennél is sokkal szerteágazóbb kérdéseivel. Feltételek A városi pártbizottság vég­rehajtó bizottsági ülésén a kö­zelmúltban adott tájékoztatást a gyermekorvosi ellátás hely­zetéről dr. Gauland Mária cso­portvezető gyermekorvos. A mindenre kiterjedő jelentés anyagát vázlatosan sem lehet­ne a szűk terjedelmi határok között ismertetni. A tájékozó­dás azonban Sündenképpen jó arra, hogy meggyőző képet kapjunk az egészségügy fejlő­déséről ezen a területen is. Feltárta a doktornő írásbeli és szóbeli tájékoztatója azt a számos gondot, amellyel meg kell birkózni ebben a térség­ben, s ez a küzdelem nem­csak az egészségügy feladata, hanem a szélesebb körű össze­fogás vezethet némi ered­ményre. A körzetben kilenc gyer­mekorvos dolgozik. A függet­lenített vezető védőnő húsz körzeti és egy ifjúsági védőnő munkáját irányítja. Jelenleg csak Dunakeszin alkalmaznak főállású gyermekfogászt, míg Foton és Gödön a körzeti fog­orvosok tartanak iskolai és óvodai fogászati napokat heti egy alkalommal. Jól szervezett a csecsemőgondozás is, amely már összefügg a családok szo­ciális körülményeinek megis­merésével. Ezen a téren sok tapasztalatot szereznek, s oly­kor meg is lepődnek az orvo­sok és védőnők. Tünetek Az aggodalom hangján kö­zölte dr. Gauland Mária, hogy Foton a legrosszabb a helyzet, ahol a betelepülő lakosságnak az emberi tartózkodásra alkal­matlan helyiségeket is kiadják albérletként, s a rászorulók ezt is megfizetik. A gyermek számára hiányzik a meleg he­lyiség, sok esetben a meleg étel, ami viszont nem lakás­kérdés, hanem a szülői maga­tartás gondja. A koraszülés problémái között szerepel pél­dául az, hogy minden felvilá­gosítás és intés ellenére sok kismama fogyaszt alkoholt, dohányzik, alacsony a felelős­ségérzete. A körzet jellegzetes gondjainak egyike például, hogy a gyermekek 10 százalé­kának már óvodás korukban fénytörési hibájuk van, s az arány később 30 százalékra emelkedik. A szemüveg viselé­sére az orvos egyedül nem be­szélheti rá őket. Több esztendő Sok más, egyéb olyan jelen­ség került még szóba, melyek leküzdése hosszú évek szívós munkáját igényli. A város po­litikai vezető testületé a társa­dalmi segítség megteremtését szorgalmazza. Most időszerű frühen legyen? Hallgattam a fiatal ifjú­sági vezetők fejtegetéseit. Küszködtem a cikk megírá­sával, mert korlátot szab­tak a terjedelmi határok. Ilyenkor sóhajt fel a szer­ző, s mosolyog a szerkesz­tő. Kérlek, ez nem gumi­újság, amin nyújtani lehet. Most fortyog a katlan, zajlik a hangos gonöolkor dás a KISZ-ről, a fiatalok szervezeti életéről, az isko Ián kívüli nevelés és az ér dekvédelem kérdéseiről. Legyen nagyobb a köve­telmény — mondja a ta­nár. Minden téren ez hiányzik. — De mi legyen azzal, aki nem vállalja, legalább is egyelőre nem, a tudatos politizálást, a szervezeti fe­gyelmet, s lazább kötelékü csoport után vágyik? Ez az — mondják rá, szinte kórusban. Vágyik és keres ilyet. Jobb híján az aluljáróban modernnek vélt, hamis normákat kö­vetve. Meg kell adni a le­hetőséget, hogy a fiatalok maguk alakítsák ki az igé­nyeiknek megfelelő, a se gítséget is elfogadó csopor tokát. Azt hisszük, nincs ilyen igény, pedig létezik. Csak annyi ajtót kell meg­nyitni, míg szóba állnak velük, hogy a végén bele unnak. Konkrét esetek és idő­pontok említése nélkül hangzik el a vélemény, de itt és most, azzal a meg jegyzéssel, hogy ezt a váro­si küldöttértekezleten is szóba hozzák. Valódi tömegmozgalom Körte, szőlő - a jelvényen Néma felállással kezdődik a közgyűlés a Kertbarátok klubjában. Tisztelettel emlé­keznek elhunyt társaikra, de az élőkről sem feledkeznek meg olyan helyzétekben, ami­kor elkel a klubtársak segít­sége. összeforrott, jó közösség a Fiúba utcai székház népe, valódi mozgalmat teremtő társaság, melynek tábora a kisállattenyésztőkkel együtt jelenleg 905 tagból áll. Any- nyian vannak, mint egy ki­sebb falu lakossága. A város határából eltűnt az elhanyagolt gazos nádas, alig látható parlagföld. Helyette veteményesek zöldellnek, ter­A magyar konyha ? Hát... Sok a panírozott étel, ez szo­katlan. Gödöllőn most talált egy helyet, ahol sokféle mó­don készítik a halat, gyakran látogat ide. Ismeri Budapest műemlékeit. Mondják, hogy a szezon idején Stop jelzésű cédulákat ragaszt a kiválasz­tott szállítmányokra. Ez azt jelenti, hogy igényt tart rá A Findus cég öt éve nem reklamált, s a hűtőháziakkal itthon sem volt vita. A házi­gazdák sok ilyen kis cédulát szeretnének látni ezután is. Henrysson úr pedig minél több, lehetőleg marosi guru­lóst átvenni, mert akkor még hosszú ideig maradhat Ma- \ gyarországon. í gy találkoznak az érde­I kék. Közben az üzleti kapcsolatokkal együtt mélyül a szimpátia, erősödik a barát­ság. A svéd partner szerint ennek hosszú távon is van jövője. mésükkel kiegészítve a nagy­üzemek földjeiről betakarított zöldségfélét és gyümölcsöt, csökkentve a háztartások ki­adásait. Az évtized elején munkába vett parlagok ma a dunakesziek természetszerete­tét és szorgalmát dicsérik. Igaz, nemrég sokan tűnődtek elgondolkodva azon: — hogy lesz ezután? A gödi Duna- menti Termelőszövetkezettel kötött ötéves szerződés ugyan­is lejárt, Sikerült azonban megszerezni az újabb döntést: a földek továbbra is használ­hatók. Gazdasági és kulturális té­nyezőként egyaránt jelen van­nak a helybeli kertművelők a város társadalmában. Eddigi gyakorlatukról minden más, és sajnos nagyon sok formá­lisan működő klub is példát vehetne az országban, azzal a megjegyzéssel biztatva őket: valahogy így. Kedvtelésüket kisegítő gaz­dasági tevékenységnek tekin­tik a tagok, de mint nemrég hallottuk: az új növény, a broccoli termesztésében is szá­mit rájuk, s ebben profinak tekinti őket a Dunakeszi Hű­tőház. A széles látókörű vezetés, a sokoldalú segítségnyújtás jele, hogy a tagságot egyaránt segítik szakmai tanácsokkal, gépi eszközökkel, szerves anyagokkal és növényvédő szerekkel. E törekvés előnye, hogy mindezt olcsóbban sze­rezhetik be, s egyáltalán be­szerezhetik. Az új iránti nyi­tottság jele az is, hogy az idén meghonosítják a fekete ribizliből és egresből oltott jostát a város határában. — Ha klubházunk van. hasz­náljuk is — mondják ki. A szakmai könyvkölcsönzésen túl itt társas összejövetelekre is sor kerül, s az,egyébként nagyon hiányzó társaság élet­színtere a kör székháza. Körtét, szőlőt mutat az al­ma alakú, zománcozott új jel­vény. Ez is a kötődést, az ösz- szetartozást erősíti. Büszkén viselhetik a tulajdonosaik. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Erdős! Agnes elején Miskolcon is töltött né­hány hónapot, majd otthon lett művezető, s egyszer hir­detést olvasott, mely szerint két embert keresnek magyar- országi munkára. Erre negy­venhármán jelentkeztek, ö felelt meg a követelmények­nek. Szakmai tudását a mi élelmiszer-ipari techniku­munknak megfelelő iskolában szerezte, a tapasztalatait pe­dig majdnem három és fél évtized alatt annál a nagy- vállalatnál, amely a svájci Mesle konszern leányvállala­taként egész Nyugat-Európá- nak szállít, fagyasztott halat, konzervet. szörpöt, készétele­ket. A magyar málnát dobo­zos csomagolásban a svédor­szági kereskedők boltjaiban, más részét feldolgozva érté­kesítik. — Hogy érzi magát ná­lunk? — Kitűnően — válaszolja mosolyogva, s a konkrétumok listájára a kialakult barátsá­gok, a magyarok közvetlen­sége, családias kapcsolatai ke­rülnek, s a jó kollégák. No és nem utolsó szempont, hogy a külföldi pénzéhez képest itt az árak is alacsonyabbak. Ha tehát két ország közül ismét választani kellene, Magyaror­szágra jönne — válaszolja a kérdésre. Magyarok és svédek egyfor­mán szeretik a sportot. Főleg a foci számít közös témának. A rra lennék kíváncsi, hogy mi dolga akad egy mi­nőségellenőrnek télen, ha egyébként málnaátvétel a fel­adata. A kérdést azonban el­hallgatom. mert kiderül, hoj»y laikusnak tűnne, mivel egesz évben indulnak a kamionok a dunakeszi hűtőházból. Te­hát ilyenkor is van mit át­venni, miközben odakint nagy pelyhekben hull a telet hosz- szabbító márciusi hó. Sven Henrysson, a svédor­szági Findus cég minőségi ellenőre most is fehér mun­kaköpenyben szorít velem kezet, s mint az üzemben mindenki, ő is a főszezonra készül. Jelenleg a csomagoló­gépek javításával foglalatos­kodik. Otthon érzi magát nálunk, szinte Dunakeszi tiszteletbeli polgárává is avathatnák, hi­szen évente átlag 7 hónapot tölt itt, a hűtőház melletti szolgálati lakásban. Ennek az idén öt esztendeje. — Mi a feltétele, hogy va­laki külföldi átvevő legyen? — Harminckét évvel ezelőtt már dolgoztam Magyarorszá­gon. Akkor Csepelen vettük át a málnát — emlékezik vissza a jó kapcsolatok kez­detére. Szerinte 1955-ben in­dultak az első gyorsfagyasz­tott gurulósmálna-szállítmá- nyok, s Helge Andersson volt a svéd megrendelő. Sven Henrysson a nyolcvanas évek Hosszúra nyúlt a vendégség Találkoznak az érdekeink

Next

/
Thumbnails
Contents