Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-06 / 55. szám
mrvf < MKlifBt 1986. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK 5 Ismeretterjesztés széles körben A hallgatóság kérdez, hozzászól Pest megyében alapos, jó hagyományokra épül az ismeretterjesztés. Az érdeklődőket előadások, ankétok, találkozók vonzzák, és újabban az általános- és középiskolások is egyre többen járnak TIT-rendezvényekre. Számukra iskolájukban is tartanak előadásokat. ■ Heti filmtegyzetb Ágyúgolyó futam Dean Martin és Sammy Davis jr. az Ágyúgolyó futam című filmben Quilombo Ez a brazil filmlátomás Te már nagy kisfiú vagy nem díjra menő versengés, ez egyszerűen csak egy run. Egy futam, amelyben a motorimádó amerikaiak kiélhetik szenvedélyeiket, s tálán a régi telepesvér is felpezsdül bennük, hiszen őseik is átszelték a kontinenst — ha nem is éppen Lamborghinik- kel és Ferrarikkal, hanem ekhós szekerekkel vagy lovon. Egy ilyen futamnak, ha időre megy, értelemszerűen át kell hágnia a közlekedési szabályokat. Mivel pedig Amerikában minden államban (ha nem is alapjaiban, de egyes rendelkezéseiben) eltérő a KRESZ, az ágyúgolyó futam egyben a motormániások és a közlekedési rendőrök nagy vetélkedője is. Needham erre a kibékíthetetlen ellentmondásra alapozza a filmet. És hát persze magára a futamra, s a benne részt vevő alakokra. Akik között van mindenféle, őrült olajsejktől álpapig, magát Roger Moore-nak képzelő gazdag fickótól (akit természetesen Roger Moore játszik) vagány szexbomba lányokig, félnótás narkomán dokitól komputerőrült japánig. A cselekmény nem más, mint a futam, kelettől nyugatig, s persze a fi. gurák is jól bevált klisék. mellőzhette a sajátos afro- és dél-amerikai folklór meg a keresztény miszticizmus, a sámánhit, a látomások, az eksztatikus táncok s a csodák bemutatását. Mindezek azonban elválaszthatatlanul összekeverednek a realitásokkal — a ténnyel, hogy a portugál gyarmatosítók kegyetlen és kíméletlen küzdelmet folytatnak Quilombo népe ellen. Ez a küzdelem sokáig tartott, s a fekete rabszolgák pusztulásával ért véget. A harc azonban átnőtt a legendák világába. A film ezt a mítoszt is igyekszik megragadni! Pontosabban: be akarja mutatni a mítosz születésének pillanatát. Nagyjából sikerül is neki. Viszont a film egész eszköztára, a színészi játék stílusától a fényképezésig, a mozgástól a zenéig és a dialógusokig olyan furcsa és szokatlan egy európai néző számára, hogy csak nehezen élheti át a Quilombo alapvető szándékát, azt t. i., hogy emléket állítson egy spontán szabadságküzdelemnek és egy eltiport népcsoportnak Űj vonás volt a tavalyi ismeretterjesztésben a számítástechnikai tanfolyamok sora. A számítógépekkel és alkalmazásukkal egyre többen szeretnének megismerkedni. Az érdeklődők közt szép számmal akadnak úttörő korú és középiskolás diákok, szakmunkástanulók. Érdekes és sikeres szervezése volt a TIT Pest megyei szervezetének tavaly Sződli- geten a családpedagógiai tábor. Segítséget kaptak ehhez a megyei tanácstól, a pedagógusszakszervezettől, a KISZ- től, a Hazafias Népfronttól és a Vöröskereszttől. A TIT megyei szervezete tavaly első ízben szervezett országos tanfolyamot a gyógyszertári vállalatok vezetőinek időszerű kérdésekről, amelyeknek sikere, jó visszhangja volt. Sokoldalú érdeklődés Frissesség jellemezte a szakosztályok munkáját. Megerősítették a kapcsolatot a megyei társszervekkel és ez segítette a hatáskörök kiteljesedését. Megyeszerte a közművelődés fontos része a TIT munkája. Színes, változatos programot jelölt valamennyi szakosztálynál az idei munkaterv is. Külön jelentőséget ad a munkának a felkészülés a TIT IX. küldöttgyűlésére. Mérleget kell készíteni az elmúlt öt esztendőről, tiszta képet nyújtani a következő időszak tennivalóihoz. A feladatok jó része a VII. ötéves terv népgazdasági érdekeit szem előtt tartva, a műszaki és technikai fejlesztéseket lesz hivatva segíteni. A megyei programtervben nagy súllyal szerepel az értelmiség kapcsolattartásának segítése és ösztönzése, vagyis a különböző szakterületek, szakmák egymás közti eszmecseréjének szorgalmazása. Ankétok, továbbképzések segíthetnek a friss információcseréA Szentendrén élő és alkotó Kovács Éva keramikusművész március 7. és 22. között a Bács-Kisikun megyei Kece- len mutatkozik be, a nevelési központban. Ezzel a kiállítással Kovács Éva a nőnapot köszönti: bemutatva a fecsegő lányokat, a sétáló barátnőket, a szépséges menyasz- szonyokat vőlegényük karján, a vidáman táncoló párokat, a csemetéjüket babusgató anyákat, a népes családokat. A keramikusnő érdeklődése igen szerteágazó. Korábban inkább étkészleteket, dísztárgyakat készített, de legutóbbi tárlatain már figurális kerámiákkal mutatkozott be. Ezek osztatlan sikere eredményeként már hosszú ideje kisplasztikákkal foglalkozik. Művészete a magyar népi hagyományokból bontakozott ki, s ezt a hagyományt műveiben őrzi és továbbviszi. Figurái minden részletükben kedvesek. Az ártatlan, oly jellemző csillagszemek, a sűrű loknik, az apró kon- tyok. pörge bajuszok, dús szakállak, óriási kalapok, masnik, csipkés ingvállak, fodros ruhák az ötletek ki- fogyhatatlanságát mutatják. Játékos könnyedséggel formázza az anyagot, öltözteti figuráit. Ezek nemcsak önmagukban élnek, hiszen egymáshoz illeszkedve jegyespárrá, násznéppé, kis családdá alakulva, beszéd nélküli jeleneteket, életképeket elevenítenek meg. A kiállított kerámiák — amelyek a helyszínen megvásárolhatók — bizonyítják, hogy a Kovács Éva által kialakított sajátos színű és formájú kicsiny világ a maga nosztalgikus hangulatával a ben. Meghatározták: érvényesíteni kell a megyei pártbizottságnak azt az elvárását, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az ifjúság sokoldalú érdeklődését segítse kielégíteni. Mivel az érdeklődés és az igény láthatóan növekszik, ebben az esztendőben és a következőkben is megszervezik a családpedagógiai tábort; alaposan felkészült előadókról itt is gondoskodnak. A lelki egészségért TIT-feladat marad számos olyan képző- és átképző tanfolyam szervezése, megtartása, amely szakmát ad a hallgatóknak. Megfogalmazódott, hogy a számítástechnikai oktatást érdemes és ki is kell terjeszteni, hiszen az érdeklődők száma rendkívül nagy. Az általános iskolásoktól kezdve a felnőtt korosztályig mindenkinek lehetővé lehetne tenni azt, hogy belekóstoljon ebbe az ismeretbe és eredményes vizsga után hasznosíthassa tudományát. Az ismeretterjesztésben — külön jelölték ezt is — a káros szenvedélyek elleni küzdelemnek előtérbe kell kerülni; a Vöröskereszttel, a népfronttal egyetértésben szorgalmazni kell az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószerek terjesztésének visszafogását, s kiemelten foglalkozni a lelki egészség megőrzését — a mentálhigiénét — segítő kérdésekkel. A szervezés terén megyeszerte feladat marad a nagyobb közösségekben, gazdaságokban, valamint olyan településeken, ahol ebben az ügyben még van mit tenni, a TIT helyi csoportjainak, szervezeteinek kialakítása. Az előadók sorában helyet kaphat a helyi értelmiség A szakosztályok külön-kü- lön időszerű programokkal egészítik ki esztendei munkászázadforduló romantikáját idézi, örömteli perceket szerezve vele a közönségnek. jukat. Az egymás közti kapcsolat megerősítése az ismeretterjesztő munkában továbbra is lényeges szempont marad. Pest megyében a lakosság egyötöde él városokban és ez értelmiség egy része épp úgy, mint a munkások bizonyos hányada, nap mint nap ingázik, utazik egyik településről a másikra, otthonából a munkahelyére. Meg kell találni a ipódját, hogy az ismeretterjesztés itt is, ott is segítse a szabadidő hasznos eltöltését. A TIT Pest megyei szervezete számos ötletet, lehetőséget ad a szabadidős programok kialakításához. Szerveznek múzeumlátogatásokat, országjáró autóbuszos és hajókirándulásokat. A kikapcsolódást történelmi, művészettörténeti vagy más tudományos ismerettel gazdagítják. A csoportokat idegenvezető kíséri, a múzeumlátogatások, művészeti séták, kiállítások alkalmával pedig képzett szakemberek tartanak előadást a látnivalókról. Ezek az események keresettek, sok érdeklődőt vonzanak, épp ezért a jövőben is szorgalmazzák. Aktív kiscsoportok A megyei elnökség még az év elején elkészítette és tanácskozásán jóváhagyta a testületi ülések tervezett programjait. A városi és járási jogú szervezetek a megyei munkaterv ismeretében rögzítették sajátjaikat. A szakosztály-vezetőségek és bizottságok — mint az feladatuk volt — az országos választmányi munkatervet figyelembe véve szerkesztettek éves munkatervet. Országos igény, hogy a TIT helyi szervezetei több kiscsoportos, klubszerű foglalkozást tartsanak, amelyeken a hallgatóság is bekapcsolódhat az adott témakörbe kérdéseivel, észrevételeivel. Pest megyében ez nem alakul rosszul, számos jó példa adódik erre a munkahelyi — műszak utáni — ismeretterjesztő előadásokon. Észrevehetően nőtt a hallgatóság gazdaságpolitikai, bélés külpolitikai érdeklődése. A filmklubelőadások, természettudományos ismeretterjesztő — rendszerint diavetítéses — előadások éppúgy érdeklődést keltenek, mint a filmvetítésekkel színesített úti beszámolók Természetesen ezeknek is marad helye bőven az ismeretterjesztésben. Eszes Katalin TV-FIGYELŐ Rárz Aladár. Egészen ritka az olyan televíziós élmény, mint- amilyennel a Rácz Aladár cimbalomművészről vetített — vasárnap műsorzárás előtt programba iktatott — portréfilm ajándékozta meg a nézőket. Noha a hozzá felhasznált hanganyag — Bónis Ferenc zenetörténész igyekvé- sének eredményeként — eredetileg a rádió számára készült, így, Sík Igor felvételei mellé igazítva valami olyan egyszeri csodává növekedett, ami tényleg ércnél maradandóbban hirdeti ennek a zseniális embernek a kivételes értékeit. Hála Kóthy Judit ügyes szerkesztésének, Rácz Aladár egész karrierje, ez a Jászapátiból a világhírig vezető pályaív belefért a rendelkezésre bocsátott negyven percbe. S úgy fért bele, hogy a magas művészet egyáltalán nem szorította ki az apró emberi élményeket, kalandokat, valóságosan népmeséi fordulatokat. Mert nem regösök ajkára való — egyszerre keserű és édes — csattanó-e az, hogy a világgá ment cigánylegény aranyakkal szórja tele beteg édesanyja ágyát, amikor a messzi Kairóból az ittmara- dottak hívó szavára hazatér. Az pedig, hogy sem ez a most emlegetett bájos beszédhiba, sem pedig maga a gyermekien törékeny ünnepelt egyetlen pillanatra sem vált sajnálnivaló valakivé, Horváth Ádám rendezőnek tudható be. Esztrád. Hanem a jellegzetesen anti-televízlós — többé- kevésbé a rögzítésre alkalmatlan és méltatlan — műsorok is odakerültek a képernyőre a közelmúltban. Nem a pályafutásának negyedszázados jubileumát ünneplő Koós János ellen beszélünk akkor, amikor jelezzük: az ő operett színházbeli showja — hivatalosan mondva, koncertje — igen rosszul festett a kamerák előtt. Egyszerűen azért, mert annyi volt benne a privát ki- és beszólás, kedélyeskedés, amennyi egy ilyen telekommunikációs úton továbbított revüt teljesen szétráz, szinte az élvezhetetlenségig fölkavar. Csakígy feszélyezett Rátonyi Róbert Legyen a vendégem! című sorozatának legutóbbi, a hétfői rendkívüli adásnapot élénkíteni rendelt jelentkezése. Ebben egy Párizst megjárt — ott revüsztárként sokáig csillogó — kedves színművészünk, Pataky Jenő igyekezett bizonyítani, hogy hiába szálad az idő, ő még mindig egy snájdig bonviván. Tulajdonképpen elegendő lenne erről a filmről csak annyit mondani, hogy leírjuk a szereplőlistát. Íme: Roger Moore, Burt Reynolds, Sammy Davis jr., Dean Martin, Peter Fonda, Farrah Fawcett, Bianca Jagger. És ezek csak a legismertebb nevek. S ha ennyien összejönnek egyetlen filmben, a film maiga akár mellékes is lehet — mármint a cselekménye, a fényképezése, a figurák stb. És majdnem így is van. A rendező, bizonyos Hal Needham, meglehetősen ismert név ugyan az amerikai filmszakmában, de nem rendezőként tartják (tartották) számon, hanem veszélyes trükkökre vállalkozó légi akrobataként. És autósként, ö maga is részt vett ugyanis az egyik ágyúgolyó futamon. Ez a Cannonball Run nevű — mi is? verseny, vagánykodás, nem is mindig szelíd őrület, sebességmánia, motorimáda-t, vagy mi? — autós-motoros száguldozás nem szabályos időközökben szerveződik meg az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy parttól partig, azaz az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig átvágjon Amerikán. Természetesen az győz, aki elsőnek ér a célba. De jutalmat az sem kap. Ez nem egykönnyen fogyasztható a szélesebb moziközönség számára. Nem, nem akar valamiféle kísérleti vagy túlságosan művészkedő alkotás lenni. Az író-rendező Carlos Diegues szándékai nem ilyenek. <3 a XVII. századi Dél-Amerika fekete rabszolgáiról, a spanyol vagy portugál ültetvényeken dolgozó szerencsétlen páriákról akart filmet készíteni. Vagy még közelebbről: e fekete rabszolgák egyik legendájából, a szökött rabok köztársaságának sok-sok évtizeden át fennmaradt történetéről akart beszélni. Ez látszólag könnyű, egyszerű feladat — csakhogy ezek a rabszolgák, akik létrehozták ezt a Quilombo dós Palmares nevű köztársaságot, valahol félúton álltak az Afrikából magukkal hozott vad rítusok s a keresztény civilizáció között. Utóbbiból is főként annak miszticizmusát vették át, fogták fel. applikálták saját afromiszticizmusukba. így tehát, ha Diegues e rabszolgákról kívánt szólni, nem A filmforgalmazás produkál néha meglepetéseket. Íme ez a film mint klasszikus példa. Tizenkilenc éve készült, s rendezője nem más, mint a méltán híres Francis Ford Coppola. Az a Coppola, aki azóta A keresztapa, a Magánbeszélgetés és az Apokalipszis most révén beírta a nevét a filmtörténetbe. De ekkor, 1967-ben, még kezdő volt. Olyannyira, hogy tulajdonképpen ez volt az első említhető filmje. Hogy ez miért csak most jut el hozzánk, azt nem tudjuk, de nem az első ilyen eset. Miért baj ez a késés? Azon túl, hogy ekkora késlekedés még a kétségtelen remekműveknek sem tesz jót, azért is baj, mert a film így most meglehetős utánérzésnek tűnik. Olyan, mintha egy Woody Allen-filmet látnánk, s nem is a legjobbak közül. A gátlásos, a nőkkel szemben félszeg. ám mégis a nőkért megvesző kamaszfiú alakja lehetne Woody-figura is. Szóval úgy tűnik a tájékozatlanabbaknak, hogy itt vissza- köszönésről van szó. Holott Coppola évekkel előzte meg Woody Allent, tehát épp fordítva gyanakodhatnánk: Alien puskázott Coppolától. Takács István Énekel, amióta az eszét tudja Mint hegyhez a völgy K i hinné el Bosnyák Anti bácsiról, hogy „ült"? Barna szeme csibészesen villan, ahogy a történetet elmeséli. — Fiatal voltam, mikor ez megesett. Kis kórusunkat még arra is megkérték, hogy adjon szerenádot. Nem is volt addig semmi baj, míg egyszer egy kislány nem gyújtott gyertyát. A kikosarazott ifjú azt mondta, énekeljük el a Cir- cumdederuntot. Megtettük, de meghallották a csendőrök! Hiába futottunk, elkaptak és az egyház csúfolásáért négy napot ültem Ráckevén ... — Mióta énekel? — faggatom az idős embert. Értetlenül néz rám: — Amióta >’z eszemet tudom — vágja rá. — Úgy hozzátartozik az életemhez, mint hegyhez a völgy. Persze, volt is, aki biztasson: Mijó bácsi. Most meg én csodálkozom. — Kár, hogy nem ismerte! Eredetileg borbély volt, de készített hangszereket, tamburákat, bőgőket és játszott is rajtuk. Két évtizedig vezette a délszláv kórust. Nyolcvanhárom éves korában halt meg. Olyan szeretettel beszél róla, hogy hirtelen az az érzésem támad: jelenség volt ez az ember, mindenese a kultúrának, itt Tökölön. — Milkovics Mihály ... Azóta sem találtunk olyan jó vezetőt, akinek szíve-lel- ke volt a kórus. Nem volt istenfélő ember, de a passiókat megcsinálta szépen, még a papoknak sem lehetett ellene kifogásuk. Csak múlt időben beszél. Gondolná az ember, hogy aki hetvenkét évet megélt, annál talán fez az igeidő természetes. Ebben azonban valami keserűség bujkál. Ki is mondja: — Nem maradnak meg a fiatalok. Pedig a vasárnapi próbát áttettük hétfőre, mert akkor tévé sincs. Mi annak idején mindent vállaltunk ezért a kórusért... — Hol dolgozott? — A Csepel Vas- és Fémművekből mentem nyugdíjba, kohász voltam. — Szomorkásán hozzáteszi: — a kályhák „kivették” a szívemet... Ö, any- nyi mindent csináltam! Voltam önkéntes tűzoltóAkácz László Bosnyák Antal tököli délszláv népénekes. (Veress Jenő felvétele) parancsnok, harminc évig tanácstag, most pedig a művelődési házban dolgozom. ha valamilyen program van, este hattól tízig. Énekelni változatlanul eljárok! — Milyen dalokat szeret? — Leginkább a délszlá- vokat, félig én is az va, gyök. Unszolom, hogy énekeljen. Nehezen áll rá. Hangját a sok gyakorlás teltre csiszolta, csak az érces felhangot koptatta meg az idő: Sztadesze cvetye rosznom kitite ... Most fogják a harmatos virágot csokorba kötni ... Vennes Aranka A művészet nyelvén Csillagszemű lányok
