Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

1986. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK Borzalmak napja a jégborította utakon A hidegre fordult idő áldozatai Valóságos jégpályává vál­toztak tegnap hajnalra a me­gye útjai. A kedd esti köd le­csapódott, és az utakra fa­gyott. Reggel gépkocsik csúsz­tak egymásba a fővárosban, és már az éjszaka folyamán súlyos baleseteket jelentettek a főutakról is. A 6-os úton Százhalombatta és Ercsi határában, a DKV be­járata közelében emberéletet is követelő balesetsorozathoz riasztották a tűzoltóságot és a műszaki mentőalakulatokat szerdára virradó éjszaka. Ti­zenhárom jármű — négy autó­busz, öt személygépkocsi, há­rom teherautó és egy kamion — ütközött. A jégpáncéllal borított úttesten megállni már nem kép,es autók közül kettő kigyulladt, négy az árokba bo­rult. A baleset következtében heten sérültek meg. A mentés idején a forgalmat több órán át Martonvásár irányába te­relték. Súlyos baleset történt teg­nap Csörög és Vác-Máriaud- var vasúti megállóhelyek kö­zött is, reggel 7 óra 55 perc­kor. A menetrend szerint Ve­resegyház felől érkező sze­mélyvonat egy — csupán köz­úti táblával jelzett — földúti átkelőnél pótkocsit vontató traktorral ütközött. A MÁV illetékesétől kapott információ szerint a ködben, amikor a látótávolság sok he­lyen a tíz métert is alig ha­ladta meg, a vonat — az elő­írásoknak megfelelően — hangjelzést adott a kereszte­ződésben. Ezt a traktor veze­tője, Dudás Márton, az Alagi Állami Tangazdaság váci ke­rületének dolgozója valószí­nűleg nem hallotta, mert a sínekre hajtott. A szerelvény első kocsija — a mozdony ugyanis hátulról tolta a vo- natőt — a pótkocsival ütkö­zött, és teljesen összeróncsolta azt. A traktor vezetője, felte­hetően az ütközés következ­tében kiesett a vezetőfülkéből és’ sérüléseibe a helyszínen be- ■lehalt. Tömeges karambolhoz riasz­tották Pest megye határában, az M3-as autópályán tegnap reggel nyolc óra tájban a mentőket és a tűzoltókat! Csaknem félszáz jármű ütkö­zött itt egy óra leforgása alatt. Az esetnek két halottja és szá­mos sérültje van. A mentők több sérültet a helyszínen ré­szesítettek elsősegélyben. Délelőtt tizenegy óra tájban érkeztünk a baleset színhe­lyére, ahonnan ekkorra már az összetört járművek java ré­szét elszállították. — A borzalmak éjszakája volt ez a mai — mondta Túri István, a Volánbusz autómen­tő szolgálatának vezetője, aki kezében adóvevővel irányítot­ta a szállítást végző gépeket. — Még jóformán nem is vé­geztünk a C-os úti karam'ool­Helyzetkép a százhalombattai—ercsi útszakaszról nál, már innen riasztottak. A Főspeddel együtt eddig hu­szonnyolc járművet szállítot­tunk el. A szilvásváradi Zsuk furgon vezetője belesápad, ahogy eszébe jutnak az események: — Gödöllő felől jöttem a tej­fölsűrűségű ködben. Hirtelen megláttam az autósort, tovább menni nem lehetett. Megáll­tam és kiszálltam, hogy meg­nézzem, mi történt. Kettőt- hármat léptem, amikor teher­autó rohant a mögöttem ál­lókba, ez maradt a kocsimból — mutat a harmonikává nyo­mott furgonra, a? autómentő platóján. Az autópálya-főmérnökség úttisztító gépe menetkészen várja, hogy a nagy járművek elvontatása után megtisztít­hassa a pályát. Az útellenőrök, Jónás Miklós és Kiss Lajos még mindig az eset hatása alatt állnak. — Ősszel ugyanitt, ilyen nagy ködben, kísértetiesen azonos módon megtörtént a tragédia — mondja egyikük. — Hiába minden figyelmez­tetés, újra és újra bekövetke­zik. Magunk számoltuk, hogy tucatnyi gépkocsi hajtott el mellettünk szédült tempóban, fittyet hányva az út- és látási viszonyoknak. Igaz, inkább a köd volt itü a veszélyesebb, hi­szen nem sokkal a baleset előtt járt erre a szórókocsi. Nézzen át a túloldalra — mu­tat a Gödöllő felé tartó pályá­ra Jónás Miklós —, ott az újabb veszélyhelyzet. A bá­mészkodók lépésben hajtanak el mellettünk, hogy jobban lássanak. Ilyen ködben bár­melyik pillanatban beléjük rohanhat valaki hátulról. — Megdöbbentő az emberi felelőtlenség — mondja kese­rűen a -forgalom elterelésében segédkező önkéntes rendőr. — Aki látta ezt a tragédiát, bi­zonyos, hogy egy ideig nem száguldozik ködben, lefagyott úton. De eltisztítják a vért, a ron­csokat, felszáll a köd és kisüt a A két áldozat gépkocsija az ütközés után nap. Az út mentén pedig csu­pán egy kereszt marad, amit kevesen vesznek észre ... M. K. ★ Patakba csúszott szerda reggel a Vértes Volán Válla­lat egyik távolsági autóbusza. Az Oroszlányból Tatabá­nyára érkező csuklós autó­busz az úgynevezett kertvá­rosi elágazásnál a síkos, je­ges úton megcsúszótt és az út melletti patakba borult. A jármű 120 utasa közül 20-an megsérültek. Nyolc utast sú­lyos, tizenkettőt pedig köny- nyebb sérülésekkel szállítot­tak a tatabányai kórházba. A rendőrségi vizsgálat ed­digi adatai szerint az autó­busz vezetője, Makiári Géza 59 éves tatabányai lakos nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedett. A műszaki mentők nagy' erőkkel érkeztek az M3-ason történt tömeges karambol helyszínére. (Barcza Zsolt felvételei) L üntiniln Losonczi Pál, az Elnöki Tanács ilsfUilU Id VE? úti elnöke táviratban üdvözölte Jerry Rawlingst, a Ghánái Köztársaság elnökét az ország függetlenné válásának 29. évfordulója, Ghana nemzeti ün­nepe alkalmából. Vezetői látogatás. Központi Bizottságának tit­kára szerdán a főváros VIII. kerületébe látogatott, tájéko­zódott a városrész politikai, társadalmi és gazdasági életé­ről. Programja a Május 1. Ruhagyárban megtartott aktíva- értekezlettel zárult, ahol a Központi Bizottság titkára idősze­rű politikai kérdésekről szólt. Kishajózás, nagy gondokkal Jó célokhoz lakossági igenek A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése A településfejlesztési hozzájárulás a demokratizmus hasznos próbája lett Nemes szándékok, jól meg­választott célok, alapos előké­szítés, illetve kapkodás, a te­lepülésen belüli érdekcsopor­tok értő elemzésének mellőzé­se, szenvedélyes viták, mindez és még sok minden más fel­lelhető abban az új probléma­körben, amelyet a település- fejlesztési hozzájárulás lakos­sági megméretése, majd ott, ahol az igenek többsége ezt lehetővé tette, a rendelet meg­alkotása jelölt ki. Ez az új problémakör — és ezt a vég­rehajtó bizottság örömmel ál­lapíthatta meg — a megye la­kosságának döntő részénél fo­kozta a közéleti aktivitást, a nem formális beleszólás lehe­tőségének felismerését. Kedvező feltételeket terem­tett a tavalyi év második fe­lében megkezdett előkészítő munkához, hogy a tanácsi tes­tületek a lakossággal folyta­tott párbeszéd előtt tárgyalták a hetedik ötéves terv koncep­cióját. A hozzájárulás elnyeré­sét szolgáló célok kiválasztá­sát elősegítette a korábbi kö­zösségi fórumokon — tanács­tagi beszámolókon, falugyűlé­seken — elhangzott javaslatok, észrevételek, bírálatok mérle­gelése. Társultak ehhez a he­lyi népfrontválasztásokkal kapcsolatos — őszi — falugyű­léseken elhangzott vélemé­nyek, s a tapasztalatok azt mutatták, a települések dön­tő részén elindulhatnak a já­ratlan úton. A gyakorlati munka iaazolta ezt a várako­zást. A február 15-i állapot sze­rint a megye százharminc he­BMik a szociális otthont Ócsa után Datesn is Aki ma körülnéz a dabasi szociális otthonban s az öre­gek napközijében, vigasztalan képet láthat: az idő vasfoga megrágta a tetőszerkezetet — lercskadással fenyeget az egyik épületszárnyon. A fal derékmagasságig vizes, fél­centis repedések tarkázzák. Száz idős ember él az otthon­ban, s még 20 tölti itt hétköz­napjait. A bejutásra várako­zók száma is alig kevesebb. Szépíteni, javítani, bővíteni kellene, a 41 dolgozó vélemé­nye szerint is. ■ Hangoztatják régóta, s a helyi és a megyei tanács az ügy mellé állt. Az ötéves tervbe így minden vita nélkül került be a szociális otthon bővítése, pedig nem csekély összegről, mai áron számítva 20 millió forintról van szó. — Vajon elkezdődhet-e a munka „mai áron’’? — kér­deztük Pétiké Jánosné dr.-t. a dabasi tanács elnökét. — Sajnos nem, de talán a jövő esztendei áron igen. Ugyanis viszonylag friss a döntés, nincsenek még tervek sem, s a legfőbb ok, hogy a fedezetet is elő kell teremte­nünk. A források egy része ugyanis helyi. A település és a körzet termelőszövetkezetei, gazdálkodó szervezetei ugyan a segítséget már felajánlották (a teljes költség majd egyötö­dét), de ez az induláshoz nem elég. S amíg nincs terv. ugyancsak nem láthatnak munkához a kivitelező, a Da­basi Építési és Költségvetési Üzem dolgozói. Ugyanők vál­lalták társadalmi munkában a tervek elkészítését. Hasonló volt a gyakorlat az ácsai szo­ciális otthonnál, biztosra me­gyünk. — Hogyhogy? — Nem volt nagy csinnad­ratta, csak műszaki átadás de­cemberben, de 50 férőhellyel bővítettük — ugyancsak 4 milliós megyei támogatással és 1 milliós helyi hozzájáru­lással — az ócsai otthont. Még hátravan a konyha felújítása, s a régi épület tatarozása, újabb egymillió forintért. Idén itt végeznie kell a költségveté­si üzemnek. Az eddigi felada­tot határidőre, jó minőségben s olcsón oldották meg, ígv megvan a reményünk arra, hogy a dabasi bővítésnél sem lesz okunk panaszra. S nem­csak nekünk, megbízók­nak, hanem a félszáz idősnek sem, aki újonnan kaphat he­lyet a tágasabbá váló szociá­lis otthonban. V. G. P. lyi tanácsa közül száznyolc — a lakosság többsége hozzájá­rulásának megszerzése után — már megalkotta a település- fejlesztési hozzájárulás meg­állapításáról szóló tanácsren­deletét. Tcbb helyen a vége felé tart napjainkban a szer­vezőmunka, néhány település tanácsa — figyelemmel a la­kosság közműfejlesztési hoz­zájárulásként fizetett kötele­zettségeire — eleve nem vál­lalkozott a vélemények kiké­résére, s azoknak a községek­nek a száma, ahol a nemleges válaszok adták a többséget, mindössze hat. Amint azt a végrehajtó bi­zottság megállapította, a sza­vazás ott bizonyult igenlőnek, ahol a tanácstagok, a párt- és népfrontaktivisták politikai munkának tekintették a fel­adatot, vállalták az állampol­gárokkal való egyéni beszél­getést, az érvekkel bizonyítást, ahol nem általánosságban, ha­nem a célok konkrét majdani hasznával agitáltak. Figyelmet érdemel a gyakorlat felmu­tatta jellemzőknek az a cso­portja, mely szerint a kisebb települések tanácsai — még akkor is, ha közös tanácsok — viszonylag hamar és különö­sebb bonyodalmaktól mente­sen értettek szót a lakosság­gal. Az sem mellőzhető a ta­nulságok tárházából, hogy a települések azon csoportjánál, ahol jelentős az üdülőterület, már sokkal nehezebb volt a haladás, illetve némely köz­ségben — döntően az üdülőtu­lajdonosok egyet nem értése miatt — a szervezőmunka nem hozta meg a kellő igen-szava­zatot. A fontos pozitívumok közé sorolta a testületi ülés azt a széles körben érvényesülő gyakorlatot, hogy a, tanács­rendeletek megalkotásakor a tanácstagok őszintén beszá­moltak a lakossági vélemé­nyekről és arról is, meglepően sokan fejezték ki igényüket a folyamatos tájékoztatásra ar­ról, mi történik a pénzükkel, hogyan halad azoknak a fel­adatoknak a végrehajtása, amelyekre forintjaikat adják. Ma még nehéz megbecsülni a 'tanácsoknak a településfej- leszési hozzájárulásból szár­mazó bevételeit, a helyi testü­letek ugyanis a tanácsrendele­tekben — főként szociálpoli­tikai megfontolásokból, ese­tenként egyéb körülményeket mérlegelve — széles körben teremtettek lehetőséget a men­tességek, a kedvezmények igénylésére. Ezek bevételt csökkentő mértékét majd a mentességek, a kedvezmények megadása után lehet csak fel­mérni. Viszonylag óvatos becs­lések szerint is — és ez rácá­fol némely közhiedelemre — a befizetések várhatóan elma­radnak a korábbi években adóként kivetett községfejlesz­tési bevételek összegétől, elő­zetes számítások szerint annak csupán a háromnegyedét érik maid el. Ez igazolja azt a fel­fogást, hogy a településfejlesz­tési hozzájárulás intézményé­nek létrehozása lehetővé teszi a lakosság véleményének meg­ismerését a tanácsok által megjelölt célokról, a közös megegyezéssel kiválasztott fel­adatok közös végrehajtását kívánja elősegíteni. A végrehajtó bizottság a tá­jékoztatót tudomásul véve, el­ismerését és köszönetét fejez- teki a szervezőmunkában ré­szes tanácstagoknak, aktivis­táknak, amint köszönettel fo­gadta azt is, hogy a megye la­kosságának többsége kifejezte hajlandóságát a tanácsi fej­lesztésekben való közreműkö­désre. A révátkelés hidakat pótol a Dunán, eszközei azonban erősen elöregedtek Szobtól Dunaújvárosig gaz­dája a két part közötti közle­kedésnek a Pest Megyei Rév­hajózási és Hajóépítő Vállalat. Kötelezettségeit, feladatait és ugyanakkor teljesítményeit ér­zékeltetik -a következő ada­tok: a cég 1985-ben 2,6 millió utast szállított, 340 ezer sze­mély- és 54 ezer tehergépko­csit juttatott át a Duna egyik oldaláról a másikra. A válla­latnak hídpótló szerepe van, a révátkelések átlagosan 7,8 ki­lométerre esnek egymástól, a járatsűrűség átlagosan har­minckét perc. Télen és nyá­ron kora hajnaltól késő estig közlekednek járműveik, me­netrendi előírásokhoz ragasz­kodva. kivéve a ködöt és a jogét. Utóbbinál nincsen más megoldás, mint a leállás, a köd esetében viszont lehetővé ten­né a forgalom fenntartását a radarkészülék — a dunakeszi és n váci átkelésnél lelhető je­lenleg ilyen —, aminek be­szerzése azonban valutát igé­nyel. Amint arra a végrehajtó bi­zottság ülésén fény derült, a vállalatnak — holott saját erő­feszítéseiket jelentős megyei tanácsi támogatás is fokozta — nem csak a radar hiánya okoz gondot. Eszközállománya meglehetősen elöregedett, a komoiknál például a korátlag tavaly már 18 2 esztendő volt, de a hajóknál is majdnem ti­zenöt. A magyarázat ott van, hogy a személyszállítás ráfi­zetéses. s bár van egyösszegű fogyasztói árkiegészítés, a kép­ződő és fejlesztésre fordítható forintok összege sem az üzemi rekonstrukciót, sem a hajó­park megújítását nem fedezi. Ilyen okok miatt nyújtott a megyei tanács a hatodik ötéves tervben 65 millió fo­rintos támogatást, ám ahhoz, hogy a horányi hajójavító üzemben a rekonstrukció be­fejezhető legyen, további 30 milliós segítségre van szükség. Lényeges szemszöge volt a testületi ítéletnek az a tény, hogy a vállalat tevékenységi területén kielégítette az uta­zási igén3'eket, szükség sze­rint a speciális szállítási kéré­seket is, s többféle tevékeny­séggel — például bérjavítások­kal — törekedett gazdálkodási eredményei javítására. Erre a jövőben is fokozott szükség van. mert ezen a módon érhe­tő el, hogy a hatodik ötéves tervben érzékelhetővé vált fejlődés ne torvanjon meg. A testület elismerését kife­jezve a vállalat kollektívájá­nak. a beterjesztett jelentés, valamint az elhangzott, véle­mények alapján határozatá­ban szükségesnek tart ja a köz­üzemi feladatok magasabb színvonalú ellátása érdekében a további bevételi .lehetősé­gek felkutatását és hasznosí­tását. mint néldául a bériaví- tások és egvéb ipari tevé­kenységek fokozását. Indokolt­nak tartja a végrehajtó bi­zottság a horányi üzem re­konstrukciójának befejezését, az úszóállományba tartozó esz­közök műszaki színvonalának emelését. M. O. Az egyéb ügyek sorában a testület a többi között jóvá­hagyta a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórháza rekonst­rukciója ötödik szakaszának tervét, s kifejezte egyetértését azzal, hogy Vác Város Tanácsa elfogadta a Hincz Gyula festő­művész által felkínált, fele­sége emlékét megörökítendő Neufeld Anna alapítványt. A nemes indítékkal elhelyezett tőke kamataiból kiemelkedő művészeti tevékenységet, köz- művelődési munkát felmutató­kat lehet jutalmazni. Az aláb­biakban a településfejlesztési hozzájárulás, valamint a ha­józási vállalat témakörében el­hangzottakat ismertetjük. Gazdasági napirendet ha­gyott jóvá szerdai ülése prog­ramjaként a . megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület döntött a településfej­lesztést segítő társadalmimun- ka-verseny 1985. évi szakaszá­nak eredményei alapján a leg­jobbak rangsoráról, tevékeny­ségük elismeréséről. (Erről a témáról lapunk első oldalán adunk beszámolót.) A napi­rendnek megfelelően a végre­hajtó bizottság ezt követően tájékozatót hallgatott meg a településfejlesztési hozzájáru­lás szervezési és rendeletalko­tási tapasztalatairól, foglalko­zott a Pest Megyei Révhaió- zási és Hajóépítő Vállalat te­vékenységével.

Next

/
Thumbnails
Contents