Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

Munfcaverseny­eredmények A Nagykőrösi Konzervgyár­ban az elmúlt évben is nagy aktivitás jellemezte a termelő- egységek között folyó, régi ha­gyományokkal bíró szocialista munkaversenyt, Sportnyolven mondva: meglehetősen szoros mezőny alakult ki, a helyezé­seket olykor csak néhány pont döntötte el. Összességében elmondható, a kollektívák a lehetőségekhez mérten maximálisan és ami iő, eredményesen tettek eleget vállalásaiknak. Mutatja ezt a vállalat tekintélyes nyeresége is. Persze a jutalmazások szempontjából a közöttük ki­alakult sorrend sem közöm­bös; az idén az 1-es telep cso­magoló raktárának dolgozói tettek ki leginkább magukért, s ezzel a kiváló üzem címre jogosultak. Élüzem lett a ll-es telep, a szolgáltató részlegek közül pe­dig a szállítási főosztály dol­gozott a legeredményesebben. A társ, vagy kiegészítő üze­mek versenyében a gépészeti tmk munkásai kerültek az él­re. s osztoznak most a legjobb tmk-műhelynek kijáró erköl­csi és anyagi elismerésen. Beiratkozás az iskolába Az idén is több mint négy­száz tanuló lép iskolaköteles korba. Az általános iskolai beíratás március 6-án és 7-én 8—13 óráig, illetve 14—18 óra között lesz a körzetileg illetékes általános iskolák köz­ponti épületeiben. Azokat a gyerekeket kell beíratni, akik 1986. szeptem­ber 1-ig betöltik hatodik élet­évüket. A behatásra vinni kell a szülők személyi igazol­ványát vagy a gyermek szüle­tési anyakönyvi kivonatát, s az orvosi vizsgálat eredmé­nyéről szóló igazolást. A város négy általános is­kolájában tagozatos osztályok is indulnak, nevezetesen az Arany János és a II. Rákóczi Ferenc általános iskolákban orosz nyelvi, a Kossuthban testnevelés, a Petőfiben ének­zene osztály. Tehetségkutatás Városi szavalóversenyt ren­deznek március 5-én, 15 órai kezdettel a Petőfi Sándor Ál­talános iskola aulájában, a városi tanács művelődési osz­tálya, a városi úttörőelnökség s persze a házigazdák rende­zésében. A verseny célja a nagy köl­tő életművének megismerése és népszerűsítése, versmondó tehetségek felkutatása. Ám az sem titok, a legjobb előadó — egy-egy kisdobos és úttörő — a megyei szavalóversenyre juthat tovább. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 54. SZÁM 1986. MÁRCIUS 5., SZERDA Mérlegzáró közgyűlés az Építőipari Kisszövetkezetben Erről álrnotfni £8 mertek volna A munkahelyek 1985-ről ké­szült számadásait hallgatva új­ra meg újra fülünkbe cseng a jelző: ellentmondásos, kemény próbatételekkel teli időszak volt a tavalyi év. Különösen ott hangsúlyozzák ezt nagyon, ahol a népgazdaság egészét érintő gondokat is közvetlenül érzékelte a kollektíva. Ám ta­pasztaltuk, hogy a legtöbb he­lyen ennek ellenére szép ered­ményekkel büszkélkedhetnek, bizonyítván, hogy az előrelátó, céltudatos cselekvéssel az em­ber képes úrrá lenni bonyolult helyzeteken is. Emberi tényezők A fentiekre jó példa a nagy­kőrösi Építőipari Kisszövetke­zet esete, ahol az elmúlt év kezdetén kétségek, kilátásta- lanság közepette fogtak mun­kába, hiszen egyenesen az alap- tevékenység sorsa forgott koc­kán. Elképzelhető, hogy a be­ruházások megtorpanása mit jelenthet egy olyan munkahely számára, ahol a dolgozók jó­részt építőipari tevékenységgel keresik kenyerüket. Helyzetü­ket nehezítette a kemény tél, később a szabályozók változá­sa is növelte a kisszövetkeze­tek terheit. Mégis, amikor a napokban a mérlegzáró közgyűlésre ke­rült a sor, Utassy Gábor el­nök a vezetőség nevében olyan számadással állhatott a dol­gozók elé, amiről korábban valószínűleg álmodni sem na­gyon mertek. Nem csoda, hi­szen 47 millió forint árbevé­telt értek el, s ez 33 százalék­kal több a tervezettnél, 10,1 millió forint nyereségük pedig 45 százalékkal meghaladta el­képzeléseiket. de a 84-es év tényszámaihoz hasonlítva még ennél is szembetűnőbb a kü­lönbség. A kívülállót bizonyára igen­csak meglepi, hogy a kompli­kált helyzet dacára ilyen ked­vezően alakultak a dolgok, ám ha ismerjük a háttérben meg­húzódó évközi eseményeket. Most palotást jártak Több mint három évtizedes hagyomány, hogy március el­ső szombatján szalagtűzésre öltöznek ünneplőbe a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás­képző Intézet végzős diákjai. Az érettséget előlegező jel- vényecskék ekkor kerülnek ugyanis kitüntető díszként a ruhdhajtókákra. Onhausz Já­nos szakoktató alsó képünkön — osztályának tagjait avatja. Az iskolának az is hagyo­mánya, hogy az ünnepélyes esemény fényét nyitótánccal növeli. Az idén palotást jártak el a fürge lábú végzősök. (Var­ga Irén felvételei) könnyen belátjuk, nem történt itt semmi rendkívüli, nagyon is az emberi tényezőkön múlt a végeredmény. Annyi bizonyos, nem sokat bíztak a véletlenre, maguk próbálták irányítani a fejle­ményeket, mindenekelőtt a munka termelékenységének növelésétől várták a helyzet jobbra fordulását. Már év ele­jén intézkedtek, hogy jobb le­gyen a munkaidő kihasznált­sága, erősödjön a fegyelem, ösztönző prémiumrendszert ve­zettek be, s megfelelő szerve­zettséggel elérték, hogy a ke­mény télen sem kellett vissza­fogni a termelést. Változtattak az üzletpoliti­kán. s a gyors, pontos, meg­bízható munkával olyan pozí­cióra tettek szert, amit sok kis­vállalkozó képtelen volt elér­ni. Ennek köszönhető,1 hogy a régi partnerek megrendelésein kívül, terven felül több új megbízást is kaptak, így pél­dául 420 százalékkal növeke­dett a lakossági szolgáltatás hányada. A négy szakcsoport létrejöttével sikerült csökken­teni az alvállalkozók számát is. Nos, e tényezőkben kell te­hát keresnünk a kisszövetke­zet sikereinek . titkát. Az ösz­tönzés és szervezeti intézke­dések eredményeként jelentő­sen nőtt az építők munkájá­nak/termelékenysége. Az egy foglalkoztatottra jutó anyag­mentes termélési érték mint­egy 19 százalékkal haladta meg a 84-es évit. Személyes érdek Persze senki ne gondolja azt, hogy a fenti intézkedéseknek könnyedén sikerült érvényt szerezni. Korántsem minden szövetkezeti dolgozó, tartotta magától értetődőnek a válto­zásokat. Mindezek amellett, hogy feszültté tették a gazdál­kodást, rontották a hangula­tot, s azon kevesek, akik kép­telenek voltak a megnöveke­dett követelményekhez alkal­mazkodni, elköszöntek. A többség azonban lassan­ként rájött, mindenkinek sze­mélyes érdeke fűződik a vál­tozásokhoz, mert igaz, hogy keményebben kell dolgozni, de a boríték is mindig vastagabb. Az új rendszer megtette hatá­sát, tavaly 13 százalékos bér- fejlesztés történt, elsősorban a konkrét teljesítmények fede­zeteként; az idén további 7 százalék emelést kívánnak megvalósítani. Ennyit az elnöki beszámoló­ból, amit feltétlenül érdemes­nek tartunk a hozzáértő kívül­állók véleményével ús kiegé­szíteni. Pásztor István, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára fogalmazta meg azt, amiről nem szólt, nem szólhatott a számadás, mégpe­dig hogy a vezetőség szellemi építő erejének, rugalmasságá­nak, következetességének kö­szönhető elsősorban, hogy a kisszövetkezet képes volt fel­számolni a múlt problémáit, s ezzel nemcsak a talpon mara­dáshoz, de a fejlődéshez is megteremtette a feltételeket. Ebben az örömben az egész város osztozik, hiszen az épí­tők munkája jó hírnévnek ör­vend, kezük nyomán fejlődik, gazdagodik a lakóhely Nem lebecsülendő az a társadalmi vállalás sem, amiből a lét­számhoz viszonyítva minden munkahelynél nagyobb arány­ban részesednek — tette hoz­zá az első titkár —, s egyben kifejezte köszönetét az építők önzetlen segítségéért. A vezetőség elgondolásaihoz gyorsan és jól alkalmazkodott a munkásgárda — vázolta to­vább a következtetéseket dr. Bernáth Tibor, a Pest megyei K1SZÖV elnöke. A határidő­ket tiszteletben tartó jó mun­kájuk, fegyelmezett magatar­tásuk olyan eredményeket pro­dukált, ami megyei szinten is kimagasló, s a hasonló tevé­kenységet folytató gazdaságok legjobbjai közé sorolják a kö­rösi munkahelyet. Azt persze ma még nehéz lenne megmondani, hogyan alakul a jövő — jegyezte meg —, hiszen a 86-os év sem ígér­kezik könnyebbnek, de ha a maga munkaterületén minden­ki maximálisan eleget tesz fel­adatainak — állandó, egészsé­ges önbírálat mellett —, s együttgondolkodva küzdenek a célokért, teljesíthető minden feltétel. Kiváló dolgozók A kollektív munka értéke­lését követően azon munka­társakat köszöntötték, akik személy szerint is legtöbbet tettek a hétköznapok sike­réért. Kecskeméti Zoltánnak, Hoff er D énesnek, Körtési Im­rének, Seres Györgynek, Bog­nár Gyulánénak, Kovács Sán- dornénak és Utassy Gá­bornak a szövetkezet kiváló dolgozója címet ítélte oda a kollektíva. Kilenc dolgozónak anyagiakkal ismerték el átla­gon felüli munkáját, s négy ipari tanuló kapott jutalmat. Nem feledkeztek el azokról sem, akik sokéves hűségükkel bizonyították együvé tartozá­sukat a munkahellyel. Tizen­három munkatársnak adták át a törzsgáráajelvényt, közöttük id. Horváth Tibornak, aki im­már negyedszázada dolgozik a kisszövetkezetben. Ezután a munkaversenyben kiemelkedő helytállást tanúsító munkacsa­patokat méltatták, végül a szo­cialista brigádvezetők kaptak szót, akik a közgyűlés előtt is­mertették társaik 1986-ra szó­ló vállalásait. Miklay Jenő Miért csökken a létszám? Sokakat meglepett a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának legutóbbi elnökségi ülésén elhangzott megállapí­tás: csökken a dolgozói lét­szám. Méghozzá erőteljesen 1977 óta kismértékű növekedés volt észlelhető, de 1983-tól új­ra fogyatkozik az állomány. Ennek mértéke kezdetben nem volt számottevő, ám 1984-ben már 26 ezerrel voltak keve­sebben a szövetkezetiek. Az el­múlt esztendő azonban min­dennél meghökkentőbb mér­séklődést hozott: 41 ■ ezerrel lett kisebb a dolgozói létszám. A csökkenés alapvetően a fizikai munkaköröket érintette: részben a növénytermesztési, részben az ipari területen ész­lelhető mérséklődés miatt. Je­lentősen fogyott a kiegészítő tevékenységben foglalkoztatot­tak száma Pest, Borsod, Zala és Veszprém megyében. A meglepő létszámmozgás — állapították meg a vizsgá­latot végző szakemberek — nem a korábbi időszakban észlelt okokra vezethető visz- sza. 1977-ig elsősorban a mű­szaki, technikai színvonal di­namikus fejlődése játszotta a főszerepet, most viszont a me­zőgazdasági nagyüzemek köz- gazdasági pozíciójának romlá­sa idézte elő a munkaerő megfogyatkozását. Nem kell vattaember A keresetszabályozás eddigi rendszerének változása is erő­sítette ezt a tendenciát. A ko­rábbi szabályozás nem ösztö­nözte a mezőgazdasági nagy­üzemeket a létszámmal való takarékoskodásra, sőt ország­szerte elterjedt a „hígítás”, a bérjavító munkahelyek létesí­tése. Ez év januárjától viszont megváltozott a helyzet: az új szabályozás már feszesebb gazdálkodásra kényszeríti a téeszeket, emiatt nem kedvelik már a „vattaembereket”. Mindez — sok helyütt — ko­moly nehézségeket okoz. Kü­lönösen bajos a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatása. Az új körülmények miatt komoly feszültségek ta­pasztalhatók Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérésé szerint szűkült a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehető­sége is. Elsősorban az érettsé­givel rendelkező, és irodai munkát igénylő fiataloknak körülményes új munkahelyet fölkutatniuk. Jelenleg a termelőszövetke­zetekben 90 ezer szakmunkás tevékenykedik, a gazdaságok maguk is sokat tesznek a fia­talok képzéséért. Ennek elle­nére sem teljesen megnyug­tató a helyzet. Egyes szakmák még mindig nem eléggé von­zóak a fiatalok számára. ■■■Sporthírek Továbbjutás - áldozattal Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Albertirsa 1-0 (1-0). Kinizsi: Leskó (Tiger 84. p.) — Farkas I.. Nyári, Daj­ka, Fercsi, Farkas J., Kovács Z., Zöldi, Sallai, Benkó, To- ricska (Kovács L. 55. p.). A mérkőzést Dánszentmiklóson játszották havas, jeges talajú, kisméretű, rövid pályán. A Kinizsi mezőnyfölényben ját­szott, több jó gólhelyzetet is teremtett, de azokat sorra kihagyták a csatárok. Jobb összpontosítással, több góllal kellett volna nyernie a körö­si csapatnak. A továbbjutást, a győzelmet jelentő gólt To- ricska lőtte a 35. percben. A 84. percben sajnálatos ese­mény történt: irsai támadás­nál Leskó a 16-oson kívülre futva lábbal hárított az irsai Göbölyös elől — ütköztek és Leskó oly szerencsétlenül esett a földre, hogy törést szenvedett. (Cegléden a bal­eseti kórházban fekszik.) A játékvezető a körösi csapat ellen ítélt szabadrúgást. Az irsai szabadrúgás a kapufáról kipattant, de az irsai csatár közeli lövését Tiger remek védéssel hárította. A két ka­pus teljesítményén kívül Zöl­di és Nyári jó játéka dicsér­hető. Ide tartozik, hogy Irsa alacsonyabb osztályban ját­szik. döntetlen esetén ő a to­vábbjutó. de az is. hogy akár­csak a bajnoki mérkőzéseken, a Kinizsi saját magának te­szi nehézzé a mérkőzéseket. A helyzeteket kihagyják, re­ményt. lehetőséget adnak az ellenfélnek, az nagy akarással játszik, és a végén a Kinizsi­nek verejtékezni kell a győ­zelemért. Itt is ez történt, ha a helyzeteket berúgják, sima mérkőzés lett volna, többgó­los Kinizsi-győzelemmel. Nagy jelentőségű a Magyar Népköztársasági Kupa. abban megfelelően szerepelni, de mindenáron?! A jelenlegi időjárási körülmények között még az NB I-ben sem voltak igazán megfelelő pályák, hát akkor mit kívánhatunk az utolsó, a 6. osztályban. Lehe­tett volna ezeket a mérkőzé­seket későbbi időpontban, jó pályaviszonyok mellett, reális eredményekkel, hétköznap is lebonyolítani. Sok minden múlik a jól átgondolt szerve­zésen. Nem szabad lett volna a játékosok testi épségét különböző veszélyeknek ki­tenni. A törtei i edzőmérkőzésen ugyanazon összetételű csapat játszott, mint Dánoson, azzal a különbséggel, hogy Kovács Z. helyett Szőke játszott. A törteli pálya jó egvharmad részét géphiba miatt nem tudták letisztítani, így ez a rész nagyon nehéz, veszélyes volt, A játékosok mindkét részről lendületesen mozog­tak, változatos volt a játék, a körösi csapat a második félidőben játszott megfele­lően. Góllövő: Benkó (2). P. S. A nem fizikai foglalkozá­súak aránya — más népgaz­dasági ághoz hasonlóan — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben is nőtt, iskolai képzettségük kedvezően válto­zott. 1984-ben már 22 ezren rendelkeztek diplomával, s a középfokú képesítésűek száma is elérte a 32 ezret. Sajnos, a magasan kvalifikált szakem­berekből nem jut mindenhová elegendő: a kedvezőtlen adott­ságú, kis jövedelmű gazdasá­gok zöme szakemberhiánnyal küzd. Állattenyésztés Jelentős változás következett be a zöldség-gyümölcs ter­mesztésben. A növénytermesz­tés egészének munkaidő-fel­használása az 1980. évi 302 millió óráról 1984-re 228 mil­lióra csökkent, ami a kézi­munka-igényes szőlő-gyü- mölcs-zöldség kultúrák terü­letének csökkenésével magya­rázható. De hasonló jelenség játszódott le az ál lattenyész­tésben is, amiben az ágazati jövedelmezőségi és piaci po­zíciójának változása játszott közre. A foglalkoztatás helyzetét, a munkaidő felhasználását nem érintették jelentősen a kisvál­lalkozások. Ipari és szolgáltató szakcsoportok létesültek a leg­nagyobb számban: májusig 901 szakcsoport jött létre, tag­jaik száma meghaladja a 33 ezret. A gazdasági munkakö­zösségek aránya a mezőgaz­dasági szövetkezetekben nem számottevő. A gmk-kban dol­gozók száma alig haladja meg a háromezret. A mezőgazdasági szövetke­zeti dolgozók keresete a VI. ötéves terv elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, majd 1983-ban és 1984-ben ez a fo­lyamat megállt, sőt a különb­ségek ismét nőni kezdtek. A szövetkezetiek fizetésének el­maradása még az állami gaz­daságban foglalkoztatottakéhoz képest is jelentős. A nem fi­zikai dolgozók kereseténél erő­teljes növekedés volt tapasz­talható: 1984-ben 38 százalék­kal vihettek haza többet a fi­zikaiaknál. Ez — elsősorban — a részesedési alapból való nagyobb érdekeltségükkel függ össze. Ám átlagkeresetük ezzel együtt is mintegy 15 szá­zalékkal elmaradt a népgaz­daság egyéb termelőágazatai­ban alkalmazottakétól. A szövetkezetekben a fizikai foglalkozásúak között a nö­vénytermeléssel, az állatte­nyésztéssel foglalkozók bére elmarad a mezőgazdaságban dolgozók átlagától. Viszont lényegesen nagyobb a gépek­kel dolgozók, valamint az ipa­ri-szolgáltató tevékenységet végzők jövedelme. Hazánkban — a KSH adatai szerint — 1,4 millió család foglalkozik kistermeléssel. Országos átlag­ban a jövedelemnek egytized része származik ebből a tevé­kenységből, a paraszti népes­ségnél a részesedés 24 száza­lékos. A következő években — szögezték le az elemzés készí­tői — különösen a helyhez kö­tött szakképzetlen, főleg női tagok és alkalmazottak foglal­koztatása okozhat nehézsége­ket, ezért — helyenként — belső átcsoportosítást kell majd végrehajtani. Ilyen esetekben átképzési támogatás igényel­hető. Érdekképviselet A TOT — érdekképviseleti munkájában — mindent meg­tesz azért, hogy a szövetke­zeti dolgozó fizetése ismét kö­zeledjen a munkások által el­ért jövedelmekhez. Minden­nek legfontosabb feltétele a jelenleginél jövedelmezőbb gazdálkodás. — eh Moil A nagyteremben Jörgensen, a zsaru. Színes dán krimi. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben D. B. Cooper üldözése. Színes, szinkronizált amerikai kaland­film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. Autószerelő szakmunkasokat fel­veszünk a Pest Megyei Volán, Nagykoros, Szurdok dűlői tele­pére. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents