Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
1986. MÁRCIUS 5., SZERDA 3 Ellenőrzés, képzés, bírságolás (Folytatás az 1. oldalról.) megdrágítja, éppen ezért a minisztérium fokozatosan megteremti e keresett falazóanyagok országos terítésének a feltételeit. Oroszlány térségében egy pernyebeton termelésére alkalmas üzem épül, s ezzel tovább nő az olcsó anyagok gyártása. A tárca ugyancsak támogatja azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek révén kis kapacitású, többnyire hulladékanyagot felhasználó üzemek indulhatnak, egyebek között például a biobetongyártás területén. •• ' ■ / Az új hőtechnikai szabvány előírásainak- a korszerű hazai nyílászárók többsége megfelel. A hagyományos és ener- giapazarlóbb ablakok és ajtók gyártását és ezek importját pedig megszüntetik. A miniszter kiemelte, hogy ez bizonyára feszültségeket teremt. mert a korszerű termékek olykor kétszer-háromszor drágábbak, mint a régiek, de nincs más választása a tárcának, ha saját döntését komolyan akarja venni. Somogyi László jó példaként a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat termékeit említette, kiemelve, hogy ezek egyedi megrendelésre műemlék jellegű épületekbe is beépíthetők. A Tüzép-telepeken az új szabvány ellenére még árusítanak hagyományos nyílászárókat, ezeken azonban kötelező feltüntetni, hogy lakóházakba hem építhetők be. Tehát hétvégi házakban és más épületekben felhasználhatók. A szigorúbb előírásokhoz való alkalmazkodás — ismerte el a miniszter — növeli az építtetők kiadásait. A számítások szerint január 1-től átlagosan mintegy 40 ezer, esetenként annál is több forinttal kerül többe egy 90— 100 négyzetméteres családi, ház felépítése. Ezt részben ellensúlyozzák az új hitellehetőségek — de csak részben. Azonban nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a többlet — ha hosszú idő, mintegy 15—20 év alatt, de — végül is megtérül. A kormányzat támogatja azt is, hogy az épületek felújítása során a tulajdonosok végeztessék el az utólagos hő- szigetelést. Ehhez — mint azt lapunkban néhány napja megírtuk — hitelt és állami támogatást is igénybe lehet venni. Az állami költségvetésből finanszírozott korszerűsítéseknél pedig most már kötelező az új hőtechnikai előírások figyelembevétele. ★ Lényegesen drágább a korszerű, hőszigetelő ablak, mint a hagyományos — hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Somogyi László a versenyképes termékek előállítói között a PEVDI-t is említette. A vállalat termékeire azonban — és ez nem titok — a kereskedelem nem tart igényt. Magyarországon sok a jó ablak, állítják a solymári gyáregység vezetői, de ennek ellenére sikerült megfelelően helytállniuk a piacon. Tavaly például mintegy 50 ezer négyzetméternyi korszerű ablakot adtak el, s ezzel kapacitásuknak csaknem 80 százalékát használták ki. Igyekeznek minden lehetőséget megragadni, ezért egyedi megrendelésre is készítenek üvegezett nyílászárókat. Tavaly az újonnan beépített ablakok mellett mintegy 5 millió forintért. magánszemélyeknek, 10 millióért pedig állami vállalatoknak adtak el olyan termékeket, amelyeket hagyományos, régi típusú ablakok helyett állítottak be az épületek korszerűsítése során. Ami a solymáriak árait illeti, nem ők a legdrágábbak a hazai piacon. Egy négyzetméternyi ablakfelület 2800 fo- ritba kerül a vásárlónak. Lehetőség lenne olcsóbban adni — akár 15—20 százalékkal is —, ám ehhez az kellene, hogy a különböző alapanyagokat szállítók, köztük a Borsodi Vegyi Kombinát és az Elzett a solymáriakkal együtt néhány százalékot engedjen az áradból. Erre azonban egyelőre nem vállalkoznak a partnerek, a PEVDI pedig önerőből legfeljebb 5—6 százalékkal adhatná olcsóbban termékeit. Ez pedig nem javítaná számottevően versenyképességüket. A vállalati érdek tehát megint a piaci érdek ellen cselekszik: az alapanyagot szállítókat ugyanis nem érinti közvetlenül a készterméket gyártó gondja ... Furucz Zoltán Népi ellenőrzőn Közérdekű bejelentések A népi ellenőrzés központi és területi szerveit az elmúlt esztendőben 12 249 alkalommal keresték fel közérdekű bejelentéseikkel, javaslataikkal, panaszaikkal az állampolgárok. A népi ellenőrzés fejlődő lakossági kapcsolataira utal, hogy a különböző beadványok összetételében növekedett az egyszerű felvilágosítást, tanácsadást igénylő szóbeli bejelentések, panaszok aránya, örvendetes, hogy a korábbi emelkedő tendenciával szemben 1985-ben valamelyest csökkent a névtelen bejelentések részaránya — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése, amely a tavaly beérkezett közérdekű bejelentések összetételét, a lakosságot leginkább foglalkoztató problémák alakulását ■ . vizsgált^ meg. A különféle beadványok elemzése — hangsúlyozta a jelentés — egy kedvezőtlen folyamatot jelez: az elmúlt időszakban a lakosság jelzéseivel az adott ügyek intézésére közvetlenül illetékes fórumoktól az ellenőrzési rendszer mind magasabb szintjei felé fordult, s ez jelentős többletmunkát rótt az ellenőrzési szervekre. E tendencia egyik oka, hogy a bejelentések, panaszok kezelése gyakran elhúzódik, az államigazgatási szervek esetenként bürokratikusán intézik az állampolgárok ügyeit, s tapasztalható, hogy a felettes szervek a vélt hivatali érdekeket szem előtt tartva hagyják helyben az első fokon eljáró szerv döntéseit. A lakosság bizalma ezért egyre inkább a politikai és a népi ellenőri szervek felé fordult. A beadványok témaköreit áttekintve a KNEB-jelentés több feszültségforrásra hívta fel a figyelmet. A szolgáltatások körében a legtöbb kifogás a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek javíttatáTermelnek már a robotok A gödöllői Ganz Árammérőgyárban a napokban állítottak üzembe ipari robotokat. A svéd licenc alapján gyártott lengyel ipari robotokat IC-s programtárolókkal vezérlik. A képen látható robot az árammérő órák kézi beszabályozása előtti szigetelés biztonságát vizsgálja. (Barcza Zsolt felvétele) sának nehézségeivel, illetve a javító munka minőségének színvonalával kapcsolatban érkezett a népi ellenőri szervekhez. A szövetkezeti lakás- építési forma megszűnése, a tervezettnél kevesebb állami lakás átadása tovább növelte a szűkös lakáshelyzetből fakadó gondokat. Ezzel összefüggésben egyre gyakoribbá váltak a fiktív lakáscseréket, a jogtalan kiutalásokat, a lakások nem rendeltetésszerű használatát feltáró bejelentések. Nőtt a nyugdíjazással, a megállapított nyugdíjak ösz- szegével, a kézbesítés késedelmeivel és a nyugdíjasok részfoglalkoztatásával kapcsolatos panaszok száma. Az idős emberek hátrányos helyzetük megszüntetésére mielőbbi intézkedéseket várnak. Üj jelenség volt az elmúlt évben, hogy széles körű lakossági jelzések érkeztek a népi ellenőri szervekhez a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban. A beadványokból kitűnt, hogy a bejelentők nem a hozzájárulás bevezetését sérelmezték, hanem gyakran a helyi végrehajtás módjával nem értettek egyet. Kifogásolták, hogy a tanács nem közölte a lakossággal, mire kívánja fordítani a hozzájárulásból befolyó pénzt. Igen sok bejelentés foglalkozott a gazdálkodás hiányosságaival, a gazdasági visszaélésekkel. Többen kifogásolták a bizonylati rend és a nyilvántartási fegyelem egyre gyakoribb megsértését. Hátrányban a háttéripar II. Légvár csak, vagy valóság lesz? Mint előző lapszámunkban az érdekeltek részletesen kifejtették, az ikladi Ipari Műszergyár jelenlegi gazdasági nehézségeit jórészt az ár- és az általános költségnövekedésnek köszönheti. Az elrnúlt öt esztendő alatt ugyanis, kiadásaikkal párhuzamosan, nem állt módjukban az áraikat is növelni. A riport második részében megkíséreljük föltárni, hogyan keres a zsákutcából kiutat a vállalat, iparpolitikánk általános törekvéseivel mely ponton találkoznak érdekeik. Ivanics László vezérigazgató egy éve sincs még, hogy a vállalat élére állt, miután elődjét ipari miniszterhelyettessé nevezték ki. Mi tagadás, az IMI tapogatózó lépteinek egyengetése a változó gazdaságirányítási módszerek és szabályozók, valamint a mind magasabb szintű piaci követelmények között nem túl há lás feladat Ivanics Lászlóé. Űj elképzeléseinek, kiútkere sésének azonban, ha nyereségben nem is, de a tervekben, a cselekvési lehetőségekben már érződik a hatása. Korszerű termékekkel — A költségcsökkentésnek azokat a módjait, amelyek csak a gyár belső életét, illetve kooperációs kapcsolatait érintik, nagyrészt már kihasználtuk. Tavaly félévkor például a nyereségtervhez mérten 70 millió forintos el maradásról, azaz 20 millió tiszta veszteségről indultunk. Év végére sikerült majdnem 40 milliós nyereséget elérnünk. A hat hónap alatt pó tolt 80 millió forint a maxi mális energia- és anyagtaka rékosságnak, a termelési költségek drasztikus leszorításának volt köszönhető. — Ez azonban önmagában kevés a helyzet stabilizálásához. Jelenleg az átlagos 8—10 százalék helyett a vállalatnál csupán 0.83 százalék az árbevétel-arányos nyereség. Milyen stratégiát dolgoztak ki a következő öt esztendőre? — A továbblépés lehetőségeinek megfogalmazása során abból indultunk ki, hogy a nyersanyagok ára emelkedett, tehát kevésbé alapanyag-érzékeny törpe- és mikromotoro- kat kell gyártani. Ehhez azonban saját elektronikai háttér is szükséges. Egy fővárosi telephelyen máris megkezdtük a számítógép-perifériák, rajzoló és szalagos háttértároló berendezések gyártását. Elképzeléseink szerint kilenc, készpénzzel csatlakozó partner kellene a betéti társulás létrehozásához, s megalapíthatjuk a hazai mechatronikai bázist. — Nagyszabású terveik között szerepel már egy társulás. A Gépgyártás Fejlesztő Gazdasági Társulás tagjai nemrégiben meg is kötötték egymással a szerződést. — A GT tizenhat vállalat részvételével alakult meg. Kiindulási pontunk az volt, lehetőséget kell találni az elavult hazai géppark korszerűsítésére anélkül, hogy teljes gépcserére, a modern technika importjára szorulnánk. Célunk, hogy a régi berendezéseket új elemekkel, kiegészítő automatikával felszerelve tegyük alkalmassá a színvonalas termelésre. Mindez persze a jelenleg használatos géppark aprólékos felmérését, a részletes tervek kidolgozását, s természetesen nem kis beruházást igényel. Az IMI kiemelt kutatási-fejlesztési programjai közé tartozik az anyag- és energiatakarékos villamos forgógépgyártás technológiájának kidolgozása is, amely világszerte nagy horderejű eredmény lenne. Vagy említhetném a finom- mechanikai gyártástechnológia alapjainak megteremtését, s még számos témát, amely jelenleg kutatási-fejlesztési stádiumban van, s a jövő elképzelései közé tartozik. Tavaly 21 tervjavaslatot nyújtottunk be az Ipari Minisztériumhoz, az Országos Műszaki Fejlesztési Bankhoz és mindenhová, ahonnan kidolgozásukhoz támogatást remélhetünk. Saját nyereségből — Az elmondottak azt feltételezik, hogy a gyár magasan kvalifikált, felkészült műszaki szakemberekkel rendelkezik. — Ebben a pillanatban még igen, de mind több erőfeszítésünkbe kerül az értékes munkatársak megtartása. A szigorított központi bérszabályozás csupán kétszázalékos keresetnövekedést tesz lehetővé.. A legutolsó tsz melléküzemága is nálunk vonzóbb ajánlatokat tehet pillanatnyilag. Csak együttműködéssel kecsegtető szakmai, tudományos eredményekkel és persze lakással tarthatjuk itt a fiatalokat. Most tervezzük egy IMI lakótelep létrehozását, úgy néz ki, ehhez sikerült a helyi tanács és a termelőszövetkezet támogatását megnyerni. Itt kedvezményes telekárral, munkahelyi kölcsönnel, egyebekkel támogathatnánk a letelepedni kívánó mérnököket, közgazdászokat, technikusokat. S természetesen igyekeznünk Képviselek tanácskozása a Parlamentben A feldolgozott búsra van vevő Élelmiszer-gazdasági exportunk piaci problémái, különös tekintettel a húsexportra — ezzel a címmel tűzték napirendre a mezőgazdasági és élelmezésügyi, illetőleg a külkereskedelmi miniszter közös jelentését az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint mezőgazdasági bizottságának a Parlamentben kedden tartott együttes ülésén. Többórás elemző vita után a képviselők elfogadták a beszámoló munkaanyagot, amelyhez megelőzően szóbeli kiegészítést fűzött Dunai Imre külkereskedelmi és Papócsi László MÉM- miniszterhelyettes. A kiegészítés lényeges gondolata volt, hogy a külgazdasági céljaink megvalósításában kulcsszerepet játszó agrárágazat kivitelében meghatározó tételek az élő állatok és a húsipari termékek. Az ágazat tavalyi exporttervét a rubelelszámolású piacon alapjában véve teljesítették, az úgynevezett tőkés kivitel azonban — részben árualaphiány, részben a számunkra kedvezőtlen cserearányromlás miatt — elmaradt a tervezettől. A VII. ötéves terv időszakában a szocialista piacon a kivitel várhatóan mintegy 25 százalékos fokozásával együtt előtérbe kerülnek a minőségi követelmények, így különösen a szállítások megbízható ütemezése, a tetszetős csomagolás, a választék bővítése. A nyugati piacokon — amely jelenleg igencsak kínálati jellegű — helytállásra csak akkor lehet számítanunk, ha mindinkább növeljük termékeink feldolgozottsági fokát. A húsipari szakágazat értékesítési lehetőségeinek meghatározó elemeként került szóba a szovjet piac, ahová 1990- ig meghosszabbított egyezmény keretében történik vágómarha- és marhahússzállítás. A fejlett tőkés országokba leginkább darabolt, kitűnő minőségű marhahúst, a Közös Piac tagországaiba kis súlyú állatokat tudunk jó áron eladni, a fejlődő — elsősorban közel- keleti — országokba a magas fuvarköltségek miatt csak mérsékeltebb haszonnal szállíthatunk. Minden piacra érvényes, hogy versenyképességünk fokozása érdekében a hústípusú szarvasmarha-ter- melcs fejlesztése, a húsminőség javítása a VII. ötéves tervben is az egyik kiemelt tenyésztéspolitikai cél. Az állattenyésztés több ágazatában visszaesett tenyésztési kedvről, az érdekeltség helyenkénti hiányáról csakúgy szó esett a vitában, mint a nagy' üzemek és a kistermelők állami támogatási rendszerének jobbításáról, vagy arról, hogy adóztatási eszközökkel is lehet és kell javítani a termelés feltételeit. A képviselők közül kifejtette gondolatait — többek között — dr. Varga János (Pest m 11. vk), dr. Dobi Ferenc (Pest m. 6. vk) és dr. Cselőtei László (Pest m. 2. vk). Részt vett a vitában szakértőként Koslyál Rezső, a Pénzügyminisztérium és Kőpataki József, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, valamint Öcsödi Gyula, a MÉM főosztályvezető-helyettese. A tanácskozás Bognár József (országos lista), a terv- és költségvetési bizottság elnöke zárszavával ért véget. kell a most adott keretek között is differenciálással, a kiemelkedő teljesítmények anyagi elismerésével helyben tartani az embereket, még akkor is, ha így kevesebb jut az átlagos teljesítményűek- nek, s bizonyos munkakörökben nagyobb a fluktuáció. Arról, hogy az IMI által benyújtott pályázatok milyen fogadtatásban részesültek, Szo- boczky István, az Ipari Minisztérium főmunkatársa tájékoztatott. — A benyújtott pályázatok pontosan illeszkednek az 1990-ig érvényes országos középtávú kutatási-fejlesztési terv programjaihoz. Mind a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást igénylő technológiák fejlesztése, mind a számítástechnikai perifériák, az automatizálás perspektivikus eszközei vagy a többi kutatási területük az országos program célkitűzései közé tartozik, így számíthat az IMI — a pályaművek értékelését, elbírálását követően — a támogatásra. A pályázatokkal azonban csupán a kutatások folytatásához szükséges fedezetet, a profil- váltáshoz, beruházáshoz hiányzó pénzt nem lehet előteremteni. A minisztérium mindenesetre a beruházáshoz szükséges hitelkérelmüket a későbbiekben támogatni fogja. Egyetlen lehetőség Adódik a kérdés: honnan tudja a közeljövőben az IMI azokat a milliókat megszerezni, amelyek a termékváltáshoz. a korszerűsítéshez, egyáltalán a nyereséges gazdálkodáshoz, a tehetséges, fejlődőképes szakembergárda megtartásához elengedhetetlenek? Ivanics László vezérigazgató legsúlyosabb gondjait is ez a kérdés okozza. — Évi 190—210 millió forintos nyereség tenné lehetővé számunkra egy lassú, nyugodt beruházási program és korszerűsítés végrehajtását. Ennyit azonban a teljes költségstoppal, a belső átszervezéssel sem tudunk előteremteni. Vállalkoznánk exportorientált beruházási programra is, állami alapjuttatással. Pillanatnyilag azonban még azt is nekünk kell bizonyítani, hogy készleteink nem mennyiségben nőttek, hanem csak értékben, mivel a nyersanyag ára emelkedett. S amíg a forgóalap megszerzéséért is ilyen szinten kell harcolni, nem is reménykedhetünk a nagyobb nyereség, s ezzel együtt a beruházási hitelek megszerzésében. Helyzetünkön alapvetően csak az javíthat, ha öt év óta először felemelhetjük termékeink árát. A jelek szerint partnereink egy részével meg fogunk tudni egyezni. Másokkal szemben az Országos Anyag- és Árhivatal felmentését kérjük a kompetitiv árszabályozás alól. A tervezett, alap- anyagár-emeléssel arányos áremelés megnyitná előttünk az utat a kutatási eredmények bevezetésére, egy jelentős beruházásra, korszerűsítésre. S hogy mi lesz, ha az áremelést mégsem sikerül végrehajtani? Az IMI jövője akkor sem válhat bizonytalanná. A megoldás adott. A vállalatnak még alaposabban számba kell vennie belső tartalékait, hiszen — állítják az Országos Anyag- és Árhivatalban is — korántsem merítették ki meg minden lehetőségüket. Emellett jobban ki lehetne használni a kompetitiv árképzés előnyeit: a külpiacokon versenyképesebb, magasabb áron eladható termékekkel kellene megjelenniük, s akkor a jobb minőséget, a korszerűbbet idehaza is megfizettethetik vevőikkel. S nem utolsósorban a kibontakozás alapja lehet az az ígéret, amely nem zárja ki, hogy az IMI a pályázataira kedvező választ kap. Mindezek együtt oszlathatják el a bizonytalanságot egy nagy hírű vállalat jövőjét illetően. Márványi Ágnes
