Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
2 ^míop 1986. MÁRCIUS 4., KEDD NYIKOLAJ RIZSKOV ELŐADÓI BESZEDE (Folytatás az I. oldalról.) Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékosságok alapvető okai abban rejlenek, hr,gy a gyakorlati tevékenységben nem vették figyelembe idejekorán a megváltozott gazdasági helyzetet, amely alapjában véve az extenzív növekedés lehetőségének kimerülésével függött össze, nem mutattak kellő állhatatosságot a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználásában, s a népgazdaságnak és az irányításnak az idő követelményei szerinti átalakításában. Megengedhetetlen mértékben gyengült a fegyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódosítás helytelen gyakorlata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvipolitikai szempontból, nem vonták le a szükséges gyakorlati következtetéseket. A párt kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és intézkedéseket tett a gazdasági építés vezetésének megerősítésére, mindenekelőtt a szervezettség és a munkafegyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép támogatására találtak, és lökést adtak előrehaladásunkhoz. Ennek eredményeképpen 1983 elejétől némi előrelépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. Az abszolút . íUífV,0-: Ä veúeJes ,* 85-ben, mii- 1976—80-hoz ,r, liárd rubel- viszonyítva, ben milliárd s*|”"^kban rubelben szazaieKban Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem Ipari termelés Mezőgazdasági termelés (1983-as árakon) Teherforgalom az összes szállítási fajtában (trillió tonna km-ben) Állóeszközök üzeinbehelyezése Beruházások Kiskereskedelmi áruforgalom Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjó2398 3778 1010 37,1 813 842 1466 353 628 5.7 147 125 226 117 120 118 122 117 118 léti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. A XXVI. kongresszus célkitűzései Tényleges teljesítés A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére, 1985, az 1980-as év százalékában 113—116 113 Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi kereseté, 1985, az 1980-as év százalékában 120—122 129 Társadalmi fogyasztási alapok, 1985, az 1980-as év százalékában 120 125 Átadott lakások 1981—1985-ben, millió négyzetmeter összterület 530—540 552 Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben, millió hely Átadott általánosan képző iskolák 1981—1985-ben, millió tanulóhely 2,5 2,9 4,3 5,2 Kórházi ágyak száma, 1985, az 1980-as év százalékában 108—110 108,7 Felső- és középfokú szakoktatási intézményekben végzett szakemberek száma 1981—1985-ben, millió fő 10 10,5 Nyikolaj Rizskov rámutatott: az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a termelés adós maradt 35 millió tonna kész hengerelt áruval, 145 miiló tonna szénnel, több mint 50 millió tonna olajjal és 16 milliárd rubel értékű fogyasztási cikkel. Nem hozták meg a szükséges eredményeket a mezőgazdaságba befektetett jelentős ráfordítások. Rendszeresen nem hajtották végre a hatékonyság növelésének feladatait, erőtlenül valósult meg a tudományos-műszaki haladás. Mindez nem maradhatott hatás nélkül az egész gazdaság fejlődésének eredményeire, aráStratégiai feladatok A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a fő irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló, 2000- ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. A fő irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot, ilyenek: az élelmiszer- és energiaprogram, a gépipar és a kemi- zálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fejlesztése. Azokat a célokat, amelyeket a kitűzött időszak alatt kizárólag előrehaladásunk hatékonyságának lényeges növelése és ütemének lényeges gyorsítása útján lehet. Ennek megfelelően fokozni akarjuk a nemzeti jövedelem dinamikáját. Növekedésének üteme az előző ötéves tervidőszak évi átlagos 3,1 százalékáról 5 százalékra emelkedik a XIV. ötéves tervidőszakban. Ezáltal leküzdjük azt a negatív jelenséget, hogy az elmúlt három ötéves tervidőszakban lelassult a növekedés üteme. Még nagyobb mértékben emelkedik a nemzeti jövedelem abszolút növekedése. A gyorsítás folyamatában ki kell alakítani a termelés olyan harmonikusabb szerkezetét, amely jobban megfelel a növekvő és változó társadalmi szükségleteknek. Az ütem növekedését a mindenoldalú és következetes in- tenzifikálás alapján kell elérni. Nem csupán a munkatermelékenység növelését tűztük ki célul, hanem azt is, hogy csökkenteni kell az anyag- és 'eszközigényességet,, s nem egyes ágazatokat, hanem a népgazdaság egészét kell átállítani az intenzifikálás vágányaira. A szocializmus alapvető problémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelése. A fő irányokban azt a cél. tűztük ki, hogy népgazdasági szinten 2000-ig 2,3—2,5- szeresére növeljük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növelése első ízben valósul meg a munkaerő-szükséglet egyidejű csökkentésével. A gazdaság anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégítésében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, fém- és egyéb anyagszükségletek növekményét 75—80 százalékban megtakarításból fedezzük. Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományos-műszaki forradalom vívmányai alapján végrehajtsuk a népgazdaság új műszaki rekonstrukcióját. E nagyszabású célok és feladatok megvalósítása lényegesen előbbre viszi az országot a társadalmi haladás útján, jelentősen megerősíti világgazdasági helyzetét, s még jobban növeli a szocializmus vonzerejét. Ehhez mozgósítanunk kell minden erőnket és tartalékunkat, működésbe kell hoznunk a szocialista termelés növelésének és hatékonysága fokozásának valamennyi tényezőjét. A legfontosabb az emberi tényező sokoldalú aktivizálása. „ A növekedési Növekedés az ötévé. ü m ememetervben (százalékban) dése (plusz)j illetve csők1981— 1986—1990. évek kenése (—) 1985. a főirányok terével« vezete szerint 1. TERMELÉSI EREDMÉNYEK Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 17 19—22 plusz 2—5 Ipari termelés 20 21—21 plusz 1—4 Mezőgazdasági termelés (évi átlag) 6 2. LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSOK 14—16 plusz 8—10 Az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma 2,3 0,5 —1,8 Termelési állóalapok 37 30 —7 Termelőeszközök gyártása 17 15 —2 Az új ötéves terv egyik népgazdaság olyan szintet ért Fontos új szakasz Nyikolaj Rizskov e beszámo- gyakorlati megvalósításában az ló következő fejezetében han- első és rendkívül felelős sza- goztatta, hogy a párt hosszú kasz a XII. ötéves terv. távú gazdasági stratégiájának Abszolút növek- . ... . .. ménv £vl atl,asnovckedés. milliárd rubelben százalékban 1983-ben, 1990-ben, Xl. öt- XII. öt1980-hoz) 1985-höz éves terv éves terv viszo- viszo- a fő irányítva nyitva a nyok térfö irá- vezete nyok tér- szerint vezete szerint alapvető sajátosságaként az előadó kiemelte: első ízben történik, hogy o nemzeti jövedelemnek, az iparnak és az anyagi termelés más ágazatainak egész növekménye gyakorlatilag a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Jelentősen felgyorsul olyan fontos feladatok megoldása, mint az. hogy a takarékosságot a fűtő- és üzemanyagok, a nyersanyagok és más anyagok iránti új szükségletek kielégítésének fő forrásává tegyük. A következő öt évben ebből kell kielégíteni a legfontosabb erőforrások iránt mutatkozó többletszükséglet 60—65 százalékát. A hatékonyság növelésének fő problémái közül Rizskov a legnagyobbnak és legégetőbbnek nevezte a termékek és a munka minőségét. Rámutatott: ez nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. Történelmileg rövid idő alatt sok termelési mutató tekintetében világviszonylatban élvonalba kerültünk. Most nem kevesebb energiával és szívóssággal kell munkálkodnunk a minőség problémájának megoldásán. A el, amikor a minőségi mutatók gyökeres megjavítása nélkül nem lehet megoldani egyetlen fontos termelési és szociális feladatot sem. A fő irányok tervezete célul tűzi ki, hogy az ötéves tervidőszakban hozzávetőleg kétszeresére emelkedjék a magasabb minőségű ipari termelés aránya. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta, hogy a XII. ötéves terv folyamán teljes egészében biztosítani kell mindazt is, amire a szovjet fegyveres erőknek a haza védelméhez szükségük van. Fordulatot kell tenni a tervteljesítés megszervezésében is. Le kell vonni a tanulságokat a múltból, amikor az ötéves tervidőszak teljesítésében a súlypont annak utolsó éveire helyeződött. Az SZKP Központi Bizottságának állás- foglalása értelmében már 1986-ra, azaz az ötéves tervidőszak első esztendejére a népgazdaság fejlesztésének olyan ütemét irányoztuk elő, amely lehetővé teszi, hogy az ötéves terv feladatait egyenletesebben osszuk el, s ezzel teremtsük meg a reális feltételeket annak végrehajtásához. Műszaki haladás nyaira, s a nemzeti jövedelem több milliárd rubeles veszteségében mutatkozott meg. Ennek következtében nem teljesítettük a népjólét emelésének számos feladatát, például a reáljövedelmek, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, és a párt kitartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kommunistákat, az egész • szovjet népet az SZKP Központi Bizottságának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredményezett társadalmunk életében. A legfontosabb most az, hogy a szocialista tervgazdaság előnyeit és növekvő lehetőségeit kihasználva következetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági stratégiáját. Felhasznált nemzeti jövedelem 71 96—111 3,1 3,5—4,0 Ipari termelés Ezenbelül: 135 1C9—194 3,7 3,9—4,4 Termelőeszközök (a-csoport) 99 123—142 3.6 3,7—4,2 Fogyasztási cikkek (b-csoport) Mezőgazdasági termelés (az átlagos évi termelés növekménye az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, 36 46—52 3,9 4,1—4,6 1983-as árakon) 11 28—32 1,1 2,7—3,0 Kiskereskedelmi áruforgalom Térítéses lakossági szolgáltatá46 59—73 3,1 3,4—4,0 sok realizálásának volumene 9,8 13,7—18,2 5,0 5,l*-7,0 a szovjet gazdaságnak a XX. század végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljes összhangban határoztuk meg. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog és gyökeresen átalakul az ország termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 év alatt olyan gazdasági potenciáit hozunk létre, amely nagyjából megegyezik a szovjet hatalom évei alatt a mai napig felhalmozott potenciállal. A szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó növelése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul. hogy minőségileg új szintre emelkedjék a jólét. Az előadó ezután rámutatott: a társadalmi termelés és a népjólét ilyen szintjét elérni Az előadó leszögezte: a XII. ötéves tervnek meg kell vetnie az alapot ahhoz, hogy a következő évtizedben felgyorsuljon az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének üteme. Ez szükségessé teszi, hogy a népgazdasági grányok kialakítása közben megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a beruházási politikára. Az elmúlt három ötéves terv időszakában folyamatosan és lényegesen csökkent a beruházások növekedésének üteme, és ez elkerülhetetlenül azzal a következménnyel járt, hogy lelassult az állóeszköz-állomány felújítása, az ország potenciáljának növekedése és végső soron a népgazdaság fejlődése. A felgyorsítást célzó irányvonalból kiindulva az SZKP Központi Bizottsága célszerűnek minősítette, hogy a XII. ötéves tervben 25 százalékra emeljék a termelési beruházások növelésének ütemét, szemben a megelőző időszak 16 százalékával. Természetesen mindez bizonyos változásokkal jár a nemzeti jövedelem megoszlásában: növekszik benne a felhalmozási alap aránya. Az elkövetkező időszakban a felhalmozási aránynak állandó szinten kell maradnia, majd pedig valame- lyést csökkennie kell. Mindez olyan körülmények közepette történik, amikor emelkedik a társadalmi termelés hatékonysága. Ez lehetővé teszi a fogyasztási alap abszolút mértékének jelentős növekedését, amely végső soron meghatározza a szovjet emberek anyagi életszínvonalát. A fogyasztási alap növekedése a XII. ötéves tervben 74 milliárd rubelt tesz ki az elmúlt időszak 55 milliárd rubeljéhez képest. Felgyorsul a lakosság reáliövedelmének növekedése. Az eredmények növelését úgy kell elérni, hogy közben lényegesen csökken a legfontosabb erőforrások felhasználása és javulnak a munka minőségi mutatói. A sokoldalú intenzifikálás pártirányvonala a tudományos-műszaki forradalom jelenlegi szakaszának óriási lehetőségeire támaszkodik — folytatta az előadó. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának a párt által kidolgozott irányítási stratégiája abban foglalható össze, hogy a tudomány és a technika terén széles frontot alakítva, a kulcsirányokban összpontosítsuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tudományos-technikai haladás egyik legfontosabb iránya a csúcstechnológiák széles körű bevezetése. A XII. ötéves tervidőszakban 1,5—2-szeresé- re kell bővíteni az egyes iparágakban a haladó bázistechnológiák alkalmazását. A másik irány a termelés automatizálása és gépesítése. Nép- gazdasági méretekben az automatizálás szintje átlagosan kétszeresére nő. A népgazdaság elektronizálásában a számítástechnikai eszközök termelése öt év alatt 2,3-szeresé- re nő, az ipari robotok állománya pedig háromszorosára. Az új technika és technológia bevezetésének az egész ötéves tervidőszakra előirányzott méretei biztosítják a társadalmi munkatermelékenység növekményének több mint kétharmadát, s 28 milliárd rubellel csökkentik az ipari terhelés önköltséget. Nyikolaj Rizskov a tudományos-műszaki haladás igen Érdről figyelve Hatása határon túl is érződik Az SZKP XXVII. kongresz- szusa új, bizakodóbb légkörben tanácskozik, mint a korábbi kongresszusok. Ezt érzékeltem Mihail Gorbacsov beszámolójából és az elhangzott felszólalásokból is. Optimizmus, változásokra való elszántság, tettrekészség csendült ki az eddig elhangzottakból. A kilenc napig tartó tanácskozás minden bizonnyal új korszakot nyit a Szovjetunió 70 éves történetében és meghatározó lesz a szocialista országok jövőjére is. A szocializmus jövője is ennek a nagy jelentőségű tanácskozás iránymutató döntéseinek függvénye. Ezért is kíséri kiemelkedő figyelem az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, amely — nyugodtan mondhatjuk — kiemelkedőbb jelentőségű, mint a mérföldkőnek számító, a személyi kultuszt és a visszásságokat felszámoló XX. kongresszus vilt. Az elmúlt közel egy év alatt gyökeres, mélvreható változások következtek be a Szovjetunióban. A fő téma a gazdaság. A vezetés, mint ahogy 3 kongresszusi beszámolóból is érezhető, a gazdaság radikális reformját irányozta elő, az ex- tenzívről az intenzív gazdálkodásra való áttérést. Ez pedig hihetetlen erőfeszítést, új közgazdasági szemléletet, a változtatásokkal való egyetértést, az azokkal összhangban levő tenniakarást igényli mindenkitől: vezetőtől, beosztottól egyaránt. A kongresszus vitájából egyértelműen kicsendült ez a közös gondolkodás, a változásokkal való szükségszerű egyetértés. Akár a kosztromai szövőnőt, akár a kormány egy- egy tagját hallgattuk. A közvélemény hangulata itthon is pozitív kicsengésű. Nagy érdeklődés kíséri a kongresszuson elhangzottakat. Reggelenként nálunk, a munkahelyeken élénk vita folyik az előző nap eseményeiről és ez — mint másutt is hallottam —, nem egyedi jelenség. A napokban az egyik helyen épp arról folyt a vita, hogy ha csak a célok fele valósulna meg a gazdasági fejlesztés során, nekünk, magyaroknak akkor is ez azt jelentené, hogy jelentős mértékben tudnánk gondjainkon enyhíteni, saját frontunkon előre lépni. Hiszen a szovjet gazdaság ilyen nagyarányú fejlesztése maga után vonná a kereskedelmi kapcsolatoknak, a termékek cseréjének magasabb színvonalát, a nyersanyagnak nagyobb importját. A jobb minőségű árukra, a behozott áruk magasabb értékére gondolok. Mindezek mellett ugyanakkor akadnak aggodalmaskodók is: ebben a feszült nemzetközi légkörben ilyen nagy jelentőségű gazdasági program az életkorú1 menyek iavitására irányuló törekvés megvalósítható-e? Van-e realitása a nagy tervnek, amikor oly sok kritika hangzott el a szovjet gazdaság mai helyzetéről? Meggyőződésem — és ezt sok lakostól is hallottam —. el tudja érni a szovjet nép. amit maga elé tűz. A szovjet gazdaság hatalmas potenciállal rendelkezik, kiapadhatatlanok
