Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

Bemutatkozás — gyermekbetegségekkel Érdekességek a Pest Megyei Levéltárból Színes játékokról álmodozunk A sorozatgyártás a legnagyobb gond Variálható fa játékok Örököltem a játékosságot. Most, hogy böicsebb lettem, tudok mulatni magamon is, másokon is. Így tudok játsza­ni, de magában a versben, a vers felépítésében is alkal­mazni tudom a játékot. Nagy László vallomása ar­ról tanúskodik, hogy az em­beréletet végigkíséri a játék. Csak éppen a különböző élet­szakaszokban más rs más je­lentőséget nyer. Másképpen variálja a tárgyakat a felnőtt és a gyerek. A leglontosabo, hogy a kicsinyek játszás koz ben tanuljuk meg azokat a dolgokat, amelyekre á késob biekben szükségük van. Az ai- kotás alapelemei ,s jelen van­nak ilyenkor. Ezért nem mind­egy, hogy az élet első szaka­szában milyen tárgyak veszik őket körül. A bábbirocl.Uómban Hiánypótlón Fiatat iparművészek fogtak össze. Ezúttal terveik nem ma­radtak papíron, űk maguk va­lósították meg, s alkotásaikat kiállították a Duna Galériá­ban. Már önmagában ez az esemény jelentős változást eredményezhet a játékfron­ton. A bemutatón szemtanúi lehettünk: mennyi mindent tudnak az egyszerű tárgyak. — Mindenképpen figyelem­re méltó a fiatal iparművé­szek kezdeményezése — mond­ja Bánszkyné Kis Éva, mi­közben a színes kockákat, a plüssbabákat nézegetjük. — Ezek itt mind gondosan ki­dolgozottak, több funkciójuk van. Legszívesebben vala­mennyi gyerek kezébe adnám. A főiskolán kimondottan já- tóktervező szak nincs, pedig lehetne. Hiszen megtervezése éppen olyan felelősség, mint bármi másé. Így aztán texti­lesek, keramikusok, üvegesek kedvtelésből dolgoznak ebben a műfajban. S íme az ered­mény. Mindössze a választé­kot érzem kissé egysíkúnak. Hiányzanak az ügyességi és társasjátékok. Inkább óvodák­nak valók a nagy textilfigu­rák. — Mi lesz a sorsuk az itt bemutatott játékoknak? — Emiatt aggódom. Nagyon sok á jó alapötlet. Ám nem tudom, lesz-e alkalom a so­rozatgyártásra. Ha jól érte­sültem, nemigen tolonganak a gyártók. Kopott kockák Annál inkább jönnek a szü­lők és a gyerekek. Itt min­denhez hozzá lehet nyúlni. Mi több, a tervezők annak örül­nek, ha a vendégek azonnal nekilátnak a bábozásnak, a kockázásnak. A sok minden között szerényen búvik meg Borza Teréz kockajátéka. — A Poilitoys szövetkezet el­vállalta a készítését. — '■••ol nem túlzottan nagy lelkese­déssel. — Idestova öt eszten­deje, hogy elkezdték a soro­zatgyártást. Azóta sem tudom kiharcolni, hogy igazán szép kockák kerüljenek ki. A szí­nes poszter, amivel bevonják, kopik. A legnagyobb ellensé­ge a szőnyegpadló. Egy-két al­kalommal használják, és már alig látszanak a színek. — Ha igazán jó minőségben kerülne a piacra, lenne rá ke­reslet? — Csak annyit tudok mon­dani, hogy a kecskeméti Szó rakaténusz játszóházban ki­próbálták. A gyerekek szíve­sen játszottak vele egész nap, mi több, még a szülők is. Pe­dig nagyon egyszerű dologról van szó. A kockákon az alap­formák és az alapszínek va­riálhatók. Nem túlzás, ha azt mondom: alkalmas a vizuális nevelésre. Az alkotókészséget a képzőművészetek iránti ér­zékenység irányába terelgeti. Az elmúlt esztendőkben elég sokán kísérletezgettek a kü­lönféle fajátékokkal. Ezen a kiállításon is sokféle megol­dással találkoztunk. Volt olyan, ami már nem is játék, hanem műalkotás. Talán a leg­nagyobb sikert a színes figu­rák aratták. Szilvássy István immár három esztendeje gya­rapítja az elemcsaládot. — A fa használatával közel kerül a gyerek a természetes anyagokhoz — fejtegeti. — Ügy éreztem, hogy a festéssel még vidámabbak lesznek a figurák. Az elemek számtalan variációja megmozgatja a ki­csinyek fantáziáját, ugyanak­kor fejleszti ügyességüket, a forma érzéküket. — Milyen elképzelései van­nak a sorozatgyártásra? — Talán ez a legnagyobb gond. Gyártót még csak-csak lehet találni. Ám a játékgyár­táshoz szeretet is kell. Ha nem így van, akkor nyugodtan ki­adják a készítők a kezükből a szálkás, szúrós darabokat. Alapos, gondos munkát igé­nyel tehát, s ezért nem szíve­sen vállalják. A kiállításon rögtönzött bá­bozás is elképzelhető. A para­ván mögött ott állnak a figu­rák, csak meg kell őket szólal­tatni. Hellenbach Gabriella ügy tervezte, hogy egy-egy kesztyű többféle mesealakot varázsoljon elő. Plüss csodabogarak — A gyerekeknek ugyanis rendkívül élénk a fantáziája — mutatja a variációs lehető­ségeket. — A bábuk a beszéd- készséget, a gondolatom meg­fogalmazását fejlesztik. Ez éppúgy közösségi, mint egyé­ni játék. A kézre húzott bá­bok tulajdonképpen a kicsi­nyek álmait, vágyait, minden­napi tapasztalatait fejezik ki. Szövő szakon végeztem, így mindez közel áll hozzám. Új­donság például a sokféle plüss csodabogár. — Melyik a kedvence? — A darázs. De mindegyi­ket, szeretem. A többlábú, többfülű alakok után . már a négy hónapos kisbabám is utá­nanyúl. A plüssfigurák érde­kessége, hogy tépőzárral il­leszthetők fel a lábak, orrok, szemöldökök, így színben, for­mában mindig más és más alak jelenik meg előttünk. Kellemes az anyag fogása, s ami még fontos: könnyen tisz­títható. A fiatal iparművészek kiál­lítása magán viseli mindazo­kat a gyerekbetegségeket, amelyek ma a játéktervezés, -gyártás, -forgalmazás tere­pén megjelennek. Jó lenne, ha a bemutatkozással valami mégis elindulna. Mert az iga­zi nyertesek mi lennénk. Erdősi Katalin Az 1100-as évekből • • Üveghuta Nemtsak a hazai, de a nemzetközi tudományos világ érdeklődésére is számot tarló régészeti felfedezés történi Pásztó műemlékileg védett középkori városközpontjában. Valter Ilona, az Országos Műemléki Feiügyelőség régé­sze egy kora Árpád-kori üveghutára bukkant. A lelet a meglepetés erejével hatott, hiszen a tudomány eddigi ismeretei szerint Magyaror­szágon csak a XIV. század­ban kezdődött az üveggyár­tás. az országba addig csak külföldről kerültek üvegtár­gyak. A helyszínen talált zöl­deskék és sötétzöld, könnyű, szivacsos, üvegszerű és fekete, súlyos salakdarabok, vörös és szürke színű, márványszerű mészkődarabok. üvegtárgy­törmelékek, sárgászöld, pa- lackzöid és fehér üvegpohár — füstszínű, barna és kék pa­lack —. valamint apró üveg- szegély-töredékek azonban nem hagytak kétséget a ré­gész megállapítását illetően. Ezt eg3^ébként a salgótarjáni öblösüveggyár laboratóriumá­ban végzett vizsgálatok is megerősítették. A pásztói XII. századi üveghuta három kemencéből: egy előmelegítő, egy olvasztó és egy hűtő — feszültségtele- nítő — kemencéből állt. A rómaiak fejlett üvegiparának eljárásait, mint ismeretes, a bizánci és az itáliai műhe­lyek őrizték meg, s a kora középkorban elsősorban, a német bencés apátságok foly­tatták tovább. Egyszer volt egy Ady-telep- Sokat írtak már. s még többet fognak írni a Magyar Ta­nácsköztársaságról, mert története, jelentősége izgatni fogja az utódokat. Most azonban csak „apróságokról” lesz szó. Ar­ról, hogy az első magyarországi munkáshatalom idején Pest megyében az új példaképek, a kort meghatározó gondolkodók nevével településeket és intézményeket láttak el. Erzsébetfalván a május elsejei népgyűlés mondta ki. a község neve ezentúl Leninváros lesz. Soroksárpéteri ekkori­ban Marxfalva néven alakult községgé. Cegléden pedig Marx mozgóra keresztelték az első filmszínházat. A vád: hazafiatlanság A munkásmozgalom nagy nemzetközi alakja mellett ter­mészetesen nem szűkölköd­tünk hazai forradalmár pél lá- képekben sem. Közülük csak egyről, Ady Endréről legyen most szó röviden egy helynév kapcsán, amelyet Kistarcsa képviselőtestületének közgyű­lési jegyzőkönyvei átolvasása­kor sikerült felfedezni. Hogy a mindmáig talán legnagyobb huszadik századi magyar költő várta, vágyta, sóvárogta és készítette, kész­tette, formálta az eljövendő magyar forradalmat, a tisztí­tót, a szabadi tót, az ma már közismert. Mindezzel és mo­dern költészetével, nomeg botrányos életével akkora vi­hart kavart maga körül, hogy kortársai számára életműve — még lezáratlan állapotában — nem volt ilyen világosan megítélhető. Ezért volt lehet­séges, hogy ellenfelei és ellen­ségei már korán rásütötték Adyra a hazafiatlanság szé­gyenbélyegét; egy olyan em­Fiatal művészeknek Liszt-emlékverseny lesz Liszt Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából versenyt hirdet a Fiatal Mű­vészek Klubja Ifjú zeneszer­zők és zongoristák számára. A zeneszerzők versenyére 35 évesnél nem idősebb alko­tók nevezhetnek olyan, még be nem mutatott kamara­művekkel, amelyek valamely Liszt-mű témájára, illetve szellemében készültek, s a zeneszerző koncepciójának továbbgondolását célozzák. A zsűri véleménye szerint legjobb műveket az FMK hangversenyen mutatja be; itt állapítják meg a sorrendet és ítélik oda a díjakat. Az arra érdemes alkotásokat a zeneműkiadó megjelenteti. A pályaműveket szeptember 30- ig kell eljuttatni a Fiatal Művészek Klubja címére: 1062 Budapest, Népköztársa­ság útja 112. A zongoristák versenyében azok a 25. életévüket be^ nem töltött hangszeres művészek indulhatnak, a'kik tanulmá­nyaikat jelenleg is folytatják. Á verseny kötelező anyaga: Liszt egyik etűdjének (transz­cendens, koncert-, Paganini-), egy kései (1881 után írt) kom­pozíciójának és egy szabadon választott Liszt-műnek a be­mutatása. A különdíjért fo­lyó verseny résztvevői Mo- zart-operák témájára impro­vizálnak; a témákat a hely­színen sorsolják ki. A győz­tes Liszt egyik zongoraverse­nyének szólistájaként fellép a klub hangversenyén. A ver­senyt október 13. és 18. között rendezik meg. A győztesek és helyezettek pénzjutalomban részesülnek. bérré, akinek költészete min­den sorában az ellenkezőjét bizonyítja. Az Ady körüli kortársi csa­tározások és zűrzavar köze­pette kellett legyen Kistaicsán legalább néhány ember, aki világosan látta, Ady forradaí- misága a nemzet jövőjét csak­is a haladás útján kifejtett erőfeszítésekkel látja biztosít­va; ellentétben az úri osz­tály maradi, konzervatív „ha- zafiságával”, Kistarcsán szavaztak Ezék a kistarcsai újdonsült telektulajdonosok, nagyrészt' a forradalmi kistarcsai Gép-, és Vasútf elszerelést Gyár xU. munkásai, a Tanácsköztársa­ság idején lakóhelyüket elne­vezték Ady-telepnek. A Tanácsköztársaság után is szándékukban állt az Ady- telep nevet megtartani. Egy jelentéktelen járdaügyben inT téztek kérvényt Kistarcsa kép­viselőtestületéhez, amely 1919. szeptember 11-én az ellen- forradalmi hangulatban meg+ ragadta az alkalmat a már 1919. január 27-e óta halott Ady emlékének a bemocsko- lására. Az Ady-telepi telektulajdo­nosok kérelmével kapcsolat­ban „Egyben felhasználja a képviselőtestület az alkalmat arra, hogy tiltakozását fejezze ki a kérvényezők által meg­jelölt „Ady telép” elnevezés ellen, amely a községrésznek önkényesen adódott, s felhív­ja az egyesületet, hogy a te­lepnek valamely más,{ há&fias voUatközású elnevezést adjon, s elhatározását jóváhagyás végett a községi elöljáróságnál jelentse be.” Bejelentették. Kistarcsa— Űjfalu Társadalmi Egyesület néven később egyletet is ala­kítottak. 'Ennek a fantáziátlan Újfalu településnévnek már aztán semmi színe . és főleg forradalmisáiga nem volt. (Hogy mitől hazafias, még nem sikerült kideríteni!) Min- denképpén veszélytélen. Ezért maradhatott. És ma már Kis­tarcsán nem sokan emlékez­hetnek az -egykori Ady-telep névre. Horváth Lajos Rádiófigyelő ISMÉTLÉS. Furcsa lélektani szituáció, amikor az egy év­tizeddel ezelőtt hallott hang­játékot ismét felfedezzük a rádió műsorában. Azzal a kí­váncsisággal ül az ember a készülék élé, hogy felidézze az egykori emlékeket. Szakcmyi Károly Albérlet és filodendron című művének irodalmi értékéi attól időtál- lóa-k, mert általános emberi mondanivalót hordoznak. Tíz esztendővel ezelőtt is éppoly reménytelen volt a fiatalok összerakható figurák Felülnézetben Erdősi Ágnes felvételei számára a lakáshelyzet, mint manapság. Az évtizeddel ez­előtti adáskor házról házra jártunk, albérletet keresve. Most, éppen lakásépítés de­rekán ért be az adás időpont­ja. Meglehetősen furcsa él­ményben lehet része ily mó­don egy korosztálynak, a mai negyveneseknek. Hosszú az útja, míg az albérletkeresés- tül eljut valaki saját ottho­nának berendezéséig. Addig mi történik? Eltelik az idő, és egy kicsit megöregszik a valamikori mindent bíró nem­zedék. Fáradtabbak lesznek a mozdulatok, ám a régi élmé­nyek fényével tudjuk értékel­ni azt, amiért megdolgoztunk. Szakonyi Károly jó lélek­búvár. Ismeri az emberi pszi­ché bugyrait. Hangjátéka re­ményteljesen indul. Egy fiatal pár elindul albérle­tet keresni. Méghozzá nem akérhová. A fiút gyerek­kori emlékei vonzzák ; kül­városba. ahol nevelkedett, s ahol oly kedvesen mosolygott rá egy barna kontyos asszony. Kezdetben csak annak lehe­tünk szemtanúi — mert a hangjáték szinte láttatja a történteket —, amint a fiatal­ember már-már mániákusan idézné vissza a múltat. Ku­tatva a házak lépcsőit, a régi gerendákat. Az albérletkeresés ürügy az író számára, hogy különböző furcsa figurákkal megismerkedhessünk. A laká­sát kisvas utakkal behálózó férfi megszállottsága, az idős orvos társtalansága, élete tra­gédiáinak felidézése még mind semmi. Amikor betoppannak az ifjúság hajdani színterére, reményteljessé Válik minden. így van létjogosultsága at ismétlésnek. Űj értékeit fe­dezzük fel a műnek, ugyan­akkor tudjuk, hogy irodalmi alkotáshoz híven, mindany- nyiunkat érintő mondanivalót hordoz. TÁRSALGÓ. Bizonyára nem véletlen, hogy a Társal­gó legutóbbi vasárnap esti adásának java részét a hazai színházi élet történeteire sú­lyozta. Mindenekelőtt a Nemzeti Színház legendájára. Arról volt ugyanis szó. milyen szerepet töltött be a múlt szá­zad végén a nemzet színháza, a hazai irodalom és nyelvápo­lás területén. Annak ellenére, hogy egy bizonyos idő eltel­tével inkább a konzervativiz­mus volt jellemző a műsor- politikára. Csakhogy az ar- chaizálás mindig is jellemezte ezt a színháztípust, mert jel­legéből adódik. Az egykori el­képzelések és viták irányt adóak a jelen számára. A műsor inkább figyelmez­tető: a nemzeti irodalom ér-' lékeinek felmutatására minr denkoron ez a színház hiva­tott. Az természetesen már más kérdés, hogy jó lenne tudni, mikor köszönthetjük az otthonát. Er. K.

Next

/
Thumbnails
Contents