Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
Bemutatkozás — gyermekbetegségekkel Érdekességek a Pest Megyei Levéltárból Színes játékokról álmodozunk A sorozatgyártás a legnagyobb gond Variálható fa játékok Örököltem a játékosságot. Most, hogy böicsebb lettem, tudok mulatni magamon is, másokon is. Így tudok játszani, de magában a versben, a vers felépítésében is alkalmazni tudom a játékot. Nagy László vallomása arról tanúskodik, hogy az emberéletet végigkíséri a játék. Csak éppen a különböző életszakaszokban más rs más jelentőséget nyer. Másképpen variálja a tárgyakat a felnőtt és a gyerek. A leglontosabo, hogy a kicsinyek játszás koz ben tanuljuk meg azokat a dolgokat, amelyekre á késob biekben szükségük van. Az ai- kotás alapelemei ,s jelen vannak ilyenkor. Ezért nem mindegy, hogy az élet első szakaszában milyen tárgyak veszik őket körül. A bábbirocl.Uómban Hiánypótlón Fiatat iparművészek fogtak össze. Ezúttal terveik nem maradtak papíron, űk maguk valósították meg, s alkotásaikat kiállították a Duna Galériában. Már önmagában ez az esemény jelentős változást eredményezhet a játékfronton. A bemutatón szemtanúi lehettünk: mennyi mindent tudnak az egyszerű tárgyak. — Mindenképpen figyelemre méltó a fiatal iparművészek kezdeményezése — mondja Bánszkyné Kis Éva, miközben a színes kockákat, a plüssbabákat nézegetjük. — Ezek itt mind gondosan kidolgozottak, több funkciójuk van. Legszívesebben valamennyi gyerek kezébe adnám. A főiskolán kimondottan já- tóktervező szak nincs, pedig lehetne. Hiszen megtervezése éppen olyan felelősség, mint bármi másé. Így aztán textilesek, keramikusok, üvegesek kedvtelésből dolgoznak ebben a műfajban. S íme az eredmény. Mindössze a választékot érzem kissé egysíkúnak. Hiányzanak az ügyességi és társasjátékok. Inkább óvodáknak valók a nagy textilfigurák. — Mi lesz a sorsuk az itt bemutatott játékoknak? — Emiatt aggódom. Nagyon sok á jó alapötlet. Ám nem tudom, lesz-e alkalom a sorozatgyártásra. Ha jól értesültem, nemigen tolonganak a gyártók. Kopott kockák Annál inkább jönnek a szülők és a gyerekek. Itt mindenhez hozzá lehet nyúlni. Mi több, a tervezők annak örülnek, ha a vendégek azonnal nekilátnak a bábozásnak, a kockázásnak. A sok minden között szerényen búvik meg Borza Teréz kockajátéka. — A Poilitoys szövetkezet elvállalta a készítését. — '■••ol nem túlzottan nagy lelkesedéssel. — Idestova öt esztendeje, hogy elkezdték a sorozatgyártást. Azóta sem tudom kiharcolni, hogy igazán szép kockák kerüljenek ki. A színes poszter, amivel bevonják, kopik. A legnagyobb ellensége a szőnyegpadló. Egy-két alkalommal használják, és már alig látszanak a színek. — Ha igazán jó minőségben kerülne a piacra, lenne rá kereslet? — Csak annyit tudok mondani, hogy a kecskeméti Szó rakaténusz játszóházban kipróbálták. A gyerekek szívesen játszottak vele egész nap, mi több, még a szülők is. Pedig nagyon egyszerű dologról van szó. A kockákon az alapformák és az alapszínek variálhatók. Nem túlzás, ha azt mondom: alkalmas a vizuális nevelésre. Az alkotókészséget a képzőművészetek iránti érzékenység irányába terelgeti. Az elmúlt esztendőkben elég sokán kísérletezgettek a különféle fajátékokkal. Ezen a kiállításon is sokféle megoldással találkoztunk. Volt olyan, ami már nem is játék, hanem műalkotás. Talán a legnagyobb sikert a színes figurák aratták. Szilvássy István immár három esztendeje gyarapítja az elemcsaládot. — A fa használatával közel kerül a gyerek a természetes anyagokhoz — fejtegeti. — Ügy éreztem, hogy a festéssel még vidámabbak lesznek a figurák. Az elemek számtalan variációja megmozgatja a kicsinyek fantáziáját, ugyanakkor fejleszti ügyességüket, a forma érzéküket. — Milyen elképzelései vannak a sorozatgyártásra? — Talán ez a legnagyobb gond. Gyártót még csak-csak lehet találni. Ám a játékgyártáshoz szeretet is kell. Ha nem így van, akkor nyugodtan kiadják a készítők a kezükből a szálkás, szúrós darabokat. Alapos, gondos munkát igényel tehát, s ezért nem szívesen vállalják. A kiállításon rögtönzött bábozás is elképzelhető. A paraván mögött ott állnak a figurák, csak meg kell őket szólaltatni. Hellenbach Gabriella ügy tervezte, hogy egy-egy kesztyű többféle mesealakot varázsoljon elő. Plüss csodabogarak — A gyerekeknek ugyanis rendkívül élénk a fantáziája — mutatja a variációs lehetőségeket. — A bábuk a beszéd- készséget, a gondolatom megfogalmazását fejlesztik. Ez éppúgy közösségi, mint egyéni játék. A kézre húzott bábok tulajdonképpen a kicsinyek álmait, vágyait, mindennapi tapasztalatait fejezik ki. Szövő szakon végeztem, így mindez közel áll hozzám. Újdonság például a sokféle plüss csodabogár. — Melyik a kedvence? — A darázs. De mindegyiket, szeretem. A többlábú, többfülű alakok után . már a négy hónapos kisbabám is utánanyúl. A plüssfigurák érdekessége, hogy tépőzárral illeszthetők fel a lábak, orrok, szemöldökök, így színben, formában mindig más és más alak jelenik meg előttünk. Kellemes az anyag fogása, s ami még fontos: könnyen tisztítható. A fiatal iparművészek kiállítása magán viseli mindazokat a gyerekbetegségeket, amelyek ma a játéktervezés, -gyártás, -forgalmazás terepén megjelennek. Jó lenne, ha a bemutatkozással valami mégis elindulna. Mert az igazi nyertesek mi lennénk. Erdősi Katalin Az 1100-as évekből • • Üveghuta Nemtsak a hazai, de a nemzetközi tudományos világ érdeklődésére is számot tarló régészeti felfedezés történi Pásztó műemlékileg védett középkori városközpontjában. Valter Ilona, az Országos Műemléki Feiügyelőség régésze egy kora Árpád-kori üveghutára bukkant. A lelet a meglepetés erejével hatott, hiszen a tudomány eddigi ismeretei szerint Magyarországon csak a XIV. században kezdődött az üveggyártás. az országba addig csak külföldről kerültek üvegtárgyak. A helyszínen talált zöldeskék és sötétzöld, könnyű, szivacsos, üvegszerű és fekete, súlyos salakdarabok, vörös és szürke színű, márványszerű mészkődarabok. üvegtárgytörmelékek, sárgászöld, pa- lackzöid és fehér üvegpohár — füstszínű, barna és kék palack —. valamint apró üveg- szegély-töredékek azonban nem hagytak kétséget a régész megállapítását illetően. Ezt eg3^ébként a salgótarjáni öblösüveggyár laboratóriumában végzett vizsgálatok is megerősítették. A pásztói XII. századi üveghuta három kemencéből: egy előmelegítő, egy olvasztó és egy hűtő — feszültségtele- nítő — kemencéből állt. A rómaiak fejlett üvegiparának eljárásait, mint ismeretes, a bizánci és az itáliai műhelyek őrizték meg, s a kora középkorban elsősorban, a német bencés apátságok folytatták tovább. Egyszer volt egy Ady-telep- Sokat írtak már. s még többet fognak írni a Magyar Tanácsköztársaságról, mert története, jelentősége izgatni fogja az utódokat. Most azonban csak „apróságokról” lesz szó. Arról, hogy az első magyarországi munkáshatalom idején Pest megyében az új példaképek, a kort meghatározó gondolkodók nevével településeket és intézményeket láttak el. Erzsébetfalván a május elsejei népgyűlés mondta ki. a község neve ezentúl Leninváros lesz. Soroksárpéteri ekkoriban Marxfalva néven alakult községgé. Cegléden pedig Marx mozgóra keresztelték az első filmszínházat. A vád: hazafiatlanság A munkásmozgalom nagy nemzetközi alakja mellett természetesen nem szűkölködtünk hazai forradalmár pél lá- képekben sem. Közülük csak egyről, Ady Endréről legyen most szó röviden egy helynév kapcsán, amelyet Kistarcsa képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyvei átolvasásakor sikerült felfedezni. Hogy a mindmáig talán legnagyobb huszadik századi magyar költő várta, vágyta, sóvárogta és készítette, késztette, formálta az eljövendő magyar forradalmat, a tisztítót, a szabadi tót, az ma már közismert. Mindezzel és modern költészetével, nomeg botrányos életével akkora vihart kavart maga körül, hogy kortársai számára életműve — még lezáratlan állapotában — nem volt ilyen világosan megítélhető. Ezért volt lehetséges, hogy ellenfelei és ellenségei már korán rásütötték Adyra a hazafiatlanság szégyenbélyegét; egy olyan emFiatal művészeknek Liszt-emlékverseny lesz Liszt Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából versenyt hirdet a Fiatal Művészek Klubja Ifjú zeneszerzők és zongoristák számára. A zeneszerzők versenyére 35 évesnél nem idősebb alkotók nevezhetnek olyan, még be nem mutatott kamaraművekkel, amelyek valamely Liszt-mű témájára, illetve szellemében készültek, s a zeneszerző koncepciójának továbbgondolását célozzák. A zsűri véleménye szerint legjobb műveket az FMK hangversenyen mutatja be; itt állapítják meg a sorrendet és ítélik oda a díjakat. Az arra érdemes alkotásokat a zeneműkiadó megjelenteti. A pályaműveket szeptember 30- ig kell eljuttatni a Fiatal Művészek Klubja címére: 1062 Budapest, Népköztársaság útja 112. A zongoristák versenyében azok a 25. életévüket be^ nem töltött hangszeres művészek indulhatnak, a'kik tanulmányaikat jelenleg is folytatják. Á verseny kötelező anyaga: Liszt egyik etűdjének (transzcendens, koncert-, Paganini-), egy kései (1881 után írt) kompozíciójának és egy szabadon választott Liszt-műnek a bemutatása. A különdíjért folyó verseny résztvevői Mo- zart-operák témájára improvizálnak; a témákat a helyszínen sorsolják ki. A győztes Liszt egyik zongoraversenyének szólistájaként fellép a klub hangversenyén. A versenyt október 13. és 18. között rendezik meg. A győztesek és helyezettek pénzjutalomban részesülnek. bérré, akinek költészete minden sorában az ellenkezőjét bizonyítja. Az Ady körüli kortársi csatározások és zűrzavar közepette kellett legyen Kistaicsán legalább néhány ember, aki világosan látta, Ady forradaí- misága a nemzet jövőjét csakis a haladás útján kifejtett erőfeszítésekkel látja biztosítva; ellentétben az úri osztály maradi, konzervatív „ha- zafiságával”, Kistarcsán szavaztak Ezék a kistarcsai újdonsült telektulajdonosok, nagyrészt' a forradalmi kistarcsai Gép-, és Vasútf elszerelést Gyár xU. munkásai, a Tanácsköztársaság idején lakóhelyüket elnevezték Ady-telepnek. A Tanácsköztársaság után is szándékukban állt az Ady- telep nevet megtartani. Egy jelentéktelen járdaügyben inT téztek kérvényt Kistarcsa képviselőtestületéhez, amely 1919. szeptember 11-én az ellen- forradalmi hangulatban meg+ ragadta az alkalmat a már 1919. január 27-e óta halott Ady emlékének a bemocsko- lására. Az Ady-telepi telektulajdonosok kérelmével kapcsolatban „Egyben felhasználja a képviselőtestület az alkalmat arra, hogy tiltakozását fejezze ki a kérvényezők által megjelölt „Ady telép” elnevezés ellen, amely a községrésznek önkényesen adódott, s felhívja az egyesületet, hogy a telepnek valamely más,{ há&fias voUatközású elnevezést adjon, s elhatározását jóváhagyás végett a községi elöljáróságnál jelentse be.” Bejelentették. Kistarcsa— Űjfalu Társadalmi Egyesület néven később egyletet is alakítottak. 'Ennek a fantáziátlan Újfalu településnévnek már aztán semmi színe . és főleg forradalmisáiga nem volt. (Hogy mitől hazafias, még nem sikerült kideríteni!) Min- denképpén veszélytélen. Ezért maradhatott. És ma már Kistarcsán nem sokan emlékezhetnek az -egykori Ady-telep névre. Horváth Lajos Rádiófigyelő ISMÉTLÉS. Furcsa lélektani szituáció, amikor az egy évtizeddel ezelőtt hallott hangjátékot ismét felfedezzük a rádió műsorában. Azzal a kíváncsisággal ül az ember a készülék élé, hogy felidézze az egykori emlékeket. Szakcmyi Károly Albérlet és filodendron című művének irodalmi értékéi attól időtál- lóa-k, mert általános emberi mondanivalót hordoznak. Tíz esztendővel ezelőtt is éppoly reménytelen volt a fiatalok összerakható figurák Felülnézetben Erdősi Ágnes felvételei számára a lakáshelyzet, mint manapság. Az évtizeddel ezelőtti adáskor házról házra jártunk, albérletet keresve. Most, éppen lakásépítés derekán ért be az adás időpontja. Meglehetősen furcsa élményben lehet része ily módon egy korosztálynak, a mai negyveneseknek. Hosszú az útja, míg az albérletkeresés- tül eljut valaki saját otthonának berendezéséig. Addig mi történik? Eltelik az idő, és egy kicsit megöregszik a valamikori mindent bíró nemzedék. Fáradtabbak lesznek a mozdulatok, ám a régi élmények fényével tudjuk értékelni azt, amiért megdolgoztunk. Szakonyi Károly jó lélekbúvár. Ismeri az emberi psziché bugyrait. Hangjátéka reményteljesen indul. Egy fiatal pár elindul albérletet keresni. Méghozzá nem akérhová. A fiút gyerekkori emlékei vonzzák ; külvárosba. ahol nevelkedett, s ahol oly kedvesen mosolygott rá egy barna kontyos asszony. Kezdetben csak annak lehetünk szemtanúi — mert a hangjáték szinte láttatja a történteket —, amint a fiatalember már-már mániákusan idézné vissza a múltat. Kutatva a házak lépcsőit, a régi gerendákat. Az albérletkeresés ürügy az író számára, hogy különböző furcsa figurákkal megismerkedhessünk. A lakását kisvas utakkal behálózó férfi megszállottsága, az idős orvos társtalansága, élete tragédiáinak felidézése még mind semmi. Amikor betoppannak az ifjúság hajdani színterére, reményteljessé Válik minden. így van létjogosultsága at ismétlésnek. Űj értékeit fedezzük fel a műnek, ugyanakkor tudjuk, hogy irodalmi alkotáshoz híven, mindany- nyiunkat érintő mondanivalót hordoz. TÁRSALGÓ. Bizonyára nem véletlen, hogy a Társalgó legutóbbi vasárnap esti adásának java részét a hazai színházi élet történeteire súlyozta. Mindenekelőtt a Nemzeti Színház legendájára. Arról volt ugyanis szó. milyen szerepet töltött be a múlt század végén a nemzet színháza, a hazai irodalom és nyelvápolás területén. Annak ellenére, hogy egy bizonyos idő elteltével inkább a konzervativizmus volt jellemző a műsor- politikára. Csakhogy az ar- chaizálás mindig is jellemezte ezt a színháztípust, mert jellegéből adódik. Az egykori elképzelések és viták irányt adóak a jelen számára. A műsor inkább figyelmeztető: a nemzeti irodalom ér-' lékeinek felmutatására minr denkoron ez a színház hivatott. Az természetesen már más kérdés, hogy jó lenne tudni, mikor köszönthetjük az otthonát. Er. K.
