Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

MW ,

Jtttlíl

1986. MÄRCIÜS 85., KEDD

Elhunyt Rácz Pál

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Rácz Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, a Magj’ar Nép- köztársaság Néw York-i állandó ENSZ-képviseletének vezetője hosszan tartó betegség után elhunyt.

Rácz Pál elvtárs temetése 1986. március 23-án, pénteken 13.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető, munkásmozgalmi panteonjában.

Elhunyt elvtársitok barátai, harcostársai, volt munkatársai 12.30 órától róhatják lé kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravataiózójában.

Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma

Rácz Pál 1928. január 4-én született Bors községben, sze- gény-paraszt-családban. Elemi és középiskoláit Nagyváradon, Kolozsvárott, illetve á jelszabadulás után Budapesten Végezte. Szülei, az erdélyi munkásmozgalom aktív tagjai révén már kora ifjúságában bekapcsolódott az illegális mozgalomba. Nagyváradon és Kolozsvárott különböző illegális akciókban vett részt. 1944 őszén lett a párt tagja. 1945 elején Budapestre kerülts újságíróként, illetve a MAD1SZ országos központjában MA- DlSZ-vezetöként dolgozott, majd a Magvető című ifjúsági lap szerkesztője volt.

1948 októberében a Külügyminisztériumba került, 1950- től 1955 végéig a berni, majd a belgrádi követségen dolgozott. Ekkor a washingtoni nagykövetségre kapott beosztást, és ott ENSZ-ügyekkel

foglalkozott. Magyarországnak az ENSZ-be történt felvétele után a magyar ENSZ-képvi- selet felállítását készítette elő és az állandó ENSZ-képvise- let tagja lett.

Rácz Pál az 1950-es évék végétől is számos fontos tisztséget töltött be, dolgozott a párizsi nagykövetségen, majd a Külügyminisztérium főosztályvezetőiéként. 1901-ben kairói nagykövetté, 1970-ben külügyminiszter-helyettessé nevezték ki, később belügymi- nisztér-helyettes lett. 1974 januárjától ismét külügyminiszter-helyettesi, majd külügyi államtitkári posztot töltött be. 1975-től 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. 1980-tól a Magyar Nép- köztársaság Nem York-i állandó ENSZ-képviseletének vezetője volt.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el.

Fokozatos növekedés

Kertészet

A VII. ötéves terv időszakában a kertészeti termelés az előirányzat szerint évenként mintegy 3 százalékkal növekszik. A termelés ilj’en mértékű fokozása lehetővé teszi a hazai zöldség-gyümölcs ellátás javítását, továbbá a mezőgazdaság exportjának mintegy a negyedét adó kertészeti áruk biztonságos előállítását.

Az elmúlt tervidőszak tapasztalatait értékelve a kertészeti ágazat termelésén ék növekedési „üteme a nagyüzemekben jelentősen elmaradt a mezőgazdaság egészének fejlődésétől. Csökkent például a zöldség és á szőlő termelése. A fogyasztók ellátásában nem voltak nagj’obb zökkenők, ami ánnak is köszönhető, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok tetemesen fokozták az árukibocsátást.

A szántóföldi zöldségféléket jelenleg mintegy 96—98 ezer hektáron termelő gazdaságok az elkövetkező öt évben nem számólnak a terület jelentős növelésével. Tervézik viszont, hogy a VI. ötéves terv időszakában el^rt átlagps évi 1,3 millió tonnás termést a jelenlegi tervciklusban évente mintegy 1,9—2 millió tonnára bővítik. Mindehhez javítani kell a termelés műszaki feltételeit; egyebek között nagj’obb területeken kell berendezkedni az öntözésre.

Ki tud többet a Szovjetunióról?

Brigádok vetélkedője Diósdon

je. A zsűri elnöke Zám Agnes, a megyei pártbizottság politikai munkatársa volt, tagjai pedig Alekszandr Gríbovszkij, a. Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyet- éífrsjt '■Alfréd, • az MSZBT Pest Megyei. Munka- bizottságának vezetője.

A műsor első részében tesztkérdésekre kellett válaszolni a versenyzőknek, igennel, vagy nemmel, a másodikban hiányos információkból találták ki a megfejtést, a harmadikban egy-egy szovjetunióbéli településről mondtak el érdekességeket, míg az utolsó fordulóban egy irodalmi mű címét kellett kitalálni. Végén szükség volt pótkérdésekre, mivel két csapat, a Bánki Donét és a Kongresszusi Béke között holtverseny alakult ki. Így dőlt el a végleges sorrend: első lett a Titán, második a Telefónia, harmadik a Kongresszusi Béke, negyedik a Bánki Donát csapata.

Mint Zám Ágnes elmondta, nemcsak azért volt fontos ez a vetélkedő, mert rengeteg ismeretre tettek szert a résztvevők a felkészülés során játékos formában, hanem maguk a nézők is sokat tanultak. Arról nem is beszélve, hogy a vetélkedő kicsit kizökkenti az embereket a hétköznapok egyhangúságából.

Az első helyezettek, Nyári Lászlóné, Miklósné Kovács Mária és Sebők László jutaMásodik helyen végzett a Telefónia szocialista brigádot képviseld csapat. Veress Jenő felvétele.

lomképpen a barátságvonat- tal ‘ a Szovjetunióba utaznak április 18-a és 25-e között.

Fiedler Anna Mária

Miniszteri vándordíj a vitrinben

Élenjáró tejtermelők Kocséron

A megye egyik legeredményesebb állattenyésztő gazdasága a kacséri Petőfi Termelőszövetkezet. Nemcgak állatállománya a legnagyobb, de termelési és -tértyésztési eredményeik országosan is ismért- té tették a szövetkezetei. A közös gazdaságban egyformán büszkék mind a négy töris- tenyészetükre. SeKéseik 1971- ben, magyartarka tehenészetük és juhászatuk 1973-ban,, a húsmarhatenyészetük pedig 1983-ba.n érte el a törzstenyészet címet.

Az átlag felett

— A termelőszövetkezet kedvezőtlen termőhelyi adottságú területen gazdálkodik — tájékoztat Járvás József, az állattenyésztési főágazat vezetője.

— Ezért az árunövények gazdaságos termesztésére nincs lehetőség. A természeti adottságokat figyelembe véve a két helyi tsz egyesülésekor — 1968-ban — az álattenyésztés fő profilja lett a gazdaságnak.

— A szarvasmarha tartása háromféle hasznosítást tesz lehetővé a szövetkezetben. A kettős hasznú magyartarka- állomány génrezervként működik. A húsmarhatenyésze- tünk is erre a fajtára alapozott. A II. számú telep állománya keresztezett fekete holstein fajta.

Több mint húsz esztendővel ezelőtt, Észtországból importált állomány alapozta meg a sertéstenyészetet. A juhászaiban pedig a magyar fésüsme- rinó több lépcsőben korszerűsített változatát tenyésztik jelenleg.

Hogy milyen a tenj’észtől munka minősége a Dél-Pest megyei községben, azt az elismerések sokasága bizonyítja. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon 1875-ben kapták az első elismerést, , majd -öt év-vel később elnyerték a miniszteri vándordíját. Magyartarka tehenészetük 1976-tól minden évben az országos tejtermelési verseny első helyezettje. Négy évvel .ezelőtt, két tejelő' szarvasmarha-tenyészetük eredmé- nj’eiért. megkaptuk a Termelési Nagydíjat. Tavaly, a hetvenedik OMÉK-on bemutatott állataik közül szinté mindegyik valamilyen érmet nyert. Talán könnyebb lenne azokat a díjakat felsorolni, amelyek nem Kocsérra kerültek. Amire a legbüszkébbek a tenyésztők : ismét elnyerték a miniszteri vándordíját, s így az véglegesén a szövetkezet vitrinjét díszíti. A kettős hasznosítású szarvasmarha ismét teljesítménydíjat kapott. A kiállítás legszebb húshasznú magyartarka üsző díját és nagydíjat nyertek. Emellett az Állalfor- galmii és Húsipari Tröszt kü- löndíját, egyedi nagydíjat, négy első, egy második, hét harmadik díjat és tizenhat oklevelet vehettek át.

— Termelési mutatóink az országos átlag felett vannak — jegyzi meg a fiatal szakember.

Emberi tényezők

Négyszeres kapacitás

Korszerűbb adattároló

Számítógépekhez szükséges hajlékonylemezes adattároló új típusa készült el a Magyar Optikai Művek dunaújvárosi gyárában. Kétszer annyit tud, mint a régi, de csak fele akkora helyet foglal el, és a régivel csereszabatos. Egy régi helyébe két új tároló helyezhető, kapacitása pedig a korábbinak négyszeres A dunaújvárosi üzem év »teve 40—50 százalékkal növeli a tároló termelését: tavaly 18 ezret, az idén már 28 ezret készít belőle. Ellátja az összes hazai számítógépgyártó céget és minden szocialista országba exportál. A legnagyobb vásárlója az NDK-beli Robotron cég.

E nagy termőképességű tejelő tehénállomány eredményeinek tükrében felvetődik a kérdés: mi az oka a különböző nagyüzemekben a tehenen- kénti tejtermelés nagy, sokszor., „szgzlperekben,. mérhető különbségének? Hiszen sokszor ugyanazon fajták hasonló technológiák mellett is nagy különbséget produkálnak. Hogyan dolgoznak a kocséri élenjáró tejtermelők?

— Véleményem szerint az okokat elsősorban a tartás, a takarmányozás, az elhelyezés és az emberi tényezők között kell keresni — mondja Járvás József. — Fontos, hogy az előírt technológiát az esztendő minden napján pontosan betartsák.

— Hogy ez mennyire együtt van a termelőszövetkezetben, azt bizonyítja az a változás^ is, ami a szarvasmarha-tenyésztésben tavaly bekövetkezett — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Péter, a II. számú telep vezetője. — Tavaly elkezdődött a telep rekonstrukciója. A tervek szerint az év végére készüj el a, 70 millió forint értékű munka, és itt két év alatt 900-ra növekszik a szarvasmarha-létszám. Az első ütemben már átadásra került a fejőház, és az első két istálló, ahol jelenleg korszerű körülmények között dolgozhatunk. Az új épületbe való beköltözés előtt az állatokat egy héten keresztül szoktattuk a fejőházba. Ezzel a stresszhatást a legkisebbre kívántuk csökkenteni, A dolgozók áldozatkészségét dicséri, hogy azon a héten szinte kora hajnaltól késő estig itt voltak a telepen, hogy a tejtermelés mennyisége ne essen vissza. Az eredmény nem maradt el.

Szakmai viták

Az új telepen az állatokat a tejhozamok szerint négy csoportba sorolták, ezzel elkerülve az abrak pazarlását. Az emberekkel egyeztetve, mindenki azt a munkahelyet kapta. amihez a leginkább kedve volt.

— A szövetkezetben ma már valóban olyan eredményeket értünk el, amelyek megtartása is nagy erőfeszítést köve el — mondja Egri Gézáné törz,- álattenyésztő. —* Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha kellő meny- nyiségű alapállomány van a szelektáláshoz. Olyan genetikai anj-ag kell, amellyel mindig növelni tudjuk az állatok érteikét.

A gazdaság szakembereinek egybehangzó véleménye szerint, sikereiket a technológia finomításával lehet megismételni, növelni. Arról nem szóltak ugyan, ám a beszélgetések során kiderült, mennyire összehangolt az állattenyésztésben dolgozók munkája, mennyire benne vannak az eredményekben az egymás között folytatott Szakmai viták.

Surányi János

Megfontoltan, politikusán

A lakosság véleménye alapján

Pest megye VII. ötéves terv- javaslatát vitatta meg tegnapi ülésén a ráckevei és szi- getszentmiklósi megyei tanácstagi csoport. Az értekezletek eredményességének nem mindig fokmérője az, hogy mennyi ideig tartanak, a ráckevei azonban kivétel volt.

A két körzet megyei tanácstagjai rendkívül alaposan felkészültek a vaskos dokumentumokból, átböngészték a terjedelmes számoszlopokat, minden hozzászólásuk, észrevételük konkrét és alapos volt.

Kényszerpályán

Raffay Béla, a ráckevei tanács elnöke szóbeli kiegészítésében felhívta a figyelmet a terv több olyan részére, amely a körzet jövője szempontjából kiemelt fontosságú. Ugyanakkor rámutatott az ellentmondásokra is, mint például Szi- getbécse ivóvizének ügye. Hiszen, annak ellenére, hogy a terv elsőbbséget biztosít az egészségtelen ivóvízzel rendelkező településeknek, Szigetbecse, dolgában nem született döntés. Pedig már évekkel ezelőtt — a Köjál szakvéleményével megérősífcvé — kérték a megyei tanács építésügyi és vízügyi osztályától a segítséget.

Nem hallgatták el a gondokat az új tanácsi gazdálkodás bevezetésével kapcsolatban sem. Hogy a dunavarsányi tanács a helyi gazdálkodó

szervezetek késedelmes befizetése miatt fizetésképtelenné vált, s áthidaló OTP-hitel felvételére kényszerült. De hasonló helyzet állt elő Dömsö- dön is.

A terv nem vitatható — hansgúlyozta Maczkó József, az MSZMP Ráckevei Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára —, mert a kialakításban javarészben a megyei tanács is kényszerpályákra kényszerült. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy vannak még kiaknázatlan lehetőségek, például az üzemeltetésben. Ugyanis jelenleg semmiféle érdekeltsége nincs a különféle tanácsi intézmény takarékos működtetésére az ezért felelősöknek. Ha ennek az ösztönzésnek a rendszerét kidolgoznák, bizonyos, hogy eredményeket hozná.

Nehéz helyzetben

Elhangzott az is, hogy nehéz helyzetbe kerülnek azok a tanácsok, amelyek olyan célokat tűztek zászlajukra a település- fejlesztési hozzájárulás elfogadtatása idején, amelyek, megvalósításához nem elegendő a lakosság anyagi ereje és a tanácsnak sincs mit hozzátenni. Elhangzott, hogy az elért eredmények ellenére még ma sem elég szervezett a településekért végzett társadalmi munka, s ezen belül a helyben gazdálkodó egységek segítése.

Szóba került a dunavarsánjn lehetetlen helyzet

is. Az, hogy egyre népszerűbb üdülő- és kiránduló- hely a délegyházi tavak környéke és a Ráckevei-Duna-ág, ugyanakkor a víz-, az út- és a kereskedelmi hálózat az át-, tagosnál is kezdetlegesebb.

Hiába élvez prioritást a VII. ötéves tervben az ivóvízellátás, a térség gondjainak megoldására kért 44 millió forintból semmit sem kap a körzet.

Érvek, ellenérvek

Ráckeve tervei között egyformán fontos helyet foglal el a nevelési központ harmadik ütemének megépítése, a régi tanácsháza épületének felújítása, egy új szemétlerakó telep megnyitása, és a körzeti szakrendelő kialakítása. Csakhogy a tervkoncepcióban szereplő támogatási összegek mellett bizonyos, hogy a környezetvédelmi szempontból döntő jelentőségű hulladékgyűjtő telep építéséről le kellene mondani. és mindaddig csak terv maradhat ,a szakrendelő is, amíg nem oldódik meg a tanács elhelj’ezése, hiszen az egészségügyi intézményt a mostaniban szeretnék elhelyezni.

Török Zoltán, a Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője hosszan válaszolt a tanácstagok konkrét kérdéseire, észrevételeire és egész sor kérdésben igazat

adott nek}k. Hiszen tény, hogy a szigetbecsei iskolában már ma is teljes váltásban tanulnak a diákok, mégsem kapták meg a bővítéshez szükséges céltámogatást. S az is tény, hogy ha záros határidőn belül nem kezdődik el Sziget- csépen a vezetékes ivóvízhálózat kivitelezése, elévülnek a tervek és 2 millió forintos tervezési költség megy veszendőbe. A pénzügyi osztály- vezető válaszaira újabb kérdésekkel feleltek a megyei tanácstagok. Érvek és ellenérvek csaptak össze, mégsem volt ez marakodás vagy elfajuló vita. A gondok felvetői pontosan tisztában vannak a népgazdaság és ezen belül a megyei tanács lehetőségeivel. A demokrácia keretein belül igyekeztek érvekkel alátámasztani kérésüket, véleményüket.

Az elmúlt napokban a ráckevei és szigetszentmiklósi megyei tanácstagok értekezletéhez hasonlóan, sok helyen rendeztek ilyen megbeszéléseket, vitákat. A megyei tanács ülésén, ahol Pest megye VII. ötéves tervét fogadja, esetleg veti majd el a testület, bizonyosan sokan felszólalnak. Ha szükségesnek látják, ugyanazt mondják a nagy plenum előtt is, amit a napokban hangoztattak szűkebb körben. A megyei tanácstagok a tervkoncepció helyi megvitatásán körzetük lakóit, közvéleményét képviselték, és a legszélesebb demokrácia érvényesülése mellett alakították ki véleményüket a megyénk közeli jövőjét meghatározó dokumentumról. Megfontoltan éa politikusán, ahogy azt tegnap Ráckevén tették.

Móza Katalin

Alig egy esztendeje alakult meg Diósdon a Mechanikai Müvekben a Magyar—Szpvjet Baráti Társaság vállalati szakcsoportja, mégi s rendkívül nagy érdeklődés előzte meg a Ki- tad-.t5»oef ff ról? vetélkedőt. A sorozat döntőjét tegnap délután rendezték meg, nyolc csapat részvételével.

Néhány gondolat az előzményekről. Tizenhat együttes nyújtotta be jelentkezését a versenyre, ám különböző okok miatt csak tizennégyen vettek részt a küzdelmekben. Ahhoz, hogy a csapatok sikeresen vehessék az akadályokat, jól kellett ismerni a Szovjetunió, a Lányok—Asszonyok, és a Fáklya című folyóiratokat, s alapirodalomnak számított Be- recz János Baráti szövetségben című könyve is. Természetesen ezen kívül számos U’sznos tanáccsal látták el a jelentkezőkét a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának kiadványai is.

A felkészülésre jellemző, hogy már az elődöntők során is nagyszerűen szerepeltek a versenyzők, sőt a szurkolók is. Sokan a „civilek” közül maguk is kidolgozták a feltett kérdéseket, feladatokat, s volt olyan, aki még a döntőbe is bekerülhetett volna az elért pontszámok alapján.

Illusztris személyiség vezette a döntőbe jutott csapatok összecsapását, maga Endrei Judit, a televízió bémondónő-