Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIAÖÁ^A XXX. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 19SG. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ Szebb is, jobb is Valóban otthona a kultúrának Az Arany János Művelődési Központ szinte mindennap szerepel híradásainkban. Ám időnként szükséges tevékenységüket átfogóan elemezni. Ezt tették most a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. S hogy a lényeget megelőlegezzük: a központ tevékenysége, munkája fejlődő, egyre tartalmasabb. Az érdemi munka tárgyi feltételei jelentősen javultak ez elmúlt években. Felújították a tanácstermet, a klubtermet, a kiállítótermet — és e mellékhelyiségeket is. Gyönyörű új külsőt kapott, hozzáértő kezek munkája nyomán, az egész épület; és nagyon fontos, hogy gazdaságosabbá vált a fűtőrendszer. Jelenleg is dolgoznak a színpadi öltözők, mosdók és a büfé helyiségének felújításán, illetve a falak szigetelésén. A központi alap kiegészítésére társadalmi munkát is szerveztek. Nyelvoktatás A tárgyi feltételek javulásával az intézmény alkalmazottainak munkája igyekezett lépést tartani. Ennek ellenére a személyi feltételek romlottak. Nem jelent ez mást, csak például azt, hogy a népművelő előadó gyesre ment. S a helyettesítés megoldása meglehetősen nehéz és bonyolult dolog. Az Arany János Művelődési Központ munkájában a hangsúlyt az állandó művelődő közösségekre helyezték. A csoportos szakkörszerű foglalkozásokat illetik ezzel az elnevezéssel, s ezekben a közösségekben rendezték az ismeretterjesztő előadások túlnyomó részét. S ha azt írjuk, hogy kertbarátok klubja, nyugdíjasok klubja, utazók klubja, nők akadémiája vagy magnósklub, azonnal látható, hogy mit takarnak az előbbi mondatok. Megújult nyelvoktatásuk is. Folyamatosan működtetik a német és az angol tanfolyamokat, az előbbit kezdő és haladó, az utóbbit gyermek- és felnőttcsoportban, Pódium-sorozat A számítástechnikai ismeretterjesztésben egyelőre nem tudtak terveiknek megfelelő munkát végezni. Csupán egyszer tudták beindítani a számítógép-kezelői tanfolyamot, s az is sajnálatos, hogy a számítógép-építő tanfolyam, amelyet á szomszédos Bács Megyei Művelődési Központtal közösen akartak megszervezni, egyelőre megfelelő érdeklődés hiányában nem indulhatott be. A művelődési központ kirándulások szervezésével is hozzájárul a lakosság ismereteinek bővítéséhez. Rendszeresen kirándultak a «nyugdíjasok és a kertbarátok klubjának tagjai. Előrelépést jelentett az ismeretterjesztő munkában, hogy egyre több kiállítást rendezhettek. Többek között megismertették a város lakosságát néhány baráti ország fejlődésével, Nagykőrös 40 éves fejlődésének eredményeivel, a város oktatásügyének dokumentumaival, a korszerű lakásépítéssel. A művészeti nevelés területén tartalmi javulást hozott a színházterem felújítása. Évek óta nagy sikerrel rendezik például a Pódium zenés irodalmi sorozatot. Érdekes, hogy a kamaradarabok mellett nehezen lehet megoldani a nagyszínházi előadást. Ennek most két okát említjük: egyfelől kicsi a színpad, másfelől rendkívül megemelkedtek a rendezési költségek. S hogy a város színházszerető közönségét mégis előadásokhoz juttassák, színházi utazásokat szerveztek, a kecskeméti Katona József Színház előadásaira pedig bérletet árusítottak. Ez utóbbi akció sikerét bizonyítja, hogy esetenként három autóbusz kellett a közönség átszállítására. Sikeresek a gyermekműsorok: a meseszínházi sorozat és az Állami Bábszínház előadásai. A komoly zenei hangversenyek a korábbi évekhez képest nagyobb közönséget vonzottak, a szórakoztató rendezvények közül érdekes módon csökkent a nótaműsorok iránti érdeklődés. Képzőművészeti kiállításaik folyamatosak. A KlSZ-galé- ria, a fiatal grafikusok kiállítási terepe, az iskolagalériában, a Petőfi Sándor Általános Iskolában közösen nemcsak a művészek bemutatkozására, de a tanulók ízlésnevelésére is kitűnő alkalom kínálkozik. Az amatőr művészeti tevékenység keretében dolgozik a kórusmozgalom. Két új csoport alakult, mindkettő új rétegeket kapcsol ebbe a munkába. Új közösség a gyermektánccsoport, amely az általános iskola legkisebbjei körében népszerűsíti a mozgáskultúrát. Kapcsolatok Az Arany János Művelődési Központ önértékelő munkáját, önkritikus szellemét mutatja, hogy saját maga számára mintegy oldalnyi feladatot sorol. Például meg szeretnék teremteni a számítástechnikai és a videós tevékenység feltételeit. Tovább erősítik a kapcsolatokat az oktatási intézményekkel és a két községgel. Szorgalmazzák az együttműködést a város gazdasági egységeivel. B. O. AZ A SZÁZHARM1NCHÁR0M A z első igazán tavaszi napsütés hangulatformáló tényező. Ahogy fel- melegszik a föld, s felszáll bódító illata, ez még azon kevesekre is hat, akiket nem fűz egy szál fű se a természethez. A madárcsi- ripeléstől hangos kora délutánon kevesebb a bosszúság, s talán még az emlékek is jobban előtolulnak ... Velényi Gyula kis Zsem- beri utcai háza udvarán serénykedik. A fát válogatja, amiből majd tüzelő lesz — Ha kiteszem a napra, megszárad — mondja, s forgatja a hasábokat. Azután némi unszolásra a múltjáról beszél. Velényi Gyula ugyanis azon élő kevesek közé tartozik, akik 1919-ben, a dicsőséges 133 nap alatt, fegyverrel a kézben, vöröskatonaként védték a tanácshatalmat. — Apám szobrász volt, Újpesten laktunk - testvéreimmel. Éltünk, ahogy lehetett. Én a vas- és ráz- esztergályos-szakmát tanultam ki; 1918-ban végeztem, vagy ahogy akkoriban mondták: szabadultam. Azokban a zűrzavaros időkben nem volt könnyű munkához jutni, de azért valahol elhelyezkedtem. Következett a tizenkilen- ces tavasz. Én szoedem voltam ... Nehéz azt pontosan most felidézni, ki- nek-kinek a hatására áll az ember katonának. Valahogy benne volt a levegőben, nem hangzatos szólamok formájában, hogy meg kell védenünk a hazát. Nemigen gondolkodtunk, érezte, sőt tudta azt mindenki, mit kell tenni... A Vérmezőn gyülekeztünk, ott tettük le az esküt. Sokan jöttünk össze, lehetett három vagy négy hadosztálynyi ember is ott. Rövid kiképzés után utcai harcok következtek, a Nagykörúton vertük le a rendőrök lázadását. A laktanyából géppuskával szórtak bennünket, nekünk meg csak stucnink (karabélyunk) volt... Bizony, ott fütyült a golyó az em- ' bér füle mellett egy arasz- szal. Egyszerű taktikához folyamodtunk, ami, amilyen egyszerű volt, olyan jól be is vált: a körülzá- rásuk után előbb-utóbb elfogyott a lőszerük, s akkor lefegyverezhettük az árulókat. Ezt követően az északi hadjáratba kapcsolódtunk be, bennünket Győr felé rendeltek. Később visszajöttünk Esztergom, Párka környékére. A Dunáról egy ^naszád segítette a támadásunkat, a másik oldalról viszonozták a tüzet. Zavarossá vált a helyzet, egyik Jél sem tudott fölénybe kerülni. én magam alig tudtam megmenekülni. Visszakerültem Budapestre, ott ért a román megszállás, a fehérterror. Nagy, háromemeletes házban laktunk, persze, akkor még volt házmester... Apám jóban volt vele, s ez lett a szerencsém. A románok kiadták ugyanis a parancsot: se ki, se be. Házról házra jártak, szedték össze a vöröskatonákat. Nekünk elárulta ezt a házmester. Éjszaka kötélen lemerészkedtünk az első emeletig, onnan meg leugráltunk a ház melletti grund- ra, s kilopóztunk a vasútállomásra ... Elég az hozzá, hogy Nagykőrösön szálltunk le. Nem volt ez véletlen választás. Apám még a világháború előtt ebben a városban is készített egy szobrot, s annak rendje-módja szerint elmondta azt nekünk. A nagynéném is itt lakott, tehát volt kihez jöjjek. Mondtam a társaimnak — hárman voltak —, maradjanak velünk, majd csak lesz valahogy. Ök meg csak a fejüket vakarták, hogy ekkora áldozatot nem fogadhatnak el. Tudnivaló, elvitték volna a családot, ha rájönnek, ki kit rejteget. El is mentek. Soha többé nem láttam őket, elkapták és kivégezték őket két nap múlva a megszálló románok . .. Itthon. Nagykőrösön, Mészáros Jánost a tanácsháza előtt lőtték agyon, éppen a .bejáratnál ... Azután engem kivittek a kocsiderékban, szalma alatt, a tanyára, útközben igazoltatták őket, szürkültük a rakományt is. Ha Mindig elkel a segítség Oktatási feladatának ellátásán kívül napi ezer kilogramm friss, ízletes kenyeret, 4 ezer kiflit és mintegy 1509 különféle péksüteményt készítenek a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet itt gyakorlati foglalkozáson részt vevő tanulói. Büntessünk? Tiltsunk? (I.) Amikor csörömpöl a váza.. Napjainkban szaporodnak a gyermekneveléssel foglalkozó tudományos kutatások. A különféle kísérletek eredményeiről nemcsak .szakikönyvekben számolnak be, a szülök is egyre több ismerethez juthatnak, például a televízió, a sajtó révén is. A gyermek viselkedésével foglalkozó kísérletek bizonyítani tudják azt a neveléslélektani elméletet és gyakorlatot, miszerint a gyerek testi fenyítése, az agresszív büntetési módok soha nem érhetik el céljukat tartósan, sőt, zavarokat idézhetnek elő a fejlődő gyermek személyiségében. Sok szülő úgy véli, őt is keményen büntették, miért ne tehetné ő is? Mit tegyenek, kérdezik a célravezető módszereket kereső, új ismeretekre vágyó szülők, • ha gyermekük ismételtén vétségeket követ el? Lehst-e csak helyesléssel, dicsérettel, jutalmazással nevelni? Büntetni, tiltani valóban kell és lehet, de nem mindegy, hogyan és mikor, és nem szabad, hogy egyedül áldásos nevelési módszernek tekintsük — még az úgynevezett legrosszabbnak elkönyvelt gyerekek esetében sem. A büntetés célja, hogy gátolja, megakadályozza azokat a nemkívánatos megnyilvánulásokat, amelyeket a szülő nem lát szívesen gyermekénél, hiszen azok sértik a család, az óvoda, az iskola stb. tagjainak harmonikus és sikeres előre döfnek a szuronnyal, belém szúrtak volna ... Végül megszűnt a megszállás, de eredeti szakmámban nem tudtam elhelyezkedni. Hentesinasnak álltam, új szakmát tanultam ki. Eltelt az a három év is, s huszonnégyben megesküdtünk a feleségemmel. Egy év múlva Gyula, újabb esztendőre Tibor fiunk született... Hentesként, mészárosként nem volt valami nagy jövedelmem, de azért megéltünk valahogy. Ismertek, tudták, hogy dolgozom, hívtak ide is, oda is. Ezernégyszáz disznóvágáson voltam, annyit dolgoztam f el... A második világégés után a konzervgyárba kerültem, újra előkerült a régi szakmám. S hát dolgoztam az ökölvívó-szakosztályban — ma az sincs —. az Áfész- ban küldöttként, nem is tudom pontosan, meddig, s huszonnégy évig népi ülnök is voltam a bíróságon. A munkásőrségnek is tagja voltam öt évig . .. I-í eszélgetés közben do- kumentumok vándorolnak kézből Hézbe. Meghívó a 6. Vörös Hadosztály, a 31. Vörös Gyalogezred volt katonáinak találkozójára. Tanácsköztársasági Emlékérem, 1969-es keltezéssel, Losonczi Pál aláírásával. Kitüntetések dobozai, hiszen a csillogó érmék az ünnepi zakón díszlenek ... — Amit én átéltem — sóhajt Velényi Gyula ... Ezt első szóra elhisszük. Ballai Ottó együttélési rendjét, a közösség írott és íratlan szabályait. Mikor büntessük tehát, akár szóban: rászól ássál, magyarázat nyújtásával, szidással, akár puszta fejcsóválás- sal, összeráncolt szemöldökkel, számonkérő hangnemmel, vagy akár játék, tévénézés elvonásával? Akkor, amikor észrevesszük, hogy a gyermek olyan tevékenységbe kezdett, ami tetszésünkkel, az együttélési szabályokkal ellenkezik? A legtöbb családban ez utóbbi időzítés a gyakori: miután a gyermek már elkövette tettét, azután lépnek fel vele szemben a szülők. Ennek főként az az oka, hogy sok szülő csak akkor figyel fel egy-egy csínytevésre, tanulási problémára, amikor a baj már megtörtént: hallja a lerántott váza csörömpölését, látja az aláírandó intőt... Gondos kísérleti munkák fényt vetettek arra is, hogy a leghatékonyabb időzítés, ha a vétség elkövetése előtt hangzik el a figyelmeztetés, a rosszallás kilátásba helyezése, azaz ha elsősorban tiltunk. A büntetés az az eszköz, ami már követi a végrehajtott tettet! S a tettnek kell szólnia, azt kell értékelnie, ne a gyermek személyére irányuljon. Ha a szülő rendszeresen, idejében köz,belép, megelőz, a gyermek — amikor más, hasonló „tiltott” helyzetbe kerül —. már a tett elkövetésének szándékától is eláll. Az egyik kísérlet efedmé- nye azt . bizonyította, hogy akiket tettük elkövetése során büntettek meg — miután már hozzányúltak egy tiltott tárgyhoz —, azok még a súlyosabb büntetést kockáztatva is gyakrabban hajlottak arra. hogy később újra megszegjék a tilalmat, megízleljék a „tiltott gyümölcsöt”, mint azok a gyermekek, akiket eleve megakadályoztak cselekedetük megkezdésében és végrehajtásában. M. M. (Folytatjuk) Évforduló Qzép évfordulóhoz érke^ zett a városi TIT: bar- mint esztendeje alakult meg Nagykőrösön az önálló szervezet. Ismeretterjesztő előadások korábban is voltak, de a szervezetszerű városi munka csak 1956 márciusában kezdődött. Rangot ad-e egy intézménynek, ha múltja van? Az , évek önmagukban nem értékmérők. Száz esztendő sem ér sokat, ha nem történik közben semmi. A nagykőrösi TIT azonban büszkén vállalja a múltját: az eltelt harminc esztendő az ismeretterjesztés rendszeressé válását jelenti a városban. Mit tud felmutatni ez az időszak? Kapcsolatteremtést az ipari üzemekkel, találkozást a tanyák lakóival, vi- talehetöséget az értelmiség számára. Ma már csak az idősebb előadók emlékeznek arra, amikor néhány saját készítésű szemléltetőeszközzel keresték fel a munkásokat a gyárakban; azt meg talán már el is felejtették, amikor egyetlen szál kerékpáron mentek ki az egykori tanyai iskolákba, hogy a zsúfolt tanteremben a csillagokról vagy éppen Mikszáth regényeiről beszéljenek a hallgatóknak. De hát el lehet ilyen emlékeket felejteni? Lehet azokra a szenvedélyes vitákra nem emlékezni, amelyek a TIT értelmiségi klubjában folytak hétről hétre annak idején? Ez a nagykőrösi TIT-szer- vezet múltja. Erre a harminc évre bizton ráépülhet az utódok munkája, ez a harminc esztendő nehézségeivel és örömeivel az ismeretterjesztés hősi időszaka volt Nagykőrösön. A városi TIT megalaku- lására baráti találkozó formájában emlékeznek azok, akiknek jelent valamit az ismeretterjesztés. Ott lesznek az egykori vezetők: a volt megyei titkár. Földes István, a hajdani városi elnök, dr. Ruttner Béla és a régi városi titkár, Csikai Pál. és ott lesznek azok az előadók, akik annak idején vállalták, hogy elviszik a tudományos ismereteket mindenhová. Illesse őket a szép évfordulón munkájukért köszönet! Tóth Tibor Adattároló Számítógépekhez szükséges hajlékonylemezes adattároló új típusa készült el a Magyar Optikai Művek dunaújvárosi gyárában. Kétszer annyit tud, mint a régi, de csak fele akkora helyet foglal el és a régivel csereszabatos. Egy régi helyébe két új tároló helyezhető, kapacitása pedig a korábbinak négyszerese. A dunaújvárosi üzem évente 40- 50 százalékkal növeli a tároló termelését: tavaly 18 ezret, az idén már 28 ezret készít belőle. Ellátja az összes hUzai számítógépgyártó céget és minden szocialista országba exportál. Sporthírek Rangadót nyert tekézők NB Ill-as tekézőink hazai pályán kétszer is folytatták csapat baj noki sikersorozatukat. az utánpótlás pedig idegenben aratott kettős győzelmet. Az NB Ill-ban: Nk. Mészáros Tsz SK—Szan- ki Olajbányász 6-2 (2398-2180 fa). Nk.: Nagy 351, Kovács 409 (1), Szabó <B 393 (1), Farkas J. 382, Lóczy 383 (1), Tóth F. 338 (l). 'A körösiek megérdemelten visszavágtak őszi vereségükért, és továbbra is tartják tavaszi veretlenségüket. Nk. Mészáros Tsz SK—Gyulai SE 6-2 (2219-2231 fa). Nk.: Nagy 353, Szabó B. (csere: Fekete) 350, Lóczy 378 (1), Kovács 394 (1), Farkas J. 377 (1), Tóth F. 397 (1). A rangadón az utolsó két pár előtt még a második helyezett vendégek vezettek, de a helyiek remek hajrával fordítottak, és ezzel 4 pontra növelték előnyüket a délkeleti csoport élén. A megyei bajnokságban: Nk. Mészáros Tsz SK B— Kecskeméti Zománc 4-2 (1405- 1379); jobb összfával született a győzelem; egyéni pontszerzők: Zatykó (390) és Fekete (331). Nk. Mészáros Tsz SK ifi— K. Zománc ifi 4-0 (725-318); biztos volt a győzelem; e. psz.: Kis (372) és Nagy (353). HÉTFŐI MŰSOR Kosárlabda: Kecskemét: KSC serdülők—Nk. Kgy, Kinizsi II. és KSC ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi, felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. S. Z, ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
