Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
I AS MSZMP PEST MEGYEI B1Z0TTSÍ&I IS & ME6YH TINACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 69. SZÄM Ara: 2.20 forint 19S6. MÁRCIUS 22., SZOMBAT MA: Nőügyeink (5. oldal) Diákszínpad a díszteremben (6. oldal) Hajszál (7. oldal) Együtt az utakr— (9. oldal) Megemlékezés az Omszk parkban Koszorúzás! ünnepségek Simon János és Turcsányi Imréné koszorúz az Omszk parkban (Erdősi Ágnes felvétele) Tegnap délelőtt koszorúzást ünnepséget tartottak Budapesten, a Dózsa György úton, a Tanácsköztársaság emlékművénél. A hála és kegyelet virágait elhelyezték az MSZMP Központi Bizottsága, a. Budapesti Pártbizottság és a Minisztertanács képviselői, koszorúztak a fegyveres erők, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Fővárosi Tanács nevében, is. Az emlékműhöz járultak a főváros dolgozóinak, ifjúságénak küldöttei. '• A Tanácsköztársaság 67. évfordulójához kapcsolódó ünnepségek Szentendrén tegnap délelőtt 9 órakor a városi pártbizottság székházánál lévő direktóriumi ' emléktáblánál kezdődtek. Az ünnepséget követően 1919-es veteránok és KISZ-esek találkozójára került sor. Tizenkét órakor az Omszk parkban álló Ligeti Károlyemlékműnél találkoztak a résztvevők. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága, a szentendrei városi pártbizottság és a szentendrei városi tanács nevében . Simon János, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője, Turcsányi Imréné, az MSZMP Városi Bizottságának titkára és Színi István, a város tanácselnöke koszorúzott. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest Megyei Bizottságát Solymosi Sándor, első titkár, a szentendrei városi bizottságot Kurdics Erika titkár képviselte. A szobor talapzatán a Ligeti Károly Politikai Képzési Központ nevében Gáti Tamás, az intézmény igazgatója helyezett el koszorút. Az ünnepi beszédet Tóth József- né, a szentendrei Ligeti Károly Úttörőcsapat tanára mondta. Ezután a tömegszervezetek, Budakalász nagyközség, a fegyveres erők és a tanulóit képviselői tisztelegtek a hősi halált halt forradalmár emléke előtt. Vega»program Magyar szakemberek Pál L énárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a Magyar Tudományos Akadémián találkozott a nemzetközi Vega űrkutatási programban részt vett magyar mérnök és fizikus kutatócsoportok vezetőivel. A találkozón részt vett Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára is. Pál Lénárd, az. MSZMP Központi Bizottság^ és személyesen Kádár János főtitkár elismerését tolmácsolta a Ve- ga-űrprogramban közreműködött magyar szakembereknek, elmondotta, hogy hazánk közvéleménye nagyra értékeli a tudósok, mérnökök és fizikusok tudományos sikerét. Olyan műszereket terveztek és készítettek, amelyek maradéktalanul eleget tettek a rendkívül bonyolult és magas fokú műszaki követelményeknek. Georgi Atanaszov személyében Új bolgár miniszteretek Üj miniszterelnököt neveztek ki a Bolgár Népköztársaságban, Az országgyűlés, Georgi Atanaszovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választotta meg a minisztertanács új elnökévé. A bolgár nemzetgyűlés pénteken elfogadta azt a javaslatot, amelyet Todor Zsivkov, az államtanács elnöke dolgozott ki a kormány szervezeti felépítésének és személyi összetételének a megváltoztatásáról. Így megszühtették a gépipari, az energetikai, a fém- kohászati, a vegyipari, a távközlési és az erdészeti és erdőipari minisztériumot. Megszüntették a kulturális bizottság minisztériumi rangját, s ezt a testületet a miniszter- tanács mellett működő kulturális bizottsággá változtatták. Megszüntettek az Országos Agráripari Szövetség ÍNAPSZ) állami feladatait, valamint állami-társadalmi szervezeti jogait, minisztériumi besorolásával együtt, és létrehozták a földművelési és erdészeti minisztériumot. A törvényhozók felmentették tisztségéből Grisa Filipov kormányfőt, Ognyan Dojnov gépgyártási minisztert, aki megtartotta miniszterelnökhelyettesi és a gazdasági tanács elnökének tisztét. Ugyancsak felmentették Nikola Todoriev energetikai minisztert, Toncso Csakarov. fémkohászati minisztert, Georgi Pankov vegyipari minisztert, Pando Van- csev t ávközlési minisztert, Jankó Markov erdészeti és erdőipari minisztert, Alek- szandar Föl közoktatási minisztert és Alekszandar Pelkövet, a minisztertanács tagját. BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA • VITA AZ ÉPÍTŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG-IPAR HELYZETÉRŐL , . • y v» 1 , j, ! 5 jí ' ■ • PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA ® JÓVÁHAGYTÁK AZ ELŐTERJESZTÉST • EGY INTERPELLÁCIÓRA A VÁLASZT NEM FOGADTÁK EL Pénteken, az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tegnapi ülés kezdetén az elnöklő Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnüke a tanácskozást megnyitva megemlékezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a magyarországi Tanácsköztársaságot. Ezután elsőként Uácz Albert államtitkárnak, az Állami Bcr- és Munkaügyi Hivatal elnökének adta meg a szót. A továbbiakban dr. Péter Szigfrid (Tolna megye, 1. vk.), Wciszböck Rezsőné (Győr-Sopron megye, 15. vk.), Zarnó- czi József (Budapest, 27. vk.), Vastag Ottilia (Nógrád megye, 8. vk.), dr. Hclíner Károly (Budapest, 32. vk.), Med- vetzky Antalné dr. (Baranya megye, 4 vk.), Holtai Imre (Pest megye, 28. vk., felszólalását részletesen közöljük), dr. Horváth László (Bács-Kiskun megye, 9. vk.), Horváth Ferenc (Zala megye, 10. vk.), Bodonyi Csaba (Barsod-Abaúj-Zemplén megye, 3. vk.), Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), Polgári István (Hajdú-Bihar megye, 7. vk.), Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár megye, 16. vk.), dr. Mezei Károly (Szabolcs-Szatmár megye, 18. vk.) mondta el véleményét. A vitában elhangzottakra ezután Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában elhangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alkoholizmusellenes törvény megalkotásának gondolatával a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. Ezután interpellációkra került sor. Egy interpellációra a választ nem fogadták el. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáját. hogy 1985-ben várhatóan veszteséges vagy alaphiányos helyzetbe kerül — olyan bár-, MCI Á LB ERL Az árak, a bérek változása nem óhaj Bevezetőben elmondta, hogy 1985-ben az építőiparban és az építeanyag-ipar- tfe.n a keresetek . átlagos növekedése elérte á 7 százalékot, s ez megfelelt a tervezett mértéknek. Ugyanakkor a termelés az építőiparban több mint 7 százalékkal, az építőanyag-iparban 4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez messze elmaradt a tervezett mértéktől és csökkent a munka termelékenysége is. Ugyanakkor emelkedett a főmunkaidőn kívüli tevékenységért kifizetett személyi jövedelem. A termelés, a teljesítmények alakulása nem támasztotta alá a keresetek növekedését. — Sajnálatos módon nemcsak az építőiparban és építőanyag-iparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is hasonló folyamatok zajlottak te. Miközben a bérek és a keresetek a tervezettet meghaladó mértékben növekedtek, a termelés és a nemzeti % jövedelem növekedése jelentősen elmaradt a tervezettől. Elismeréssel kell szólni azokról a gazdálkodó egységekről, amelyek helyesen él’tek a megnövekedett önállósággal, korszerűsítették belső érdekeltségi rendszerüket, az új feltételeknek megfelelő teljesítménykövetelményeket állapítottak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része bérpolitikájában — a lehetőségekhez képest — érvényesíti a differenciált ösztönzést. A vállalatok és szövetkezetek széles körében azonban olyan kedvezőtlen folyamatokat lehetett tapasztalni, amelyek 1986-ban nem ismétlődhetnek meg. A keresetek megalapozatlan növelése olyan mértékű, hogy az gátolja a hatékonyság javítására irányuló törekvéseinket, korlátozza a fejlesztési lehetőségeket és veszélyezteti meghirdetett antiinflációs politikánkat. A kialakult bérverseny rontja a társadalmi és a munkamorált is. Számos vállalat, szövetkezet — annak ismeretében is, keresetnövelést hajtott végre, amely többletadóterhet rótt az amúgy is pénzhiányos vállalatra. Az ilyen esetekben valójában arról van szó, a keresetnövelés forrását kényszerűen a költségvetés, illetve a lakosság fedezte. Az egységes érdekeltségi alap bevezetése nagymértékben fokozta a vállalatok önállóságát pénzeszközeik fel- használásában. De a felelősségüket is. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy sok gazdasági egységnél előnyben részesítették a keresetek emelését a fejlesztési. források képzésével szemben. Az elmúlt év decemberében nagymértékben emelkedtek a bérek, gyakorlatilag minden ágazatban. Az iparban például 23 százalékkal. Természetesen jó, ha egy-egy gazdasági egység az eredmények ismeretében fizet. A termelési és bérezési adatok azonban azt jelzik, hogy ebben a hónapban nem indokoltak ilyen mérvű keresetnövelést az addig ismert termelési eredmények. Tudjuk, hogy a keresetszabályozásnak vannak olyan elemei, amelyek valójában adminisztratívx. korlátot jelentenek a bérgazdálkodásban. Az egyensúlyi követelmények érvényesítése érdekében azonban ezekre még szükség van. Rácz Albert szólt arról is, hogy közvéleményünk különö-, sen élesen reagál az egyes építkezéseken fellelhető, gyakran a szemünk előtt lezajló szervezetlen, óriási munkaidőveszteséggel járó munkavégzésre. Hajlamosak is vagyunk úgy értékelni ezt, mint kizárólag az építőiparra jellemző tünetet, pedig sajnos általános jelenségről van szó! Az államtitkár végül hangsúlyozta: a vállalati bér- és (Folytatás a 3. oldalon.) Pillantás a karzatról az ülésteremre
