Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
2 1986. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Befejeződött a VSZ külügyminiszteri ülés Közleményt adtak ki Varsóban Csütörtökön a lengyel fővárosban befejezte tanácskozását a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A résztvevők az európai helyzetet elemezték a yilágpóUtikai helyzet alakulásának tükrében. A tanácskozáson Petar Mladenov bolgár, Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Marian Orzechowski lengyel, Várkonyi Péter magyar, Oskar Fischer NBK- beli, Ilié Vaduva román és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vett részt. Az ülésről Varsóban közleményt adtak ki. A dokumentum egyebek mellett megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is feszült és veszélyes. Fokozódik a fegyverkezési hajsza, különösen nukleáris téren. Az Egyesült Államok és NATO- beíi szövetségesei a fegyverkezést a világűrre is ki szeretnék terjeszteni. Nyugtalanságot okoz az is, hogy folytatódik az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nvugát- európai telepítése, a más államok Ibelügyeibe való beavatkozás és az imperialista erőpolitika. Mindez növeli a világméretű nukleáris katasztrófa veszélyét. , A közlemény megállapítja, hogy a szocialista országok és valamennyi békeszerető erő tevékenységének köszönhetően megerősödött a népeknek a békés jövőbe vetett hite, s az a reménye, hogy kedvező fordulat következik be a nemzetközi helyzetben. A terjedelmes dokumentum a továbbiakban a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit elemzi, majd megerősíti, hogy a VSZ-ta- nácsikozáson részt vevő államok teljes mértékben támogatják Mihail Gorbacsov január 15-én előterjesztett leszerelési javaslatait;. A VSZ- tagállamo-k ugyanakkor felszólították a .NATÖ-országo- kat, mindenekelőtt _ az Egyesült Államokat, Nagy-Britan- niát és Franciaországot, hogy realista, felelősségteljes magatartással segítsék elő a nukleáris fegyverek felszámolását, az űrfegyverkezés megelőzéséről pedig olyan rnegállapodások szülessenek, amely valamennyi állam érdekeit figyelembe veszi. A VSZ-küIügyminiszterek egyben sürgetik a tömegpusztító fegyverek felszámolását, támogatják az atomfegyvermentes övezetek létrejöttének gondolatát. Szorgalmazzák azt is, hogy a stockholmi és a bécsi tárgyalásokon mielőbb megegyezés szülessen. A miniszterek kiemelték, hogy fontos volna meggyorsítani a nukleáris és űrfegyverekről szóló szovjet—amerikai tárgyalásokat, s támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak tárgyalásokon tanúsított konstruktív álláspontját. Egyben sürgették ‘a nukleáris kísérletek beszüntetését, azért felszólították az Egyesült Államokat, hogy a szovjet példát követve szüntessék be az ilyen jellegű robbantásokat. A varsói ülés résztvevői fontos' feladatnak tartják az új gazdasági világrend megteremtését, s állást foglaltak olyan világfórum összehívása mellett, amely ezt elősegítené. A közlemény megállapít- , ja, hogy a mai bonyolult nemzetközi helyzetben különös jelentősége van a VSZ- tagállamok egységének • és összeforrottságának. Kiemelték a KGST fejlesztésének és az együttműködés bővítésének fontosságát. A külügyminiszteri bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. Megállapodás született arról, hogy a soron következő ülést Bukarestben tartják meg. ★ A külügyminisztereket csütörtökön fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP- KB első titkára, a Lengyel Államtanács elnöke. Várkonyi Péter csütörtökön hazaérkezett Varsóból. Chirac elfogadta a megbízatást Megalakult az új kormány Négy nappal a nemzetgyűlési választások után megalakult az új francia kormány. Jacques Chirac, a választásokon győztes RPR—UDF párt- szövetség vezére csütörtökön elfogadta Francois Mitterrand köztársasági elnöktől a kormányalakítási megbízást. Előzőleg a szocialista párti kormány megtartotta utolsó ülését Laurent Fabius vezetésével és benyújtotta lemondását. Az elnöki palota közleményben ismertette az új kormány összetételét. Az szombaton tartja első ülését Mitterrand elnökletével. Az új kormánynak Chirackal együtt 23 teljes jogú tagja van. Államminisz- teri rangot csupán a gazdasági ügyek csúcsminisztere, Edouard Balladur, Chirac régi bizalmasa kapott. A kormányfő első nyilatkozatával egyidejűleg szinte kihívásként robbantásos merénylet történt Párizs szívében, a Champs Elysées sugárút egyik fedett üzleti passzázsában. Első jelentések szerint egy ember életét vesztette, 22-en megsebesültek. 'k Jacques Chirac 1932. november 29-én született. Apja cégvezető volt egy vállalatnál. Tanulmányait a legjobb párizsi középiskolákban, majd francia és amerikai egyetemeken végezte. Ezután a francia közigazgatási elitet képző ENA ösztöndíjasa lett. Minisztériumi kabinetirodákban dolgozott, 1962-ben Georges Pompidou miniszterelnök egyik munkatársa lett. 1967-ben választották először a Gaullista Párt képviselőjévé Correze-ben, ahol mandátumát mindmáig megtartotta. 1968-tól pénzügyi államtitkár, majd 1974-ig különböző miniszteri posztokat töltött be. 1974-ben Giscard D’Estaing-t támogatta az elnökválasztásokon* Giscard győzelme után miniszter- elnökké nevezte ki Chiracot, erről a posztról azonban 1976 nyarán lemondott. J\ Gaullista Pártot átszervezve megalakította a ,.Tömörülés a Köztársaságért” (TIPR) nevű pártot, amelvnek azóta is elnöke. 1977-ben Párizs polgármesterévé választották. 1981- ben az eTnökválasztásokon az RPR jelöltjeként indult, de Giscard D’ülstaing és Mitterrand mögött véglett és így nem került a második fordulóba. A szocialista kormányzás évei alatt az ellenzék legjelentősebb vezetőjeként lépett fel. Képviselőházi döntés Elvetették Reagan javaslatát Jelentős politikai vereséget szenvedett Reagan amerikai elnök: o képviselőhöz elutasította a nicaraguai ellenforradalmárok katonai segélyezésére irányuló követelést. A kormányzat és személyesen Reagan elnök példátlan nyomása, hatalmas propagandahadjárata ellenére a képvisel őház csütörtökön, középeurópai idő szerint röviddel éste kilenc óra előtt 222:210 arányban elvetette azt, hogy 100 millió dollárt folyósítsanak a kontráknak, ebből het- venmilliót katonai segély formájában. A szavazást megelőző kétnapos vita során Reagan kompromisszumot is felajánlott, de nem sikerült meggyőznie a többséget. A szavazatarány a katonai segély ellenfelei javára nagyobb volt, mint az az utolsó percig látszott. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) dig az egyébként járó illeték felét kell csak fizetni. Az eljárási illetékek esetében széles körben átalány- jelleg ű illetéket indokolt meghatározni. Ennek célszerű mértéke 100 forint, s ez egyszerre helyettesítheti az eddig külön-külön lerovott beadványi és kiadványt illetéket. Egyes eljárások illetéke részben bonyolultabb voltuk miatt, részben mert nagyobb vagyoni értékkel kapcsolatosak — az általánosnál magasabb Tesz. Illetékmentességet biztosít a javaslat az alapvető állampolgári jogok érvényesítésével, illetve a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárásokban. Változatlanul javasoljuk fenntartani azt a , szabályt, hogy az államigazgatási eljárásban . a jogorvoslat — fellebbezés, felülvizsgálati kérelem — illetéke némileg magasabb, mint az alapeljárásé. A mindennapi életben gyakran találkozunk különböző hatósági díjakkal. Lényegüket tekintve ezek is illetékek: például a személyi igazolvány vagy a munkakönyv kiállításának díja. Ezeket az illetékes szervek jogszabályai határozzák meg. Azt javasoljuk — mondotta a miniszter —, hogy az új törvény 1986. július 1-én lépjen hatályba. Végezetül Hetényi István tájékoztatott arról, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága az előterjesztést megtárgyalta, módosító javaslatokat tett, amelyekkel a kormány egyetért. Kérte az Ország- gyűlést, hogy az illetékekről szóló törvényjavaslatot, a beterjesztett módosításokkal vitassa meg és fogadja el. DR. MARKÓJA IMRE: Nyújtson hiteles képet hazánkról Markója Imre bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit az alkotmány tartalmazza. Most az egyik . legfontosabb alkotmányos jogunknak, az állampolgárok alapvető, politikai jogai közé tartozó szólás- és sajtószabadságnak az alapelveit és a legfontosabb jogi garanciát összefoglaló, magas szintű jogszabály tervezete került az Országgyűlés elé. Történelmi visszapillantásként a miniszter felidézte: a sajtószabadságot mint az állampolgári szabadságjogok egyikét a polgári forradalmak deklarálták először. A felszabadulást követő éveknek a sajtóval kapcsolatos jogszabályai a demokratikus, majd a szocialista átalakulás igényeit szolgálták. Társadalmunkban — folytatta Markója Imre — alapvető demokratikus követelmény, hogy az építőmunkában, a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében való aktív részvételhez szükséges ismeretek eljussanak a lakosság széles rétegeihez. A párt, az állami és a társadalmi szervek mellett egyre növekvő feladatok hárulnak ebben a tömegtájékoztatási eszközökre, az írott és az elektronikus sajtóra egyaránt. Ma, amikor az információrobbanás korát éljük, a tömegtájékoztatásnak ez nagyon is felelősségteljes tevékenysége. Hiszen , a sajtónak a rendelkezésre,álló óriási merinyiségű információból kell kiválasztania azokat, amelyek, a társadalom érdeklődésére számot tarthatnak, és az állampolgárok részére hasznosak. A szocialista demokráciának emellett az is alapvető követelménye, hogy minden becsületes és jó szándékú állampolgár számára biztosítsa a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét politikánkról és politikai gyakorlatunkról. Az állampolgár ugyanis így válhat csak a politika végrehajtásában való tudatos közreműködésé mellett a politika kialakításának is cselekvő részesévé. Fontos követelmény, hogy a szocialista sajtónak, így a mi sajtónknak is politikailag elkötelezettnek kell lennie, és ezt az elkötelezettséget mindenkor nyíltan vállalnia kell. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a sajtónak a szocialista eszmék terjedését, a szocialista viszonyok fejlesztését, a szocialista értékrend megszilárdítását kell szolgálnia. Semmilyen körülmények között nem lehet ezért szószólója a szocializmustól idegen, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét sértő eszméknek és nézeteknek. A sajtószabadságon tehát mi az alkotmányos és törvényes lehetőségek olyan kihasználását értjük, amely megfelel haladó társadalmi céljainknak, a nép érdekeit szolgáló progresszív törekvéseinknek és a szocialista társadalom felépítését szolgálja. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell azonban, hogy szocialista eszméink és politikánk szolgálatán nemcsak a dicsérő szót, eredményeink elismerését és reális méltatását értjük, hanem azt is, hogy a sajtó bátran és nyíltan, ugyanakkor azonban körültekintően és felelősség- teljesen, tárja fel mindazokat a problémákat és hiányossá- . gokat.- amelyek az élet .legltü- íönbijzőbb területein jelen vannak .'és amelyek megoldása ,VagK megszüntetése előbbre ■y in éti társadalmunk fejlődését". ■ A^tpiniszter a beterjesztett Töfvanyjavaslat rendelkezéseiről szólva kiemelte, hogy azok hűen tükrözik az előkészítő munka célkitűzéseit; a törvény megalkotása során megfogalmazott alapelvek megvalósulása nyomon követhető az egyes szabályokban is. A javaslat bevezető része tartalmazza a törvény hatályára, a sajtó feladatára, valamint a felvilágosítás-adási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. — A törvényjavaslat a sajtó feladatát az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Az állampolgárok valósághoz hű, időben történő tájékoztatásáról ugyanis a sajtó köteles gondoskodni. A sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy nyújtson hiteles képet a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, adjon hírt a nemzetközi élet esemén /eiről, a maga eszközeivel segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést és a béke ■megóvását. • A sajtó azonban ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenységével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok megértését, mozgósítson a cselekvésre. A sajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyugalmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben határozottan fellépjen. E követelmények megvalósítása során a sajtónak tartózkodnia kell attól, hogy jogosítványait visszaélésszerűen gyakorolja. A javaslat ennek legkirívóbb példáit kategorikus tilalmak formájában fogalmazza meg. Így a sajtóban közöit tájékoztatás nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, az emberi jogokat, valamint az állampolgárok és a jogi személyek jogait és törvényes érdekeit, Illetőleg a közerkölcsöt, A Javaslat külön is megtiltja, hogy a tájékoztatás ürügyén a sajtó az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények igazolását, a más népek elleni gyűlöletkeltést, a sovinizmust, a háborús uszítást, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést propagálja. Nyilvánvaló azonban, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni e törvényi hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Ezt biztosítják a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek felvilágosítás-adási kötelezettségének szabályait tartalmazzák. Amennyiben az adatszolgáltatásra illetékes személy a tájékoztatást alaptalanul megtagadná, vele ' szemben bírósági jogvédelem igénybevételére, illetve felelősségre vonásra kerülhet sor. Ezáltal megszűnik a lehetősége annak, hogy a tájékoztatásra kötelezettek a közérdekre történő alaptalan hivatkozással kizárhassák munkájukból a társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést, megkísérelve ezzel a hibák vagy esetleg a bűnös magatartások elleple- zését. A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja: a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. A félrevezető vagy hamis tájékoztatást a jogszabályok szintén szankcionálják. Természetesen az is előfordulhat, hogy a felvilágosítást adó személy védelméről kell gondoskodni. Különösen akkor, ha a közérdekkel ellentétes tevékenységre vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet, és ennek következtében hátrányoktól tarthat. A javaslat ezért a , közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő személyeket megillető fokozott védelmet biztosítja a sajtó részére felvilágosítást adó személynek is. A továbbiakban a miniszter elmondta: az előkészítés során komoly viták folytak arról, hogy a sajtó által nyilvánosságra hozott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra az érintett szervek kötelesek Az első nap délutánján elnökölt Cservenka Ferencné (Pest m. 4. vk.) legyenek-e intézkedni, a sajtóban válaszolni. Mi arra a meggyőződésre jutottunk: közéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtóban megjelenő közérdekű észrevételek ne maradjanak érdemi válasz nélkül. A sajtó munkája* csak akkor lehet hatásos, ha a hibák, a hiányosságok feltárását az érdekelt szervek intézkedése követi, ha ia társadalom figyelmére, érdeklődésére számot tartó közérdekű bejelentések és javaslatok nem maradnak visszhang nélkül. A törvény ezért előírja, hogy ha a sajtó ezt igényli, az érintett szervek kötelesek a bejelentést megvizsgálni és megválaszolni. Természetesen ahhoz is fontos társadalmi érdekek fűződnek, hogy a válasz — szükség esetén — ugyanolyan nyilvánosságot kapjon, mint amilyet a közérdekű felvetés kapott. A sajtó megnövekedett szerepe és a sajtóra háruló fokozott felelősség kapcsán Markója Imre rámutatott: — A sajtóval szemben támasztott növekvő igények szükségessé tették, hogy a törvény rendezze a sajtó szervezetének és a sajtó munkatársainak alapvető jogait és kötelességeit. E körben szabályoztuk az időszaki lap alapításának és kiadásának feltételeit, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda működésének legfontosabb szabályait, Valamint az újságírók alapvető jogait és kötelességeit. A törvényjavaslat az időszaki lapok mellett nagy figyelmet szentel a tömegtájékoztatás másiik három, alapA képviselők megszavazzák a sajtótörvényt
