Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

«C ST < amcrci 1986. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK 3 Átadták az idei KISZ-díjakat Az ifjúsági szövetség immár kilencedik alkalommal jutal­mazta KISZ-díjjal — a forra­dalmi ifjúsági napok alkal­mából — azokat a 35 éven aluli fiatalokat, akik több éven át kiemelkedő tevékenységűk­kel, az ifjúság nevelésében végzett kiemelkedő munká­jukkal járultak hozzá a fej­lett szocialista társadalom épí­téséhez. A kitüntetéseket szerdán a szövetség székházában ren­dezett ünnepségen Hámori Csaba, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára nyúj­totta át. Az eseményen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, valamint az álla­mi, a társadalmi élet több ve­zető személyisége. KISZ-díjat kapott: F árián Éva, az évek óta ki­emelkedően legjobb magyar női sportlövő, Horn György pedagógus, szakközépiskola­igazgató. Kéri László szocio­lógus, Márton László író, Má­té Gábor színművész, Noll Ta­más építész. Kollektív díjat kaptak: A Békés Megyei Népújság szerkesztői közössége, a buda­pesti „Jibraki” irodalmi szín­pad tagjai, a nógrádsipeki sza­badidős társaság, a Téka együttes. Ahol hagyomány a fóliázás ijj. ■ j-* .! A mezőgazdaságban a kertészek már nem tétlenkednek, a fó­liasátrak alatt megélénkült az élet. Ahol fűtenek, szépen fej­lődnek a paradicsom- és paprikapalánták. Van, ahol már szü­retelnek. A Galga völgyében hagyomány a fóliázás, Tóth Jó­zsef portáján — Túrán — o feleség is gondozza a növényeket A reklamált reklám nyomában A ruhaboltban már tavasz van A tanács végrehajtó bizottsága előtt Pest megye VII. ötéves terve Sok kérdést átfogó, beható vita helyszíne volt szerdán délelőtt a megyeháza egyik ülésterme. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — az elfogadott napirendnek meg­felelően — megtárgyalta és jóváhagyta azt a javaslatot, amely a megye hetedik öt­éves tervét foglalja magában. A testes tervezet felöleli a tanácsi gazdálkodás vala­mennyi fő részterületét, kap­csolódik hozzá az a társa­dalmi-gazdasági cselekvési program, amelynek egy-egy fejezete a három kiemelt te­rület egyike, így a lakásépí­tés, lakásfenntartás és -gaz­dálkodás, a közoktatás, vala­mint az egészségügy' fejlesz­tése a hetedik ötéves terv­ben. A testületi ülés úgy ha­tározott, hogy a dokumentu­mokat a megyei tanács elé terjesztik megvitatásra és jó­váhagyásra. A végrehajtó bizottság — saját napirendjeként — a továbbiakban egyetértett az­zal és hozzájárult ahhoz, hogy Ráckeve Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága a pati­nás települést üdülőterületté nyilvánítsa. Az üdülőterület határai megegyeznek Rácke­ve belterületi határvonalával, ide tartozóan értve a Rác- kevei-Duna-ágban levő An­gyali-szigetet, Senki-szigetet, Kerekzátony-szigetet és Som- lyó-szigetet is, de bele nem tartozóan kezelve a közös ta­nács társközségeit. A helyi tanács végrehajtó bizottságá­nak a határozata az üdülőte­rületté nyilvánítást a gya­korlatban kialakult üdülőhe­lyi vonzással indokolja. A testület — az egyéb ügyek sorában — úgy döntött, hogy elrendeli a Szentendrei Szolgáltató és Ipari Kisszö­vetkezet fogyasztási szolgálta­tó szövetkezetként! nyilván­tartásba vételét. Az élet perifériáján, de jól élnek A súlyosan vétők meglakolnak Gödöllőn, a Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat Szabadság téri divatáruboltja egy kőhajításnyira esik az Áfész Skála-Coop áruházától, mégis érthető azoknak a vásárlóknak a bosszankodása, akik hírünk nyomán a téli vásár után is leárazott gyermekcsizmá­kat az utóbbiban keresték — hiába. A kicsiny lábbelik lelőhelyéről sajnálatos módon e sorok írója adott téves tájékoztatást, a gödöllői áruház — ahogyan az üzletet szakmai berkekben hívják — két szava közé odabigy- gyesztve az áfészt.- Reklamált reklámunk nyo- , mába szegődtem egy márciusi napon, arra kíváncsian, hogy gazdára leltek-e végül is a szezon végi akcióból megma­radt áruk. A puritánul csak ruházat felirattal jelzett egy­ség tágas kirakatainak egyiké­ben még mindig kellették ma­gukat a csizmácskák, 40 száza­lékkal olcsóbban. Ezek azon­ban már csak hírmondói a készletnek — adta tudtomra Virág Béláné üzletvezető-he­lyettes, akit két rakomány áru átvétele után éppen a kasszá­ban találok. Délidő van, az üzlet mégsem üres, persze kü­lönösebb zsúfoltság sincsen. A ’ cipőrészlegnél érdeklődők fő­ként a tavaszi kínálatot must- rálgatják. Van is mit nézni — mutat körbe büszkén Tóth Bé­láné, az osztály eladója. Va­lóban mutatós női cipellők, di­vatos férfi lábbelik, másfél ezer forint körüli Adidas és Puma sportcipők, különféle anyagú és fazonú gyerekto- pánkák vonzzák a szemet. Kü­lön feltűnt, hogy a nőknek va­ló kínálatban tetszetős import és hazai darabok kaphatók három számjegyű áron, — Az unokáimnak keresgé­lek ajándékot, de ezt a félci­pőt nem tudom itthagyni — mondia Paulovits Istvánná, miközben az NDK-ból szárma­zó sötétbarna kordbársonv lábbelit próbálja. Ha jó a mé­ret, máris kosárba kerül a 250 for;ntot kóstáló árucikk. — Rendszeresen járok ide, ak­kor is, ha nincs elhatározott vásárlási szándékom — foly­tatja a törzsvevők egyike. — Sokszor találok ugyanis olyan dolgot, amit másutt nem lát­tam. A tágas üzlet önkiszolgáló rendszerű, gondoláin állvá­nyain katonás rendben sora­kozik a választékskála. Cse­csemőholmik, frottír köntösök, fonalak és méteráruk, táskák, bőröndök, fehérneműk, haris­nyák és a többi. A raktárból nyomban kikerülnek a fris­sen érkezett áruk, vegye, vigye a vevő, az a jó a boltnak is ha gyorsan fogy a portéka. Igazában nincs túlságosan jó helyen a PRV zászlócskákkal dekorált divatárubolt, mégsem panaszkodhatnak a forgalom­ra. Ahogyan Rada Józsefné Aszódról, úgy mások is vissza­visszatérnek ide a környékről, meg természetesen a városból is. — A választék is vonzó, de a légkör is. Udvariasak, szol­gálatkészek a kereskedők — válaszol érdeklődésemre Ra­da Józsefné, akit nevén szólít az üzletvezető-helyettes -és vi­szont. Ez egyébként nem egye­di példa, a nyitás óta eltelt öt esztendő alatt jó kapcsolat alakult ki a pult két oldalán állók között. Nem utolsósorban azért, mert a tizenegy tagú csapat majd’ minden tagja kezdettől itt dolgozik. Őket di­cséri a rend, a tisztaság, hisz nincsen külön takarítónő, mi- guk végzik ezt a munkát. Sőt — de ezt már a Dobó Katica brigád tagjaiként — az üzlet előtti utcarészt is ők tartják rendben. Szocialista brigádjuk ez évben harmadszorra is megpályázta az arany fokoza­tot, amely elismerő címet két­szer már elnyertek. A gazda­sági eredmények mellett ott van a mérleg serpenyőjében a társadalmi munka is; például a mendei négyes ikrek patro- nálása. Búcsúznák, de az üzlet he­lyettes vezetője még hátraka­lauzol a raktártérbe. Mint egykori mintha gazdasszonyok a tele kamrát, olyan büszkén mutatja a bespájzolt tételeket. Például a közkedvelt viaszos­vászon tekercseket, amelyek­nek nemigen lesz idejük meg­melegedni a raktárban. Ami mégis leülepszik kissé, azt va­lamilyen akció során, olcsób­ban teszik kapóssá. Jövede­lemérdekeltségű rendszerben dolgozik a bolt, s ez a forma kétségtelenül színesíti, növeli a választékot; Mezei Gézáné üzletvezető vadássza a vevők­nek kedvére való és számuk­ra is hasznot hozó holmit szinte az ország minden tá­ján. Emellett azonban az ad­ja a „05Q9”-es vonzerejét, hogy a betérő érzékelheti: az üzlet megkötése nemcsak neki fon­tos. A kereskedőknek is. Szigetin Teréz Minden tisztességes ember érdekelt abban, hogy életét, testi épségét, munkával szerzett értékeit ne fenye­gessék bűnözők. Nemkülönben érdeke fűződik min­den becsületes állampolgárnak ahhoz is, hogy a közva­gyont ne dézsmálhassák büntetlenül a gátlástalanul ha­rácsoló egyének vagy bandák. kertben dolgoznak; csengetés­re azonnal ajtót nyitnak, ahelyett, hogy ellenőriznék, ki akar bebocsátást nyerni, így aztán a tolvajok nagyon kis fáradsággal jutnak nagy értékekhez. A rablás tucatjai A Legfőbb Ügyészség ve­zetőjének a közelmúltban megjelent nyilatkozatából tudjuk, hogy a bűnözési sta­tisztika tavaly tovább rom­lott hazánkban. És sajnos Pest megyében is emelkedett az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma. Ta­valy ez 13 784 volt, 754-gyel több, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy' me­gyénkben tízezer lakosra száznegyven ismertté vált bűncselekmény „jutott”. A vagyon elleni bűncselekmé­nyek az összes bűnelkövetés­nek több mint a felét teszik ki. Ezen belül a személyi tu­lajdont károsító események száma nőtt elsősorban, A tár­sadalmi tulajdon elleni bűntettek száma 1983 óta csökkent ugyan, de az álta­luk okozott kár értéke több­szörösére emelkedett. A vagyon elleni vétségek között megnőtt a betöréses lopások száma és általánossá vált azok sorozatjellege. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a személy vagy csoport a lo­pás és rablás tucatjait követi el, mire az igazságszolgálta­tástól elnyeri méltó bünteté­sét. Jellemző az is, hogy egy-egy cselekménnyel mind nagyobb értékű kárt okoznak az állampolgároknak vagy a társadalomnak. Sajnos min­den figyelemfelhívás ellenére az emberek ugyanott tartják a pénzüket, mint száz éve; sokszor a lakást tárva-nyitva hagyják, miközben például a Lueernaperlit exportra A püspökhatvani Galgavöl- gye Termelőszövetkezetben az alaptevékenység jelentős há­nyadát az állattenyésztés te­szi ki. A szarvasmarha-állo­mány jelenleg 2 ezer 375 da­rab a közös gazdaságban. Az állatok szálastakarmány-szük- ségletét 600 hektárnyi terüle­ten termesztik meg. A hozam­tól függően szinte m rden év­ben többlet van lucernából. Ezért 1978-ban úgy döntött a szövetkezet vezetősége, hogy acsaújlaki telepén egy szá­rítóüzemet épít. amelyben a felesleges pillangósnövényt lu­cernaperlitté dolgozzák fel. Ennek a terméknek a hazai értékesítés mellett korlátlan az exportpiaca is. A szárítóüzem adta az öt­letet a keverőüzem építéséhez is. Így a korábban kialakított tárolókban elhelyezett szemes takarmányok és a lucernaper- üt felhasználásával a herceg­halmi BSH-receplúra szerint készítenek különböző takar­mányokat. Például sertés-, ba­romfi- és szarvasmarhaabrak­ból csaknem tizenötfélét ál­lítanak elő. Tavaly granuláló üzemrésszel is bővült a telep. H Tegnap történT n» Az MSZMP Központi Bizottsága táv- IJiCrOt. B CilíSI ü í! lüla iratban fejezte ki részvétét a Szene­gáli Függetlenségi és Munkapárt Központi Bizottságának Seydou Sissoko, a párt főtitkárának elhunyta alkalmából. Pártvezető látogatása. Aczél György, az MSZMP tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója szerdán a főváros IV. kerületébe látogatott. Délután aktíva- értekezleten tájékoztatót tartott időszerű politikai kérdések­ről, majd kötetlen beszélgetést folytatott a kerületi párt-vég­rehajtóbizottság tagjaival. KOST-iiiunkataláikozó. Fogadás a Parlamentben. j£&8SZ*sJ& szerdán a Parlamentben fogadta a KGST gépipari együttmű­ködési bizottsága negyedik ülésén részt vevő küldöttségek ve­zetőit és Jugoszlávia képviselőjét. A találkozón részt vett Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a magyar delegáció vezetője és Kapolyi László ipari miniszter is. Március 18—19-én Moszk­vában munkatalálkozót tartottak a KGST-tagállamok állandó képviselői. A találkozón magyar részről Marjai József mmiszterelnök-helyettes. ha­zánk állandó KGST-képviselője vett részt. A találkozón meg­vitatták. milyen további intézkedéseket kell hozni a KGST- tagállamok felső.szintű gazdasági értekezletén elfogadott ha­tározatok és a 2000-ig szóló tudományos és műszaki komplex program megvalósítása érdeliében. Marjai József tegnap ha­zaérkezett Budapestre. A Minisztertanács Doros Bélát a Ma­gyar Posta általános elnökhelyettesévé, dr. Kertész Pált, dr. Oláh Lászlót és dr. Valter Ferencet a Magyar Posta elnökhelyetteseivé kinevezte. Kinevezések. Az orgazda ugyanaz Mind többet találkozunk a szervezett bűnözés fogalmá­val, persze mást takar ez, mint az imperialista orszá­gokban. Ez Nyugaton olyan társadalmi réteget jelent, amely szerteágazó kapcsola­tát egész a kormányzati szer­vekig kiépítette, s a bűnözést, mint valami iparágat, szinte hivatásszerűen gyakorolja. Az alvilág egyes csoportjai sok­szor öldöklő harccal feloszt­ják, majd újra elosztják egy­más között az ellenőrzésük alá vont üzletágakat, s a bűncselekményekből szerzett hatalmas vagyonok legalizálá­sát a tőkés társadalom játék- szabályaihoz igazodva köny- nyűszerrel megoldják. Ilyen alvilág tehát nálunk nincs. Nálunk olyan bűnöző csoportokról van szó, ame­lyeknek tagjai jó anyagi hát­térrel, például CB-rádió adó-vevő készülékkel felsze­relt személygépkocsikkal is rendelkeznek. A csoport tag­jai felosztják egymás között a „munkát”. Egyesek a tip­peket adják: hol lehetne nagy zsákmányra szert tenni; má­sok a leendő károsultak szo­kásainak, napi életvitelének, mozgásának a megfigyelésére, a betörésre kiszemelt lakás különböző trükkökkel történő előzetes szemrevételezésére vállalkoznak; s a bandák legtapasztaltabb bűnözői ra­bolják aztán ki a társaik jó­voltából előzetesen már meg­ismert és kellő -védettség hí­ján lévő lakásokat, üzleteket. Jelleínző a szervezett bűnö­zésre az is, hogy résztvevői már előre tudják, a rablóit holmit kinél fogják értékesí­teni. Egy vecsési banda pél­dául szőrmék és kabátok lo­pására specializálta magát, a megyében több tucat helyre betört, s az orgazda minden esetben ugyanaz a pestlőrinci kisiparos volt. Rosszabb arány A szervezett csoportok kap­csolatot találnak a külföldi csempészekkel is. Gátlásta­lanságukra jellemző eset tör­tént Vácott. Jugoszláv csem­pészektől több százezer fo­rintért vettek kvarcórákat, majd egy másik helyen a csempészek autóját saját gépkocsijaikkal megállásra kényszerítették és az általuk kifizetett vételárat elrabol­ták. Minthogy ezek a szerve­zett bandák személygépko­csikkal rendelkeznek — vagy saját tulajdonuk, vagy lopták azokat —, így az úgynevezett mozgóbűnözés részesei. Vagy­is sokszor lakóhelyüktől igen nagy távolságra követik el tetteiket, s aztán gyorsan el­tűnnek. Egy-egy banda va­dászterülete több megyére is kiterjedhet. Ezért van az, hogy az ilyen bandák keresé­sekor olykor egy évig is el­húzódik a nyomozás, mert olyan sok a tetthely és a cselekmény, amelyet vizsgálni és dokumentálni kell, vigyáz­va a törvényesség betartásá­ra. Az igazán súlyos cselek­mények elkövetői, mint pél­dául a gyilkosok, a rablótá­madások és a közhangulatot felkavaró garázdaságok tette­sei nem maradnak ismeretle­nek, de más esetekben ennél rosszabb a felderítési arány. Sokan okkal aggódnak a veszélyeztetett gyermekekért. Leleplezésük nehéz Pest megyében, az országos tendenciától , eltérően, sajnos — mint ahogyan erről már írtunk — emelkedik a fiatal­korúak által elkövetett bűn- cselekmények száma. S a tör­vénnyel összeütközésbe kerü­lő fiatalkorúak nagy többsé­géről kiderül, hogy korábban veszélyeztetett helyzetű gyer­mekként szerepeltek a nyil­vántartásokban. Azokban a családokban, amelyekben a szülők iszákosak, munkake­rülők, a veszélyeztetett kis­korú előbb-utóbb csaknem bizonyosan a bűnözés vakvá­gányára téved. Másfél éve a Pest Megyei Főügyészség akkori vezetője elmondta lapunk számára, hogy az agglomerációban hozzávetőlegesen háromezer munkakerülő életmódot foly­tató, a megélhetéséhez szük­séges jövedelmét enyhén szól­va gyanús forrásokból szerző egyén él. Ezért is vártunk so­kat a szigorított nevelőmun­ka intézményének a beveze­tésétől. Azt gondoltuk akkor, hogy legalábbis a többségüket gyorsított eljárással elítélik és munkára kényszerítik. Aki ezt várta, az bizony csalódást érezhet. Persze ez a dolog nem is olyan egyszerű, mint amilyennek esetleg a kívülállók látják. A végrehaj­tás rendszerét még nem épí­tették ki, ahhoz ugyanis dif­ferenciált munkahelyekre len­ne szükség. A munkakerülőknek ked­vez. hogy személyi igazolvá­nyaik általában nem a való­ságot tükrözik. Az igazoltató rendőr olyan munkahely be­jegyzését látja a személyi igazolványban, amelynek az illető évek óta a tájára sem ment. Amíg tehát valamely bűncselekmény gyanúsítottja­ként körözőlistára nem kerül, addig a lebukás különösebb veszélye nélkül sétálhat, ki­váltképp a bejelentett lakhe­lyétől nagy távolságban. Le­leplezésük nehéz. Nem csekélység Pest megye közbiztonsága nem rosszabb az országos átlagnál. S ez nem csekély­ség. hiszen földrajzi elhelyez­kedése miatt a mi közigazga­tási egységünk az átlagosnál nehezebb terület a bűnüldö­ző szervek, szempontjából. Cseri Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents