Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

KÖZLEMÉNY fl MAGYAR SZOCIflLISTfl MUNKASPÄRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGINAK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 6T. SZÁM Ara: 1,80 forint 1986. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK 1986. MÁRCIUS 18-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. március 18-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjai­ról, Oláh István és Cserháti 'tstván elvtársról. Tisztelettel adózott a gyilkos merény­let áldozatául esett kiemelkedő svéd szociáldemokrata államférfi, Olof Palme em­lékének. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a párt kádermunkájával összefüggő javaslatokat. A Központi Bizottság át­tekintette az időszerű nem­zetközi kérdéseket. A párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. A Központi Bi­zottság meghall­gatta a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán részt vett ma­gyar pártküldöttség tájékoz­tatóját, és jóváhagyta a kül­döttség tevékenységét. Kádár János elvtárs kongresszusi felszólalása hűen kifejezte a magyar kommunisták, a szo­cializmust építő magyar néft internacionalista szolidaritá­sét. Az SZKP XXVII. kong­resszusa világpolitikai jelen­tőségű esemény volt, amelyet méltón kísért hazánkban és világszerte megkülönböztetett figyelem. A Központi Bizottság a Szovjetunió további fejlődése és a szocializmus nemzetközi vonzereje szempontjából nagy jelentőségűnek tartja az SZKP belpolitikai stratégiai irány­vonalát, amely a társadalmi- gazdasági fejlődés meggyorsí­tását tűzi ki célul. A terme­lés, a gazdaság intenzív fej­lesztésének, a tudományos és műszaki haladás meggyorsítá­sának. a gazdaságirányítási rendszer reformjának, a nép- jólét emelésének, a szocialis­ta demokrácia, a nép szocia­lista önigazgatása kibontakoz­tatásának programja meg­győzően bizonyítja, hogy mi­lyen hatalmasak a szocialista társadalmi rendszer erőforrá­sai, A kongresszus rámuta­tott. hogy a fejlődés meg­gyorsítása érdekében határo­zottan le kel! küzdeni a gaz­daságban mutatkozó kedve­zőtlen tendenciákat, a válto­zásokká 1 szemben i el őítél et e- ket, teret kell nyitni a töme­gek kezdeményező- és alkotó- készségének. Pártunk, népünk üdvözli és támogatja a Szovjetunió törekvését a világhelyzet megjavítására, készségét a nemzetközi együttműködésre, a tárgyalásokra, konkrét kez­deményezéseit az emberiség békés, biztonságos jövőjének megteremtéséért. A kong­resszus az egyet1 en ésszerű alternatívát, a békés egymás mellett élés egyetemes elvé­nek érvényesítését állítja szembe az emberiséget fe­nyegető nukleáris katasztró­fával Az Amerikai Egyesült Államok megegyezési készsé­ge.1 esetén a tárgyalások és a rnegálláoo'dások új lehetősé­gei nyílhatnak meg a nem­zetköz: kapcsolatokban. Mind­ez előmozdíthatja a leszere­lés ügyét, elvezethet a nem,- -zetközi biztonság szilárd és Igazságos rendszerének létre­hozásához. A Központi Bizottság egyet­ért a szovjet kommunisták álláspontjával,. hogy nap­jainkban a béke és a társa­dalmi haladás sorsa minden eddiginél szorosabban össze­függ a szocialista világrend­szer gazdasági és társadalmi fejlődésével, a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt be­folyásának erősödésével. Ez megköveteli a szocialista or­szágok együttműködésének tökéletesítését, érdékeik ha­tékonyabb összehangolását, a szocialista építés tapasztala­tainak kölcsönös tanulmányo­zását és hasznosítását. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus állásfoglalásai előmozdítják a szocialista tár­sadalom építése során felve­tődő. új kérdések eredményes megoldását. A Szovjetunió fejlődésének felgyorsítása kedvezően hat a társadalmi haladásra az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége iránti nagyfokú felelősséget tükrözi az, hogy a szovjet kommunisták kongresszusa a testvérpártokat összekötő ele­mekre, az internacionalista összefogásra helyezte a hang­súlyt, s leszögezte: az egység nem azonos az egyforma­sággal, a mozgalomnak ter­mészetes velejárója a sokszí­nűség és az alkotó vita, melyben egyetlen párt sem sajátíthatja ki az igazságot. A kongresszus állásfoglalá­sai ismételten igazolják, hogy a Szovjetunió szilárd táma­sza a békéért, a társadalmi haladásért, a nemzeti .függet­lenségért, a népek szabad fejlődéséért küzdő minden erőnek. A Központi Bizottság je­lentős dokumentumnak tartja a Szovjetunió Kommunista Pártja új szövegezésű prog­ramját, amely a marxizmus— leninizmus elméletét alkotó módon alkalmazva vizsgálja a társadalmi és gazdasági fej­lődés új jelenségeit, és vá­laszolja meg a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között teljes a nézetazonosság a tár­sadalmi fejlődés és a nemzet­közi viszonyok megítélésé­ben. A kongresszus állásfog­lalásai újabb lendületet ad­nak az élet minden területé­re kiterjedő magyar—szovjet kapcsolatok feilődésánek, ba­rátságunk további erősítésé­nek. Pártunk üdvözli a szovjet kommunisták elhatározásait é3 törekvéseit. Egész népünk azt kívánja, hogy a Szovjet­unió népei eredményesen oldják meg a XXVII. kong­resszuson kitűzött nagyszabá­sú feladatokat, érjenek el to­vábbi nagy sikereket a fej­lett szocialista társadalom építésében, A Magyar Nép- köztársaság. a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt az elmúlt időszak­ban is a szocialista országok­kal folytatott együttműködés elmélyítésére törekedett. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte a KGST-tagálIa- mok tudományos és műszaki haladásának a múlt év de­cemberében elfogadott 2000-ig szóló komplex programját. Meggyőződése, hogy a prog­ram következetes végrehajtá­sa meggyorsítja országaink, köztük hazánk tudományos­műszaki haladását, elősegíti a gazdaság intenzív fejlesz­tését. Hazánk és Jugoszlávia sok­oldalúan fejlődő, jószomszédi kapcsolatainak bővítését szol­gálta Lázár György elvtárs- nak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos baráti látoga­tása és megbeszélése Milka Planinccal, a JSZSZK Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának elnökével. A hagyományo­san jó és példá­san fejlődő ma­gyar—osztrák kapcsolatok ki­emelkedő eseménye volt Ká­dár János elvtárs és Rudolf Kirchschläger osztrák köztár­sasági elnök munkatalálkozó­ja. Megbeszéléseik újabb len­dületet adtak az országaink közötti rendezett, az élet szá­mos területére kiterjedő kap­csolatok fejlődésének. A békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok fej­lesztésére irányuló szándék jegyében került sor George Shultznak, az Amerikai Egyesült Államok külügymi­niszterének magyarországi lá­togatására. A tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti párbeszéd folytatásá­hoz, a kétoldalú kapcsolatfej­lesztés további lehetőségei­nek feltárásához. A Központi Bi­zottság hasznos­nak ítélte azokat a véleménycseré­ket, amelyeket az elmúlt időszakban pártunk képviselői — az internacio­nalista szolidaritás szellemé­ben — a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékeny­kedő kommunista pártok ve­zetőivel folytattak. Jól szol­gálta a testvérpártokkal fenntartott kapcsolataink szo­rosabbra fűzését, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek rész­vétele több testvérpárt kong­resszusán. A nemzetközi béke, bizton­ság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a megbeszé­lések, amelyeket pártunk kép­viselői a szocialista, szociál­demokrata pártok vezetőivel folytattak. 4. Szovjet felhívás az USA-hoz Szüntessék be a nukleáris kísérleteket A TASZSZ szovjet hírügynökség szerdán nyilvánosságra hozta annak a felhívásnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége intézett az Egyesült Államok kongresszusának tagjaihoz. A felhívás az atomfegyver-kísérle­tek beszüntetésének rendkívül nagy jelentőségét hangsúlyozza, s kiemeli azt, hogy az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos tár­gyalásokon mielőbb eredményeket kell elérni. Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára üzenetet kapott a „hatok” veze­tőitől, amely azt a javaslatot is tartalmazza, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a következő csúcstalálkozóig tartózkodjék minden nukleáris kísérlettől. A moszkvai felhívást lapunk 2. oldalán ismertetjük rész­letesen. & MA A T. HÁZBAN A Központi Bizottság átte­kintette a párt kádermunká­ját, . és meghatározta az idő­szerű káderpolitikai feladato­kat. 1 A Központi Bi­zottság megálla­pította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felké­szítése és funkcióba állítása, javult politikai és szakmai felkészültségük. A vezetők nagy többsége a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, eredményesen és felelősség­gel látja el feladatát, képes a magasabb követelmények sze­rint dolgozni. Kedvezően ha­tott a kádermunkára, erősí­tette annak demokratikus vo­násait, hogy megnőtt a vá­lasztott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében, szélesedett a pályázati rend­szer. a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlata. A dolgozó kollektívák, a tömeg­szervezetek és -mozgalmak nagyobb beleszólási lehetősé­get kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, ki­választásába, munkájának, magatartásának megítélésébe. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitikái- élvek nem valósulnák meg következete­sen, a gyakorlat késedelme­sen igazodik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet változásaihoz. A káderpoliti­kai elvek érvényesítését leg­gyakrabban a szubjektiviz­mus. a személyi összefonódás nehezíti. A fiataloknak a ve­zetésbe való bevonása lassúbb az indokoltnál Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lep­nek fel a vezetők egy részé­nél tapasztalható szerényte­lenséggel, túlzott önbizalom­mal, .kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szemben. Előrehaladásunk­nak döntő felté­tele, hogy kibon­takoztassuk az emberek alkotó- képességét, kezdeményező­készségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelős­ség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító poszto­kat. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a ká­dermunka gyakorlata igazod­jon a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-mű­szaki haladás és a szocialis­ta demokrácia növekvő köve­telményéhez. A vezetők kiválasztásában *és megítélésében fon­tos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a veze­tői rátermettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életút­ját, tapasztalatait, korábbi munkahelyein nyújtott telje­sítményét, az új beosztással járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felkészültségű kollektívába kerülnek. Legyenek alkalma­sak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló al­kalmazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik hatá­sainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kel! (Folytatás a 2. oldalon) A z Országgyűlés — idei első ülésén — két olyan fontos ügyben rendel­kezik, amely a társadalom széles tömegeit közvetlenül érinti, ezért a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya ér­telmében a megfelelő sza­bályozást törvénybe kell foglalni. Törvény születik tehát a T. Házban a mai, illetve a holnapi vitában. Mert vitára számíthatunk, ezt igazolták az ülésszak előkészítése során rendezett tanácskozások is, az Ország­gyűlés különböző bizottsá­gaiban. A témák, amelyekről szó lesz, már ismertek, hiszen a sajtó azokról rendre hírt adott, amikor napirendre kerültek a fentebb említett bizottsági üléseken. Nem árt azonban, ha emlékezetünk­be idézzük: a tavaszi ülés­szak tárgya az illetékekről, illetve a sajtóról szóló tör­vényjavaslat, valamint mindaz, ami az építő- és építöanyagiparral kapcsola­tos, elemezve a jelenlegi helyzetet s megszabva a jö­vő legfontosabb feladatait. Ezt a parlamenti ülésszakot tehát érthetően nagy érdek­lődéssel várják a választó- polgárok, talán a szokottnál is élénkebb figyelemmel kapcsolják be ma a rádiót, a televíziót s nyitják a hol­nap reggeli lapokat, hogy frissen tájékozódjanak ár­ról, mi is történik az Or­szággyűlésben. S joguk van a tájékozódáshoz. Éppen ezt rögzíti egyebek közt a saj­tóról szóló törvényjavaslat, rendelkezéseket javasolva arra vonatkozóan, hogy ki­nek milyen kötelezettségei legyenek e jog érvényesítése érdekében. Aki figyelemmel kísérte a napilapok tudósí­tásait, tisztában van azzal, mennyi töprengés, vita, egyeztetés előzte meg e tör­vényjavaslat megszületését. S minden jel arra utal, hogy maradt mára is éppen elég megbeszélnivaló. Ugyanezt mondhatjuk el az illetékek dolgában is. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok e tekintetben is arányosan vegyék ki ré­szüket a közteherviselésből, az eddigieknél jobban tük­rözzék a kedvezmények a társadalom értékítéletét. A korábbi rendeleteknek s azok módosításainak kusza szövevényéből nem volt könnyű összeállítani az át­tekinthető, egységes^ tör­vényjavaslatot. az időszerű kiegészítésekkel, korrek­ciókkal. Az a tartalom, amely ma az ülésszakra ke­rül, már magában foglalia azokat az észrevételeket is, amelyeket a parlamenti bi­zottságok fontosaknak . ta­láltak. Érdemi döntés majd ezen a két napon születik — csakúgy, mint a sajtóról szóló törvény dolgában. Érdemi munkára felké­szülten lépik át ma reggel a T. Ház kapuit a képvise­lők. A tőlük megszokott — és elvárt — lelkiismeretes­séggel tanulmányozták a napirend különböző doku­mentumait, kiegészítésül összegyűjtve választólterü­letük tapasztalatait, a szű- kebb haza állampolgárai­nak véleményét, javaslatait. Egy-egy ülésszak előtt min­dig élénkebb a forgalom a képviselői fogadóórákon. Így volt ez-most is. Jönnek- mennek az információk, egyenes, közvetlen csator­nákon s ma célba találnak. Már eddig is számos képvi­selő jelezte, hogy van mon­danivalója, szót fog kérni az ülésszakon. Ám ilyenkor nem csupán az a fontos, ami az ülésteremben hang­zik el. Mindennek jelentősége van. Annak is, amiről a képviselők a T. Ház folyo­sóin egymással vagy az or­szág vezetőivel szót válta­nak. Kialakul egy-egy elkép­zelés, ami térségek, ország­részek Hasznára válhat, kör­vonalazódik egy újabb ál­lásfoglalás, amely már a következő ülésszak vitáját készítheti elő. Vagy csupán annyi történik, hogy az ép­pen napirenden levő kér­désről cserélnek véleményt, döntik el magukban, vagy együtt — esetleg egy-egy megye képviselőcsoportjá­nak tagjai —, miként hatá­roznak, amikor szavazásra kerül a sor. E nnyi vita, ilyen gondos felkészülés után sem lesz könnyű az Országgyű­lés tavaszi munkája. Miért? Volt valaha is az? Termé­szetesen mindig nagy pró­bája az elkötelezettségnek, a lelkiismeretnek gyakorol­ni a szó valódi értelmében vett népképviseletet. Most valahogy mégis más a hely­zet. A tavaly választott Or­szággyűlés ezen a két na­pon olyan törvényeket hoz, amelyekkel kapcsolatban a régebbi tapasztalatokra nem lehet építeni. Ilyenek ugyanis — kiváltképp a saj- tótörvénvről szólva — nin­csenek. Egy kicsit vizsgázik is ma a magyar Országgyű­lés. Talán ezért a nagyobb érdeklődés a közvélemény­ben. talán ezért lesznek fe­szültebbek az arcok a T. Házban is. A jelképes vizs­ga eredménye azonban egy pillanatig sem kétséges: vá­rakozásunknak. érdekeink­nek megfelelően fognak dönteni azok, akik a Parla­mentben minket képvisel­nek. Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents