Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám
prsr MIC II. ^ 1986. MÁRCIUS 18., KEDD A gyorsuló időnek dolgoznak Számítógépet az iskoláknak Tízperces szünet volt a szakmunkásképzőben. A'jövő boltosai életkoruknak megíele- lőer vidámkodtak, hancúroztak, élvezték a kis időnyi lazítást. A folyosó végén, egy asztalnál csipogó dobozt ösztökélt munkára néhány leány és fiú. Számokat, betűket kopogtattak a billentyűrendszerén, miközben a dobozhoz csatlakoztatott mini televízió képernyőjét lesték. A képernyőn vonalak, betűk, jelek cikáztak, miközben a gyerekek sok jó ötlettel látták el a dobozkán zongorázó társukat. Cincogó bip-bip sorozat a gép részéről, harsány kacaj a srácokéról. Visongva, haho- tázva lökdösik egymást, a többiek is odase- reglenek a szenzációra. A mini képernyőn egy szó áll: malac. — Malac, malac! Mit programoztál be? Ugye, nem tudod? Ugye, nem tudod! A Commodore egykedvűen teszi a dolgát, közvetíti, amit beléadagoltak akarva, vagy véletlenül. A szót törlik, piás program jön, mivel megszólalt a csengő és vissza kell térni a tanterembe. Kétezer program Kis epizód számítógépes korszakunk gyerekcipös időszakából — ha a nyolcvanas esztendőket még ilyennek lehet mondani. Tulajdonképpen nálunk hamar felismerték a számítástechnika, informatika jelentőségét, fontosságát, s vele együtt a képzését is. Mint egy összesítő jelentésből kitűnik, egy 1979-ben jóváhagyott javaslat nyomán lehetőség nyílt az alapismeretek elsajátítására széles körben, általános iskolás kortól, iskolarendszerben és tanfolyamokon egyaránt. Az oktatók, tanárok képzése szintén elkezdődött. Tavaly december 31-ig országosan 739 középiskola rendelkezett saját számítógéppel, összesen 2765-tel, tehát egy iskolában átlagosan 3,7 gép volt. Az iskolák az említettekből 835 gépet maguk szereztek be, sokat ajándékba kaptak, vagy kihelyeznék hozzájuk használatra. Az általános és középiskolák, középfokú oktatási intézmények saját forrásból 5490 számítógéppel rendelkeztek, számítástechnikai szakoktatáson a múlt ötéves terv éveiben 7500 tanár vett részt. A gépekhez — pályázatra — úgy 200 programot fogadtak el. A Művelődési Minisztérium előterjesztésére a számítástechnikai tárcaközi bizottság 1979-ben, 68-ik ülésén fogadta el a számítástechnikai szakemberképzés hosszú távú programját. Ennek egyik pontja, hogy a középfokú oktatási intézményekben el kell terjeszteni a számítástechnikai alapismeretek és alkalmazási ismeretek oktatását, előre kell lendíteni felsőbb fokon is ezeket. Ám mindehhez a jövőre nézve alapot már az általános iskolákban kell teremteni. A mostani, 1985—86-os tanévben kísérleti oktatás szinte minden tizedik általános iskolában indult, népesebb gépparkkal, részben szakköri foglalkozások keretében. Szakkörök egyébként már az előző esztendőkben is voltak. A tanárok. oktatók felkészítéséből oroszlánrészt vállalt a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, az MTESZ számos tagegyesülete. Módszertant tekintve az Országos Pedagógiai Intézetre hárult komoly feladat. Pest megye általános és középiskoláiban is egyre több a számítógépes szakkör, klub, egyre több gyerek ismerkédik meg a jelen s jövő fontos, nélkülözhetetlen tudományával. A napokban, a tanulást és az oktatást segíteni a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet kezdeményezésére és felhívására országos mozgalom indult, Számítógépet az iskoláknak címen. A termelőszövetkezet maga jó példát mutatva, rögvest számítógépet ajándékozott a helybeli általános iskolának és kilátásba helyezte a középiskola segítését is. A termelőszövetkezet elnöke, Szomor József és párttitkára, Répási István elmondták: természetesen számítanak arra, hogy a számítógép alkalmazásának ismeretével rendelkező fiatalok pályaválasztáskor majd a helybeli gazdaság igényét is figyelembe veszik. Választanak a kínálkozó számtalan munkaalkalomból, hiszen a tsz-ben is az adminisztrációs munkakörök legtöbbjét gépre programozzák át. Tervező gazdaság Az ünnepélyes eseményen részt vet't dr. Páris György, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatója. Számos kérdésre adott feleletet, válaszai az oktatás fontosságát támasztották alá. — Rohamos változásnak, fejlődésnek vagyunk tanúi — mondta. — Az elektronika, a modern számítástechnika bekerül az élet minden területére, a legkülönbözőbb szférákban. Az oktatási program célja — és egyben a Pest megyei termelőszövetkezet dicsérendő felhívásának is, amely az ügyet támogatja —, hogy a lakosságot erre megtanítsa, legyen kisiskolás korú vagy felnőtt. Milyen általános és szak- műveltség kell a számítógépkezelés elsajátításához? Sok szintje és rétege van a programoknak. Van, amivel már egy elsős, másodikos általános iskolás elboldogul,, eljátszik, és van, ami magas fokon képzett diplomásoknak szól. Ám korunkban a lehetőséggel élve az alapokat célszerű elég korán megismerni. Ha gyerekekről van szó. alapvető az írás-olvasás ismerete. A számítógépek kezelésének tudományát, nyelvezeté* nem nehéz elsajátítani. — A számítógép-ismeret a gyerekek gondolkodókészségét, kreativitását. fegyelmezett munkáját, figyelmét fejleszti. Az eredménvek megbeszélése kanosán fejlődik gondolkodás- módjuk. közlő- és vitakészségük. Eléggé szertelen gondolkodású néo vagvimk, szoktam volt mondani. Talán fegyelmezettebbé. logikusabbá, kevésbé ösztönössé alakítja ez a tudomány a jövő nemzedékét. A munka készséget is beleértve. fizikai és értelmiségi szinten egyaránt. Az intézet eddig úgy 22 ezer programot juttatott el, 400 féléből lehetett választani. Egy videoszalagos program is elkészült már. Képzett számítástechnikai oktató az országTcrmészetvédők vakációja Vár a jurta Visegrádon Visegrád szomszédságában Mogyoróhegy már ébred. A napsugártól lassan felenged a föld, a hóvirágkeresők, kiránduló szemlélődök apró őz- paták, nyúltappancsok nyomát láthatják a csalitosban. A jurtatábornak is hamarosan indulót fújn. k. A Na- tours Gyerekutazási Iroda már most, az Utazás 86 idegenforgalmi kiállításon szervezi a táborozókat, számítógépbe kódolja az előjelentke- zőket, akik majd később a Natours központi irodájában véglegesíthetik kérelmüket. A jurtások 10—14 évesek lehetnek, nyaruk a természet- védők vakációja. M’^ismerkednek az erdővel, réttel, madarakkal, fákkal, vadakkal, rovarokkal, lovagolhatnak, kipróbálhatják az íjászkodást. Lepencei strandolás, esti tábortűz, mogyoróhegyi rönk- várcsata és megannyi hasznos és felejthetetlen élmény vár az egyhetes turnusok tagjaira. ban körülbelül 20 ezer lehet. Ám egyre többre lenne szükség. Nagy vívmány lenne — A ráckevei termelőszövetkezet kezdeményezése, előrelátása felgyorsíthatja azt az országos programot, amely a VII. ötéves terv éveire a számítógépes képzést szorgalmazza. Ha előbb jutnak az iskolák megfelelő eszközökhöz, oktatókhoz, ha megteremtődik a rendszeres és általános képzés lehetősége már általános iskolás fokon, akkor nem öt, hanem már három-négy év alatt lehet egyre több gyereknek ilyen ismeretet adni. Nem kell külön hangsúlyozni, milyen lényeges dolog lenne ez, milyen komoly vívmány. Az iskolák tanácsot kérhetnek a beszerezhetők közül a számukra javasolt gépek vásárlásához. A következő hetekben úgy 4 ezer iskolához küldünk tájékoztató levelet. Az lenne igazán jó, ha egy iskola több géppel rendelkezhetne. A kül- és a belföldi gépek garanciális és javító szolgálatáról a gyártónak lenne kötelessége gondoskodni. Jó volna, ha ez is szervezetten csatlakozna az akcióhoz. Egyébként a gyártók szintén tudnak a kezdeményezésről. A hazai gépeket például egy pályázaton zsűrizték, megállapították. hogy melyik milyen szintű és fokú .oktatáshoz felel meg, melyeket lehet javasolni az általános és melyeket a középiskolások számára. Szoftver, gépek A Tudományszervezési és Informatikai Intézetre az ügy érdekében óriási feladat hárul. ök készítik a teljes elekt- ronizációs programot, .összehangolják a részprogramokat, szervezik a szoftver és a gépellátást. Oktatási, pénz- és technikai ügyeket intéznek. Nagyon megéri. A gyorsuló időnek, a jövőnknek dolgoznak. Eszes Katalin Tavaly óta ismét itthon A fotográfus megtette a magáét Olyan csodálatosan, mélységesen zöld a táj Kása Béla székelyföldi fotográfiáján, amilyen a valóságban talán nincs is. Elhiszem neki mégis, hogy olyan. Tudom, hogy olyan, hiszen magam is hasonlónak láttam. Tisztelgés Idézet a kiállítás megnyitójából: ... Kása Béla az egyetlen lehetséges realista megoldás mellett döntött: bemutatja nekünk ezt a lassan ismeretlenné váló tájat, az elfelejtődő embereket, hétköznapjaikat, ünnepeiket és mindezt megélt és átélt fotográfiákon ... Tudjuk, hogy a hagyományos népművészet napjai sokak szerint meg vannak számlálva. Mégis tisztelegjünk most a szövőasszonyok, a fazekasok, a mezőségi zenészek, az udvarhelyi malomépítő ezermester és a többiek előtt. Ök még őrzik a világ és az ember, a környezet és a mesterségek, az anyagok egységét, általuk érthetjük meg egy emberszabású kultúra lényegét ... Kása Béla Erdélyét át- és átszövi a muzsika, a zenélő, a mulató, a táncoló ember. A fotográfus megtette a magáét: elment, felkutatta azt a világot és érzékletes erővel, elgondolkodtatóan örökítette meg. , — Húsz évig az NSZK-ban éltem. Tizenhárom éves koromban kerültem el Magyar- országról, egy csomó élményt vittem magammal. Egy idegen országban éltem, mindig az volt az érzésem, hogy ez nem az én hazám, egyre inkább tudtam, hogy ez nem az a hely, ahol meg szeretnék öregedni. Sikerek — Egy nyáron a barátommal elindultunk autóstoppal megkeresni, hogy hová is tartozunk. így jutottunk el Magyarországon keresztül Erdélybe. Egy-két hetet szándékoztunk ott tölteni, több mint egy hónap lett belőle. És örök szerelem. Azóta,, ha csak tehetem vissza-visszajároik. — És fényképezed, megörökíted a tájat, az embereket, a szokásokat. — Megkapott az építészetük, s az hogy őrzik viseletűket, dalaikat, táncaikat. Minden át van szőve a hagyományokkal, amelyeket féltve őriznek. Nyugaton addig azt láttam, hogy az emberek elvetettek mindent, ami a múltjukra emlékeztet. Kása Béla szakmája, hivatása a fotográfia. Munkái a Stern magazinban és més NSZK-beli lapokban jelentek meg. Sikereit éppen az Erdélyben és Magyarországon Ádám Sándor széki kontrás és felesége készült képeinek köszönheti. S még ennél is többet... Hatások — Az az óriási hatás, amit az erdélyi kultúra, az ottani hagyományok, a nyelv gyakorolt rám, az vezetett vissza Magyarországra. Tavaly óta ismét itthon élek, Tordason egy parasztházban. Feleségem fazekas, én bőrdíszművességgel és népzenével foglalkozom — mindkettőt Erdélyben tanultam — és természetesen fotózom is. Kása Béla Isszák az idegen vizet, falják az árva kenyeret című fotókiállítása a Gödöllőt Galériában látható április 11-ig. M. N. P. Muzsikáló tájak Múltat idéztek a táncok Harmincöt esztendő legalább két emberöltő -egy tánc- együttes életében. A Magyar Állami Népi Együttes alapítása óta generációk váltották egymást. Három és fél évtized múltán a mostani csoport szép gesztusként átnyújtotta a hajdani táncok látványát azoknak, akik annak idején ropták. Különleges hangulata volt a Budai Vigadónak a tavaszi fesztivál nyitányán. ElRadiófigyelő SZOMBAT DÉLELŐTT. A hétvégi műsorban két órán keresztül jelenségekből hallottunk. A témák váltakoztak, ám a gondolat egy tőről fakadt: egymás után születnek a jobbnál jobb kezdeményezések, aztán a megvalósítás vagy a kibontakozás valahol elakad. Így van ez például a játékfronton is. Egymás után nyílnak meg a különböző játékkiállítások, egymás után kapunk híreket, milyen ötletes tárgyak születnek. Legutóbb fiatal iparművészek mutatkoztak be a Duna Galériában. Bár a kínálat éppenséggel nem volt túlságosan nagy, mégis számos érdekességet találunk. Minden játéknál alapvető h;ányosság: gyártót keres. S ha néhanapján mégiscsak talál vállalkozót, gond van a minőséggel, kivitelezéssel. Ügy tűnik, mostanában reneszánszukat élik a fajátékok. Egyik újfajta változata az úgynevezett terepasztal. A fából faragott vi- rágskkal, állatfigurákkal benépesíthető asztal megmozgatta a gyerek fantáziáját. Dévai Kovács Gyula szombat délelőtt feltette a kérdést: eljátsszak a játékot? Mert a művelődési házak játszóházaiban kipróbált terepasztalnak is kétséges a sorsa. Igaz, a viendei faipari szövetkezet vállalkozott a gyártásra. Csakhogy itt menedzser kerestetik. aki a forgalmazást' is megoldaná. A feltalálók nemigen törődnek bele, hogy ilyen lassan mennek a dolgok. A rádióriport során vett érdekes fordulatot a forgalmazás. Bizonyára hónapok óta folyik a vita a Skála és a feltalálók között. A rádió mikrofonja kellett ahhoz, hogy a vitás kérdés egyik pillanatról a másikra tisztázódjon. A kereskedelem ragaszkodott a külföldi értékesítés monopóliumához. Éi’dekes módon a beszélgetés során az ötlet birtokosa m'ndent elért, amit addig képtelen volt. Ismételten csak arról morfondírozhatunk: egyszerű ügyek elintézéséhez miért szükséges a tömegkommunikációs eszköz? Miért nem lehet egymás között — mindkét fél érdekeit figyelembe véve — megegyezni? EDZETTEK VAGYUNK? Megdöbbentők az adatok, amelyek arról szólnak, hány gvereke' mentenek fel a tornaórák alól, hányán szenvednek valamilyen mozgásszervi betegségben. Nem véletlen, jöíttek a régi táncosok, énekesek, zenekari tagok. Múltidézőbe érkeztek, amelyet megerősített a műsor is. A Muzsikáló tájak csokorba gyűjti az együttes repertoárjának legértékesebb műsorszámait. Az előadás részleteit óhatatlanul meghatározta az ötvenes évek korszelleme. Mert a történelmi idők lenyomata visszatükröződik a műfajokban, még ha táncról is van szó. A néző úgy érezte, mindezt tudatosan vállalták a maiak. Az eredeti szépségek felmutatása ugyanis három és fél évtizeddel ezelőtti felfogás, ban népi nélkülözhette a sematizmus vonásait. Az ábrázolásmód mai szemmel kissé gro- teszkül heroizál. Akkor, amikor a tiszta forrásból merített az előadás, igazi értékeket mutatott fel. Így például feledhetetlen a Galga menti táncok vagy a Kim verbunk előadásmódja, koreográfiája. A történelmi kor levegőjét érzékeltető első részt követően inkább a szünet után érzékelhettük a táncok színpadra állításának szépségeit. A Békési esték, a Madocsai táncok vagy a Tar- donai karikázó kidolgozottságával aratott sikert. A Hegyközi lakodalom stílusában vegyes, leginkább a táncbetétek a sikeresek. Az énekkar, zenekar, tánckar hármas egységének egykori virágzását mutatta fel a Muzsikáló tájak összeállítása. Azon kívül, hogy tetten érhettük egy, már letűnt stílus felidézését, érdemes elgondolkodni mindezen. Korunk új követelmények elé állítja a tánckarokat. A profi előadásmód akkor képvisel igazi értékeket, ha a technikai tudás eredeti művészi elgondolásokkal ötvöződik. Erre a törekvésre van példa a művész- együttes életében. Ám ez nem a Muzsikáló tájak volt. Erdősi Katalin hogy a Jó reggelt műsorában a szokásosnál kissé hosszabbra nyúló jegyzetben elmélkedett Fodor Lajos minderről. Ez esetben megvizsgálta a lehetőségeket is. Ismét elhangzott, hogy vannak iskolák, ahol nemhogy sportpálya, de még tornaterem sincsen. Egészségtelen körülmények között nő fel a következő generáció. Az sem véletlen, hogy Kárpáti Rudolf vívóbajnok a gondolatmenethez kapcsolódva a tömegsport-lehetőségek sivárságáról adott számot. Mert érdemes körülnézni közvetlen környezetünkben. Kinek van arra pénze, hogy teniszpályát béreljen, hogy megvegye a drága sífelszerelést? Kinek van arra ideje, hogy rendszeresen eljárjon az uszodába? Természetesen lehet mozgás nélkül élni. Csakhogy milyen az ilyen élet? Nem is tudiuk, miért vagyunk nap nap után fáradtabbak, miért támadnak oly eredményesen az influenzavírusok. A jegvzetíró kimutatásából nem felejtette ki az infarktusok számát sem Rohanó világunkban csak futunk a munkánk után s elfeledjük, hogy mozgás nélkül nem jutunk túl messzire. Er. K.
