Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

PEST MEGYEI VILÁG PB01ETÄBJÄI, EGYESÜLJETEK! MM: Szótártak®! böngész ve (3. cldaS) Fesztiválkösxonfő kissejárás (5. oldal} Forma—8 Férssm — Gyermekmegőrző is lesz (8. oldal) XXX. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM 1986. MÁRCIUS 17., IIÉTFÍ? Ünnepségek március 15-e alkalmából Erősítsük a régi hagyományokat Pest megyei megnyitó Nagykátán . y Sólymost Sándor ünnepi beszédet mond. mellette Kiss Ferenc, u képen közöltük Akantisz Marcell, jobbra Babosán József és Bird András Szombaton országszerte megemlékeztek március 15-ről. Budapesten a Múzeum-kertben a forradalmi ifjúsági napok nyitányaként ünnepi nagygyűlést rendeztek, amelynek elnökségében ott volt Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára,' Szabó István, a Termelő­szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a párt-, az állam, a társadalmi, a tömeg- szervezetek, a fegyveres erők ég testületek képviselői. A Himnusz hangjait kővetően ítibánszky Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Imre, a KISZ K3 titkára mondott ünnepi beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a mú­zeum falán levő emléktábla alá. Az MSZMP központi, illetve budapesti bizottsága nevében Szabó István és Hajdú István, a budapesti párt­bizottság titkára, a KISZ központi, illetve budapesti bizottsága nevé­ben Hámori Csaba és Tarcsi Gyula, a KISZ budapesti bizottságának első titkára koszorúzott. Elhelyezték az emlékezés virágait a társadal­mi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői i3. s ahogy növünk, Tanulunk, úgy látjuk őket egyre össze­tettebben, a maguk bonyo­lultságában és dialektikájá­ban. Hozzátehet tehát min­den ilyen ünnep, megemléke­zés valami aprócska pluszt ehhez az alaphoz, de a lé­nyeget mégsem ebben kell keresnünk. Vegyünk példát róluk — mondtuk és mondják gyakran —. s az unalomig csépeltük a hétköznapok forradalmi,ságá- nak' jelszavát. Mit ünnepe­lünk tehát a forradalmi ifjú­sági napokon, illetve március 15-én? A tavaszt, a megúju­lást, ünnepeljük a fiatalságot, a romantikát, saját duzzadó erőnket, energiánkat és ten­ni akarásunkat, Csak az a baj, hogy az évforduló elmúltával elfelejt­jük mindezt, a kokárdával A forradalmi ifjúsági na­pok Pest megyei megnyitó ünnepségét ugyancsak szom­baton rendezték meg, ezúttal Nagyhután. A borús égbolt, a szemerkélő eső ellenére szép számmal gyülekeztek a kör­nyékről és a megye távolabbi részeiből a fiatalok a Szabad­ság téri szabadtéri színpad körül. Az ünnepség elnöksé­gébe^ ott volt Bírd András, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának osztályvezetője, Bahasán József, a nagykáíai városi jogú nagyközségi párt­bizottság első titkára, Akan­tisz Marcell, a nagyközség tanácselnöke, Kiss Ferenc, a KISZ városi jogú nagyközsé­gi bizottságának titkára és Bánáti András, a : Magyar— Koreai Barátság Tsz elnöke, a körzet országgyűlési képvise­lője. A Himnusz közös él- éneklése után Sólymost Sán­dor, a KISZ Pest Megyei Bi­zottságának első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Ismét tavaszt jelez a nap­tár — kezdte beszédét Soly- mosi Sándor. — Hagyomá­nyosan megnyitjuk a forra­dalmi ifjúsági na.pok rendez­vénysorozatát, kitűzzük a ko­kárdát, koszorúzunk. A ha­gyományokra azonban is jellemző, hogy idővel meg­kopnak. De rajtunk — kiala­kítóikon — múlik, hogy ez piennyi idő után következik be, hogy mivel pótolhatjuk ezeket, hogyan teremthetünk új hagyományokat. Puszta szokássá, üres formává ^vál- tak-e a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei? Szükség ,van-e még rájuk? Sokat és sokszor beszélünk erről, hogyan ünnepelünk, s erről, hogyan kellene. Ilyen­kor többnyire a formákat kárhoztatjuk, holott a for­mákat is a tartalom, a forma hibáit is a tartalom hibái ha­tározták meg. A nemzet há­rom tavaszának eseményeit, szereplőit már kisiskolás, sőt óvodás korban megismerjük, A megye távoli településeiről is érkeztek ünneplő fiatalok. együtt letesszük. Tudom, nem lehet lobogni állandóan, fo­lyamatosan, de időről időre muszáj fellobbanni. Hogy ez­zel erősítsük a régi hagyo­mányokat és készítsük elő. újak születését: képletesen szólva, sokszor légyének egy évben forradalmi ifjúsági na­pok. Érre egyre nagyobb szüksé­günk lesz. S nem egyszerűen azért, mert kongresszusra ké­szülünk. Hiszen a mozgalom megújítását a KISZ nem ön­magáért, nem a kongresszus kedvéért hirdette meg, hanem mert a világ, a társadalom változásai követelik ezt tő­lünk. Nem túlzás azt állítani, hogy az ifjúság, a KISZ is­mét előtérbe kerül. Igaz, nem (Folytatás a 3 oldalon.) A béke őszinte híve volt Eltemették Olof Pálmát A béke, a leszerelés és az igazságosabb világgazdasági ’•end melletti nemzetközi f o- adaiomtótel jegyében zajlott a stockholmi városházán zembaton Olof Palme, a feb- uár 28-án meggyilkolt svéd zociáldemokrata kormányfő lyászszertartása. A többezer rendőr által őr­zött városháza vörös zászló­ul felloüogózott, vörös ró- sakoszorúkkal díszített nagy- arrriáben a külföldi résztve­vők közül először Willy Brandt, a Szocialista Interna- áonálé elnöke mondott gyász- jeszédet. „Olof Palméra . em- ékezni fognak az európai munkások és az afrikai föld- nűvesek, és Ázsiában, az ame- ■ikai földrészen, az egész vi- ágon mindenütt, ahol szabad- iágszeretö emberek élnek. Példájából erőt merítünk a :aji megkülönböztetés elleni íarc folytatásához, tovább ke­ressük a megoldást a feszült­ség csökkentésére. Még job­ban hangsúlyozzuk, hogy ösz- szeíüggés van a fegyverke­zés és az éhezés között a vi­lágban” — mondta Willy Brandt. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár „a béke embe­rének’’ nevezte Palmét és megemlékezett arról, hogy a meggyilkolt svéd kormányfő „az emberi méltóság, a tár sadalmi haladás és a nem­zetközi biztonság bajnoka volt. A szegények és az el nyomottak pártján állt.” Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök arra emlékezett, hogy Palme „a türelmetlen sóg és erőszak nélkül, nem­zetközi . együttműködésben megvalósítandó fejlődés szen­vedélyes és következetes ügy­védje volt”. XVI. Károly Gusztáv svéd király és Ingvar Carlsson mi­niszterelnök Palménak a kis népekért, a szegény országo­(Folytaiás a 2. oldalon.) Szojuz T—15 és Mir Együtt keringenek Szombaton, moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor ösz- szskapcsolták a Szojuz T—15 űrhajót a Mir űrállomással. Az új típusú, a Szaljut 7-es­nél lényegesen korszerűbb Miren, a február 20-án a világűrbe juttatott űrállomás fedélzetén először dolgoznak emberek, A világűrből érkezett ada­tok szerint a Mir és .a Szo­juz T—15-ös űrhajó fedélze­ti rendszerei és berendezései kifogástalanul működnek. A két űrhajós — Leonyid Hu­sim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök közérzete, egészségi állapota jó. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolását bejelentő hí­rében a TASZSZ szovjet hír- ügynökség emlékeztetett, hogy jelenleg két szovjet orbitális komplexum kering föld körü- li pályán. A Mir—Szojuz T—15 együttes az űrhajósok irányításával, a Szaljut—7— Kozmosz 16S0 egység pedig automatikus üzemmódban működik. Késésben a kerti munkákkal Tavaszt vár ember és természet Ember és természet áhítja a tavaszt, amely mint a kapós lány, kereti magát, bajkát incselkedve a naptárral is az enyhének indult tél után. A szakemberek mondják, hogy háromhetes késésben van a kikelet. Csoda, hogy nem tudjuk ki­várni? Besoroltunk hát mi is vasárnap a bal parti Dunakanyarba tartó gépkocsik közé. Természetnézőbe indultunk, mutatja-e, ígéri-e magát a kívánt tavasz? Borongós, párás volt a reg­gel, s kissé reményt vesztetten fordultunk a 2-es főúttal Vác után a Börzsöny magaslatai közé. Már az első kanyar után szorgos embereket pil­lantottunk meg a domb al­ján. Elsőnek pirospozsgás ar­cú, beszédes férfival hozott össze a véletlen. Új telepes errefelé, pontosabban az uno­kájának vette meg ezt az el­hanyagolt gyümölcsös-szőlő darabot. A szomszédos Nóg- rádból, Felsőpetényből jött át ma reggel, s váci illetőségű vejét-várja. Ásnak egy keve­set. meg irtanák a gazt ez ej­vadult szőlőben. — Kihalt a gazdája, az örö­kösnek meg nem kell. Jó pénzt csinált belőle, több da­rabra parcellázva adta el. Ne­künk sok munkát ad, meg sok kiadást is. Csak a trágya kö­zel 10 ezerbe került, amit ki- hordattunk ide az őszön. Na­gyon kellene már a jó idő. Nézze, a rügyek alig duzzad­Alig duzzadnak a rügyek... Karneváli hangulat a Népstadionban lagprország—Hrazília 3-0 {1-0) Népstadion, 76 ezer néző. V.: Wöhrer. Gól: Détári, Ko­vács, Esterházy. Magyarország: Disztl P. — Sallai, Nagy, Garaba, Varga, Hannich, Kardos, Détári, Kip- rich, Esterházy, Bognár. Brazília: Leao — Edson, Oscar, Mozer, Dida, Elzo, Si­las, Alemao, Renato, Casa- grande, Sidney. A magyar csapat kezdte a játékot. És hogyan! Sziporká­zó, szellemes, igazi brazilos csillogással lepték meg dél­amerikai ellenfelüket. Aztán lemásolva az NSZK taktikáját, már az első per­cekben bevették a brazil ka­put. A harmadik percben Dé­tári jobbra tette a labdát Kiprichnek, aki visszavará­zsolta a szőke csatár fejére, (Folytatás a 7. oldalon.) j örömmámor a Népstadionban nak — mutatta a gyümölcs­fák vegetáló ágait. — Ásni azért már lehet, innen lefut a víz, nem mély a talaj. Annál mélyebb, sárosabb a föld Kaiálinpusztánál, a lo­vardában. Együtt érkeztünk Molnár Ágnessel, aki lovász, oktató, amolyan mindenes a mini .telepen, ahol három há­tas és egy kiscsikó a pillanat­nyi állomány. — Ebben a sárban nem kí­vánkoznak erdei galoppra az emberek. Majd, ha kisüt a nap, jönnek a törzsvendégek. A Magyar Médiáé a lovarda. Tartunk majd több lovat is — magyarázta, s hátrakalauzolt az istállóba. — Ez a sajátom, Karmen — mutatta büszkén a vörösbarna szőrű, homlokán fehér .csillagfoltos, szép tartá­si! négylábút. — Beteg. A télen nem sokat mozgott, az­tán hirtelen meghajtották ... Nagy baj nincs, mert kinn a szabadban játékos galoppba kezdett a dédelgetett kanca. Ágnes csitította, az orvos kí­mélő mozgást írt elő a kezes állatnak. A 20 éves pesti lo­vászlány az istálló külső fa­lára mutatós táblát illesztett: „A lóval úgy bánj, mint ba­ráttal". Rövid ismeretségünk sem hagyott kétséget ben­nünk, ő annak tekinti a rá­bízott állatokat. Az útelágazásnál jobbrí Nógrád megyét jelzi a tábla Balra, Verőcemaros felé for­dulunk. A dombra futó hét­végi telkek között kanyarog az országút szürke sávja. A; út mentén álló gépkocsi! mutatják, a kertekben , méí kevésbé, a víkendházakbar már inkább rendezkednek ; tulajdonosok. Tárva volt ; kapu a MAVAD lőttvad-fel- vásárló telepén. Tóth Bálin kora reggeltől várta a vada szoliat. — Holt szezon van, ilyen kor kevés a munkám, de csal itt kell lenni. Olykor hozna! vaddisznót, szarvast. Az élén- kebb^ vadászélet májusba: kezdődik, az igazi szezon a: ősz — valami megmagyaráz hatatlant éreztünk a hangsú­lyában, s amikor rákérdez tünk. kiderült, maga is régi hivatásos vadász. Az ajtóná csöndben meghúzódó 11 éve; kisfia. Attila nagyon határo­zottan mondja, természetesei ő is vadász lesz. Magyarkút felé folytattu! utunkat, s mind több kis­kertből integettek vissza i (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents