Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

2 1986. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ HÉT ELEI! VJIÁSPGUTIKA[ A stratégiai döntések kongresszusa A szó vjat kommunisták fóruma a nemzetközi figyelem központjában Megdöbbenés Palme meggyilkolása miatt — A nyakak okmánya Általános PILLANATKÉP Földünk szinte minden sar­kában a tömegkommunikációs eszközök rendkívül nagy teret szentelnek az SZKP XXVII. kongresszusán történteknek. A központi bizottság Mihail Gorbacsov főtitkár által elő­terjesztett beszámolóját nem­csak részletesen ismertették, hanem elemezték mondani­valóját, sőt előrejelzések valóságos özöne is jelent meg a sajtóban arról, hogy mi várható ennek fényében az ezredfordulóig bezárólag a vi­lágpolitikai prondon csakúgy, mint a Szovjetunió belső fej­lődésében. Ezúttal még a nyugati saj­tóban is rendkívüli figyel­met keltett az az újszerű kri­tikus és önkritikus hangnem, amellyel a szovjet kommu­nisták e legfelsőbb fóruma a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének soron levő problémáit kezelte. Látnivaló volt, hogy milyen mély be­nyomást tett reájuk az is, hogy az SZKP bátran és a legteljesebb nyíltsággal és őszinteséggel veti fel azokat a követelményeket, amelyek a megújuláshoz szükségesek. Szinte valamennyi nyugati újságban is szalagcímet ka­pott Jegor Ligacsovnak az a megjegyzése, hogy ez a ta­nácskozás hosszú távra hatá­rozza meg a párt fő vonalát, s így a stratégiai döntések kongresszusának is joggal ne­vezhető. Az csak természetes, hogy a világsajtóban nagy hang­súlyt kaptak a kongresszus nemzetközi megállapításai. Reagan elnök éppen a szov­jet kommunisták fórumának nyitánya elé időzítette több mint hat hétig halogatott vá­laszát Mihail Gorbacsov ja­nuári átfogó leszerelési ter­vezetére. Ebben — mint em­lékezetes — az SZKP KB fő­titkára olyan háromlépcsős javaslatot ismertetett, amely — ha megvalósulna — az ez­redfordulóra atomfegyver- mentessé tenné földünket. Mint jó néhányszor megírtuk, már ezeken a hasábokon, az átfogó szovjet leszerelési ja­vaslat zavart keltett a wa­shingtoni vezetésben. Éppen aközben hangzott el, hogy so­ha eddig nem látott rekord­nagyságú fegyverkezési prog­ramokhoz kérték a törvény- hozás hozzájárulását és újabb impulzust adtak a csillaghá­borús előkészületek felgyor­sítására. Washingtonban úgy érezték, hogy nem lehet további lé­péselőnyt -biztosítani a Szov­jetuniónak azzal, hogy a köz­vélemény várható reagálása miatti aggodalmukban válto­zatlanul kitérnek a válasz elől. Ezért fogalmazódott meg a felemás amerikai válasz. Ez elvben helyesli a föld fo­kozatos atomfegyver-mentesí­tését, de olyan előfeltételek egész sorát szabja, amelyek saját biztonságának kockázta­tása árán volnának csak el­fogadhatóak a Szovjetunió és szövetségesei számára, s csu­pán a NATO-t juttatnák egy­oldalú előnyökhöz. Hiszen mit ér az elvi egyetértés, ha a gyakorlatban Washington atomfegyvereket tarthat meg hordozóeszközeikkel, s ami a lényeg, nem adja fel azt a folyamatban levő programját, amellyel a világűrre is ki akarja terjeszteni a fegyver­kezési versenyt? ÜJRA ÖLTEK A TERRORISTÁK Kinek lehetett útjában Olof Palme, kik számára volt annyira gyűlölt, hogy me­rénylőt bíztak meg élete ki­oltására? A tettes személye még ismeretlen. Jelenleg csak annyit tudunk, hogy egy lon­doni telefonáló szerint az úgynevezett Holger Meins- kommandó követte el ezt a gyilkosságot, amely megdöb­benéssel párosult felháboro­dást keltett világszerte min­denütt, ahol ismerték és tisz­telték a svéd miniszterelnö­köt. Holger Meins, akiről e terrorista csoport elnevezte önmagát, 1974-ben halt meg a börtönben. A kommandó 1975-ben vált hírhedtté azzal, hogy éppen Stockholmban egy túszdráma során vérfür­dőt rendezett az NSZK otta­ni nagykövetségén. Más nyom, mint a névte­len telefon, egyelőre nincs az ügyben. De, mint a megemlé­kezések rámutatnak: a svéd kormányfő, aki nemcsak a hazai, hanem a világszociál­demokrácia köztiszteletben lé­vő személyisége is volt egy­úttal, pozitív tevékenységével nemcsak széles körű nemzet­közi elismerést, hanem elva­kult gyűlöletet is kivívott maga iránt. Egyik szószólója volt Nyugaton annak, hogy hozzanak létre atommentes övezeteket a világ különböző részein, s helyeselte azt a szovjet tervezetet is, hogy földünk az ezredfordulóra váljék atomfegyverektől men­tessé. Felemelte szavát az amerikai „csillagháborús” ter­vek ellen, s rámutatott, hogy mily veszélyeket jelent az egész emberiségre, ha a vi­lágűrt militarizálják. Nem­egyszer vállalkozott személye­sen is utazásokra, hogy köz­vetítsen olyan fegyveres konf­liktusokban, mint az iráni— iraki háború. Nem rajta múlt, hogy e békemissziói nem jártak sikerrel és az öldöklés tovább folytatódik a világ e térségé­ben napjainkban is. Elítélte a dél-afrikai faji megkülön­böztetést, a gyarmatosítás ma is tovább élő maradványait, fellépett az elnyomott népek nyomora ellen. Vagyis: hatá­rozott elvi szilárdságból fa­kadó nézetei voltak minden Olyan rosszal szemben, amely mérgezi a népek életét, fe­nyegeti az emberiséget. Akárki is adta a parancsot gyilkosának, a gyáva tett megvetést szül világszerte. A svéd nép gyászában, felhábo­rodásában osztoznak mind­azok, akik szívük mélyéből fájlalják e nagyszerű poli­tikus elvesztését. Olof Palme hiányozni fog mindenhonnan, ahol a biztonságosabb világ felé igyekeznek egyengetni az utat. Helyére azonban mások lépnek majd, akik mindig emlékeznek reá és folytatják küzdelmét. EGY 14 PONTOS POZITÍV OKMÁNY A Reagan-kormányzat ép­pen ezekben a napokban pró­bál elfogadtatni egy 100 mil­lió dolláros programot az amerikai kongresszussal, amellyel „lelket akar lehelni” a nicaraguai ellenforradalmá­rok fegyveres szervezeteibe. Washingtonban ugyanis hiva­talos körök úgy állítják be a történteket, hogy a Hondu- rasban és .Costa Ricában mű­ködő fegyveres nicaraguai el­lenforradalmi csoportok (kont­rák) tevékenysége azért lany­hult volna az utóbbi időben, mert az amerikai kongresszus megszüntette a számukra ko­rábban kiutalt segélyösszege­geket. Valójában persze az tör­tént, hogy a nicaraguai ha­ladó rendszer intézményese­dése megszilárdította a belső helyzetet és mind nehezebbé válik, hogy a szomszédos or­szágokban szervezett ellenfor­radalmárok be-betörjenek. s a határivdékeken diverzáns, felforgató akciókat hajtsanak végre. Washington Nicaragua elle­nes tevékenységét keresztezi most egy 14 pontos dokumen­tum is, amelyet Punta del Estében fogadtak el. Ezt az okmányt a négy Contadora- ország — Mexikó, Panama, Kolumbia, Venezuela — mel­lett az úgynevezett „limai blokk” — Peru, Argentína, Brazília és Uruguay — kül­ügyminiszterei közösen fogad­ták el. Az uruguayi városban közzétett állásfoglalás síkra- száll a közép-amerikai válság mielőbbi békés rendezése mellett. A 14 pontos doku­mentum leglényegesebb kité­tele annak követelése, hogy szüntessenek meg mindenfaj­ta külföldi támogatást a ni­caraguai ellenforradalmárok­nak. Az Egyesült Államok ugyan nem szerepel névvel ebben az okmányban, de mindenki tudja, hogy a fel­hívás kinek szól. Annyira, hogy a Reagan-kormányzat két magas rangú különmeg- bízottat is küldött még a Punta del Este-i tanácskozás napjaiban, az érintett kor­mányokhoz, hogy elérje: ez a pont kerüljön ki nyilatkoza­tukból. Ezt azonban nem si­került kivívniuk, s ez nagy kudarc Washington számára. A Punta del Este-i okmány bejelenti: az aláíró államok március második felében Contadora-szigetén találkoz­nak és a közép-amerikai or- ságok pedig májusban állam­fői szinten tárgyalásokat foly­tatnak a békefolyamat elő­mozdítására. Árkus István Letartóztatások Chilében Tüntetést szerveinek A Pinochet-rezsim elleni fel­forgatás vádjával a hét végén letartóztatták Manuel San- hauenzát, a chilei demokrati­kus ellenállási mozgalom ve­zetőjét. Szintén letartóztatták Enrique Silvát, az ellenzéki radikális párt vezetőjét, aki el­len a vád: a „fegyveres erők inzulíálása”. Tizenkét kormányellenes po­litikai szervezet ifjúsági szár­nya bejelentette, hogy töme­ges tüntetéseket kíván szer­vezni az illegális letartóztatá­sok elleni tiltakozásul. Gysmjsnuk pere Hábzrús bűnös Vasárnap bíróság elé állí­tották Jeruzsálemben John Gyemjanukot, akit háborús bűnei miatt az Egyesült Álla­mok kiadott Izraelnek. A vá­dak szerint Gyemjanuk 1942- 43-ban a lengyelországi Treb- linkában gázkamrában elpusz­tult 900 000 zsidó haláláért fe­lelős. Jugoszlávia Drágább a repülés 25 százalékkal megdrágultak a repülőjegyek a jugoszláv belföldi légijáratokon. Belg- rádból Dubrovnikba most 6820, Ohridba 7800, Splitbe 7300 dinárba kerül az út. Március 1-től megdrágult több heti- és napilap is. A na­pokban 16—20 százalékkal emelkedett a villanyáram és 15 százalékkal a szén ára, s né­hány városban a lakbér, a táv­fűtés és a vízdíj. A kristály- és kockacukor 27—30 százalék, kai lett drágább. Megölték At-Mcszrí polgármestert Merénylet történt h’dhszhnss Egy ismeretlen merénylő vasárnap megölte Zafer al- Maszrit, a megszállt Nablusz város polgármesterét. Al-Masz- rit — aki egyébként a jordá- niai külügyminiszter, Taher al-Maszri nagybátyja — hiva­tala előtt lőtték agyon. A leg­nagyobb ciszjordániai város­ban, a 100 000-es Nabluszban, az izraeli hatóságok kijárási tilalmat vezettek be. A merénylet közvetlen előz­ménye az, hogy miután a PFSZ elvetette az úgynevezett jordániai kombinációt — az önrendelkezésről való lemon­dás eszméjét — Husszein ki­rály felbontotta politikai együttműködését a palesztin szervezettel. Szombaton a ki­rály az Al-Szijassza kuvaiti újságnak úgy nyilatkozott, hogy a PFSZ elvesztette hite­lét és a palesztin népnek más vezetőséghez kell fordulnia. Irak-lrán háborúja Tengeri (élpont tankhajó Az északi frontszakaszról Irán. legutóbb saját sikerekről számol be. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint Szulejmánije iraki településtől 20 kilométerre levő állásokat foglaltak el az iráni támadó csapatok. Bagdadi jelentések szerint az iraki csapatok a front északi részén iráni erőket semmisítettek meg. Egy bag­dadi katonai szóvivő szerint a Fáo félszigeten visszafoglal­tak területeket a behatoló irá­ni csapatoktól és meghiúsí­tottak két ellentámadást is. Irak egyébként újabb „nagy tengeri célpont” elleni sikeres támadásról számolt be a har­ci jelentésében. Az olajszállí­tó tankhajók elleni támadások az elmúlt napokban megsza­porodtak; az elmúlt hat nap­ban ez volt az ötödik. A HÉTEN VÁRHATÓ ESEMÉNYEK A hét első felében változatlanul Moszkvára figyel a világ. Az SZKP XXVII. kongresszusa az előzetes tervek szerint csak csütörtökön ér véget, s talán ennek is köszönhető, hogy szinte alig-alig van más említésre méltó előrejelzés a hír- ügynökségek naptáraiban. Hétfő: A ciprusi görögök képviselői Genfben Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár egyik helyettesével tárgyalnak. A vi­lágszervezet újabb közvetítési kísérlete előtt a ciprusi poli­tikai erők figyelmeztették Kiprianu elnököt, hogy foglal­jon el rugalmasabb álláspon­tot. Kedd: Az előzetes elképze­lések szerint Genfben véget ér a szovjet—amerikai lesze­relési tárgyalások újabb for­dulója. Mihail Gorbacsov ja­nuár 15-i javaslatai ugyan kedvező légkört teremtettek a megbeszéléshez, ám az eluta­sító amerikai magatartás nem­igen változott. Szerda: Fontos belpolitikai eseményre készülnek déli szomszédaink. A tavasszal tar­tandó parlamenti választások­ra Jugoszlávia-szerte megkez­dődnek a küldöttjelölő köz­gyűlések. Csütörtök: Korábbi indiai látogatását befejezve Ausztrá­liába érkezik Lho Sin Jong dél-koreai miniszterelnök. Péntek: Gibraltáron spa­nyol—brit tárgyalások kezdőd­nek egy légügyi egyezmény­ről. A megbeszélések kimene­tele valószínűleg függ majd a néhány nap múlva megrende­zendő spanyol NATO-referen- dum eredményétől is. Szombat: A nemzetközi nő­nap fontos tudományos hírrel is szolgál: a szovjet Vega- program keretében felbocsátott két űrállomás mintegy tízezer kilométerre megközelíti Halley-üstököst. Vasárnap: Számos külföldi vendég jelenlétében ünnepé­lyesen beiktatják tisztségébe Mario Soarest, Portugália új elnökét. Félidőben a kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) Az SZKP XXVII. kongresszusán egyperces néma felállással adóztak Olof Palme svéd miniszterelnök emlékének. Az első sorban, jobbról balra: Mihail Gorbacsov, Jegor Ligacsov és Nyikolaj Rizskov. A magyar pártküldöttség megtekintette a szovjet képzőmű­vészek kiállítását. Kitüntetések a Kremlben A barátság erősítéséért Hat testvéri kommunista párt vezetőinek nyújtotta át a szovjet állam magas kitünte­téseit szombaton a moszkvai Kremlben Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke. A kitüntetettek a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért vívott harcban, valamint a szovjet nép és országaik népei kö­zötti barátság erősítésében szerzett érdemeikért, születés­napjuk alkalmából kapták meg a magas kitüntetéseket. Lenin-renddel tüntették ki Athos Favát, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát, Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt KB első tit­kárát, az Októberi Forradalom Érdemrenddel Jorge del Pra- dót, a Perui Kommunista Párt KB főtitkárát, a Népek Barát­sága Érdemrenddel Giocondo Diast, a Brazil Kommunista Párt KB főtitkárát, Guy Da- ninthe-t, a Guadeloupe-i Kommunista Párt főtitká­rát és Juszef Feiszalt, a Szí­riái Kommunista Párt KB fő­titkár-helyettesét. A tanácskozás sajtóvisszhangjából Elemzik a beszédeket Címoldalukon számolnak be a szombati moszkvai la­pok Kádár János és Mihail Gorbacsov pénteki baráti ta­lálkozójáról. A Pravda és az Izvesztyija részletesen tudósított az SZKP kongresszusára érke­zett külföldi delegációk tag­jainak szovjet dolgozó kol­lektíváknál tett látogatásai­ról. Beszámoltak Lázár György és Rajnai Sándor uljanovszki útjáról, a város egyik nagyüzemében megtar­tott nagygyűlésről is. A szovjet lapok részletesen beszámolnak a szovjet kom­munisták tanácskozásának nemzetközi visszhangjáról is. A szombati jugoszláv újsá­gok egyebek között idézték Kádár János, az MSZMP fő­titkára üdvözlő beszédének főbb megállapításait. A szombati bukaresti la­pok az első oldalon, vezető hírként számolnak be Nicolae Ceausescu és Mihail Gorba­csov baráti találkozójáról. A pénteki megbeszélést a ro­mán lapok szerint baráti, nyílt légkör, a kölcsönös meg­értés jellemezte. „A román és a szovjet vezető — írja a Scinteia, az RKP központi lapja — megerősítette a két párt tartós irányvonalát a ro­mán—szovjet kapcsolatoknak a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján történő, min­denoldalú elmélyítésével kap­csolatban”. Az SZKP XXVII. kongresz- szusával foglalkozó nyugati hírügynökségi beszámolók a pénteki napot összegző tudó­sításaikban mindenekelőtt Eduard Sevardnadze és Vik­tor Csebrikov felszólalását elemzik. Kiemelik a Szovjetunió kül­ügyminiszterének az Egyesült Államok álláspontjával kap­csolatosan elhangzott meg­állapításait, idézve a szovjet külügyminiszternek azokat a szavait, hogy új vagy a ko­rábbinál építőbb elemek azután sem fedezhetők fel az amerikai álláspontban, hogy a genfi tárgyalásokon részt ve­vő amerikai küldöttség kiegé­szítő magyarázatot adott a washingtoni álláspontról. Az AP amerikai hírügynök­ség több más nyugati hír- szolgálati irodával együtt Csebrikov felszólalásából azt a részt emelte ki, amely sze­rint az utóbbi időben több minisztériumban imperialista hírszerző ügynököket leplez­tek le, akik elnyerték méltó büntetésüket. A szombati londoni lapok röviden ismertetik Eduard Sevardnadze és Viktor Cseb­rikov beszédeit és beszá­molnak a KB, a honvédelmi és a külügyminisztérium által rendezett sajtóértekezletről. Ez volt a kongresszusnak továbbra is számottevő mű­soridőt szentelő tévéhíradók vezető témája is. A tudósítá­sok elsősorban a Gorbacsov- javaslatokra adott amerikai válasz negatív megítélését emelik ki. A Guardian ezzel kapcsolatban azt a vélemé­nyét hangoztatja, hogy a szovjet álláspontot nem sza­bad a csúcsszintű tárgyalások leállítására irányuló szándék­nak tekinteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents