Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1986. MÁRCIUS 12., SZERDA Vác és Vidéke Áfész Tovább fejlődik a szövetkezet Kilencezcr-nyolcszázhatvankét szövetkezeti tag képvi­seletében mintegy százkilencvenen vettek részt a Vác és Vidéke Áfész küldöttgyűlésén a Komócsin Zoltán Kol­légiumban. A vendégek között volt Pálmai László, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának első titkára, Szalay Árpád, a váci pártbizottság titkára, Metykó Gyu- láné dunakeszi, Weisz György váci tanácselnök, vala­mint Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese és Urbán Jánosné, a SZÖVOSZ főosztályvezetője. A küldöttek jó előre felké­szülhettek a vitára, megfogal­mazhatták észrevételeiket, mi­vel a szövetkezet nyomdájában készült, s a gazdálkodás vala­mennyi fontosabb mutatóját tartalmazó jelentést napokkal előbb kézhez kapták. Az igazgatóság jelentésében így fogalmazott: „Elmondhat­juk, hogy az elmúlt öt év alatt eleget tettünk a népgazdasági és tagsági követelményeknek. Ha szerényebb keretek között is, de tovább fejlődött, szövet­kezetünk és rendelkezik azok­kal az alapokkal, melyek az új ötéves terv indulásához szükségesek.” Az elmúlt öt esztendőben is azt tartották legfontosabb fel­adatuknak, hogy zavartalan alapellátást biztosítsanak mű­ködési területükön. Az elmúlt tervciklusban 5 milliárd (18 millió forintos forgalmat' bo­nyolítottak le. Nagykereskedel­mi tevékenységből — ezt 1983- ban kezdték el, amikor „meg­örökölték” a megszűnt Zöldért tevékenységi körét — tavaly 25 millió 953 forintos bevéte­lük származott, s ez több, mint 40 százalékkal volt magasabb az azt megelőző évinél. Az eb­ből származó nyereség pedig elérte az 1 millió 91 ezer forin­tot. Kereskedelem Kiskereskedelmet 108 bolt­ban és áruházban folytatnak. Ezek közül 7 egységük szer­ződéses rendszerben dolgozik. A VI. ötéves tervben a szö­vetkezet forgalmának mintegy 78 százaléka itt bonyolódott, s 3 milliárd 964 millió forintra rúgott. Ebből a Naszály Áru­ház egymaga 1 milliárd 370 milliót forgalmazott. Élelmi­szer-kereskedelemből 1 mil­liárd 917 millió, ruházati cik­kek eladásából 111,7 millió, iparcikkből 1 milliárd 884 mil­lió forintot forgalmaztak. A kiskereskedelem tavalyi forgalma 913 millió volt, nye­resége 69 millió forint. A vendéglátóipar nagyság­rendben a szövetkezet tevé­kenységén belül a második he­lyei foglalja el. Negyvenhárom egységük közül 28 működik szerződéses rendszerben. Az el­múlt öt észtendőben 543 millió forint volt a bevétel s 27,4 millió a vendéglátás nyeresége. Tavaly 122 milliót forgalmaz­tak. nyolccal többet, mint egy évvel korábban, s a nyereség 7,5 millió volt. Kitért a jelentés a felvásár­ló kereskedelem, s a szakcso­portoknak a szövetkezeti tevé­kenység egészén belül ugyan­csak nem elhanyagolható ered­ményeire is. IQO-bél M Furák János szövetkezeti el­nök rövid szóbeli kiegészítőjé­ben arról beszélt, hogy az el­múlt s könnyűnek bizony nem mondható esztendőkben a korábbiaknál csak jóval na­gyobb erőfeszítések árán lehetett megfelelni a gaz­dálkodás követelményeinek. Ezért nevezhetik méltán sikernek, hogy a váci Áfész tovább fejlődött, nőtt taglét­száma, bővült a tevékenységi kör, javult a gazdálkodás ha­tékonysága, erősödött a szövet­kezeti jelleg, s egyre magasabb szinten voltak képesek kielégí­teni a tagok és a város illetve az ellátási terület lakosságának igényeit. Eredményt hozott az az igye­kezetük is, hogy szorosabbra fűzzék lakossági kapcsolatai­kat: öt év alatt 1970-en léptek be tagjaik sorába. Ma már a területen élő minden 100 la­kosból 8,4 szövetkezeti tag. A tagság vagyoni hozzájárulása a ciklusban 20 millió forinttal növekedett, s az elmúlt eszten­dő végén elérte a 25 millió 300 ezer forintot. A íelügyelőbizottság jelen­tése után, amit Kárpáti Já­nosné, a bizottság elnöke ter­jesztett elő, sokan kértek szót. hogy elmondják véleményüket a két jelentésről. Együd György a mezőgazda- sági főosztályon dolgozók kép­viseletében kért szót. s arról beszélt, miért nem volt olyan sikeres az osztály munkája, mint azt szerették volna. Be­szélt arról is, hogy a mezőgaz­dasági termékeknél nagyobb érdekeltséget kellene biztosíta­ni a felvásárló szervezeteknek, jelen esetben az Áfésznak. Pél­daként elmondotta, hogy pél­dául az élő nyúl kilónkénti fel- vásárlási ára 28 forintról 44 forintra emelkedett, ebből azonban a felvásárló továbbra is csak kilónként 3 forinttal részesedik. Fehér András az ipari szak­csoport szolgáltató tevékeny­ségét ismertette, a vendégként és szövetkezeti tagként jelen­levő Magyari Mihályné fóti nagyközségi pb-titkár pedig azt szorgalmazta, hogy köny- nyítsék meg a községükben dolgozó szövetkezeti kereske­dők — többségükben nők — munkakörülményeit. Horváth János a deákvári lakásszövet­kezet elnöke a deákvári fabolt bővítését, fűtésének korszerű­sítését szorgalmazta. Tisztújítás Pákozdi Imréné Kosdról pe­dig kétszáz bogyósgyümölcs­termelő nevében azt kérte, hogy az idei szezonban is — ne összegyűjtve, hanem — na­ponta fizessék ki az átvett gyümölcs árát. Szikora Pál, a szövetkezet alapító tagja a kezdetekre emlékezett, a négy évtizeddel ezelőtti indulás kö­rülményeire. nehézségeire, s azokra, akikkel együtt bontot­tak zászlót a szövetkezeti moz­galomnak. Köszöntötte a kül­dötteket Weisz György, , Vác Város Tanácsa elnöke, s arról besz'élt, milyen fontos politikai kérdés a lakosság alapvető el­látása, annak zavartalansága. Örömmel üdvözölte, hogy a váci Áfész ma, már nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi kereskedelemre is gondot for­dít. Ficzek Gyula, a dunakeszi intézőbizottság elnöke tag­szervező tevékenységükről be­szélt, melynek során ott 1 mil­lióval emelték a szövetkezet célrészj egy-állományát. Movik Lászlóné acsai ta­nácselnök, országgyűlési kép­viselő az aprófalvak ellátásá­nak fontosságáról szólott, Ocs- kay Jánosné, a szövetkezet szakszervezeti bizottságának titkára az érdekvédelemről é§ az üdültetésről, Gáspár And­rás, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának munkatársa az iskolaszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének lehetősé­geiről és szükségességéről, a Váchartyáni Tóth Istvánná az intézőbizottságok tevékenysé­géről, Tedás Józsefné Galga- györkről pedig arról, milyen jó látni, hogy megfiatalodott a tagság. S azt kívánta a fia­tal szövetkezőknek, hogy öt esztendő múltán még jobb eredményekről adhassanak számot. Értékelte a szövetkezet tevékenységét s elismeréssel szólt róla Nagy Gábor, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese és Ur­bán Jánosné, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetője, s mindketten jónak ítélték azt. Végezetül a küldöttek újabb öt esztendőre ismét Furák Já­nost választották meg a szö­vetkezet elnökének, helyettese Harmati Ferenc, a szövetkezet főkönyvelője lett. Bányász Hédi Vasárnap: vásár Márofius tizenhatodikén, va­sárnap' országos állat- és ki­rakodóvásár lesz Vácott, a Rádi úti nagytéren. Egyidejű­leg rendezik a használt' gép­kocsik vásárát az alsóvárosi sportstadion melletti térségen. nagyszabású mrszaki fejlesztés a HAGY ban la kall, átképezik az emberedet Hogyan lehet a nehezedő gazdasági körülmények közöli is továbblépni? Mely csomó­pontok köré érdemes összpon­tosítani a legtöbb energiát a rangosabb piaci helyezésért, a nyereségességért? E kérdések­re a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára is évj-ől évre megfogalmazza a maga egyéni válaszát. A csaknem 100 éves — ma egy. romhányi telephellyel üzemelő — vállalat mindössze negyedszázada jegyezhető a komoly alkatrészkultúrával rendelkezők listáján. Mintegy 10 ezer termékéből jut a leg­nagyobb hazai híradástechni­ka; vállalatoknak és rendsze­res szállítói a tőkés cégeknek. Piacuk tehát van, helyzetük mégsem könnyű, viselniük kell a háttéripar hátrányait. Most. mégis, mintha jobb napok köszöntenének rájuk. Érdekeli vezetők Padár Sándor igazgató így vélekedik erről: — Igen, ha pusztán az ered­ményeinket nézzük, akkor akár nyugodtak is lehetnénk. Tavalyi 78 millió forint nye­reségei produkáltunk, amit azért tartunk értékesnek, mert korábban nem dicsekedhettünk hasonlóval. 1981-ben, amikor áz új termelői árrendszert be­vezették, 33 millióról indul­tunk. Azóta is számos szigo­rító rendelkezést éltünk át. ám tevékenységünkben a fő elv a takarékosság. — Az olcsóbb megoldások keresésétől tettük függővé a Emeleti galéria Feliére!, kékek, sárgák... Szekeres Erzsébet textiljei A textilművészet egyik ha­gyományos válfaja az esemé­nyek. jelenetek, figurák ábrá­zolásával foglalkozó. Szekeres Erzsébetnek a művelődési központ emeleti galériáján látható alkotásai is erről a tö­rekvésről vallanak. A faliképek mesetómákat, gyermekmondókákat dolgoz­nak fel. Ám Szekeres Erzsé­bet az ihlető ^ményt a tex­til műfaji sajátosságainak kí­vánalmai szerint jelenítette meg. A művein látható ábrá­zolás a cím megjelölésé nél­kül nem mindig lenne azono­sítható a kiindulásul szolgáló mesével, mondókéval. Hiszen az > alkotó nem illusztrálásra törekedett. Stilizáló tömörség­gel emeli ki az' irodalmi alko­tások időtől, helytől függetle­nül érvényes igazságait. S mindezt a népművészet, a gyermekirodalom szimbólum­rendszerével rokon motívu­mokban fogalmazza meg. Áb­rázolásmódja is az ihlető mű­fajokéval mutat hasonlóságot. A különböző időpontokban lezajlott eseményeket egy kép­téren belül egyidejűként mu­tatja be. Képszerkesztésében a mellérendelés elve érvényesül. A figurák, tárgyak, táji ele­mek nem a perspektíva tör­vényei szerint kapcsolódnak egymáshoz. A faliszőnyegek terét hul­lámos, színes sávokra osztja fel Szekeres Erzsébet. A fek­vő alakok, síkok általában a halált szimbolizálják, míg a felfelé töröli inkább az élni akarást, az. életörömöt. A képek ' egészét organikus szemléletmód jellemzi. Szinte elmossa az átmenetet a növé­nyi és állatmotívumok között. Emberi figurái nem mutatnak anatómiai hitelességet. A kép más formáival állnak össz­hangban: A művek mérték- rendszere is sajátos belső tör­vényszerűségek szerint alakul. Néhol a fák csupán virágnyi méretűek, máshol egy-egy le­vélen több alak is elfér. Az égitestek egészen közeli, fizi­kai kapcsolatban vannak a növényekkel és figurákkal. A világnak ez a fajta szem­lélete a gyermekrajzok vagy a naiv festészet megjelenítés­módját tükrözi. A kivitelezés, a technika te­kintetében is legalább ilyen hagyományos eljáráshoz fo­lyamodott az alkotó. Varrott képein a szövésre emlékezte­tő szálöltésak sűrű elrendezé­se tölti ki a felületeket. Szín­világát a fehér, a kék és a sárga jellemzi leginkább. Szekeres Erzsébet mesesző­nyegeivel nem csupán egy- egy kiállításon lehet találkoz­ni. Az UNICEF egyik levele­zőlapján a reprodukció so­kakhoz eljuttatja. Ám az élő textil hatását maguk a sző­nyegek közvetíthetik. Hiszen nem véletlen, hogy az alkotó ezt az anyagot, ezt a tech.ni kát választotta élményei, mondandója megfogalmazásá­ra. Bakonyvári M. Ágnes A művész dedikál... (Papp László felvétele) vezetői prémiumokat. A tény leges selejt visszaszorításává, például több mint 3 millió fo­rintot nyertünk 1984-hez ké­pest. összességében tehát jó évet zártunk: 1 milliárd 220 millió forintos árbevételt és 92 millió forint értékű tőkés ex­portot könyvelhettünk el. Segít a kormányprogram — Ügy tűnik, mégsem elé­gedettek. — A közhiedelemmel ellen­tétben a híradástechnikában nem a készülékgyártás az esz­közigényes, hanem a speciális alkatrészek előállítása. Ennyi nyereségből pedig képtelenség fedezni a további, indokolt fejlesztéseket. • — Ennek ellenére egy nagy­szabású, műszaki előrelépést, megújulást jelentő VII. ötéves tervvel álltak elő, melyet vál­lalati tanácsuk még decem­berben elfogadott. Honnan te­remtik elő az ehhez szüksé­ges összeget? — Két fogódzónk is van. szerencsére. Az egyik fő ter­mékcsoportunkhoz. a híradás- technikai alkatrészekhez tar­tozó ferritek és nyomtatott áramkörök erőteljes fejleszté­se nélkülözhetetlen a magyar elektronikai ipar számára. Je­lentős importhelyettesítő funkciója mellett egyre na­gyobb kereslettel számolha­tunk a világpiacon. Beruhá­zási programunk megvalósítá­sával maximálisan kielégít­hetnénk a következő 5—10 év minőségi igényeit, — Ügy gondoltuk, egyrészt a felhasználók anyagi segítsé­gével indulnánk el a fejlesztés útján, korábban is kötöttünk már ilyen megállapodásokat. A másik forrás: 1985 elejétől benne vagyunk az elektronikai központi alkatrészfejlesztési programban. A kormány dön­tött e terület támogatásáról, s mi felkészülten várjuk a konkrét pályázati feltételek megjelenését. — Egyéb újdonság is Szere­pel elképzeléseik között? — Elhatároztuk, egy komp­lettebb, szellemileg értékesebb .termékcsaláddal rukkolunk ki. A jövő, a 90-es évek, termé­kei az elektronikus jellegű részegységek és készülékek. Kiépítésüket másfél éve kezd­tük el, az idén már 2—3 gyártmánnyal jelentkezünk a piacon. így kifejlesztettük az elektronikus gázgyújtót és ér­zékelőt, megszereztük a MEEI -jogosítványt, felmértük a külföldi keresletet, és 1986- ban. indulásként, körülbelül 10 ezer darabot állítunk elő. — Ezenkívül olasz igény­re elektronikus gyújtó- és szabályozóegységgel egészítjük ki a hagyományos fénycsőéi ö- téteket. Ez évben 100 ezer da­rabot szállítunk nekik, s fel­ajánljuk a hazai , piacnak is. Végül: egy tavaly vásárolt magyar licenc alapján az ut­cai- és közvilágítás olyan át­alakítására vállalkozunk, amely nátriumlámpás egysé­gek beállításával a jelentős energiatakarékosságon túl lé­nyegesen egyenletesebb fény­áramot biztosít és meghosz- szabbrtja a fényforrások élet­tartamát. A prototípusokkal már elkészültünk, kezdődhet a sorozatgyártás. Kevesebben íi&bért — Mi lesz 'a régi termékeik sorsa? — Fokozatosan visszafej- lesztjük, megszüntetjük a jö­vőnk szempontjából kevésbé fontos gyártmányokat. Csak­nem 250 millió forint értékű terméket adunk át más vál­lalatoknak, szövetkezeteknek. — Elegendő a munkaerő cél­jaik megvalósításához? — Kellő átképzéssel igen. A keresetszabályozás változása új mozgásteret adott az érde­keltség megteremtéséhez. Le­hetőségként meghirdettük: ahol a szokásos létszám 'he­lyett kevesebben is vállalják a feladatokat, ott a fennma­radó bárt elosztjuk a sikerrel munkálkodók között. Húsz kollektíva jelentkezett. A 80-as évek első felének nehézségeit a HAGY vissza­esés nélkül vészelte át. Most, hogy végre elfogadták az elektronikai alkatrészgvártás központi programját, állami segítséggel fejlődhetnek to­vább. Tóth Andrea Nem szimpatikus nekem a panaszkodás, de ha az ember­nek nem kevés pénzébe ke­rül valami és azt . nem kapja tisztességes ellenszolgáltatás­ként vissza, akkor megszólal. Ezt teszem. Február 21-én volt a szomszédom temetése. Velem együtt a gyászoló csa­lád több tagja koszorúkat rendeltünk a Dunamenti Mgtsz 2. sz. Virágszalonjában, Vácott, a Március 15. téren. (A rendelést egy héttel a te­metés előtt megtettük. (10 ezer forint körüli összegről van szó.) Február 21-én 1 órakor a temetési szertartás pontosan elkezdődött, a rava­talozóból elindultunk a sír­bolthoz, ott is lezajlott min­den, a sírkőkészítők már a kripta tetejét zárták le, mire megérkezett az autó a koszo­rúkkal. Ennyi a tény. Az özvegy és vele együtt mi is, akiknek a koszorúi hiányoztak, csak ég­tünk a szégyentől. Nem kell azt hangsúlyozni, milyen vé­lemények hangzanak el ilyen esetben, ha lezajlik egy teljes temetési szertartás — koszo­rúk nélkül. Véleményem sze­rint a koszorú fő funkciója a ravatalnál van. Itt nem volt. A kripta tetején, a sza­badban már másodrendű a jelentősége. Temetőből jövet bementem a virágszalonba. Elmondtam panaszom és bejegyeztem a vásárlók könyvébe. Két napra rá / írtam levelet a tsz gödi címére. Azóta válasz nélkül hagyták. A bolt a rendelés kései tel­jesítésével szerintünk kimerí­tette az erkölcsi-eszmei kár­okozás tényét, ami vélemé­nyem szerint súrolhatja a kegyeletsértés kritériumát is Nem hinném, hogy ez a meg­történt eset túlzottan jó pro­paganda lenne egy induló üz­letnek. Mindenesetre kártérí­tési igénnyel fogok jelentkez­ni. Kíváncsian várom vélemé­nyüket, illetve a téesz vezető­ségének válaszát. Tisztelettel: Szabó Lajosné Vác, Maróthy L. u. 15. A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet sződligeti transzformátorüzeme ffe-lvesz villamos szakmában jártas minesége<Ien©rí, erősáramú elektrotechnikust, elektroműszerészt, villanyszerelői és hegeszteni tudó lakatosokéit Jelentkezni lehet a műszaki vezetőnél, Sződliget, Szabadság tér 10. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) I 2681 Vác, Ff. 32. Elkésett kegyelet

Next

/
Thumbnails
Contents