Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

f PKtrr « .wen;# 198G. MÁRCIUS 12., SÄERDA Jogi tanácsok Bedolgozók fubileumi Jutalma ® A item lakás céljára szolgáló helyiségek bére ® Élet- társak vagyonmegosztása Új lakásrcndelkczések (3.) Ä kedvezményekről A Békefi Lászlőné turai ol­vasónk bedolgozó egy szövet­kezetnél. Nemrég a 25 éves jubileumi jutalmát igényelte, kérését azonban nem teljesí­tették annak ellenére, hogy több mint 26 éve munkavi­szonyban áll. A sérelmesnek tartott intézkedés ellen ekkor a munkaügyi döntőbizottság­hoz fordult, de kérelmét ott is elutasították. „Hogyan le­hetséges mindez — kérdezi ol­vasónk —, hiszen minden hó­napban rendszeresen dolgoz­tam, és így a társadalombiz­tosításra is folyamatosan jogo­sult voltam.” A bedolgozókra is a mun­kaviszonyra vonatkozó jog­szabályok irányadóak, mert a munkaszerződés alapján a munkáltató utasításainak megfelelően végzi tevékenysé­gét, amelyért díjazás illeti meg. Ez a forma azonban más munkaviszonyoktól eltérően nagy mértékű önállóságot biz­tosít. Munkáját a saját vagy a munkáltató eszközeivel köz­vetlen irányítás nélkül, a la­kásán végzi. A bedolgozáshoz jogszerűen igénybe veheti a vele közös háztartásban élők közreműködését is. Mindebből szükségszerűen következik, hogy a munkálta­tó utasításadási joga korláto­zott, csupán a termelési esz­közök és az anyagok kezelé­sére, tárolására vonatkozhat. A bedolgozónak tehát lehető­sége van arra, hogy feladatát akkor végezze, amikor ez szá­mára a legkedvezőbb, termé­szetesen a munkáltató által meghatározott határidők be­tartásával. A dolgozó által tel­jesíthető munkamennyiségnél azonban figyelembe kell ven­ni a túlmunkára vonatkozó korlátozásokat, ezért a bedol­gozónak kiadható munkameny- nyiséget úgy kell szabályozni, hogy negyedéves átlagban ne haladhassa meg a munkavi­szonyban álló dolgozók által letölthető időmennyiséget. Az ismertetett „kötetlenebb” formán kívül létezik „a biz­tosított bedolgozói” munkavi­szony változata is. Ez a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződésben a mun­káltató biztosítja, hogy meg­határozott munkamennyiség­gel rendszeresen ellátja a be­dolgozót, aki ennek ellenében vállalja, hogy az igényelt mértékben rendszeresen mun­kát végez. A megállapodást olyan munkamennyiségre kell meg­kötni, amelyért a kifizetett dí­jazás negyedéves átlagban el­éri a havi minimális munka­bér (2000 Ft) felét. A biz- ^ tosított bedolgozói munkavi- ^ szonyt be kell vezetni a mun- ^ kakönyvbe, utána a dolgozót f szabadság és jubileumi juta- ^ lom egyaránt megilleti. í /. Olvasónk 14 évi bedolgozás- £ ból csupán egy évig volt biz- £ tosított bedolgozó, ezért a sző- ^ vetkezet jogszerűen utasította el kérelmét. Természetesen a levelében idézett- folyamatos munkavégzés alapján a társa­dalombiztosítási szolgáltatá­sokra jogosult. A Egy olvasónk családi há­zában a helyi termelőszövet­kezet öt éve tejboltot nyitott. A tulajdonos az elmúlt na­pokban értesült arról, hogy a bérleti dijat felemelheti. Szer­kesztőségünktől arra vár vá­laszt, a módosítást hogyan és mikortól hajthatja végre. A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérét a Mi­nisztertanács 34/1985. (VII. 1.) és az Építési és Városfejleszté­si miniszter 12/1985. (VII. I.) sz. rendele te szabályozza. A jogszabály a Magyar Közlöny 1985. évi 27. számában jelent meg. A rendelet szerinti új bérle­ti díjra 1986. április 1-jétől az a tulajdonos tarthat igényt, aki a bérlővel a módosított bért legkésőbb 1985. október 31-ig közölte. Aki ezt a köte­lezettségét nem teljesítette — mint például olvasónk —, a közlést utólag Is megteheti. Ilyen esetben azonban csak a következő hónap első napjától tarthat igényt az új bérleti díjra. A helyiségbér-módosítást 1988. január 1-jéig lehet végre­hajtani oly módon, hogy a különbözetet három egyenlő részre kell elosztani. Fontos tudnivaló, hogy a magánszemélyek az 1985. jú­lius 1-jét követően kiadott he­lyiségeikért a bérlőkkel a bér­leti díjban szabadon megálla­podhatnak. A korábban ki­adott helyiségekért ez a ked­vezmény csak 1988. január 1. után illeti meg őket. A G. J-né nyolc éve él élet­társi viszonyban. Ezen idő alatt kétszobás családi házat építettek, berendezték és gép­kocsit vásároltak. Kapcsolatuk időközben megromlott és az életközösségüket meg kíván­ják szüntetni. Az anyagiakról azonban nem tudnak meg­egyezni, mert élettársa nem adja ki részére a vagyon fe­lét. Olvasónk kérdése, hogy indíthat-c vagyonmegosztási pert. Jogrendszerünk az élettársi viszonyt nem tekinti a házas­A dolgozónak — tehát a munkát végző nyugdíjasnak is — minden munkaviszony­ban töltött naptári évben 15 nap alapszabadság és a mun­kaviszonyban töltött idejétől függően1 — háromévenként egy, évente kilenc nap — pót- szabadság jár. Ennek kiszámításánál min­den munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni, a megszakítások kiküszöbölésé­vel. Ha az összeszámítás so­rán töredékév keletkezik, és az legalább hat hónapot tesz ki, azt egész évként kell ala­pul venni. A nemzetközi nőnap al­kalmából a Pest Megyei Rendőrkapitányság dolgo­zói közül 21-en részesültek kitüntetésben, 28-an főka­pitányi dicséretben és ju­talomban. Kiváló Szolgála­tért Érdemrendet kapott Pintér Gáborné rendőr százados. Nap mint nap találkozunk az utcán rendőrökkel, akik a közrendet, a biztonságot szol­gálják, de keveset tudunk a belső apparátus — egyenru­hás vagy civil — tagjairól. Tevékenységük pedig nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy a testület zavartalanul ellássa feladatait. Kettőjüket mutat­juk most be: Vida Kálmánné rendőr őrmestert, a Pest me­gyei főkapitány titkárnőjét, aki főkapitányi dicséretben és jutalomban részesült és Tóth- né Meliska Annát, aki a Ha­za Szolgálatáért Érdemrend bronz fokozatát nyerte el. A titkársági szoba nap­közben sohasem lehet üres. Vida Kálmánné, ha percekre hagyja is el a helyiséget, mindig megkér valakit, hogy helyettesítse. Ide gyakran te­lefonálnak életbevágóan fon­tos ügyekben, amikor azonnal kell kapcsolni vagy értesíteni a főkapitányt. Sággal azonos értékű társa­dalmi viszonynak. A házastár­si vagyonközösség a házasság megkötésével jön létre, és mindaddig fennái, amíg a há­zastársi életközösség tart. A házastársi életközösség meg­szűnésekor a vagyonközösség megszűnik, és bármelyik há­zastárs kérheti az osztatlan közös vagyon megosztását. A házastársi vagyonközösség te­hát csak a házasságkötés té­nyével keletkezhet. Az élet- társak együttélése alatt ke­letkezett vagyoni viszonyok rendezésére a családi jogot nem lehet alkalmazni, hanem a polgári jog szabályai alap­ján kell a problémákat meg­oldani. A közös tulajdonba került vagyonból való részesedés arányát a szerzéshez történt hozzájárulás aránya határozza meg. Értékelni kell a közös háztartásban és a gyermekek nevelése során végzett mun­kát is. A hozzájárulás mérté­két a peres eljárás során bi- zonyítani kell. Ellenkező bizo­nyítás hiányában a hozzájá­rulást egyenlőnek kell tekin­teni. ★ Olvasóink részére minden csü­törtökön díjatalan jogi tanács­adást tartunk 17 és 1.9 óra között a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. Dr. Sinka Imre Az alapszabadságon és a munkaviszony után járó pót- szabadságon kívül még egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Így a bányászatban, a vil- lamosenergia-iparban és az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken meghatáro­zott munkakörökben évi 2— 4—5, illetve 10 munkanap sza­badság jár. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott nyugdíjas a teljés szabadságra, a részmunkaidős pedig a munkaidejével ará­nyos (évi, havi, heti) szabad­ságra jogosult. Például? Vida Kálmánné sorolja az eseteket: Tömeges baleset, vasúti szerencsétlen­ség, szökött bűnöző üldözése. Ilyenkor nem lehet késleked­ni, minden mulasztás végze­tessé válhat. A gyorsaság egyik titka, hogy tizenkét te­lefonkönyvvel dolgozik, sok embert ismer és alapos gya­korlata van. Jelenlegi mun­kahelyén ötödik éve dolgozik, de korábban is titkárnő volt a Büntetésvégrehajtó Inté­zetnél. Munkaköréhez tartozik több­féle adminisztráció, iktatás, gépelés, értekezletek előkészí­tése, és ha vendég érkezik, természetesen ő főzi, kínálja a feketekávét. Szóval háziasz- szony is, mint otthon, ahol két fiú — kilenc- és tizenhat évesek — édesanyja. Pestlőrincen lakik, és reg­gel negyed hétkor indul, hogy pontosan beérjen a munkahe­lyére. Szabadidejének nagy része házimunkával telik, amiben pedagógus férje is so­kat segít. Miközben beszélgettünk, többször is csöngött a tele­fon. félbeszakította a szavait. Ebben a szobában mindig nagy a forgalom. Tóthné Meliska Anna ügy­kezelési csoportvezető 14 éves A magánlakás-építés és vá­sárlás állami támogatásának egyik általános és közvetlen formája továbbra is a szo­ciálpolitikai kedvezmény ma­rad. Mivel a lakások ára, épí­tési költsége sajnos erőtelje­sen növekedett, a szociálpoli­tikai kedvezmény összegét is emelni kellett, mégpedig olyan mértékben, hogy az ép­pen a leginkább rászoruló családokat segítse. Ezért a kedvezmény a gyerekek szá­mától függően differenciál. A szociálpolitikai kedvez­mény mértéke a meglévő és együtt költöző első gyermek után negyvenezer forint. Ez tulajdonképpen az ezt meg­előző helyzethez képest vál­tozatlan maradt. A második gyermek után már hatvanöt- ezer forintot vehet igénybe a lakást vásárló vagy építtető. A harmadik gyereknél száz­huszonötezer forint támoga­tást kap, míg a negyedik, ötö­dik és minden további gye­rekre további negyven-negy- venezer forint szociálpolitikai kedvezmény jár. Hangsúlyozzuk, hogy a szo­ciálpolitikai kedvezményt ez­után sem lehet igénybe venni a magánforgalomban történő lakásvásárlás esetén. A csa­ládi házat építőkre már ko­rábban kiterjedt a kedvez­mény. Az viszont jelentős segít­ség, hogy akinek már van la­kása, de újat akar építeni (vásárolni), a régi lakáshoz kapott alacsonyabb és az új lakáshoz igénybe vehető ma­gasabb összegű szociálpoliti­kai kedvezmény különbözeiét megkapja. Természetesen csak azok után, akik még az új lakásba való költözéskor is jogosultak a kedvezményre. Ha a házaspár mindkét tagja harmincöt éven aluli, a szerződéskötéskor kérhetik a szociálpolitikai kedvezmény­nek legfeljebb két gyermekig való megelőlegezését. A meg­előlegezés időtartama — amely alatt törlesztést nem kell fizetni — egy gyermek esetén három év, két gyermek esetén hat év. Ha a gyerme­Kilenctagú, részben fiatal- korúakból álló galeri bűn­ügyében hirdétett ítéletet má­korától kezdve dolgozik, a Május 1. Ruhagyárból került 1968-ban a Pest Megyei Rendőrfőkapitányságra. Az öttagú csoport, melynek ve­zetője, a belső adminisztráció mellett a napi posta — beje­lentések, feljelentések, egye­bek — kezelésével foglalko­zik. Amikor anyagokat, adato­kat kérnek tőlük — akár öt évre visszamenőleg — azon­nal teljesíti a kívánságot. Itt minden pontosan szortírozva, címkézve megtalálható. Vál­tozó, hogy mennyi posta jön Olykor naponta kétszáz levél is érkezik — és némely bűn­ügyben az ország minden ré­szébe küldik az idézéseket. Más napok csöndesebbek. És változó az is, hogy hányán hiányoznak a csoport tagjai közül, akik valamennyien asszonyok, ketten közülük kisgyermekes anyák. A mun­ka azonban nem állhat meg. pótolni kell a hiányzókat, a betegeket. Tóthné Meliska Anna ti­zenhét éves fiát neveli, aki ha sikerülnek a tervei, fel­sőfokú tanulmányok után technikai szakértő szeretne lenni a rendőrségen. Gál Judit kék az előírt határidőn belüi megszületnek, a kedvezményt a fiatal házaspárnak jóváír­ják és az összeget az állam a pénzintézetnek megtéríti. Ha nem születik meg a gyerek (vagy gyerekek), a kölcsön­tartozást és kamatait a bank­kölcsönre előírt és meg hátra­lévő idő alatt kell kiegyen­líteni. Ilyen esetben a tarto­zás állami kölcsönné nem alakítható át. Kamatot a meg­előlegezés idejére is felszámí­tanak. Nemcsak az eltartott gye­reke, hanem egyéb eltartottak után is igényelhető szociál­politikai kedvezmény tovább­ra is. Az őutánuk igényel­hető összeg harmincezer fo­rint. Kik ezek a családtagok? Az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha munkaképességét legalább hatvanhét százalékban el­vesztette, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte Ha a házastárs (élettárs) még fiatal, egészséges, tehát dol­gozni tudna ugyan, de ebben bizonyos családi körülmények megakadályozzák, ő is eltar­tottnak számít. Ezek a körül­mények a következők: ház­tartásán belül gondoz leg­alább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg ha egy állandó ápolásra szo­ruló fogyatékos gyereket gon­doz, vagy olyan hozzátarto­zót, aki munkaképességét leg­alább hatvanhét százalékban elvesztette. Tehát, ha a házas­társ ápolja saját háztartásuk­ban a beteg, öreg szülőt, ő ezért eltartottnak tekintendő. Mint ahogy azok a szülők, nagyszülők, testvérek is, akik­ről az építtető nemcsak gon­doskodik, hanem akiket tart is. A házastárs és a gyerek kivételével még az is feltétek hogy a felsoroltak az épít­tetővel (vásárlóval) legalább egy éve közös háztartásban éljenek és az új lakásba együtt költözzenek. sodfokon a Pest Megyei Bíró­ság. A fiatalemberek valameny- nyien gödi vagy környékbeli lakosok, illetve a szüleiknek ott van hétvégi háza. Sajátos­sága ennek a büntetőügynek, hogy a vádlottak rendezeti körülmények között éltek, büntetlen előéletű szakmun­kások. Gyakran találkoztak egy­mással a gödi Zöldfa vendég­lőben és egy alkalommal ott határozták el azt is, hogy gépkocsit szereznek maguk­nak. Az első gépkocsit 1984. szeptember 2-áról 3-ára vir­radó éjszaka Dunakeszin a lakótelepi parkolóból tulajdo­nították el. Gergely Oltó el­sőrendű vádlott, aki egyéb­ként a társaság egyik hang­adója volt, egy Lada 1200-as személygépkocsi hátsó ablakát résnyire kifeszítette, majd ott benyúlva kinyitotta az ajtót. Az ismert módszerrel a vezetékeket rövidre zárva in­dította el a gépjárművet, amit azután társaival közö­sen egy darabig hajtottak majd a közeli szántóföldön hagyták. Ezt követően a hasonló bűncselekmények sorozatát követték el a környéken. A gépkocsikban talált tárgyakat ellopták, egy darabig kocsi- káztak, majd az út mentén hagyták. Mást is kieszeltek Egy ugyancsak Dunakeszin eltulajdonított Ladát 1984 december 3-én az éjszakai órákban a tartályból kiszívoti benzinnel lelocsolva Gergely Ottó meggyújtotta. Társai kö­zelről figyelték a történteket Elekor 136 ezer forint kár ke­letkezett. Ezután úgy látszik, vérsze­Legfelsőbb Bíróság OTP-kölcsön Egy vidéki gyár tisztviselő­je az OTP egyik megyei igaz­gatóságánál 15 ezer forint személyi kölcsönt akart fel­venni. Az összeg folyósítása előtt a tisztviselő jövedelme felől a munkáltató vállalattól felvilágosítást kértek. Ezt meg is adták, de tévedésből nem tüntették fel, hogy az illető fizetésének negyven százalékát gyermektartásdíj terheli. Az OTP a kölcsönt folyósította, a tiszviseiő azonban csak 3228 forintot fizetett vissza. Ekkor derült ki a vállalat mulasz­tása. Ezek után az OTP a fennmaradó összeg erejéig a munkaadó ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a vál­lalat a kölcsön fedezetével kapcsolatban megtévesztette, s minthogy dolgozójáért kész fizető kezesként felel, a hát­ralékos 11 ezer 722 forintot megfizetni tartozik. A vállalat elismerte, hogy a kölcsön felvételéhez szük­séges igazolásban a gyermek­tartásdíj letiltását tévedésből nem tüntette fel, de emiatt az OTP-t nem éri kár. Az Idő­közben kiadott letiltás alapján ugyanis alkalmazottja munka­béréből rendszeresen levont bizonyos összeget. így végül is az OTP a követelését megkap, ja. Ezt a bank elismerte, de azzal érvelt, hogy 7381 forint tartozás még mindig fennáll, ezért keresetét erre az összeg­re szállította le. A megyei bíróság a válla­latot e csökkentett összeg alapján marasztalta el. Felleb­bezésre a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. Megállapította: a tisztviselő ellen a végrehajtási eljárás fo­lyamatban van, ami azt je­lenti, hogy az állami kényszer igénybevételével az OTP a követeléséhez hozzájut, tehát kára nem keletkezik. Ezért keresete alaptalan', és el kel­lett utasítani. met kaptak, mert egy héttel később már rodeóztak a lo­pott gépkocsikkal. Amikor Gödön a keskeny Alagút ut­cában haladtak, ott egymást előzni akarták, és eközben szándékosan több ízben egy­másnak ütköztek. Gödön a temető közelében haladtak akkor, amikor Gergely Ottó menet közben kiugrott, és a gépjármű ezután egy fának ütközve állt meg. A másik megszerzett személygépkocsi vezetését Szigner László har­madrendű vádlott átadta a fiatalkorú K. A.-nak, aki úgy állt meg vele, hogy a már megrongált autónak a hátul­jába belehajtott. A tárgyalás során a vádlot­tak elismerték a bűncselek­mények elkövetését, és mint mondották, megbánták, amit tettek. A Pest Megyei Bíróság jár­mű önkényes elvétele mialt, rongálásért és lopásért ítélte el a galeri tagjait. A bíróság Gergely Ottót három év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte, továbbá a közügyektől négy évre eltiltotta. Csikós Zoltánt három év szabadság- vesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától három évre el­tiltotta. Szigner Lászlót kettő év hat hónap szabadságvesz­tésre ítélte, és közügyek gya­korlásától három évre eltiltot­ta. A bíróság a fiatalkorú K. A.-t egy év és hat hónap szabadságvesztésre, K. I.-t egy év és hat hónap szabadság- vesztésre, B. L.-t egy év és négy hónap szabadságvesztés­re, K. A.-t négy hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Sz. J.-t hatezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Ga. J. Mennyi szabadság jár? A nyugdíjasoknak Ketten a kitüntetettek közül Nélkülözhetetlen a munkájuk Dr. Kertész Éva Nyújtogattak, rodeozfak Nem kímélték a gépkocsikat

Next

/
Thumbnails
Contents