Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

1086. MÁRCIUS 12.. SZERDA 3 Tervszerű szakemberképzés Jönnek az ipari robotok Nagyvállalatok, egyetemek, kutató- és fejlesztőintézetek vezető szakembereinek rész­vételével az elektronizáció és automatizálás hazai helyzeté­ről, az ezzel kapcsolatos ok­tatási, továbbképzési felada­tokról tanácskozást .rendez­tek kedden az Ipari Vezető­képző Intézetben. Az Ipari Minisztérium és sz Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság képviselői el­mondották, hogy a hetedik öt­éves tervben jelgyorsai ha­zánkban az elektronika és a számítástechnika elterjesztése. A szerszámgépiparban pél­dául tért hódítanak a legmo­dernebb programvezérlésű megmunkálóközpontok. A kü­lönféle termékek gyártásában megjelennek az ipari robotok és a felügyelet nélküli gyár­tóegységek. Az elektronikai programok megvalósításának fontos része a szakemberek felkészítése az új technika befogadására, a számi tástechnikai-elektroni- kai képzés megszervezése. A középiskolák után az általá­nos és a szakmunkásképző iskolákban is elterjesztik a számítógépes oktatást, s meg­teremtik az ehhez szükséges műszaki feltételeket. Az Ipari Minisztérium összeállította az iskolán kívüli számítástechni­kai tanfolyamok 1990-ig szóló országos programját is. Munkásatok a magyar szakaszon Összefogás gázvezeték A tervezett ütemben halad az összefogás gázvezeték- rendszer Hajdúszoboszló és Endrőd közötti, több mint 86 kilométeres szakaszának épí­tése. Március első hetéig Hajdúszoboszlótól indulva 15 kilométernyi árkot ástak ki a gépek, 12 ezer méter, kü­lönleges védőszigeteléssel el­látott, 800 milliméter átmé­rőjű gázvezetéket a végleges helyére fektettek, további 4 ezer métert pedig összehe- gésztettek. A következő hó­napokban 95 vízfolyás és pa­tak alatt kell átbujtatniuk a vezetéket, 16 helyen utat, 5 ponton pedig vasútvonalat kereszteznek. Ezeken a he­lyeken olyan erős burkolatot építenek a gázvezetékeknek, hogy biztonságosan védje a nagy külső terheléstől. A hó­olvadás miatt egyre nehezedő földmunkákhoz újabb gépeket állítanak munkába, hogy a továbbiakban is tartani tud­ják az ütemet és a határidőt. Szövosz-dsmzés Belső ellenőrzés A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa elnök­sége kedden ülést tartott. A testület elemezte a fogyasztási szövetkezeti szervek belső el­lenőrzésének helyzetét és ér­tékelte az ellenőrzési irodák munkáját. Az elnökség megállapította: az országos tanács 1078-ban kiadott irányelveinek megje­lenése óta hatékonyabbá és komplexebbé vált a fogyasz­tási szövetkezetekben és a vállalatoknál az ellenőrzés. A tulajdonosi és a hivatali bel­ső ellenőrzés jól segítette a gazdálkodást, s a feltáró, ve­zetést segítő tevékenység szakmai színvonala jó. Mind­ez annak ellenére igaz — hangsúlyozta az elnökség —, hogy a tulajdonosi ellenőrzés még mindig számos formai elemet tartalmaz. A tulajdo­nosok, a tagok észrevételei nem kapnak kellő nyilvános­ságot és helyenként sok kí­vánnivalót hagy maga után a vezetői döntések, utasítások helyességének és a végrehajtás eredményének állandó ellen­őrzése. Kevés figyelmet for­dítanak az új üzemeltetési formákra, ezen a helyzeten a jövőben változtatni kell. A megyei szövetségek ér­dekképviseleti munkáját első­sorban a tagsági érdekekkel, a gazdálkodás szabályszerűsé­gével, jövedelmezőségével, eti­kai kérdéseivel összefüggő elemzésekkel, s a szabályozók hatásainak feltárásával se­gíthetik az ellenőrzési irodák. A feladatok indokolják, hogy a megyei ellenőrzési irodák a jövőben önálló szervezet­ként működjenek. A befektetett pénz öt év alatt megtérül A pályázóval megfizettethetik A szerződéses üzemeltetési forma első öt évéről ki­alakult qrszágos kén, melyről az.l,. oldalon számolunk be, megyénkre is jellemző. Zömmel vendéglátó egysé­gek gazdálkodnak ilyen módon, az összforgalom 60—70 százalékát ők bonyolítják le ezen a területen. Ugyan­akkor a bolti kiskereskedelemben 10 százalékos része­sedésük. Életképes ötletek Zömmel pozitív kép alakult ki az eddigi vállalkozókról, legtöbbjük életképes ötletek­kel lendítette fel üzlete for­galmát, színesebb * választé­kot, jobb minőséget és kultu­ráltabb kiszolgálást nyújtott. Gondolt a vevőcsalogató kül­sőre, ez tapasztalható például » Pest Megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat boltjai­nál. Nyitva tartásával igazo­dott a lakossági igényekhez. Egy kisebb hányaduk azonban nem igazán találta meg a he­lyét ebben a vállalkozási ke­retben, így jóformán csak ve­getálnak. Elenyésző a rövid úton meggazdagodni vágyók száma. Náluk tapasztalható leginkább az árdrágítás, a szabálytalan számlázás, és az egészségügyi előírások elha- njmgolása. A szigorúbb pá­lyázati feltételek bizonyos fo­kig lehetőséget nyújtanak a szelektálásra. 1 Élnek is ezzel a megyében. Az említett ru­házati kiskereskedelmi válla­lat másfél éve kikötötte a szakképesítést és a legalább hároméves szakmai gyakorla­tot. Általánosan minden terület­re igaz, hogy elég ritka a veszteséges gazdálkodás miatti szerződésbontás. Az ilyen ese­teknél viszont gond a válla­latoknak a tartozások behaj­tása. Nézzük most meg a hely­zetet a vállalkozók szemszö­géből. Hátrányt jelent-e szá­mukra a módosított adóren­delet? A tegnapi belkereske­delmi sajtótájékoztatón ez is szóba került. A lényeg: a kis üzletek átalány szerint adóz­nak, a többiek jövedelmük, forgalmuk arányában. Csak így érhető el egyenlő részvé­tel a közteherviselésben. Marad a klub Az üzletvezetők nehezen boldogulnak az adminisztrá­cióval, különösen, amióta adóügyeiket is nekik kell in­tézniük. Javaslati a vállalatok könyvelési dolgozói gmk-ban segíthetik őket. Felvetődött a sajtótájékoz­tatón, hogy a vállalkozóknak nincs érdekvédelmi szervezete. Egyelőre marad a klubössze­jövetel lehetősége, ahol az in­formációszolgáltatáson túl fel­vethetik ügyes-bajos problé­máikat, melyekből nem egy eddig is orvoslásra talált. A versenykiírás ténye egyes boltvezetőket bizonytalanság­ban tart. ezért nem mernek nagyobb beruházásokba bele­vágni. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: az öt év ele­gendő idő ezek megtérülésére. Sőt, a nyereségesség szem­pontjából is üdvös az anyagi áldozatok vállalása. Aki je­lentősen él ezzel, az az újabb meghirdetéskor előnyben ré-r szesül. Ám ha mégsem ő nyer­né meg ismét az üzletet, a vállalat eleve pályázati felté­tellé teheti a régi boltvezető költségeinek megtérítését. Nem minden kell Van a kereskedelmen belül egy terület, ahol, enyhén szól­va, nem tolonganak a vállal­kozók. Ez pedig az élelmi­szerszakma — népgazdasá­gunk érzékeny pontja. A zöld­ség-gyümölcs és húsboltok még csak-csak elkelnek, de a vegyes élelmiszerüzletekre alig van jelentkező. Alacsony jövedelmezősége, az áru jelle­géből adódó rizikófaktor nagy­sága miatt nincs elég vonz­ereje. Az élelmiszer-kereskede­lem és az -ellátás helyzetével a közeljövőben foglalkozik majd a gazdaságpolitikai bi­zottság. Tóth Andrea Országgyűlési bizottságok tárgyalták A tájékoztatók jogai, köt® Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden megvi­tatta a készülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várha­tóan napirendre tűznek a Parlament tavaszi ülésszakán. A törvényjavaslatot — amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszínen, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének székhazában tartották — a bizottság egyetértéssel fogadta, s úgy határozott, hogy a vitában felmerült néhány szövegpontosító javaslattal együtt in­dítványozni fogja törvényerőre emelését a Parlament plénumán. A képviselők munkaülésen felszólalt Péter János, az Országgyűlés alclnökc is, s az eszmecserén részt vett az újságíró-társadalom számos vezető személyisége. Szakmai viták sora A MUOSZ elnöksége nevé­ben Pálfy József elnök köszön­tötte a tanácskozásra egybe­gyűlteket, kifejezve azt a meg­győződését, hogy a születőben levő sajtótörvény hosszú időn át segíti majd az újságírókat hivatásuk még felelősségtelje­sebb és eredményesebb gya­korlásában. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügymi­niszter fűzött rövid kommen­tárt, mindenekelőtt hangsú­lyozva a sajtómunka, a tömeg­tájékoztatás — illetve a rájuk vonatkozó, törvényi szinten kodifikált rendelkezések — po­litikai, társadalmi jelentőségét. Elmondta, hogy többéves elő­készítő munka, szakmai viták sorozata — s az elhangzott vé­leményeket figyelembe vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet formába önté­sét. A demokrácia része Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke felszó­lalásában rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság alkot­mánya eddig iS' népünk alap­jogai közé sorolta a sajtósza­badságot, az új sajtótörvény javaslata pedig megerősíti, hogy mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nebtt Sértik a Magyar Népköz- társaság alkotmányos rendjét. Ugyanakkor nemcsak a szabad vélemény közlés igényének tesz eleget, hanem leszögezi az ál­lampolgárok jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak és a sajtó kötelességét, hogy gon­doskodjon a tájékoztatásról. Ezzel politikánknak az alapel­ve is kodifikálódik, amely felnőttként kezeli a lakosságot, s elvárja, hogy a sajtó a tájé' kozta tás, a nevelés, a szerve­zés eszközeivel segítse népűn két az előrehaladásban, a szo­cialista demokrácia gyakorlá­sában. A demokrácia intéz­ményrendszerében a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb tényező, annak pedig egyik leghatéko­nyabb eszköze a tájékoztatás, a sajtó. A javaslatban szó van a saj­tónak a társadalom érdekében megnövekedett mozgásteréről, lehetőségeiről, s ezekből adó­dóan megnövekedett felelőssé­géről. S hogy milyen sokszínű a tájékoztatás eszközrendszere, az adatok is mutatják: 1985 végén 1720 időszaki lap jelent meg Magyarországon, összesen évi 1,4 milliárd példányban. Az elmúlt harminc esztendő­ben mintegy hárommillió ma­személyek felelősségéről, köte­lességéről sem. Ez minden bi­zonnyal hozzájárul majd ah­hoz, hogy gazdagodjék a tá­jékoztatás tartalma, erősödjék a tájékoztatási készség. A ma­gyar újságírók azt várják a sajtótörvény megszületésétől — amelyet jó szívvel támogat­nak —, hogy a különböző ál­lami és társadalmi szervezetek, szövetkezetek és egyesületek segítségével teljesebben elé­gíthetik ki az olvasók, hall­gatók, nézők igényeit — hang­súlyozta. Tizenkét vélemény A képviselők, újságírók kö­zös vitájában szót kért Eke Károly (Csongrád megye), Paizs Gábor, az Esti Hírlap Dr. Markója Imre adott tájékoztatót Társadalmi cselekvési program A stratégia: megelőzni a kórt gyár család vált tévénézővé, s minden családban több rádió- készülék is található. A, köz­ponti és vidéki napilapok pél­dányszáma eléri a napi 3 mil­liót. Mintegy 120 kulturális és művészeti, 650 üzemi, 130 egye­temi,és 16 egyházi lap jelenik iheg hálunk, s 5600 az újság­író-szövetség tagjainak száma. Hitelesen és gyorsan Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Szövetségének fő­titkára kiemelte, hogy a tör­vénytervezet szelleme és tar­talma jól segíti a tájékoztatás­politika gyakorlatának fejlő­dését. Kétségtelen ugyanis, hogy egyre növekszik az ál­lampolgárok tájékozódási igé­nye, s ez növeli az újságírók felelősségét a hiteles, gyors és szakszerű tájékoztató munká­ban. De az is jó dolog, hogy a törvénytervezet nem feledkezik meg az informátor, a felvilá­gosítást nyújtó, a tájékoztató főszerkesztője, Benjámin Ju­dit (Budapest), Sztrapák Fe­renc (Bács-Kiskun m.), Varga Miklós (Veszprém m.), Réger Antal (országos lista), Varga Imre (országos lista), Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m.), Tóth János (Budapest), Bokor Lász­ló (Budapest), Soltész István, a Magyar Nemzet és Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszer­kesztője. A törvénytervezet egyes paragrafusaihoz fűzött módosító javaslatokra vála­szolva az igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy az észrevé­teleket a törvényalkotók megvizsgálják és a törvényja­vaslat előterjesztésénél figye­lembe veszik. Ezután a kulturális bizottság — amelynek ülésén Bognár Re­zső elnökölt — megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét. Ehhez Kállai Ferenc (országos lista), Bokor László (Buda­pest), Zsigmond Attila (Buda­pest) és Lá.sztity Radomir (Bu­dapest) szólt hozzá. Kínálati építőanyag-piac Az Országgyűlés ipari bi­zottsága Gorjanc Ignác el­nökletével tartott ülést a Par­lamentben. A testület megvi­tatta az építésügyi és város- fejlesztési miniszternek az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, feladatairól az Országgyűlés legközelebbi ülésszakára készített beszá­molóját. A beszámoló szöve­géhez Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszter­helyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést. Hangsúlyozta: az épí­tőanyag-ipari termelés szer­kezete 1980 és 1985 között je­lentősen átalakult. Tavaly öt százalékkal csökkent a ter­melés mennyisége, emelkedett viszont a lakossági felhaszná­lásra gyártott termékek ará­nya. Energiamegtakarítási céllal új technológiák jelen­tek meg az építőanyag-ipar­ban, s gyarapodott az olyan termékek száma, amelyek az épületek fokozott hővédelmét szolgálják. Az építőanyag­ipar 1985-től kielégíti a mennyiségi igényeket, sőt bi­zonyos iparágakban kínálati helyzetet teremtett. A jövő­ben a piaci viszonyok prog­nosztizálásában nagyobb pon­tosságra kell törekedni, s a tervezőmunkában több fi­gyelmet szükséges szentelni ennek a kérdésnek. A VII. ötéves tervben a kí­nálati helyzet fenntartása, az építőanyagok minőségének ja­vítása, választékának bővíté­se a legfontosabb feladat — emelte ki a miniszterhelyet­tes. Tovább szélesítik a több- csatornás forgalmazási rend­szert, a közvetlen gyári érté­kesítést. A szövetkezeti keres­kedelem nagyobb arányban kíván közvetlenül beszerezni az ipartól. Bővül a márkabol­tok és a házépítők boltja hálózata. Az év első két hó­napjának termelési, gazdálko­dási eredményei 1985 hasonló időszakához képest kedvező képet mutatnak. Jövőre meg­kezdődik a váci cementmű rekonstrukciója, s a korsze­rűsítés után a gyár fajlagos energiafelhasználása 26 száza­lékkal lesz kevesebb és kör­nyezetszennyező hatása is számottevően mérséklődik. A tervidőszakban a tégla-, a kőbánya-, a mész- és a ce­mentiparban visszafejleszté­sekre is lehet számítani a gazdaságtalanul, alacsony ha­tékonysággal üzemelő gyárak­ban. A vitában felszólalók sorá­ban Kovács László (Pest me­gye 20 vk.) javasolta, hogy a versenytárgyalásokat tartsák szigorúbban kézben, mert nemritkán tapasztalható ár­felhajtás, manipuláció ezek­nél a szerződéskötéseknél. A képviselők kérdéseire Szűcs Endre válaszolt, majd az ipari bizottság Gorjanc Ignác zárszavával fejezte be munkáját. íj Elkészült s c napokban a végrehajtásban érintett ^ társadalmi és tömegszervezetek fórumait járja sorra ^ a I'cst Megyei Tanács VII. ötéves tervét kiegészítő, ^ Az egészségügy társadalmi, cselekvési programja című 4 dokumentum. Ez került a vita kereszttü­zébe tegnap a Pest Megyei Tanács egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottsága ülésén is. A bizottság elfogadta az értékelést, mely szerint a me­gyében az elmúlt tervidőszak­ban az egészségügyi ellátás színvonala nem csökkent, de a fejlődés üteme lelassult. Nem következtek be azok a minőségi változások, amelyek a meglévő kereteken belül javíthatnák a lakosság egész­ségügyi állapotát, közérzetét. Ezért kiemelt jelentőséget tu­lajdonít a célkitűzésnek: ter­veink annak az alapvető stra­tégiának kívánnak megfelel­ni, mely az egészség megőr­zését, az egészséges életmód­ra való nevelést célozza. Ugyanilyen fontosságú a gyógyítási tevékenység to­vábbfejlesztése, elsősorban a halálozást döntően befolyá­soló betegségcsoportok köré­ben. Az iméntieket szem előtt tartva szorgalmazza az egész­ségügyi és szociálpolitikai bi­zottság, hogy a lehető legszé­lesebb körben terjesszék az egészségnevelő szemléle­tet, érvényesítsék a meg­előzés össztársadalmi jel­legét. Ennek illusztrálásá­ra néhány részlet a cselekvé­si programból: A kórházak, rendelőintézetek váljanak nyitottabbá, fogékonyabbá a lakosság életmódját, egészsé­gi állapotát befolyásoló kö­rülmények iránt... Fokozni kell a körzeti orvosoknak a lakosság szűréseken való rész­vételét, meg kell követelni a gondozási feladatok teljesíté­sét ... Alapvető feladat az igen magas csecsemőhalandó­sági arány (tavaly 27,1 száza­lék) radikális csökkentése. A táppénzes helyzet javítá­sa érdekében tovább kell fej­leszteni a szakszervezetek, a munkáltatók és az egészség­ügyi ágazat kapcsolatrendsze­rét ... Az egyedülálló idős nyugdíjasok segítésének célja, hogy a megyében minden rá­szoruló részesüljön a szociá­lis gondoskodás valamilyen formájában ... Bővíteni kell a szociális foglalkoztatás in­tézményhálózatát, meg kell vizsgálni a rehabilitációs célú munkahelyek száma további növelésének lehetőségét. A bizottság javaslatok so­rával gazdagította a cselekvé­si programot, s ajánlást tett arra nézve, hogy a program elfogadása után készüljenek helyibb, körzeti cselekvési tervezetek. Javasolták: az egészségügy gép-, műszerel­látottságának jobbítására minden’’ olyan gazdálkodó szervezet anyagi erőit be kell vonni, amely közvetlenül ér­dekelt dolgozóinak egy-egy jellemző betegsége kezelésé­ben, egészségi állapotuk rend­szeres kivizsgálásában ... V. G. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents