Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 'W AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A sfraiégles: BisegeSéxnS a kőit (3. cfd&n Az Ér(d)lél ess óceánig — átiávesi (5. oldal) Jogi tanácsok (ú. oldal) Gázolt a 8iÉ V-sxerelvény (8. oldat) RÖGESZMECSERE rt zót váltani a vendég­ek látásról — ez volt a ” célja egy nemrégiben összehívott beszélgetésnek, amelynek résztvevői a szak­ma pesti és vidéki vállala­tainak vezetői, valamint a témával foglalkozó újság­írók voltak. Mint, az egyik szakember találóan meg­jegyezte, rögeszmecserére jöttünk össze. A tréfás kitétel nagyon is valósnak bizonyult, mondtp minden­ki a magáét, s szó ami szó, kevés volt ezek között az újdonság. Fogyasztóként vagy új­ságíróként szemünk sem rebben már, ha az általunk drágálloít szolgáltatásról az illetékesek rendre bebi­zonyítják, számukra vesz­teséges csak igazán a do­log. Áradtak ezúttal is a panaszok, szó se róla, sok közülük nem alap nélkül való. Például a költségek könyörtelen emelkedésé­ről, arról, hogy drágul az abrosz, de a mosatás is, hogy például egy kilónyi konyhakész fehérrépa öt­venöt forintot kóstál mos­tanság, hogy jócskán fel­srófolták a bérleti díjakat és így tovább, és így to­vább. Fejtegették azután, hogy kemény korlátokat állít a szabályozórendszer, hiszen a keresetszint-szabá- lyozásba tartozó — aho­gyan ők magukat nevezik — „kocsmárosok” nyeresé­gének 85—90 százalékát ilyen-olyan címen elvon­ják. A maradék pedig édeskevés a fejlesztésre. Érzékletes hasonlattal szól­va: ha az állami vendéglá­tás eszközállományát egy autónak tekintenénk, hát sürgősen le kéne venni a rendszámot róla. Egy szó, mint száz, a szakma nem képes a költségeit érvénye­síteni, miközben a bőrén érzi, hogy az árai eljutot­tak egy olyan pontig, amin túlmenni már-már „életve­szélyes”. Hallgatom figyelmesen a vezetők érveit, s nem tu­dok elhessegetni egy képet. A bajuszos olasz fiatalem­ber képét, aki a kisvároska szállodájába érkezésünk­kor a recepció pultja mö­gött fogadott, este az ét­teremben cikázott pincér­ként, később pedig a bár­ban láthattuk viszont, amint italokat mixelt, ká­vét főzött, üres perceiben poharakat fényesített, pul­tot törölgetett. Nálunk vi­szont — hallhattuk — a leltárszabályozás előírja, hogy üzletvezető-helyette­sek legyenek ott is, ahol ezt a státust könnyűszerrel nél­külözhetnék. A fentebbi­hez hasonló példákkal a világlátott kocsmárosok is bőséggel tudnak szolgálni, s ezek tükrében még in­kább feltűnik, hogy ná­lunk milyen nagyvonalú létszámgazdálkodás folyik a vendéglátóiparban is. Nem egyedi ugyanis, hogy ha egy üzlet beindul, mert történetesen jót és olcsón kínál, nyomban újabb sze­mélyekre van szükség, s ezek bére elviszi a hasz­not ... Nincs tehát kiút? No, azért nem ilyen tragikus a helyzet. Amit mi, vendégek és újságírók váltig, ha úgy tetszik rögeszmésen állí­tunk, vagyis, hogy drága manapság egy-egy éttermi kiruccanás, azt a vendég­lősök is elismerik. Erre szá­mos jel utal: különféle kedvezmények bevezeté­se, a gyorsétkeztetés háló­zatának bővítése, az egy­tálételeket árusító étter­mi láncok létrehozása. Ilyenek például a szövet­kezeti cégért viselő Gastro- Coop éttermek, amelyek hálózatához egyre több áfész csatlakozik ország­szerte. Pest megyei eddig még nincs közöttük, pedig az idegenforgalmi centru­mok bízvást profitálhatná­nak belőle. Marad azután, ha keserves is, a költségek csökkentése, nem utolsó­sorban a létszám lefaragá­sával. E tekintetben jó eredményeket mondhat magáénak a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat: míg 1979-ben 3100 tagot számlált vállalatuk, addig ma 1100-an vannak, s a ’79-es 13 millió forinttal szemben most fiO milliót kasszíroztak be. Egységeik 80 százaléka szerződéses formában működik, a ma­radék ugyancsak 80 száza­léka viszont jövedelemár- dekeltségben. A z is kiderült: a nagy üzlet az egyedi han­gulatot árosztó kis üzlet és a különlegessége­ket nyújtó, elegáns étte­rem. Nem élhetnek meg azonban a jellegtelen ho- dályok, az áraikkal koránt­sem azonos színvonalú szol­gáltatást nyújtó, fantáziát­lan és szegényes kínálatot felvonultató vendégfoga­dók. Legyenek azok álla­miak, szerződésesek avagy maszekok. A tömeges ven­déglőbe járás időszaka le­áldozott. Jól kell tartani a betérőt ma annak, aki a vendéglátásban boldogulni akar. Szigcthi Teréz Vsgaprcgram Lesz-e folytatás? Mi lesz a Vegáklcal — ez a kérdés foglalkoztat sokakat azután, hogy a Vega—1 és a Vega—2 szovjet automatikus űrállomások március 6-án és 10-én sikeres találkát bonyo­lítottak le a Hal ley-üstök ös- sel. A kérdésre a tudósok pil­lanatnyilag nem tudnak vá­laszolni. Megállapításra vár, hogy a Halley porfelhőjével történt nagy sebességű, órán­ként 388 000 kilométeres rela­tív sebességgel történt ütkö­zés milyen károkat okozott a szondákban, mely berendezé­sek működőképesek és meny­nyire? Jacques Blamont francia tudós, a Vega-programban részt vevő nemzetközi tudós- csoport tagja azt javasolta, hogy a Vegákat kormányoz­zák az Adonis kisbolygó felé. XXX. ÉVFOLYAM, GO. SZÁ.YI lira: 1,80 íoríni A Challenger kabinja még víz alatt van Keresik a fekete dobozt 198G. MÁRCIUS 12., SZERDA Szovjet külügyi jegyzék Jogtalan amerikai döntés Rágalmak az ENSZ-misszió ellen A Szovjetunió külügymi­nisztériuma szóbeli jegyzéket intézett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez, s ebben határozottan tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kor­mányzat jogtalanul a Szov­jetunió állandó ENSZ-misszió- ja létszámának csökkentését követeli. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok önkényes és megalapozatlan lépést tett. Ezzel súlyosan megsértette azt a kötelezett­ségvállalását, hogy az ENSZ központi szerveinek otthont adó államként biztosítja a világszervezet működéséhez és 'a tagállamok e tevékeny­ségben- való akadálytalan részvételéhez szükséges felté­teleket. A Szovjetunió eluta­sítja azokat a légből kapott amerikai állításokat, hogy ENSZ-missziójának munka­társai az ENSZ-szel semmi­lyen kapcsolatban nem lévő tevékenységgel foglalkoznak. Továbbá egyetlen nemzet­közi megállapodás, köztük az ENSZ központi intézményei­ről 1947-ben kötött egyez­mény sem jogosítja fel az Egyesült Államok kormányát arra, hogy korlátozza a tag­államok képviseleteinek lét­számát. Ezek a missziók nem az Egyesült Államok kormá­nyánál, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezeténél van­nak akkreditálva — mutat rá a. szóbeli jegyzék. Ezek a lépések a legkomo­lyabban befolyásolják az or­(Folytatás a 2. oldalon) Élnek a lehetőségekké! a DKV-ban Számítógépes energiafigyelő A hetvenes évek- közepére nyilvánvalóvá vált, hogy földünk kőolajkészlete véges, a források a vártnál ha- marébb kiapadnak. Ugrásszerűen megnőtt e nélkülöz­hetetlen nyersanyag világpiaci ára, jólleliet manapság ennek cpp ellenkezőjéről tudósítanak a lapok. E változás bennünket nem érint, hiszen mi a bukaresti árelv szerint, Vagyis az elmúlt öt esztendő átlagárán kapjuk az olajat. Változatlan nép- gazdasági cél, tehát minden vállalat kötelessége az ener­giával való takarékosság, no és persze az alapanyaggal, az élőmunkával való ésszerű gaz­dálkodás. A veszteségfeltáró vizsgála­toknak köszönhető, hogy most megvalósul az intelligens ener­giafigyelő és -ellenőrző rend­szer, amely óvatos becslések szerint további 30 millió fo­rintos megtakarítást eredmé­nyez. Mit sem ér azonban az energiával való takarékos bá­násmód, ha közben a raktár­készlet felduzzad, ha az anya­gok vételezésében nincs rend­szer. A DKV-ban ezért tartot­ták fontosnak a számítógépes nyilvántartás bevezetését, amit a jövőben szintén továbbfej­lesztenek. A végső megoldás; a munkahelyekre kihelyezett terminálok segítségével köz­vetlenül hozzáférhetők lesz­nek az adatok. Az anyag- és energiagaz­dálkodásnak tehát megvan a maga megújulási képessége. Módszerei és lehetőségei ki- meríthetetlenek, csak élni kell velük. Kedvezőtlen időjárási vi­szonyok hátráltatják a Chal­lenger űrrepülőgép utaska - b injának és az űrhajósok maradványainak kiemelését a tengerből. Mint jelentettük, az utas-kabin roncsaira pén­teken bukkantak rá. Bár a hivatalos szervek teljes hír­zárlatot rendeltek el a mun­kálatok befejezéséig s egy­előre azt sem közölték, meg­találták-e valamennyi űrhajós holttestét, értesülések szerint néhány űrhajós maradványát a hét végén felszínre hozták, s most részletes vizsgálatok kezdődtek. Az utas kabin erősen ron­csolt, de lehetséges, hogy si­kerül megtalálni azokat a hang- és adatrögzítő beren­dezéseket is, amelyek — eb­ben a részben voltak elhe­lyezve és a repülőgépele fe­kete dobozához hasonlóan — minden adatot feljegyeznek. Közben a szerencsétlenség okát vizsgáló elnöki különbi­zottság folytatja a meghall­gatásokat. A bizottság most azt is meg akarja állapítani, vajon a program erőltetett üteme nem volt-e közvetve kiváltó oka a hét életet kö­vetelő katasztrófának. Az or­szágos űrhajózási és űrkuta­tási hivatal 1984-ben még csak ötször, tavaly már ki­lencszer indította el az űrre­pülőgépeket, erre az évre pe­dig 15 rajtot tervezett. A sű­rített programmal igyekeztek gazdaságossá tenni a költsé­ges vállalkozásokat, de mint az űrhajósok vezetője, John Young űrpilóta most közzé­tett feljegyzése utal erre, a felgyorsításnak bizonyos érte­lemben még a biztonsági elő­írások betartását is aláren­delték. Csaknem száz orchidea virágzik a Fővárosi Állatkert pálmahá­zában: cimbidium, dendrobium, illetve lepke-, lila-, és papucs­orchideák gyönyörködtetik a látogatókat A szerződéses iizletforsna tapasztalatai Ösztönzi a vállalkozókat Napjaink vállalkozásközpontú világában új szakasz- hoz érkezett az egyik legszámottevőbb forma, a szerző- tléscs üzemeltetés. Lejárt az első ötéves periódus, most > aktuális tehát a tapasztalatok összegzése és a tovább- 5 gondolás. Egyértelműen megállapítható: a szerződéses ? üzemeltetési forma minden szempontból bevált, ezért 2 léte változatlanul indokolt. E gondolatokkal kezdte teg­napi sajtótájékoztatóját And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár. Hazánkban csaknem 12 ezer üzlet — 7500 vendéglő és 4500 kiskereskedelmi bolt — élt. ezzel az újfajta lehetőség­gel. A szerződéses üzletveze­tők 1 milliárd forintot, fordí­tottak beruházásra. Az előző időszakhoz képest 10—20 szá­zalékkal kisebb létszámmal és vállalati eszközállománnyal működnek, nyereségük viszont 50 százalékkal több. Az öt esztendő tanulságai felvetettek néhány megvála­szolandó kérdésit. Közülük a leglényegesebb: maradjon-e az eddigi versenykiírás és tárgyalás, vagy a szerződő felek közös megegyezéssel hosszabbítsák meg a korábbi megállapodást? A miniszté­rium az előbbi mellett dön­tött. Az egészséges versengés lehetősége kizárja, hogy a társadalmi vagyonnal való gazd álkod ás h Itbi zomán n y á váljék, sokkal inkább ösztön­ző hatású a vállalkozókra, fontos eszköz a reális licitálá­si díj kialakításában és a tar­tós jövedelemaránytalanságok megszüntetésében. Előnyt él­veznek viszont a régi, jól dol­gozó üzletvezetők és szigorú szankciókkal járnak el a fe­lelőtlen szerencselovagokkal szemben. (A sajtótájékoztató kapcsán feltérképeztük a megyei hely­zetet, amelyről a 3. oldalon számolunk be.) MÉRí-összesítés Búzák vizsgája A MÉM-ben összesítették az őszi búza termesztésének el­múlt évi tapasztalatait, s rang­sort készítettek a búzákról, te­rületi arányukról és termőké­pességükről. Az adatok szerint tavaly a termőterület 54—55 százalékán magyar fajtákat használtak. A termelési rend­szerek által integrált terüle­ten a Martonvásári—8-as bú­za több mint 27 százalékot mondhatott magáénak, és így a termőterület kiterjedését il­letően az első helyre került. Második, volt tavaly a jugo­szláv nemssítésű Baranjka. A harmadik helyen volt a vete­rán Jubilejnaja 50-es, a kitű­nő szovjet búza. A kisparcellás kísérletek adatait is nyilvántartják. E te­rületen első helyre került a Bucsányi. 20-as. ez a közép­késői érésű jugoszláv búza. Kitűnően vizsgázott 7200 kiló­val a GK Boglár, ez a szintén újfajta magyar búza. A Dunai Kőolajipari Válla­latnál az első veszteségfeltá­ró vizsgálatokat éppen tíz esz­tendeje készítették. Ez alap­ján kezdetben műszaki intéz­kedésekkel, később új beru­házások megvalósításával ér­tek el eredményeket. A szennyvíztisztító üzem bein­dulása például az évi 90—130 millió forintnyi fűtőanyag­megtakarításon túl környezet- védelmi szempontból is éssze­rű, mert a szennyvíz olajtar­talmát csökkenti. Hasznosít­ják az eddig veszendőbe ment hulladékgázokat is, ami egy­ben költségkímélő megoldás. Tavasz a pálmaházban Hatvanféle modell Bolgár megrendelésre csomagolják a divatos nyári strandtás­kákat a Péceli Vegyesipari Szövetkezet coloritüzemében. A mintegy 60-féle modellből álló kínálatból évente 60.0 ezer da­rab táska készül kizárólag exportra. (Hancsovszki János fel- j . . , vétele)

Next

/
Thumbnails
Contents