Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

Vácrol Rálóira Vendégek, fehéredő hajjal Mindenki érezte a rendezők szeretetét Pályázat A Madách Imre Művelő­dési Központ a III. környe­zet- és természetvédelmi napok alkalmából fotópá­lyázatot hirdet amatőr' és, hivatásos fotóművészek számára — korhatár nélkül — a környezet- és termé­szetvédelem témáira. Az alkotásokból, amiket május 20-ig lehet bekülde­ni a 2600. Vác. Lenin út 83 alá. a művelődési központ, illetve Bakonyvári M. Ág­nes címére — a természet- védelmi napok keretében május 28-tól kiállítást ren­deznek. A hét programjából Kiállítás ­Március 10., hétfő: 13 óra­kor a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége Pest megyei szerveze­tének küldöttértekezlete az MTESZ-székházban. — 14 órá­tól Madách-nap a művelődési központban a Radnóti Miklós Általános Iskola tanulóinak. — 18 órakor Belgiumi mozaikok címmel Benyik Béla vetített­képes úti beszámolója a 8-as teremben. — 19 órakor a Du­naújvárosi Színpad bemutatja a színházteremben Lars No- rén Az éjszaka a nappal any­ja című drámáját. Március 11., kedd: Ma és holnap ünnepélyesen búcsúz- tátják az obsitosokat a műve­lődési központban. — A pe­dagógusklub ötnapos kirándu­lásra viszi tagjait Opatijába. — 18 órakor szabad klubnap a HNF nőklubjában. — 19 óra­kor Flamm János előadása a DCM munkásszállásán: Az ipari munka lélektana. Március 12., szerda: Alakuló ülését tartja a Hazafias Nép­front ifjúsági bizottsága. — 16 órától Játsszunk mesét! címmel gyermekfoglalkozás a 37-es teremben. — 18 órakor a Madách galérián Molnár Zsolt megnyitja Ásztai Csaba festőművész kiállítását. Március 13.. csütörtök: A főtéri intézetben fart' ülést á siketnémák országos úttörő­bajnokságának április végén megrendezendő programját előkészítő bizottság. — 15 óra­kor a Hajós Alfréd úttörőház­ban vetélkedő a Vác legjobb őrse címért. Március 14., péntek: A for­radalmi ifjúsági napok idei eseménysorozatának megnyi­Az év minden szakában van valamilyen országosan virágzó népszokás amelyek­ből a váci pedugógusklub tagjai kiveszik részüket. Nya­ranta fürdőhelyekre, szüret idején bortermő vidékekre, télen a havas sportok terüle­tére látogatnak, Mikuláskor vidám tombolát rendeznek, de a farsangról sem feledhez­vetélkedő tójaként 14 órakor ünnepséget rendeznek a váci honvédem­lékműnél, majd megkoszorúz­zák a Báthori utcában levő Petőíi-házat. — A művelődési központ emeleti galériáján megtekinthető Szekeres Erzsé­bet textiltervező kiállítása. Március 15., szombat: Kö­zépiskolások lóversenye a pin­celőtéren. — 14 órakor Haza és haladás címmel a Magyar Nemzeti Múzeum munkatár­sainak műsora a művelődési központban. —■ 18 órakor az ifjúsági klubban megemlékez­nek 1848. március 15-ről, majd 22 óráig Sulyánszlcy Zoltán videodiszkót vezet az épület előcsarnokában. Március 16., vasárnap: A Börzsöny Természetjáró kör tagjai 7.40-kor talákoznak a váci buszpályaudvar pénztár- csarnonkában. A 10 kilométe­res gyalogtúra útvonala: Sejce —Naszály-tető—Kösd. Megte­kintik a Víznyelő- és a Nász­nép-barlangot. — 10 órakor Fekete István tart előadást a Dunakanyar Fotoklub alkotó csoportjának Régi gépek, régi technikai eljárások címmel. Ma délután hatkor ismét találkoznak a Dunakanyar Fo­tóklub tagjai, pontosabban a baráti kör. Belgiumba kalau­zolja őket Benyik Béla színes diákkal illusztrált előadásán. A kör tagjain kívül is várnak minden érdeklődőt a művelő­dési központ 8-as termébe. nek meg. Nem is engedték a vácrátóliak, hogy erről lema­radjanak. A rátóti pedagógu­sok a termelőszövetkezet el­nökének ga2dag anyagi segít­ségével, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a párt he­lyi szervezetének támogatásá­val elhatározták, ebédre és azt követően vidám farsangi délutánra hívják meg a váci pedagógusklubot, melynek tagjai között az említett szervezetek vezetői és dolgo­zói volt tanítóikat, tanáraikat üdvözölhetik rnajd. Harmincötén tettek eleget a meghívásnak, javarészt ezüs- tözött hajú pedagógusok. Az autóbusz az iskola kapujáig vitte őket, ahol volt tanítvá­nyok ölelő karjai zárták keb­lükre valamennyiük.et. Lehetett volna az ebédet és az azt követő műsort máshol is megrendezni, de olyan családias hangulatot te­remteni, mint amilyen az is­kolában volt, nem. Aki az üdvözlő beszédet tartotta, aki külön erre az alkalomra irt versét elmondta, tanítvány volt; akik az ételeket fel­szolgálták — a gyönyörű szlo­vák népviseletbe öltözött ta­nulók — a tanítványok tanít­ványai voltak. Ebéd után az óvodások, az általános iskolások és az is­kola énekkara magyar és szlovák játékokkal, versekkel, tréfás mondókákkal és dalok­kal kedveskedtek a vendé­geknek, akik az ismertebb dalokba maguk is vidáman belesegítettek. A műsor után a gépzene hangjai mellett táncra per­dült, a társaság,, hiszen már az üdvözlő szavak után is ürültek, majd újra és újra megteltek a boroskancsók. Mindenki érezte a rendezők határtalan szeretetét, amit még azzal is tetéztek, hogy telért csak annyit mondha­tunk, minden fiatal kolléga jó egészségben és boldogság­ban élje meg, illetve szárnyal­ja túl azt a kort, amelyet vendégeik már elértek. G. F. irány Belgium a, tsz saját buszán mindenkit hazaszállított. A köszönet még egy fiivafédós rendezvé­nyért is természetes lenne, de egy ilyen családias összelöve­A huszonnegyedik órában Védeni, kell a szigetet íí A Szentendrei-sziget 65 négyzetkilométernyi területe ^ négy község öt és fél ezer lakójának ad otthont, ennek ^ csaknem a dupláját teszi ki az üdülő lakosság, jelentős ^ a földművelés és a turizmus, különlegesek a természeti 'f, adottságai, s végül, de nem utolsósorban, a főváros ivó­vízellátásának nélkülözhetetlen bázisa. Nem csoda hát, ij hogy jövőjének a sorsa sokakat érdekel. Mert korání- á sincs minden rendben a sziget körül. Zavaró hatások Ennek az egyik bizonyítéka, hogy a Pest Megyei Tanács az H1985-ÖS számú rendeleté­ben az említett 65 négyzetki­lométernyi területet védetté nyilvánította, hogy megőriz­hessék a természetvédelmi ér­tékeket. De hát miért kell óvni a szigetet? A terület ősi adottságait az utóbbi harminc évben, hárorri alapvető célra használták fel. A parti kavicsteraszok vizét a Fővárosi Vízművek termeli ki, Vác is kap innen vizet. Intenzív öntözéssel és műtrá­gyázással epret termelnek. A táj szépségét és a Duna kö­zelségét az üdülők ezrei élve­zik. Ezek a tényezők erőteljes változásokat idéztek elő az eredeti állapotokhoz viszonyít­va, s ugyanakkor egymást za­varó környezeti hatásokat szültek. Nevezetesen: a Fővá­rosi Vízművek kútjai, szi­vattyúházai, vezetékei a sziget területének 20 százalékát fog­lalják el. A maradék négy­ötöd nem az említett cég tu­lajdona. mégis kizárólag a vízművel? érdekeinek szem előtt tartásával lehet földet művelni, állatot tartani, ha­jóval kikötni, fürödni, a lakó­házakba bekötni a vizet. Az­az gyakorlatilag a 65 négyzet- kilométer hidrogeológiai vé­dőövezetté vált. Az eddigi vizsgálatok sze­rint az ivóvízkincs tisztaságát veszélyezteti a földekre ki­szórt oldódó műtrágya, az üdülőterületek rohamos ki­épülése, s épp a közművesítés elterjedése miatt hatalmasra duzzadt szennyvíztermelés. A zárt rendszerű szikkasztók és főként a csatornázás elmara­dása furcsa helyzetet terem­tett. Környezetszennyező forrás továbbá az egyre piszkosabb vizű folyam, s a hajózás ér­dekeit szolgáló szabályozás miatt bekövetkezett eliszapo­sodás. Hogyan lehetne lokalizálni a veszélyforrásokat? A mező- gazdaságban szüntessék be a műtrágyázást? Ez esetben ki fedezi a terméscsökkenésből, minőségi romlásból eredő veszteségeket? Csatornázzák Kisoroszit, s a többi község szennyvizét a Duna alatti át­vezetéssel ömlesszék a szent­endrei regionális rendszerbe? Ahogyan a sziget általános rendezési terve javasolja? Mi­kor lesz erre pénz? Engedjék tovább bővülni az egyéni és vállalati üdülést, vagy szab­janak gátat a hétvégi telkek kialakításának, és házak épí­tésének? Talán az volna a helyes, ha a sziget népességmegtartó és vízellátó szerepének biztosí­tanának elsőbbséget. A csa­tornázás helyett anyagi lehe­tőségeinkhez szabottabbnak tűnik a kommunális szemét és szennyvíz gyűjtésének, elhe­lyezésének és ártalmatlanítá­si rendszerének a megvalósí­tása. A szigeten, s nem azon kívül, mert a Dunakanyarban nem található egyetlen befo- gadóhely sem. Fontos az ivóvíz Persze, ezek a feladatok is meghaladják Pest megye anyagi lehetőségeit. Olyan központi intézkedésekre vol­na szükség, mint a Balaton érdekében hozottak. Hiszen a kétmilliós főváros és a több százezer lakosú agglomeráció ivóvízzel való ellátása leg­alább annyira fontos. A meg­felelő infrastruktúra kiépíté­séig hasznos volna a megyei védettség alá helyezett szige­ten építési tilalmat elrendel­ni. A következő lépés a szenny­vízgyűjtés, -szállítás és -tisz­títás megteremtése lenne. (A tahi' Kék Duna Szakszövetke­zet az elkövetkezendő hóna­pokban számolja fel sokat bí­rált lerakóhelyét. Hárommil­liójába kerül, s még ebben az esztendőben szeretné üzembe állítani a szennyvíztisztítóját Milyen jó lenne, ha a térség A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 198«. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ Pencen, Radon, Szódon, Sződligeten, Kosdon is Hogy hosszabb életűek legyünk Hajlamosak vagyunk rá, % hogy elhanyagoljuk az f egészségünket. Statisztikák ? szerint főleg a városlakók- f ra jellemző ez a tény Fog- f orvoshoz is már csak ak- kor megyünk, ha fáj. llyen- /, kor pedig tudvalevő, segí- j teni nem nagyon lehet, húzni kell. Némelyikünket ^ ösztönzi, ha visszarendelik í újabb és újabb kezelésre. Olyan is van, aki viszont lelkiismeretfurdalás nélkül képes elodázni még a tüdőszű­rést is. Annak ellenére, hogy határozott felszólítást kap­nak a gondozóból. Az is elő­fordulhat, hogy nem érkezik papír, vagy csak nem találja meg az illetőt, mert mondjuk elköltözött. Elvileg büntetni lehetne a szűrést elmulasztó­kat. Háromezer forint a leg­magasabb tarifa, mégi^ erre a legritkább esetben kerül sor. Súlyosabb büntetés, ha észrevétlenül belopja magát a szervezetbe egy betegség, de ez nem a társadalom bosszú­ja. Többféle ellenőrzés Ma mindenkinek módjában áll rendszeresen szűrésre jár­ni. Nem lenne szabad eikö- vetni a felelőtlenséget, hogy '.egyszerűen kihagyjuk. Vajon- milyen következményekkel járhat az elmulasztás és mi­ben nyújt segítséget a rend­szeres kontroll? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a váci Tüdőbeteg-gondozó In­tézet vezető főorvosát, dr. Oko- licsányi Jánost. — Itt Vácott ez az egy sta­bil ernyőszűrő állomás, de néhány város környéki tele­többi településének a folyé­kony hulladékát is fogadhat­ná. Természetesen a beruhá­zási költségek megosztásával! Eljött az ideje annak is, hogy a Fővárosi Vízművek kútjait leginkább veszélyezte­tő helyeken kötelezővé te­gyék a zárt rendszerű tározók építését. Hasznos lenne, ha a környezetvédő műtárgyak építésére kedvezményes hi­teleket nyújtana az OTP. Olcsóbb megoldás A szemét gyűjtése a 65 négyzetkilométerre mindössze 3 millió forintba kerülne. Má­sodik lépésként a szigorú kö­vetelményeknek megfelelő szeméttelepet kellene kialakí­tani. Sokan mondják, nem is szabadna ilyennek helyet kapni a két Duna-ág között. De a szemét — elképesztő mennyiségben — most is a szigeten található, igaz, szét­szórva, illegális lerakóhelye­ken. Hová is vihetnék? Po- máz és Szentendre tömörítői legkésőbb két éven belül te­lítődnek, az újaknak még a helyük sincs kijelölve A szi­geten pedig több olyan bánya található, ahová — vízzáró aljazat létesítése után — hosz- szú évekig hordhatnák a sze­metet. Az is nyilvánvaló, hogy a végleges megodást la csator­názás jelentené. Csakhogy még a fővárosban is három- százezren élnek csatornázat­lan területen, pedig ott a népsűrűség 390 fő négyzetki­lométerenként. Nekünk pedig olyan kalappal kell köszönni, amilyen van. Az olcsóbb meg­oldás is célravezető. azzal, hogy az anyagi lehetőségek függvényében nem mondunk le a Szentendrei-sziget egy­kori csatornázásáról. V. M. Az előhívott ernyöfényképeket pülésen is végzünk időszako­san szűrést. Általában éven­ként egyszer kell jönni, de ez az idő most hosszabbra nyúlt, mert legutóbb több vizsgálat­ra is kiterjedő ellenőrzést tar­tottunk. Magas vérnyomá- súakat, cukor-, vese-, és szív­betegeket is kerestünk. — A városban összesen 14 ezer embert szűrtünk meg így. A megjelentek egyötödé­nél tapasztaltunk magas vérr nyomást és állandósult hörgő- gyulladást, öt százalékuknál cukorbetegséget. Az ilyen vizsgálati eredményekről min­dig értesítjük a körzeti orvost, aki tovább kezeli páciensét. Magának a szűrésnek elsőren­dű célja, hogy megelőzze a betegségek súlyosbodását. — Kinek hová kell fordul­nia? Lehetséges, hogy a nem Vácott lakó, de itt dolgozó önökhöz jöjjön? — Természetesen jöhet ide is. de évente ki is települünk. Pencen, Rádon, Szódon és Sződligeten, valamint Kosdon már voltunk. Az idei tervbe belevettük Szobot és még egy­két községet. Jövőre pedig végigjárjuk a még hátralevő­ket. Idézés nélkül — Mi lesz azokkal, akiket valamilyen oknál fogva, vagy hanyagságból, vagy lakáscse­re miatt nem talál meg az értesítés? — Mindenkiben kell lennie annyi állampolgári kötelesség­érzetnek, hogy évente egyszer eljöjjön, ha kap értesítést, ha nem. Idézés nélkül is foglal­kozunk a hozzánk fordulók­kal, ha kiderül, hogy régen volt, vagy csak kihagyott egy vizsgálatot is. Jobb ha nem várják meg, amíg köhögés, fulladás és erőteljes fogyás kezdődik. Az erős dohányo­soknak nem árt kétszer jönni évente. — Eddig azokról esett szó akik elmulasztják, de mi tör­ténik. ha valakinek egymás után többször kell munkaal­kalmassági vizsgálatot végez­tetnie. amihez tudvalevő, hogy tüdőszürés is tartozik? A gya­kori sugárzás éppoly ártalmas lehet! — így van. Emiatt: elég. ha csak az előző eredményről kér az illető igazolást. Kódokkal — Ügy tudom, a kiterjesz­tett szűréskor eddig ismeret­len adatlapot is * kitöltetnek, amin olyan kérdések is sze­Dombay Miklósné válogatja „Tartsa benn a levegőt!” — Szigeti Antalné felvételkészítő, a jól ismert röntgengépet ke­zeli. (A szerző felvételei) repelnek, mint az, szokott-e al­koholt fogyasztani? Mi célból teszik ezt? — Az adatlapon összegyűj­tött feljegyzéseket éppúgy, mint a vizsgálatok eredmé­nyeit számítógép segítségével feldolgozzák, amiből nem sze­mélyre szóló, hanem általános érvényű következtetéseket vonhatunk le. Nem kötelező minden kérdésre válaszolni, tehát el is hallgathatják az alkoholfogyasztás tényét. Er­re persze semmi szükség, mert a gép majd kódok szerint a név elhagyásával dolgozik. A végeredményből következtet­ni lehet rá, milyen mérték­ben hatnak káros szenvedé­lyeink, ital, dohányzás, az egészségünkre? Egy már most is biztos, a tüdőrákban szenvedők jelen­tős része dohányzik. Fordít­va ugyan nem igaz, de be kell látni, milyen nagy rizi­kót vállal az, aki cigarettázik. A tüdőbetegségek mellett a szív- és érrendszerre is rom­boló hatással van a cigaretta. A főorvos úr szavainak nyo­matókot adott, hogy se nála, se munkatársainál nem lát­tam a parázsló végű rudacs­kát. Ki tudja, ha az oly gya­kori figyelemfelhívás, ami a cigarettásdobozok oldalán is olvasható, nem használ, erőt ad-e más példája, következe­tessége? Reméljük igen! Dudás Zoltán Köszönetnyilvánítás. Őszinte hálával mondunk köszönetét mind­azoknak, akik szeretett feleséae- met, édesanyánkat, nagymamán­kat. Palotás Józseínét utolsó út­jára elkísérték, a szeretet és a tisztelet , virágait sírjára elnevez­ték és mély fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek. Külön köszönjük a Pest Megyei KPVDSZ és a Váű és Környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat dolgozóinak részvétét. A gyászoló család. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents