Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
Negyedszázada vállalta a néphatalom védelmét Ösztönözte a sógorok példája Egy éve lehetett, hogy az ikladi Ipari Műszergyárban Wbmutattak nekem egy jókö- tésű, magas, középkorú fér- illt. Akkor sötétkék munkaköpeny volt rajta és éppen egy műveletet magyarázott egyik beosztottjának a motorgyáregységben. Néhány héttel később egy ünnepi eseményen találkoztunk ismét, de akkor acélszürke egyenruhát viselt. Mint kiderült, a gödöllői Kob- zi János munkásőregység ipari műszergyári századában szolgál, több mint két évtizede. Jöjjön velem! És a közejmúltban, a szokásos évzáró-évnyitó egységgyűlésen a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában régi ismerősöm, Kovács Ágoston üzemegységvezető is kitüntetésben részesült, átvehette a Szolgálati Érdemérem huszonötéves fokozatát. Amikor munkahelyén felkerestem, készséggel idézte fel a negyedszázada történteket. — Hogyan lettem munkásőr? Hosszú sora van annak. Tragikus időszakban, az ellenforradalom évében voltam sorkatona. Aztán leszereltem es az IMI szerszámüzemében helyezkedtem el esztergályosként. Szinte a belépésemmel egy időben kezdtem keresni a lehetőséget, vajon hogyan kerülhetnék be a néphatalom védelmét szolgáló testületbe, a munkásőrségbe. El is mentem az akkori alapszervezeti párttitkárhoz, Boér Istvánhoz, aki segített bejutni az acél- szürke egyenruhások közé. — Miért vágyott közéjük? — A családban három sógorom már munkásőr volt. Az egyik még ma is szolgálatot, teljesít. Elég sűrűn találkoztam velük, s meséitek nekem a testület életéről. A vállalatunknál dolgozó munkásőröktől is hasonlókat hallottam, s ezek alapján határoztam el magam. — Mikor szerelt fel? — Ezerkilencszázhatvanegy januárjában. Emlékszem, péntek volt aznap. Másnap civilben összetalálkoztam a parancsnokommal. Köszöntöttem, ahogy illik, mire ő így szólt: ugye, maga tegnap szerelt fel? Igen, feleltem. No, akkor jöjjön velem, mondta. Legalább hadd értesítsem az otthoniakat! — kértem, de hiába, menni, kellett. Még az a szerencse, hogy a feleségem is ott volt velem, mert vásárolni indultunk, így tudta, hogy hová lettem. — Mit kellett csinálnia? Megszűnt különbség — Ügyeleti szolgálatot kellett ellátni az aszódi pártbizottság épületénél. Abban az időben bizony igen nehéz volt a munkásőrélet. Minden héten egy nap délután kettőtől este tíz óráig foglalkozásokon vettünk részt. Havonta egyszer volt gyakorlat és ügyeleti szolgálatra is be-beosztot- tak. 1964-től azután valamivel könnyebb lett a helyzetünk. A mostaniról nem is beszélve. — Most mennyi időt tesz ki a szolgálat? — A kiképzéssel együtt havonta átlagosan tíz órát. Ennek fele a szabadidőre esik. A koncentrált. foglalkozások hét végén vannak, úgy, hogy a hétfő és a kedd is a miénk még. Lövészet is többnyire Túrái Galgavidéke Áfész Testedzés egész évben A túrái Galgavidéke Afész igazgatósága, párt- és szak- szervezeti bizottsága a gazdálkodás, az áruellátás mellett mindig fontos feladatának tekintette a szövetkezeti dolgozók és tagok sportolási igényeinek kielégítését. Oláh Károly, a szakszervezeti bizottság elnöke vállalati megbízásból irányítja a szövetkezet sportéletét, szívesen ismertet meg tevékenységükkel. — Sportbizottságunk éves programot készít, s ennek alapján végzi munkáját. Az egyes eseményeket működési területünk különböző helyem rendezzük, ezzel szinte házhoz visszük a sportot, így akarunk mindig több és több embert megnyerni a testedzésnek. Nagyon jól tudjuk, hogy a rendszeresen sportolók ritkábban betegszenek meg, kevésbé fáradékonyak, tehát mindennapi munkájuk is eredményesebb. Hogy ez tényleg így van, azt igazolja, hogy a szövetkezet az iskolákkal, sportegyesü- letekkel együttműködési megállapodást kötött, ezzel biztosítják, hogy a sportot kedvelők pályához, teremhez jussanak. A heti sportnapok s általában a testedzés rendszeressége és folyamatossága lehet az alapja annak, hogy a szövetkezet sportolói évek óta sikeresen szerepelnek a KPVDSZ, valamint a Mészöv és a Szövosz által rendezett sportnapokon, megyei és országos versenyeken. — Sikeresek a helyi ügyvezetőségek között meghirdeteti sportversenyek, különösen a kispályás labdarúgás és a tekebajnokság. Sokan kedvelik a természetjárást, ami a testmozgásnak egy könnyebb formája. Az igények kielégítésére az elmúlt évben négy túrát szerveztünk, ám ezek számát a jövőben növelni kívánjuk, mert olyan sportolási alka lomnak tartjuk, amelybe az egész család bekapcsolódhat. A természetet, közeli és távoli vidékeket közösen ismerik meg szülők és gyerekek, s az egymással töltött órák erősítik kapcsolataikat. Megyei szinten is kiemelkedőek voltak szövetkezetünk teljesítményei tekében, atlétikában, női kézilabdában és lövészetben. Február elején túljutottak az esztendő első nagy erőpróbáján. A KPVDSZ megyei bizottságának és a Mészövnek a megbízásából sikerrel rendezték meg Aszódon a megyei tekeversenyt. Nemcsak jó házigazdának bizonyultak, de eredményeik alapján az Országos Szövosz Kupa küzdelmein március 21—23 között Salgótarjánban a turaiak képviselik Pest megyét. Női és férfi csapatversenyben egyaránt első helyezést értek el. Női egyéniben első lett Má- csai Ilona, férfi egyéniben pedig Gyebnár Zoltán. ízelítőül felsorolunk néhányat ez évi programjaikból. Március 9-én a domonyi általános . iskola tornatermében rendezik a szövetkezet asztalitenisz-versenyét. Április 3-án lövészversenyen vehetnek részt, a legjobbak eljutnak Gyálra, ahol a megyei versenyt szervezik. Május 18-án a galgahévízi víztározónál horgászverseny lesz, június 15-én a szövetkezet sportolói a Mészöv idényzáró sportnapján jelennek meg. Júliusban, augusztusban a természetjárás kerül előtérbe, az üdülési főidényben Harkányban. Siófokon és Hajdúszoboszlón bérelt üdülőikben gondoskodnak a rendszeres mozgásról. Szeptember 7-én szövetkezeti sportnappal indul az őszi évad. Október lesz a kispályás labdarúgás ideje. November 23-án a túrái általános iskolában tartják a téli munkahelyi olimpiát. December 24-én Ki a legügyesebb címmel játékos vetélkedőn vehetnek részt a szövetkezet do;- gozoi és családtagjaik. F. M. szombaton, vasárnap szokot' lenni. — Az ön menye is a században szolgál és 1986-ig a fia is munkásőr volt. Vajon követték-e más családok a példájukat? — Igen. Például Martonosi Imréék. A feleség a gyáregységben dolgozott és kedvet kapott a munkásőrélethez. Egy kiránduláson megismertük a férjét, s rövidesen ő is felszerelt. Jelenleg a fiuk pedig munkásörjelölt. — Hogyan lehet ennyi időn át vállalni a sokszor fizikailag is nehéz erőpróbákat? — Ügy, hogy nagyon jó társaságot alkotnak a munkás- őrölt és ez a tevékenységüket is meghatározza. Ha felvesz- szük az egyenruhát, többé nincs főnök vagy beosztott. Megszűnnek a különbségek. Jellemző az is, hogy tegezzük egymást kortól függetlenül. Ha összevont kiképzések vannak, a legöregebb társunk is úgy menetel velünk, mint a legutóbb felszereltek. Szerintem 8—10 év a kritikus időszak nálunk. Aki ezt túlhaladja, az egészen biztos nem akar leszerelni. — Huszonöt év alatt bizonyára megesett önnel egy-két érdekes eset. — Egy nap, amikor Budapesten szolgálatba mentem a Pest megyei parancsnokságra, a Keleti pályaudvarnál egy ittas férfi feküdt a betonon. Odamentem hozzá, elsősegélyben részesítettem, majd szól lam a közelben tartózkodó, szolgálatot teljesítő rendőrnek, aki kórházba vitette a férfit. Más alkalommal Gödöllőn ruhacserére igyekeztünk, amikor észrevettük, hogy baleset történt. Ott maradtunk, mert biztosítani kellett a helyszínt. Ilyen váratlan esetek bizony gyakran adódtak, de végül nem ilyet mesélek el. Három éve éppen egy gakorlaton keltett részt vennünk. Órákon át ömlött az eső, mégsem hagytuk abba, és ha derékig vizesen is, de végigcsináltuk, amit kellett. Nőtársaink is kitartottak velünk végig. Feh Béla, az akkori parancsnok ámult is rajta, mi meg azon, hogy megúsztuk megfázás nélkül! A feleség segített Kovács Ágoston tizenkilenc éven át szakaszparancsnok ként. állt helyt a munkásőrségben. Jelenleg szolgálatvezető. Az Ipari Műszergyárban gazdasági feladata mellett az I-es pá'rtalapszervezet titka raként és pártbizottsági tagként is elismerésre méltó munkát végez. Ez természetesen másfajta elfoglaltság, mint a szolgálat. Leszerelni nem akar, sőt, célja, hogy az arra érdemes fiatalokkal is megismertesse az acélszürke egyenruhások életét. Ahova elért, oda megfelelő családi háttér nélkül nehezen jutott volna el. Lelkemre is kötötte, amikor beszélgettünk, ki ne felejtsem a feleségét a cikkből, aki mindig mellette állt, jóban, rosszban egyaránt. Garamvö'gyi Annamária LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM 1986. Mx^RCTTJS 10.. HÉTFŐ Új intézet az egyetemen Savanyodás ellen dolomit A Gödöllői Agrártudományi ’ Egyetemen január óta működik a Termelésfejlesztési Intézet. Feladata a kutatási munkákkal, az egyetemen folyó tanfolyami továbbképzéssel és a kutatási eredmények elterjesztésével kapcsolatos előkészítés, szervezés és lebonyolítás. Az intézet vezetője, Komeáthy Lajos a minisztériumból került ide, de korábban már dolgozott az egyetemen. Tőle kérdeztük, mit végeztek az elmúlt, alig másfél hónap alatt? Megalapozott tanács — Termelésfejlesztési osztályunk felmérte, hogy az egyetemi kutatók tarsolyában milyen hasznosítható eredmények vannak. (Sajnos, nem kaptunk mindenkitől választ.) Fő feladatunk ugyanis, hogy a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását, megvalósítását előmozdítsuk. Ennek érdekében vállaljuk az egyetemünkön, de más intézményekben, például a Keszthelyen és Debrecenben született eredmények terjesztését. — Eleket kiállításokon, bemutatókon ismertetjük majd. Terveink között szerepel még referenciaüzemi hálózat szervezése. Ezek az üzemek bemutatnák a gyakorlatban a kutatási eredményeket. Természetesen az érdem mindig az adott tanszéké, s ő lenne a generálkonzulens is, tehát segítene, közreműködne, amikor szükséges, intézetünk pedig a szervezést végezné. — Az osztály célja, hogy a kutatókhoz a gyakorlati életben legfontosabb témákat eljuttassa, s megszervezze a kutatás mielőbbi befejezését, majd alkalmazását a gazdaságban. Élő kontaktust szeretnénk teremteni legalább néhány termelési rendszerrel, hogy megismerjük mindennapi problémáikat, s megalapozott tanácsokat tudjunk adni termelésük fejlesztéséhez. Tudományos háttér — Harmadik fontos feladatunk a továbbképzés, amely jelenleg főként mérnökök részére szervezett tanfolyamokból áll. — Mennyiben érdekeltek a kutatási eredmények bevezetésében? — Az egyetem tagja a kaposvári Agrárkutatási, Fejlesztési és Termelési Közös VálRövidesen itthon is Iklad Kódorgás Rendhagyó irodalomórán vesznek részt az Ikladi Általános Iskola VII—VIII. osztályos tanulói március 10-én, hétfőn a községi művelődési házban. Kódorgás az irodalom körül címmel Hídvégi Mária. Mézes Violetta és Tunyogi István előadóművészek közreműködésével barangolják be tantárgyuk egy-egy területét. Harmadszor is nagy sikerrel szerepelt a Z’Zl LABOR nevű újhullámos rockzenekar és a veresegyházi asszonykórus együttese a Kertészeti Egyetem Klubjában. Rövidesen a hazai közönség is láthatja őket. Március 14-én a veresegyházi művelődési központban lépnek fel. A műsor első részében a zenekar népi muzsikát ad elő, a második részben azt a közös ösz- szeállítást mutatják be az asszonykórussal, amellyel a fővárosban akkora sikert arattak. (Fazekas Mátyás felvétele) lalatnak, amelynek éppen a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, megvalósítása az elsődleges célja. — Az üzemek számára is vonzó, hogy a közös vállalat megfelelő tudományos hátteret biztosít számukra, mivel nagy szellemi tőke koncentrálódik benne, s csak minden szempontból előnyös, megalapozott fejlesztésekhez járul hozzá. Az sem mellékes, hogy a beruházások, fejlesztések után fizetendő felhalmozási adó mindössze nyolcszázalékos és a beruházást nem a fejlesztési alapból, hanem a költségekből tudják megvalósítani, és törleszteni a közös vállalatnak. — Jó jelnek tekintjük, hogy máris jelentkeztek megrendelők nálunk. A Rozmaring Tsz például rekonstrukciós tervet kért tőlünk a szarvasmarhatelepére. Jelentős haszon — Milyen egyéb terveik vannak a közeljövőben? — Az egyetem kezdeményezte egy kutató-fejlesztő társaság létrehozását, amire várhatóan áprilisban kerül sor Most járjuk körbe a belépni szándékozókat, a mezőgazda- sági kombinátokat, a vegyi és ipari üzemeket. Örülünk, hogy mindannyian kedvezően fogadják az ötletet. Közismert gond például a talaj savanyo- dása. Ha nem találunk megoldást, tíz év múlva tragikussá válhat a helyzet. A mesze- zésre nincs mód, de a korábbi kísérletek szerint dolomittal ugyanolyan jó hatást lehetne elérni. A dolomit oldat formájában történő kijuttatását már kidolgozták, csak éppen a gyártót kellene érdekeltté tenni a gyártásban. Remélem, ez előbb-utóbb sikerül is. Több témára szeretnénk ráirányítani a figyelmet, s ezek közül még egyet említek. — Adva van a tehetőség olyan fólia gyártására, amely nem engedi át a szénmonoxi- dot. Ha ilyen, szénmonoxid- dal töltött, légmentesen zárt zsákban tárolnák a zöldséget, gyümölcsöt, virágot, azok életműködése a minimálisra csökkenne, és hosszú ideig tartósíthatnánk őket. A Tiszai Vegyi Kombinát tudna ilyen fóliát gyártani, s azt hiszem, a szénmonoxidpatronok készítése is megoldható lesz. _ Ez népgazdasági szinten óriási hasznot jelentene. Amint Komeáthy Lajos befejezésül hangsúlyozta, intézetük minden új dolgot felkarol, s ebből a népgazdaság és az egyetem egyaránt kamatoztathat. Sz. É. Horgászat Vezetőségválasztó gyűlés Izgalmakban bővelkedő vezetőségválasztó közgyűlést tartott a Gödöllői Dolgozók Horgászegyesülete. A megjelentek száma nem érte el a tagság negyedét, ezért határozatképtelenek voltak. Az ,ide vonatkozó alapszabály kimondja, ilyen esetben egyórai szünet után a létszámtól függetlenül, az eredeti napirend szerint meg lehet tartani a közgyűlést. Sokan a helyükön maradtak, mások elmentek egy csésze kávéra, hűsítőre, de voltak olyanok is. akik hangos és elégedetlen szavakat hallatva távoztak. Csalásnak, becsapásnak nevezték az egész eljárást. Eltelt az egy óra. amikor a korábbi nyolcvan taggal szemben száz ketten voltak jelen, és dr. Gyetvai József elnök megnyithatta az ülést. Ezután az események a megszokott rendben peregtek. Elhangzott olyan javaslat, hogy a korábbi öttagú vezetőség helyett heten, sőt tizenegyen légynek. Végül szavazással héttagú vezetőségben egyeztek meg. Az utcáról is behozott feszült hangulat, több esetben az alapszabály nem ismerése, fölösleges vitát eredményezett. Az egyesület testületi munkájáról az elnök számolt be. Január elsején 428 felnőtt, 91 ifi- és 40 gyermekhorgászt tartottak nyilván a befizetések alapján. Részletesen beszélt az egyesületet fenntartó munkáról, a tagok horgá- szási lehetőségiről, a tanácsi, párt- és népfrontsegítségről, az V-ös tó betelepítéséről, az egyesületnél történt állami felügyeleti vizsgálatról. Külön megemlítette Tompa Ferenc sportfelügyeiőt. akinek érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Szólott az elnök az állandó helyiség hiányáról, ami hátráltatja munkájukat. A hozzászólásokban panaszok, sérelmek is elhangzottak. Érezhető volt az, amit nem mondtak ugyan ki, de az V-ös tó említésekor látni lehetett, cselekedni kell. Erre tapintott rá Papp István tanácselnök is, aki többek között elmondotta, hogy a legfontosabb feladat ma olyan vezetőséget választani, amely a megnövekedett feladatok elvégzésére alkalmas. Az egyesület mecénási gondját a tanács váilalta. tetemes összeget ad az egyesületnek. A horgászegyesület elnökének ismét dr. Gyetvai Józsefet választották. A felügyelő- bizottság elnöke Barsi László, a fegyelmibizottságé Szabó Bálint. A szavazás után az újonnan is megválasztott elnök székfoglalót mondott, majd javasolta, hogy március 22-én, szombaton találkozzanak az V-ös tónál, aho! megbeszélik a további tennivalókat. Ez az időpont egyben a horgászidény kezdete is. Csiba József A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek, Cafe Moszkva, 17 órakor. Kreatív gyermekműhely óvodásoknak, a levegő és a növények világa, 17.15-kor. Nyugdíjasok klubnapja, nőnapi teadélután. Alapfokú számítógépes tanfolyam felnőtteknek, az első előadás, 17 órától. Mozi A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók. Magyarul beszélő szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor. Balekok. Magyarul beszélő, színes francia filmbohózat. Hármas helyáron. Este 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)
