Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

XXX. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1986. MÁRCIUS 8., SZOMBAT Mocsári Petőfi Termelőszövetkezet Kisegít a kisegítő tevékenység A Uoeséri Petőfi Termelőszövetkezet gazdálkodásá- £ ban kiemelkedő helyet foglal el az alapon kívüli tevé- ^ kenység, ami árbevételének közel 65 százalékát cresl- ^ ményezi. Négy ágazatban összesen tizennégyféle raun- á kát végeznek, s hogy miként, azt vizsgálta ülésén az íi MSZMP Nagykőrös Városi Végrehajtó Bizottsága. Pezsgő légkör, igényesség Újító szellemű hagyományápolók Vadaspark a Cifra-kertben Az alapon kívüli tevékeny­ségen belül az ipari főágazat munkája meghatározó. Az új mechanizmus bevezetésétől, azaz 1968-tól kezdődik e mun­ka története. Az akkor még két termelőszövetkezetben bú­torüzem, varroda, száraztész­ta-üzem, pékség, de még lend- kerekes játékautó szerelés is volt. Az egyesülést követően profiltisztítást végeztek, s az­óta is jelentős a fejlődés. Ma már a bútor- és a műanyag- üzem egy telephelyen van. A koncentrált körülmények job­ban kedveznek a munkának, mint az eddigi feltételek. Gondők Az ipari tevékenység 1982-ig lényegében zavartalanul folyt. Mind árbevételét, mind ered­ményét évről évre növelni tudta. Attól kezdve azonban n szabályzók változása, vala­mint a gazdálkodási körülmé­nyek bonyolultsága miatt a fejlődés is, az árbevétel-, meg az eredmény-növekedés is megállt, illetve visszaesett. A termelést a két utolsó évben főleg anyagbeszerzési és érté­kesítési gondok nehezítették. Több alkalommal, például habszivacs és műanyag hiánya miatt, le kellett állniuk. A helyzet reális értékelésé­hez azt is tudni kell, hogy mindez áremeléssel együtt volt csak elérhető. Ez ellent­mondásnak tűnik, de ha a habszivacs 26, a bútorszövet 5, a műanyag alapanyagok 30, egyéb szerelési dolgok 25—50 százalékos áremeléseit nézzük, akkor látható, hogy az ered­mény még nagyobb mérték­ben csökkent. Az eredmény- ráta ezt ki is mutatja. 1982-ig S—11 százalék volt, 1984-ben már csak 3,23 százalék. A ter­mékek árait csak árhivatali jóváhagyással lehet változtat­ni. ezt hathónapos felfüg­gesztéssel alkalmazhatták. A szövetkezet termékeinek fo­gyasztói ára azonban még így is alacsonyabbnak mondható, mint a többi cégé. Az életszínvonal változása is kihat az üzem munkájára, en­nek tudható be. hogy értékesí­tési gondjaik is vannak. A szerződött mennyiséget tulaj­donképpen minden megrende­lő csökkentette, sőt nem ke­vesen a teljes rendelést le­mondták. Az értékesítési gon­dok mellé bútorvázgyártási, kooperációs problémák is tár­sultak. Az addigi partner, a NEFAG árajánlatát a terme­lőszövetkezet nem tartotta kedvezőnek, ezért új cég után néztek. Végül is a helyzet megoldódott, és lényegesen kedvezőbb áron készíttetik a különböző bútorvázakat, ösz- szességében azonban a tavalyi tervteljesítés, nem csak a ter­vezettől, de még a meglevő év eredményeitől is 9 százalékkal elmarad. Az idei értékesítési lehető­ségeik sem jobbak. A kapaci­tásnak 60—'70 százalékát kö­tik le a szerződésben rögzített tételek. A szövetkezetben nem álltak meg ennél a ténymeg­állapításnál, hanem elgondol­kodtak a teendőkön. Feltétle­nül szükségesnek tartják a piackutatást, a marketing te­vékenység tokozását, emellett a gyártás- és gyártmányfej­lesztést, valamint a műszaki színvonal növelését. Mindehhez bizonyos műsza­ki fejlesztések is társulnak, hi­szen napjainkig a 30 milliót is meghaladja az az összeg, amit a korszerűsítésre költöttek. A műanyagüzembe például a régi, dugattyús kézi kisgépek helyett automata fröccsgépek kerültek, s a termékskála kor­szerű csomagolóanyagokkal bővült. A műszaki színvonal emelé­sét követően jelenleg a szak- emberhiány okoz gondokat. Ügy gondoljuk, sokatmondó az az adatpár, amely a problé­mát leírja. Nevezetesen egy- egy évben 38—40 hallgató vé­gez a GAMF-on, ugyanakkor számukra 650 munkahelyet ajánlanak fel. Márpedig az automata mik­roprocesszoros vezérlésű gépek üzemeltetési és karbantartási munkáihoz, irányításához a műszaki főiskoláról várnának szakembereket. De kellenének technikusok, jól felkészült szakmunkások, szerszámbeál- lítók, s elektronikában jártas műszerészek is. Jelenleg a fel­adatokat kis létszámú terme­lésirányítókkal is jól begya­korlott betanított munkások­kal látják el. Szállítás Az építőipari ágazatban 55-en dolgoznak; a tehenésze­ti telepüket korszerűsítették. Ez a munka határidős, ám ki­sebb mértékű lakossági szol­gáltatásokat is végeznek. A szállítási ágazat budapes­ti és kocséri telephellyel mű­ködik, az előbbinek a tevé­kenysége jóval eredménye­sebb. Az alapon kívüli tevékeny­ségen belül megkülönböztetett figyelmet szentelnek a háztá­ji, kereskedelmi ágazatnak. Például az állattenyésztéshez öt boltban adnak táp- és sze­mes terményeket. Űj receptúra alapján keverik a tápokat most, így azok béltartalma 30 százalékkal jobb az eddigiek­nél. Kisugárzás A vázlatos ismertetőből is kitűnik, a kiegészítő tevékeny­ség egyáltalán nem nehézség nélküli. Ugyanakkor az alap- tevékenység fejlesztése csakis a kiegészítő tevékenységgel válhatott valóra Az országos, sőt nemzetközi hírű tehené­szeti telep ipar nélkül nem jöhetett volna létre. Az sem elhanyagolható ered­mény, hogy megoldották a tel­jes körű foglalkoztatást, fel tudták venni a község felesle­ges munkaerejét. Még a csök­kent munkaképességűek is tel­jes értékű munkát végezhet­nek. Egyre több fiatal dolgo­zik a szövetkezetben, jelenleg az átlagéletkor 37 és fél év. Jelentős az ágazat eredmé­nyeinek szociális kisugárzó hatása is. A nők is munkát vállalnak, így a gyerekek böl­csődébe, óvodába kerülnek, s ez a tanyai gyerekek fejlődé­sét is elősegiti. Megállapítható, hogy a ko­cséri Petőfi Termelőszövetke­zet életében, gazdálkodásában a kiegészítő tevékenység, ezen belül az ipar döntő jelentősé­gű volt, s az is marad. Létét és fejlődését a gyenge minő­ségű futóhomokon az iparnak köszönheti. A Társadalmi Ünnepségeket Rendező Iroda ez évi munka­terve meglehetősen vaskos iratcsomó. Szerepel benne az elmúlt évi feladatok elemzé­sén túl seregnyi idei határidő, intézkedési terv, tevékenysé­gi kör. Egyébként több he­lyütt — például a szomszédos Cegléden is — vitatják a kezdő szót, a „társadalmi”-t, szerintük az iroda tevékeny­ségeinek leírásában a családi a találóbb, tehát ott — s még másutt is — CSŰRI a TŰRI. Az elnevezés fontos, de a lényeg mégiscsak a munka. Ezt megtárgyalni jöttek össze a közelmúltban a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövet­kezet tanácskozójában a szakemberek, illetve az iroda társadalmi bizottságának tag­jai. Esküvő Járvás Ferenc irodaigazgató ittlétének rövid pár esztende­je alatt megmozgatta a város ez irányú tevékenységét. Le­fújta a port sok régi, bevált módszerről, másokat maga talált ki vagy adaptált. Ko­rántsem szeretnénk lebecsül­ni az elődök munkáját — a hatvanas évek elején például a tanácselnök-helyettes tar­tott névadókat —, most csak arra a pezsgő légkörre cél­zunk, amit az irodavezető munkájával kialakított. S nem véletlenül emlegetjük ezt. egybehangzó véleménye volt ez a bizottságnak is. Ha nem lenne, ki kellene találni, szólt az egyik tag, s ez így is van. Pedig a tárgyi feltételek to­vábbra sem a legrózsásabbak. (Az a szerencse, hogy az iro­dához fordulók est lehet, hogy nem is veszik észre.) Itt van például a talán leg­látványosabb esemény, az es­küvő. Az Arany János Műve­lődési Központ tanácsterme olyan szép, hogy sokan biztos nem is hiányolják a házas­ságkötő termet. Az majd a tanácsházán lesz, s előrelát­hatóan a negyedik negyedév­től lehet ott igent mondani. Az iroda is beköltözik akkor, a Tömöri utcai körülménye­ket pedig majd elfelejtik, alighanem gyorsan. Másik nagy esemény a te­metés. A technikai eszköz­park tovább gyarapodott, ma már minden temetőben van lehetőség' hangosításra; a bokrosiban, igaz, még csak az akkumulátoros berendezést használva. A szakember­ellátottságuk jó. Jellemző pél­da, hogy a megüresedett tech­nikusi-szervezői állásra tizen­négyen jelentkeztek, s végül egy műszaki főiskolát végzett szakembert szerződtettek. Ötletek Az iroda szerződéses kap­csolatban áll a legtöbb nagy­kőrösi intézménnyel, vállalat­tal. Ez az együttműködés mindkét félnek hasznos. A munkahelyek például nő­napi műsort kapnak, s dolgo­zóik családi eseményein szín­vonalas szolgáltatásban része­sülnek. Az iroda meg a be­folyt pénzekből megalapozot­tabban fejleszthet, bár meg kell jegyeznünk, a dolog nem ilyen egyszerű, ugyanis sokszoros áttételen keresztül jut vissza a bevételből. Az szinte magától értető­dik, hogy a tanács művelődé­si osztályával is szoros kap­csolatot alakítottak ki. Közös rendezvényüknek tekinthető a Családok a közművelődésért akció, amelyről a közelmúlt­ban részletesen beszámoltunk. Kocsérra, Nyársapátra, sőt Kecskemétre, Ceglédre is el­jutnak, bár — éppen saját értékelésük szerint — a von­záskörzeti községekkel még jobb kapcsolat lenne kívána­tos. A számtalan rendezvény ismertetésére éppen sokasá­guk miatt nem vállalkozha­tunk. Ezért csak néhány szá­mot említünk. 1982-ben 424, 1935-ben 452 eseményt ren­deztek. a családi meg munka­helyi Télapó-műsoroktól kezd­ve a halottak napján történt megemlékezésig. (Erről egyéb­ként nem sokan hitték, hogy Mivel a végső helyezések csak a hajrában dőltek el, 58 találattal nagyon góldús volt a városkörzeti kispályás te­remlabdarúgó öregfiúk (Gu­lyás István emlékverseny) Pe­tőfi tornacsarnokbeli befejező játéknapja. Az A-csoportban: Törtei—Információtechnika 5-4 (3-3). Változatos, jó mér­kőzésen a gyorsabb csapat nyert. Góllövők: Sebők (2), Csajbók (2), Rátóti, illetve Keskeny (2), Jakabházi és Pécsi Gy. Konzervgyár—Mé­száros Tsz 10-2 (5-0). A kon- zervesek már az elejétől fö­lényben voltak. Gólok: Tóth F. (7). Tóth S. (2), Tóth L„ ill. Csontos és Sápi. Pedagógusok—Iparcikk-ke­reskedők 6-2 (3-0). A döntő találkozó nagy iramot és ke­mény küzdelmet hozott. A Pe­dagógusok jól eltalált kapás­lövésekkel szereztek vezetést. Idegeskedő ellenfelüktől egy játékost végleg kiállitottak, s ekkor végleg eldőlt a mérkő­zés. Gólszerzők: Szabó T. (2), Suba (2), Deák, Erdey, ill. Baranyi és Kecskés L. A végeredmény: 1. Pedagógusok 5 4 1 — 33-t5 a 2. Ipareikk-keresk. 5 3 11 24-15 7 3. Konzervgyár 5 3—2 28-22 6 4. In/ormációt. 5 12 2 11-13 4 5. Törtei 5 1—4 19-23 2 ti. Mészáros Tsz 5 1 — 4 6-33 5 A győztes Pedagógusok csapata: Szabó Imre — Kun­osai Lajos. Erdey Pál, Szabó Tamás, Máté József, Suba La­jos. Deák György, Aranyos Dezső és dr. Böűr László. A második Iparcikk-kereskedők (Papp Lajos — Todola Csaba, Baranyi György, Abonyi Sán­dor, Orbán István; Varga Ot­tó, Pécsi Zoltán, Kecskés László) is dicséretet érdemel­nek. A B-csoportban: Kocsér—Nyársapát 8-5 (3-4). A lelkes nyársapátiak sokáig kétessé tették technikásabb ellenfelük győzelmét. Gó’.lö- vők: Juhász (3), dr. Pipicz (2). Kudelich, Fehér. Dér G., ill. Labancz (4), és Kiss. Körös- tetétlen—Tangazdaság 3-1 eléri célját, amikor az ötlettel először jelentkezett az iroda­vezető. A második évre már nem volt ilyen gond.) Az idei tervekben elsősor­ban a nfhnka minőségének javítását tűzték ki célul. Kü­lön szakfolyóirat, könyv meg hanglemezbeszerzési elképze­lésekről adnak számöt. A bokrosi temetőbe hangos! tó­berendezést igényelnek a te­metkezési vállalattól, s el akarják érni, hogy a temetési énekkar egyenruhában szere­peljen, A különböző intézmények­kel, vállalatokkal alapvető feladat, hogy a kapcsolatot — ahogy mondják — újító szel­lemben ápolják. Az idén a szervező-propaganda tevé­kenységüket a névadó ünnep­ségekre koncentrálják, s ezt különféle reklámfogásokkal is elősegítik. Talán legnagyobb szabású tervük a családi szabadidős központ létesítésének szorgal­mazása. A Csónakázó-tó re­habilitációja éppúgy ide tar­tozik, mint a cifrakerti mini vadaspark létrehozása. A vá­rosi gyermeknap mindig szép ünnepségén bebizonyosodott, hogy van igény ilyesmire a városban. Központ , Mint ahogy az is bizonyos, hogy az iroda tevékenységére is egyre nagyobb igény van. Sokan szűkíteni, mások tágí­tani szeretnék azt a kört, amit profiljuknak szokás ne­vezni. A gond nem a felada­tok felvállalásánál, hanem a végrehajtásnál jelentkezne. Ugyanis nem lenne szeren­csés, ha más, hasonló célra létrehozott intézmény felada­tát átvennék — mint eddig... Ballai Ottó (1-0). Szikrázó, kemény mér­kőzésen a gólképesség dön­tött. Gólok: Virágh (2) és Farkas B., ill. Kalmár S. Víz­mű—Nyársapát 2-1 (0-1). Az utolsó percben esett a győz­tes gól. Gólszerzők: S. Sz3bó ép Menyhárt, ill. Bíró, 21-es Volán—Toldi 5-4 (2-3). Hosszú toldis vezetés után az utolsó perc döntött. Gólok: Öcsai (4), Szécsény, ill. Lázók (2), Kákái és Járvás P. 7. Kőcser 6 4 — 2 27-20 8 8. 21-es Volán 6 3 2 1 21-21 8 9. Toldi 6 3 1 2 20-16 7 10. Vízmű 6 3 12 18-17 7 11. Kőröstctétlen 6 3 — 3 24-22 6 12. Tangazdaság 6 2 2 2 15-13 6 13. Nyársapát 6 — — 6 18-34 — 14. Építők törölve A legjobb gól lövök a követ­kezők voltak. 26 gólos: Tóth F. (Konzervgyár); 24: Szabó T. (Pedagógus); 17: Sebők (Törtei) és Suba (Pedagógus); 14: Varga (Iparcikk-kereske­dők). VASÁRNAP Asztalitenisz. SportoUhon, 10 óra: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Ve­resegyházi KSK és Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Veresegyházi KSK ifi, megyei férfi csapatbajno­ki mérkőzés. HÉTFŐ Kosárlabda. Kecskemét: KSC III.—Nk. Kgy. Kinizsi ifi, felnőtt férfi megyei baj­noki mérkőzés. S. Z. Szombaton a nagyteremben: Hárman a slamasztikában. Szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi fiimvígjáték. A stú­dióteremben: Bogáncs. Magyar ifjúsági film felújítása, fél 4- kor. Az álarcos lovas legendá­ja. Színes, szinkronizált, ame­rikai western, fél 6-kor. Vasárnap a nagyteremben: Hárman a slamasztikában, 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Bogáncs, fél 4-kor. Az álarcos lovas legendája, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap; Régi szalmakazlak A tanyákon negyven éven át Soós Mihályt tartották a legjobb kazal- rakónak. öt hívták min­denhová, ahol nagyobb kazalt kellett rakni, s a szérűkön is a Soós Mihály kazlai voltak a legszebbek, legformásabbak. Messziről meg lehetett is­merni, melyik kazlat rak­ta ő fel. Olyan volt annak a formája, mintha mérnök tervezte volna, mintha háznak készült volna. Még eresze, csurgója is volt mindegyiknek. A tetejükön meg mintha egyenként tették volna oda a szalma­szálakat, hogy lecsurogjon rajtuk az eső. Nem is ázott be soha egyetlen kazal sem, amit ő rakott. Soós Mihály legjobb ba­rátja Bitó Pál volt. Le­génykoruk óta cimborák voltak, még udvarolni is úgy jártak, hogy két szomszédos tanyából vá­lasztottak maguknak lányt. Együtt voltak katonák is, együtt estek fogságba, s együtt is kerültek haza a háború után. A két ember barátsága arról volt híres, hogy egyetlen kivételtől elte­kintve, sosem zördültek össze. Az az egy eset — vagy negyven esztendeje — úgy történt, hogy Bitó Pál tanácsot akart adni Soós Mihálynak, hogyan kell úgy feltenni a kazal „szarvát”, hogy szabályos legyen, mire emez megje­gyezte: — Nem értesz te ehhez, koma! Bitó Pál megsértődött, és versenyre hívta ki a barátját: tud ö olyan kaz­B. O. lat rakni, mint Soós Mi­hály. Nagy hire volt akkor ennek a tanyai párbajnak, s nézőként minden gazda ott volt, aki csak számí­tott. Mindketten három-há­rom villást hívhattak segít­ségül, s az nyert, aki szebb kazlat rakott ugyanannyi idő alatt. A küzdelem végül nem dőlt el igazán, mert a vé­lemények megoszlottak, de a barátság nem szenvedett csorbát. Mintha csak Soós Mihály meg Bitó Pál is­merte volna a párbaj sza­bályait, s tudta volna, hogy nem az számít, ki kinek vágja le a karját, hanem hogy megtörténjen a via­dal. Azóta eljárt az idő mindkettőjük felett. Soós Mihály is, Bitó Pál is nyolcvan felé jár, s nem­hogy kazlat nem raknak, de még vasvillát sem igen vesznek a kezükbe. Mert hát manapság már nem is raknak kazlat: gép préseli össze a szalmát mindjárt a tarlón, s a bá­lákat is daru emeli egy­másra. Hanem a két öreg min­dig ott van a szövetkezet szérűskertjében, amikor a vontatók hordják be a szalmabálákat a földekről. Csak állnak tisztes távol­ban. hallgatnak, s nézik a munkát. Soós Mihály tán a maga egykori kazlaira gon­dol, Bitó Pál meg arra, hogy abban a bizonyos párbajban mégis az ő munkája lett szebb. Egyszer, amikor a szö­vetkezet szérűjében a munka még csak a felénél tartott, s a bálák olyanok voltak egymáson, mint a játékkockák, amiket meg­un és otthagy a kisgyerek, Bitó Pál meglökte Soós Mihály karját. — Osztán mit szólasz hozzájuk? Soós Mihály egy darabig nézte a félig kész bálahe­gyet, aztán a barátjára né­zett. Sokáig nem szólt, de a szemében huncutul csil­logni kezdett egy emlék fénye, s a szájával is úgy tett. mintha ízlelgetne va­lamit, ami finom is, édes is. — Nem is tudom, hány éve már ennek. Ügy augusztus végén lehetett, vagy szeptember elején. Éppen kész lettem a ka­zallal. A többiek már el is mentek, amikor vala­hogy arrafelé vetődött a Selyem Magdus. Emlékszel még rá? Bitó Pál jelentőségtelje­sen bólintott. — A kazal tövében csi­náltunk fészket. Olyan volt. mint egy igazi ma­dárfészek. Lágy. meleg, hí­vogató ... Sosem esett olyan jól a szerelem, mint akkor... Qoós Mihály elhallga­*“* tolt, aztán legyintett. — Hogy mit szólok hoz­zá? Ezek a bálából készült kazlak már semmire sem jók. Semmire. Tóth Tibor Sporthírek Kapáslövésekből vezetés Az öregfiiík teremtornája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents