Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
MST MM. I f. 1986. február z, péntek Összetart, nemesít A dal ereje Néha azon kapjuk magunkat, hogy fütyörészünk. Hangulatunk változásait jelzik a gyors ritmusú, a lassú, a vidám vagy szomorú énekek. Különös ereje van a dalnak. Jelzi az érzelmek hullámzását, átsegít nehéz pillanatainkon, jelold, mozgósít, felszabadít, erőt ad. Nem csoda, ha sokan úgy lelkesednek érte, mint például Kovács Géza, a MÁV Járműjavító férfikarának a tagja. Ez a kórus egyike azoknak a nagy múltú együtteseknek, amelyek a munkás- mozgalom legnemesebb hagyományait ápolják, összetartja őket az az érzés, amelyet az éneklés erősített, nemesített, s a neve: barátság. Elnökükről, Várkuti Józsefről január 24-i számunkban írtuk meg, hogy 47 éve tagja a 60 éves dalárdának. Ám mint Kovács Géza írja levelében, őt mindez nem elégíti ki. Arról is kellett volna írnunk, hogy jó a szakmai vezetés, az összetartó erő, hogy milyen sok helyen szerepelnek, s azt is meg kellene írnunk, hogy valaha hetven tagja volt az énekkarnak, most pedig csak harminckettő. Adjuk hát tudtára mindenkinek, hogy nemcsak MÁV-dolgozókat várnak a soraikba. Mások is jelentkezhetnek a hétfői próbákon. Olvasónk mindazt kéri még, amit már több alkalommal, többféleképpen megírtunk, s amit tud és becsül a város közönsége. Cikkünkben legutóbb az elnököt szándékoztunk bemutatni, akinek az életútja szerencsére összeforrt ezzel a nagy múltú gárdával, s amikor a rá vonatkozó kérdésekre válaszolt, a közösség történelméről is szólt, a kortárs hiteles szavaival. Ezzel együtt értjük és becsüljük olvasónk elragadtatását, s úgy véljük, ő is megérti: hatvan év történelme egy teljes kötetbe is nehezen férne bele. Hát még egy rövid kis újságcikkbe. mJNAKEBZ1 K^Cítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _____ Hosszú m ég az áru úija Megvizsgálta a NEB Továbbra is regionális feladatokat vállal magára a Váci Népi Ellenőrzési Bizottság. Tevékenységi területéhez, mint az közismert, Dunakeszi és vonzáskörzete is hozzátartozik. A testület a közelmúltban az elmúlt évi ellenőrzéseiket tárgyalta meg. Mint a vizsgálatok általánosítható tapasztalatait összegezték: a gazdaságosság ma már egyre inkább jellemző az ellenőrzött intézményeknél, gazdasági egységeknél. Bár a testület vizsgálódásainak leggyakoribb területe Vác vonzáskörzete, a dunakeszi térségből is elég példát említettek az elemzés készítői. A város térségében zajlott le az az ellenőrzés is. melyet a NEB kezdeményezésére folytattak az egyik Tüzép-telepen, s a fogyasztók károsítása miatt büntetést szabott ki a helyi tanács szabálysértési hatósága. Erről a területről érkezett két olyan közérdekű bejelentés is, amelynek nyomán vizsgálat kezdődött, intézkedési tervet írtak elő a hibák kijavítására, s ennek végrehajtásáról a vállalat igazgatójának kellett számot adnia. Mint a NEB megállapította: itt az intézkedések elérték a céljukat. A menü kötelező A népi ellenőrök tanulmányozták többek között a vendéglátó egységek közétkeztetési szolgáltatásait. Megállapították, hogy az üzletek számának gyors gyarapodása ellenére nem bővültek a lehetőOtthonok a Rét utcában Főt kisalagi területén épülnek ezek a szép házak, az ifjúsági lakásépítő közösség tagjainak új otthonai, ősztől folytatják az építkezést, új társulást alakítanak a fóti fiatalok. ■ PÉNTElTfŐrPÉHTEKIGM — Sport. Ma 15 óra 30 perckor serdülő, fedettpályás atlétikai verseny kezdődik Dunakeszin a Vasutas sportpályán. — Iparosbál. Mint már hírül adtuk, február 8-án, szombaton 19 órától a város kisiparosai rendezik meg hagyományos találkozójukat a József Attila Művelődési Központban. A bál programjában vacsora, tombola és műsor is szerepel. — Testületi ülések. Február 11-én a városi tanács végrehajtó bizottsága tartja meg havi tanácskozását. Február 13-án a Hazafias Népfront városi elnöksége tárgyalja meg a soros ügyeket, 14-én a városi Vöröskereszt vezetősége beszéli meg az egészségügyi úttörőgárda képzését. — Bélyeggyűjtők. Február 13-án 16 órakor a MÁV Járműjavító Üzem bélyeggyűjtői tartanak közgyűlést a József Attila Művelődési Központban. — Képek az iskolában. Február 14-én 17 óra 30 perckor Pataki Ferenc nyitja meg Sáfár Pál kiállítását a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában. A kiállítás március 7-ig naponta 8—18 óráig, szombaton 10-től 13 óráig tekinthető meg. — Orvosi ügyelet. Február 7: dr. Varga Imre. 8: dr. Fürst- ner László. 9: dr. Gógucz Attila. 10: dr. Varga Imre. 11: dr. Fehér Katalin. 12: dr. örményi László. 13: dr. Maár Ildikó. 14—16: dr. Debreczeni Loránd. — Fogadóóra. Dr. Mondok Pál országgyűlési képviselő ma 14-től 16 óráig fogadónapot tart a városi tanács elnöki szobájában. ségek. A vállalatok a szerző' désbe adott egységeknél nem mindig tudnak érvényt szerezni a megállapodásba foglalt pontoknak. Egyelőre javaslat ként fogalmazódott meg, hogy legyen kötelező a menü kiszolgálása, fordítsanak nagyobb figyelmet az étlap ősz szeállításra, különösen ott, ahol diák- és szociális étkeztetés van. Kénytelenek voltak írásba foglalni az ellenőrök azt is, hogy a kalkuláció legyen megbízható, hogy a helyi tanácsok gondosabban ellenőrizzék az osztálybesorolás feltételeit. Drágán mosolyognak Figyelmeztető megállapítása az elmúlt évi ellenőrzéseknek az is, hogy a tanácsi lakások minősége nem kielégítő, öregszenek, romlanak a házak, i kevés a felújításra fordítható pénz. Ugyanakkor sok az adós lakó, noha a lakbérek is segítenének valamit a helyzeten. A javaslat: tegyenek erőfeszítéseket a felújításokra, s ahol lehet, adják el a lakásokat a bennük lakóknak. Kiemelt figyelmet fordítottak a váci testület tagjai a zöldség- és gyümölcskereskede lemre, a termelőtől a fogyasztóig megtett útjára. Mint megállapították: a gyümölcstermelés jövedelme csökken, növekednek a költségek, s ami a legnagyobb baj: az áru útja a központi intézkedések ellenére sem rövidült. Talán ez is az egyik jelentős oka annak, hogy drágán mosolyog ránk a barack, a körte, 6 más nyári csemege a piactér betonjáról. Közrejátszik ebben a túl nagy árrés, a gyenge piacfelügyelet, s más kifogásolni való. Minderről jegyzőkönyvek készültek, megbeszélések zajlottak az érintettekkel. A végeredmény később, talán az idei szezonban derül majd ki, de az is lehet, hogy újabb, eddig ismeretlen gondok keletkeznek. Az ellentmondások feloldásán fáradozó NEB 185 ellenőrt irányít, s öt szakcsoport segíti a munkát. Az elmúlt évet elemző ülésen biztosítottnak látták Dunakeszi állandó képviseletét is. Ifjúság, közélet, politika A jövőben nagyobb lendülettel A cigaretta kígyózó füstje magas oszlopot rajzol a hamutartó fölé. Asztal mellett ülünk, a mozgalom területi központjában. Általában nem szerencsés, de időnként szükséges, s másként nem is lehetséges, hogy az egészet a központból tekintsük át. A KlSZ-alapszervc- zetekben ezalatt zajlik az élet. A fiatalok dolgoznak, s ebben az időszakban gyűléscznek is. érvelnek, vitatkoznak egymással az életük különböző kérdéseiről. Például a lakás Az elmúlt két évről adnak számot az üzemi, iskolai K1SZ- vezetőségek a tagság előtt — mondja Ács Ferenc, a KISZ Dunakeszi Városi Bizottságának titkára. — Nem volt köny- nyű ez a két év nekünk sem, mert ekkor kapott vonzáskörzeti feladatot a város és természetesen így mi is. Dunakeszin, Gödön, Foton jelenleg 101 alapszervezet működik, 1250-ről 2169-re nőtt a taglétszámunk. Munkánkat a terület megismerésével kellett kezdenünk, megbarátkozva azzal is, hogy ezután mezőgazdasági üzemek alapszervezeteivel is kell foglalkoznunk. Ezek a szervezetek széttagoltak, sok munkahely a szobi vonzáskörzetben van, nehéz a kapcsolatok megteremtése. Ezzel is összefügg, de általában is jellemző, hogy az elvi kérdésekkel foglalkozó 15 tagú városi testületünk jobban támaszkodott most már az operatív kérdésekkel foglalkozó munkabizottságokra. — Milyenek a mai fiatalok, hogyan politizálnak? — Azt hiszem, tavaly bőven volt alkalmuk bebizonyítani, hogy politikailag érzékenyek és a maguk módján aktívak is — mondja erről Ács Ferenc. — A választások alkalmával megfelelő arányban kerültek a vezető testületekbe, s a tapasztalatunk szerint ott meg is állják a helyüket. A tanácstagi választásokat 150 aktivista segítette. A kezdeményezőkészség jó példája pedig az új ifjúsági lakásszövetkezet megalakítása a tanács és a mii egyetértésünkkel. A fiatal házasok 200—250 lakást építenek fel olcsóbban, mintha az OTP-től kellene vásárolniuk. Beszélhetünk a hűtőházban rendezett VIT-mű- szakokról, amelyeknek a bevételeit a VIT-alapra utaltuk. A konzervgyári fiatalok 80 tonna összegyűjtött hulladékpapír árát fordíthatják mozgalmi célokra. Ezek az akciók azt is megmutatják, hogy kiki mennyit ér, s a megméretés eredménye dönt a párttaggá ajánlásban. — Ezek az eredményeink, de persze vannak gondjaink is — folytatta a titkár kis szünet után. — A lakáskérdés nálunk azonos nehézségek elé állítja az ifjúsági vezetőket, mint az ország bármely pontján. Ezen részben a szövetkezetünk segít, de még így sem tudunk mindenkit viszonylag gyorsan lakáshoz juttatni. Természetesen részt veszünk és hallatjuk szavunkat a lakáselosztó tanácsi bizottságban, s arányos részt kapunk a kamatmentes és a vissza nem térítendő kölcsönökből is. Ezekhez sok fiatal jut a tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján. Gmk és mozgalom Módszer és tartalom. A lakásgondok után a politikai munka direktebb formáiról mondja Ács Ferenc: — Az ifjúsági vitakör nem felel meg a fiatalok érdeklődésének. Túl általános. Konkrétabban kellene a kérdéseikre választ adni. A gmk-k lehetővé teszik a szükséges anyagi alapok megszerzését, de nehezítik a mozgalmi munkát. Jobb kapcsolatra van szükség az úttörőkkel, javítani kell az iskolák önkormányzatát. Mai realitások — Mi tehát a teendő itt és most? — Mindenki azt várja, hogy legyünk fiatalosabbak, kriti- kusabbak. Egy kicsit szigorúbbak a tagfelvételnél, ami alatt azt értem: nézzük meg a jelentkező fiatalok munkáját, magatartását, a diákok osztályzatát, s aki nem felel meg az iskola, a munkahely követelményeinek, KISZ-tag se lehessen. Az április 19-i küldöttközgyűlésünkön ezekről is bővebben szólunk majd. Nem számszerű, hanem a munkát, a helyzetünket elemző beszámoló készítésére törekszünk, Kell-e még egy transzformátor? Sötét utcák a telepen A téma, amelyről már az elmúlt nyár óta hallunk a szabadságligetiektől, sokadszor került szóba. Beszédtéma volt a lakótelepi klub könyvtárában, említette már a népfronttitkár, a régóta ott lakó művezető. Legutóbb a szakmaközi bizottság és a népfront közös fórumán állt fel Fodor Lászióné, a Hazafias Népfrontkor, zeti bizottságának elnöke, aki ismét szóvá tette, hogy sötétek az utcák, hajnalban és esténként zseblámpák gyér fénye mellett jutnak el a vasútállomásig a munkába indulók, s reggel sok kismama viszi magával a gyereket is a munkahelyi bölcsődébe, óvodába. — Mindent saját erőből te. remtettünk, mindenért megfizettünk és megdolgoztunk — hangoztatják szüntelenül a telep lakói. — Megérdemeljük a tisztességes áramszolgáltatást. Emellett az is szóba került, hogy annak idején hét transzformátort rendeltek, de eggyel kevesebb működik. A bajok eredetét ebből következtetik. — Mi a jelenlegi helyzet? — kérdeztük a Budapesti Elektromos Művek Dunakeszi Ki- rendeltségének vezetőjétől, Már mindenkinek jó ismerőse Herczeg Lászlótól, akivel egyúttal helyszíni szemlére is indultunk. Előzőleg Herczeg László elmondta, hogy a telep vezetékhálózatának a kiépítésekor kevés volt a pénz. Takarékossági okokból így az előírtnál nagyobb távolságokra építették a tartóoszlopokat. Ám nem látták előre, hogy a huzalok kilengése nagyobb lesz, szeles időben könnyebben keletkezik zárlat, üzemzavar. Ezen nem lehet másként segíteni, csak szüntelen javítgatással. Nem a feltételezett feszültségcsökkenés tehát az oka a jelzett áramszüneteknek. Üj transzformátor építése pedig nem szerepel a VII. ötéves terv időszakában. Papp Lászióné, a körzet tanácstagja, Karolina utca 24. számú házának kapujában fogadott bennünket. Szerinte előfordul feszültségesés, emiatt 20—30 háznál néha rosszak a tv-vételi viszonyok, de nagyobb áramszünetekről nem tud. — Mindig az a pár ember hozza szóba — közölte —, s a legnagyobb bajuk az, hogy valamikor a telkük után négyszögölenként 9 forintot fizettek a hálózatért. Hat transzformátor épült, de csak öt működik. Világítást akarnak például a vasútsorra, ahová szerintem nem is kell. Szóval nézzék! Ide nagyon sok ember költözött az ország minden tájáról azért, hogy jobb helyzetbe kerüljön, s általában nagyon szeretik mondani a magukét. De azért mindent meg tudok velük ' csináltatni. Most is 300 köbméter kule követ terítünk szét a kátyús utcákon társadalmi munkában. Papp Lászlóné szavaiból úgy tűnik, nagyobb a dolog füstje, mint a lángja. Kínos, hogy ezért fogyasztja miattam a benzint Herczeg László, akitől el is köszönök, s magam a telep boltjába térek be. míg a vonat megérkezik. — Feszültségingadozás? Fenét. Áramszünet az egész telepen — mondja Kovács Sán- dorné, a Gizella utca 13-ból, Kerekes Istvánná, a Piroska utca 29-ből, Bognár Rezsőné a pult mögül, s ismét többen emlegetik: — sokat fizettünk mi a villanyért. Kár, hogy Herczeg László kocsija ezalatt már elérte a várost. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Erdősi Ágnes Várunk az utcán. Lassan lejár az ebédidő, megérkezik a mester, kezdi a munkát. — Ezt a műanyagot? Sajnálom. Nem tehetem kockára a becstületemet — mondja egy pár javításra váró csizma felett sajnálkozva, pedig amit lehet, rendbehoz, ha kérik. — Onnét tetszett jönni? — mutat déli irányba, s én bólintok. — Igen, a hírlaptól. Bőrök jellegzetes illatát érzem a műhely levegőjében, a kis ablakon keresztül beáram- lik a 2-s főútvonal forgalmi zaja. Egyelőre még érintetlen a különleges szerszámok arzenálja. Egyszerű kő a klopf- stein, pedig azon finom bőröket kalapálunk, amiket a borszesz lángon melegített am- passzal sütnek fényesre, s a rádli fogas éleivel cakkozzák ki a talp szélét. Vas János cipész. A Dunakanyar Kisipari Szövetkezet Dunakeszi, Tanácsköztársaság út 142. szám alatti műhelyének egyszemélyben a vezetője és munkása. Évente 127 ezer forintos forgalmat bonyolít le 40—50 forintos tételekből, s rajta kívül alig műveli valaki is a mesterséget ebben a városban. Tehát nagyon fontos ember. A szakmáját 1936-ban tanulta, s bár négy éve nyugdíjas, mégis naponta kikerekezik Újpestről. Sőt 1978 óta annyira megszerette a várost, az itt élő embereket, akik közül sok a jó barátja, hogy ki akar költözni. Le is közöltette már a cseréről szóló hirdetést. A mester pár percre bekapcsolja a csiszolókorongot. — Tessék — mutat rá, amikor már működik. — Zajos, port csinál, de én nem nélkülözhetem. Mi lesz abból, ha én a szolgáltatóházba költözöm? Különben jöjjön, elviszem a lakótelepre — mondja, s amint odaérünk, meggyőzően szemlélteti, hogy itt a férfi- fodrász mellett, a női közelében, a zaj, a por sok bajt csinálna. — Legalább vágjanak az utcára ajtót, hogy ne a folyosón jöjjek — meditál a szép, üvegezett teremben, ahová már át kellett volna költöznie. Mert amott, a ház mellett vízátemelő épül, az ígért konténerműhelyből meg nem lesz semmi. Ö mégis ragaszkodik a helyhez. Talán azért, mert forgalmasabb az a városrész, talán mert kötik az emlékek? De az is lehet, hogy ebben a vitában igaza van. Németh László szülőfalujában — Nagybányán — tanulta a szakmát. Humora, derűje irodalmi értékű. Csak az utánpótlás miatt aggódik, ö is. Mint mondja, nem szívesen lenne meós egy cipőgyárban, A mester nem szívesen költözik mert sok hanyag munkát adna vissza. Különben szívesen megmutatná, hogy kell összeállítani egy téli csizmát, hogy ne ázzon át.
