Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

■ Abonyi krónikái Zárszámadás Nem hagytak veszni semmit Az abonyi József Attila Tsz vezetősége a tegnap megtar­tott zárszámadó közgyűlésre az elmúlt tervidőszak egészé­ről készített összegzést, és eb­be építették bele a tavalyi te­vékenységük értékelését. így a tagság öt esztendő munkájá­ról kapott részletes informá­ciókat, és ezzel megteremtet­ték az elemzés, a viszonyítás lehetőségét. A tervidőszak alatt négy­szer érdemelték ki a Kiváló Termelőszövetkezet címet, így az utóbbi egy évtized alatt összesen hétszer kapták meg ezt a kitüntetést. Fejlődésük a közgazdasági szabályzók el­vonó hatása ellenére töretlen volt, a termelési értékhez vi­szonyított nyereségük — több év átlagában — 17—20 száza­lék körül alakult. Bátran és si­keresen alkalmazták a leg­korszerűbb eljárásokat, min­den területen ésszerű takaré­kosságot valósítottak meg. Ami jövedelmezőbb Mint a tanácskozáson Pász­tor Pál elnök szóbeli tájékoz­tatójából kicsendült, az ismét­lődő jó eredményeknek két fontos magyarázata van. Egy­felől sikerült kielégítő mun­kafeltételeket teremteni, más­felől a szövetkezet tagsága és alkalmazottai földet, szakmá­jukat szerető becsületes em­berek, akik a gazdálkodásban keletkező feszültségek ellenére is össze tudnak fogni és akar­nak dolgozni. Száz hektárral növekedett a szövetkezet szántóterülete. Ezt ügy érték el, hogy a gyenge termőképességű gyepek egy részét, valamint az elhagyott tanyahelyeket, nélkülözhető dűlőutakat (meliorációval) művelés alá vették. Egyes gazdaságtalan növények ter­mesztését (kukorica, szántó­földi paradicsom) mérsékelték vagy megszüntették, és he­lyükre jövedelmezőbb növényi kultúrák (mák, cukorrépa) kerültek. A jelentősen meg­nőtt szarvasmarha-állomány takarmányellátása érdekében gyepterületeiket felújították. Valamennyi etetésre alkalmas növényi mellékterméket beta­karítottak és felhasználtak. Nem hagyták veszni a szer­vestrágyát, energiatakarékos növényszárítást vezettek be, ez jellemezte a talajművelést is. Elemzés alapján állapítot­ták meg a műtrágya-felhasz­nálást. A termésátlagok vál­tozatosan alakultak,- de — kivéve az 1983-as rendkívül aszályos évet — a növényter­mesztési ágazat kielégítő nye­reséget ért el ahhoz, hogy a szövetkezet gazdasági eredmé­nyei kedvezőek legyenek. Fő a mellék Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás áll az élen. Tejtermelésük meghaladta a VI. ötéves terv idejére meg­határozott mennyiséget. 1985- ben egy tehén átlagosan évi 6087 liter tejet adott, takaré­kos abrakfelhasználással. Büszkék a vágóállat-értékesí­tés terén elért eredményre. Tavaly 1032 jószágot (ebből 201 borjút) 433 tonna súlyban adtak el. A fejlődést jól ér­zékelteti, hogy a tervidőszak első esztendejében 190 tonna súlyban 379 hízott állat hagy­ta csak el a gazdaságot. Az állattenyésztés tavalyi ár­bevétele 28 százalékkal halad­ta meg az 1981. évit, de a do­tációval módosított ágazati eredmény csak 12 százalékkal növekedett. A fokozatosan csökkenő gazdasági mutató egyfelől a támogatással kap­csolatos országosan felmerülő gondokat is jelzi, másrészt az üzemen belüli ésszerű takaré­kosság és a racionálisabb munkavégzés szükségességére figyelmeztet. Melléktevékenységet az idő­járás szeszélyéből fakadó bi­zonytalansági tényezők mér­séklése, a meglevő épületek kihasználása, a település fog­lalkoztatási gondjainak enyhí­tése érdekében folytat a ter­melőszövetkezet. Hogy meny­nyire helyénvaló és szükséges volt így gondolkodni, az bebi­zonyosodott 1983-ban, amikor a nyereségnek majdnem felét az ipari üzemeik teremtették elő. Többségük 1985-ben is teljesítette árbevételi tervét. Nyereséggel A termelőszövetkezet 1985- ben 31 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Az eltelt öt év során volt több is, keve­sebb is, de szégyenkezni egy­szer sem kellett, bár az ered­ménynövekedés mértéke elma­radt a korábbi tervidőszaké­tól. Igaz, akkor az időjárási viszonyok jobban kegyeikbe fogadták a szövetkezetei, és a gazdasági életnek sem volt annyi buktatója. Ennek elle­nére a tavalyi eredményük lehetővé teszi, hogy az 1986. évi szerény fejlesztés, illetve az arra tartalékolt pénzügyi eszközök mellett, tagjaiknak, alkalmazottaiknak jelentős összegű nyereségrészesedést fi­zethessenek. Gy. F. Kihelyezett múzeum Régi írások tárlata Aki nem szeret régiségek között búvárkodni, bizonyára nem is sejti, hogy az egykori magtárból lett abonyi falumú­zeum falai között mennyi ér­dekes és értékes tárgy, doku­mentum alussza Csipkerózsi­ka-álmát. Csupán azért, mert nem volt még mód a közönség elé vinni, pedig az intézmény tevékenysége az utóbbi időben lényegesen élénkebbé vált. A múlt hét végén a Ságvári Endre Tsz központjában egy Abonyban eddig példa nélküli kiállítás megnyitására került sor. Ötven darab 18. és 20. század közötti időszakból szár­mazó könyvet tettek közszem­lére. Közöttük van például Horváth Mihály történetíró 1864-ből származó munkája. A szerző egy esztendeig élt Abonyban, és ott írta meg először magyarul népünk tör­ténetét. Ritkaságnak számít Péli Nagy Pál 1773-ból szár­mazó kézírásos protokollu- ma is. Rövid megszakításokkal száz esztendeje van a településnek újságja. Néhány különleges számot ezekből is láthat a lá­togató. Az egyik tárlóban ér­mek sorakoznak. A kiállítás április 6-ig tekinthető meg. Aki netán kedvet kapna a be­mutatott könyvek elolvasásá­ra, tanulmányozására, a mú­zeumban kézbe kaphatja. — ne A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1986. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Veröskereszfes számvetés Többségük kiválóan megfelelt Városszerte folynak az el­múlt esztendő munkáját átte­kintő rendezvények. Néhány nappal ezelőtt a Vöröskereszt helybeli vezetősége vette sor­ra az 1985-ben elért eredmé­nyeket. Családvedelem A tanácskozáson elhang­zottakból kiderült, hogy az irányítói feladatok közül ki­emelkedett a félidős helyzetet elemző tanfolyamok, értekez­letek megrendezése. Az alap- szervi titkárok háromnapos tanfolyamon vettek részt, Szolnokon. Az összejövetel te­matikája érintette a vöröske­resztes munka egészét, és va­lamennyi kérdésben mód nyí­lott a tapasztalatcserére. Személyi változásokat is hozott a tavalyi év: immár mások végzik a szervezet el­nöki és alelnöki teendőit. Szó esett a munkabizottságokról is: mivel tevékenységük még mindig nem kielégítő, átfor­málásuk rövidesen várható. Az 1985-ös év tervének egyik pontja a' szervezetek kollektív és önálló ténykedé­sének továbbfejlesztését fogal­mazta meg. Az alapszerveze­tek döntő többsége e követel­ményeknek megfelelt, de egye­lőre jelentős azoknak a szá­ma is, amelyek állandó se­gítséget igényelnek. Nem egy helyen fordul elő, hogy maga a titkár végzi a munka na­gyobbik részét, s a vezetősé­gi tagok csak alkalmanként társulnak. Viszont kedvező fejlemény, hogy az aktív vö­röskeresztesek száma emelke­dett. Egyre többjük (összesen 1289) vállal megbízatást a környezetvédelem, a család- védelem, az elsősegélynyújtás és a véradásszervezés terüle­tén. A tisztasági mozgalomban az újfajta értékelési, díjazási forma jótékonyan hatott. Az akcióba a környező községek mindegyike bekapcsolódott, a versenymozgalom kiterjedt valamennyi munkahelyre, ut­cára, közterületre, lakóházra. A legjobb eredményt, megyei II. helyezést és a . vele járó 300 ezer forintos pénzjutal­mat Abony érte el. Ami az egészségnevelési próbálkozások hatékonyságát illeti: akad még néhány kér­dőjel. Nem érik el céljukat a káros szenvedélyek elleni küzdelmet szolgáló rendezvé­nyek, sokan messze elkerülik a tüdőszűrési alkalmakat, s bár javult, de korántsem meg­A Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozóüzeme, kecskéscsárdai kerülete és sertéshústermelő üzeme felvesz vízvezeték-szerelő, lakatos, villanyszerelő és esztergályos szakmunkásokat Fizetés: a jogszabályok alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a felsorolt üzemek igazgatójánál, cím: Cegléd, Bede 575. felelő az onkológiai szűrésen részt vevők aránya. Az egész­séges emberek zöme nincs tisztában az egészség értéké­vel — s így a hozzá fűződő kérdések iránt is kevésbé fo­gékonyak. Cegléden befejeződött a la­kosság idős korú rétegének felmérése, körülményeinek vizsgálata. így most már az összes településen megbízható adatok állnak rendelkezésre, amelyekre támaszkodva meg­kezdődhet a konkrét munka. A vizsgálat hozta tapasztala­tok azt mutatják, hogy az idős korúak nagyobbik része jó családi körülmények között él, vagyis társadalmi gondosko­dásra nem, szorul. Tanyán Az egyedülállók között van­nak, akik támogatást igényel­nek, ami gyakorta csupán’ma- gányuk enyhítését jelentené. Ugyanakkor növekszik a házi szociális gondoskodásra vá­rók száma. Változatlanul nagy nehézséget okoz a tanyasi emberek ellátása, mert a kül­területi munkára nemigen akad jelentkező. Idén a kö­zépiskolák vöröskeresztes diákjai is részt vállalnak a házi szociális gondozás tenni­valóiból. Plazmaferezis 1985-ben 4 és fél ezer do­nortól 1803 liter vér gyűlt össze, ez kétszáz literrel több a tervezettnél. A ceglédi kör­zet három esetben küldött vért szívműtétekhez, budapes­ti és szegedi klinikáknak. A plazmaferezises eljárás még várat magára, mert a vér­adóállomás nem rendelkezik az ehhez szükséges felszerelé­sekkel. A vitathatatlan ered­mények ellenére néhány he­lyen jelentős ' visszaesést re­gisztrált a vezetőség. Ahol nemrég még 90-en jelentkez­tek véradásra, ott most csu­pán 30 önkéntest sikerült to­borozni. Ilyen is van. V. S. TRÜKKÖK A szegénység a takaré- kasság vagy csupán csak a megszokás sokunkat rákényszerít különböző öt­letek, trükkök felfedezésére. Ezért nem dobjuk ki az el­használt cipőket, hanem suszterhez visszük, ezért törjük magunk száraz ke­nyeréből a morzsát, ezért varrjuk mi a család szá­mára szükséges ruhákat. Rettenetes öröm volt szá­momra is, amikor egy újabb lehetőséget találtam, mégpedig a zoknik vásárlá­sánál. Mert ugye a gyere­kek rengeteg zoknit hasz­nálnak el, és hiába stop­polja az ember, mindig úgy alakul, hogy csak az egyik megy tönkre, a másikat szinte újként kell kidobni. Rajtam nem fognak ki jelszóval úgy döntöttem, ezentúl két egyforma pá­rat, ugyanolyan színűt, mintájút veszek csak. Ha egy-egy kilyukad, még ma­rad akkor is egy pár. Nem sokáig volt szerencsém, ezt a titkot az ipar valószínű­leg már ismerte, és az egy­formát sem gyártják egy­formára. Most nem lyukadt ki a zokni, fölül a gumíro­zott rész az egyik párnál szépen tartotta magát, a másiknál teljesen kirojto- zódott. Nem tudom össze­keverni őket, nincs lehető­ségem a spórolásra. Ezért sem adhatok magamnak újítási díjat. Égőfejek a műszárítóban A ceglédi téglagyár jelené­vel, de főleg jövőjével kapcso­latban sokféle hír röppent már fel. Ezért kerestük fel Petrányi Istvánná gyárvezetőt, aki készséggel mondta el a gyár pillanatnyi helyzetét. — Sikerült-e az 1985-ös ter­vüket teljesíteni és hogyan alakult a forgalmuk? — A tervünk 6 millió 500 ezer darab kisméretű tégla volt, amit 60 ezer darabbal teljesítettünk túl. A pontos eredményt még nem kaptuk meg a tröszttől. Hasonló vagy roszabb eredményt ért el az országban még több, hagyo­mányos technológiával dolgozó téglagyár. — A kereslet nagyarányú csökkenése és az elavult gyár­tásstruktúra gyors, magas szintű beavatkozást kíván. Ezért — várhatóan — még februárban a Minisztertanács dönteni fog a nehéz helyzet­ben levő téglagyárak sorsáról Ezt követően egy gazdasági szakértői tanács pontos tervet ajánl ennek a 22 téglagyár­nak a jövőjét illetően. Erről ebben a pillanatban többet még nem tudok mondani. Tavaly sokkal kevesebb tég­lát adtunk el, mert csökkent az építkezések üteme a ma­gas árak miatt. Mi csak má­sodosztályú téglát árulunk, persze alacsonyabb áron. A megszigorodott hő- és hang- szigetelési előírások miatt so­kan csak melléképületnek, gazdasági épületnek és nya­ralónak használják a tégláin­kat. Készülőben van egy ka­talógus, amelyik leírja, hogy milyen falvakolási fajták mel­lett lehet a ceglédi téglát ezentúl majd lakóépülethez felhasználni. — Mi lenne, ha megszűnne a téglagyártás? — Nos, akkor valamelyik gazdálkodó egység átvenne minket mind a 68 dolgozóval. — Számítanak erre az eshe­tőségre? — Nem. Az évek óta meg­szokott mederben folyik a munka most is. Javítgatjuk az égetőkemencét, a téglaszállító gépsorokat. Javában folyik az égőfejek beszerelése a műszá­rítóba, ahol a szomszédos sze­méttelepen képződött biogázzal fogjuk majd a nyers téglákat szárítani. A bányához újabb területet vásároltunk kiterme­lésre. — Mekkora készletük van most itt? — összesen 432 ezer iker­sejt tégla várakozik vevőre a gyár udvarán. Ez úgy 200 csa­ládi ház felépítésére elegendő. A tavaly bevezetett rendszer szerint itt helyben lehet fizetni és azután azonnal szállítani a téglát. — Mit vár az új évtől? — Szeretném, ha számunkra kedvező döntés születne, és folytatódna a téglagyártás. K. S. Változatos moziprogram Az abonyi Szabadság Film­színház februári műsorán több olyan film címe szerepel, ame­lyek valószínűleg mágnesként vonzzák a közönséget. Jókat derülhetnek Az istenek a fe­jükre estek című boitswanai vígjátékon vagy a Szép lány ajándékba sokat ígérő francia alkotáson. Az Emberek a ha­vason című archív mű a há­ború előtti hazai filmgyártás egyik jeles darabja. A Lady Chatterley szeretője a szerel­mes témák iránt érdeklődők körében lesz kedvelt. A Szexmisszió lengyel sci-fi tör­ténet, amelynek szintén meg­lesz a maga közönsége. Sike­res ifjúsági és gyermekfilmek teszik teljessé a mozi kínála­tát. Úttörőélet Születésnapi staféta Az albertirsai 1075-ös Petőfi Sándor úttörőcsapat az éves munkatervét úgy készítette el, hogy annak végrehajtása méltó legyen az úttörőmozga­lom 40. születésnapjához. Ke­rülték a túlszerveaést, s ügyel­tek arra is, hogy az elfoglalt­ság egyenletes legyen, ne men­jen a tanulás rovására. A je­les évforduló jegyében — a pajtások javaslata alapján — fogadta el ez évi jelmonda­tát az úttörőtanács: „Elődeink szép példája lelkesítsen jó munkára”. A csapatvezetőség két részre osztotta a mozgalmi évet, s ennek figyelembevételével ol­dották meg feladataikat. Az első — amely a tanítási év kezdetétől március közepéig tart — a születésnapra való felkészülés jegyében zajlik. Ennek során a rajok a meg­hirdetett tízpróba versenyen vehetnek részt. Többek között találkozót szerveznek a ma már nyugdíjas éveikben járó volt úttörővezetőkkel, a csa­pat egykori alapítóival. Az ünnepi torta akkor szép, ha az ünnepelt éveinek szá­mát jelző gyertyaszálak is fel­kerülnek rá. Minden raj any- nyi gyertyát helyezhet el a képzeletbeli tortán, ahány pontot gyűjtött a verseny so­rán. A legjobbak akár negy­ven szállal is dicsekedhetnek majd. Tavaly nagy sikere volt a helytörténeti vetélkedőnek, ezért az úttörővezetők ismét kutatásra szólították a pajtá­sokat. A kis történészek fel­dolgozhatják az úttörőcsapat vagy Albertirsa múltját. A ne­mes versenyre írásbeli pályá­zattal lehet benevezni, s a legjobbak szóbeli vetélkedőn mérhetik össze tudásukat. A második szakaszban — március közepétől — indítják a születésnapi stafétát. A já­tékszabályok kidolgozása és a végrehajtás ellenőrzése céljá­ból stafétaparancsnokságot alakítottak. A tanulók nagy létszáma és a megmérettetés azonos esélyei miatt az azonos korosztályba tartozók küzd- hetnek egymással. A rendezvénysorozat sikeres előkészítése, megszervezése, lebonyolítása érdekében az úttörőket patronálják a peda­gógusok, a szülői munkakö­zösség tagjai és a szocialista brigádok. Az ünnepeltek szá­míthatnak az egykori piros- nyakkendős anyukák, apukák segítségére. Mozgalmasnak ígérkezik az eseményt záró úttörőhét 1986 elnevezésű programsorozat. A május végi napokon a többi között úttörőtörténeti akadály- versenyt és kiállítást rendez­nek, sport- és szellemi vetél­kedőkre kerül sor. A nagy­községi tanács az évforduló­hoz méltó ajándékkal kíván kedveskedni. Ez olyan aján­dék, amelyet átadás előtt ki is próbálhatnak a kisdiákok. A jubileum alkalmából avat­ják fel a 20x40 méteres torna­termet. — en Taxisbál Űj színfolttal gazdagodik a ceglédi farsangi bálok króni­kája. Az idén első alkalom­mal hálóznak a Ceglédi Taxi Egyesület tagjai. A helyőrségi művelődési központban feb­ruár 7-én este kezdődik a vi­gasság, lecsapott taxiórák mel­lett, zárt körben. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents