Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
1986. FEBRUAR 5., SZERDA 5 IALLITOTE R M E K B Ő L Kossuth Lajos adta a zsebórát Pápai Pariz Ferenc'és Deák Ferenc zsebórája f Az időmérés történetét az ;í Iparművészeti Múzeumban j március végéig tekinthetik meg ’• az érdeklődők. Az idő filozófiai fogalom is. Platon az örökkévalóság mozgó képének nevezte, Arisztotelész szerint nincs idő változás nélkül, s Leibnitz véleménye is helytálló: Az idő egymást követő dolgok rendje. Igaz Kant megállapítása, miszerint az idő nem más, mint belső szemléletünk formája. Mintegy összegezi a bölcselet megközelítéseit a lenini definíció: Az idő a lét valóságos, objektív formája. Az idő titka lassan életünk törvénye lett, amelyet évezredek változó időmérése is jelez. Kronosz az idő istene volt a görög mitológiában, művelődéstörténeti emlék a stonehengei bronzkori . napóra és az amerikai ősnaptár. Szentendrei időmérő Az ókorban, de a mi évezredünkben is, általánosan elterjedt időmérő eszköz volt a napóra. Az újkori napóra felépítési elvének lényege, hogy az árnyékvető pálcája a Sarkcsillag irányába mutat. Hazánkban ismertek az épületekre helyezett napórák. Kváder- kőbe 1 vésték a rudabányai szerkezeteket, de fennmaradt a fertőrákosi, a kőszegi és az egyik legrégibb magyar napóra, a szentendrei, amely a katolikus templom falán mutatta pajzs alakjával az időt mára a XV. század végétől. , Az Iparművészeti Múzeum valóban nagy gonddal szerkesztett kiállításán tárgyak formájában és fotókon sorakoznak a különböző hazai és európai műhelyekben készült asztali és zsebórák, . homokórák és díszórák, toronyórák, gyűrűórák, csüngőórák, szekrényórák, ébresztőórák, faliórák. A svájci remekek mellett figyelmet kelt az a műanyagba öntött, korszerű ho- mokpra, amelyet Hongkongban készítettek, és a magyar gyártmányú golyóstollba épített homokóra. Mind az időt jelzi, méri. Déli harane;szó Köztudott, hogy a XIV. századtól a déli harangozás időjelzést szolgált nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Elterjedésének és megújulásának izgalmas a története. Az Országos Műszaki Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közös kiállításának dokumentációjával megtudjuk, hogy III. Calixtus pápa 1456. június 29-én rendelte el Bulla ora- tionum-ában, hogy az eretnekek elleni imaként kondítsák meg délben a harangokat. Minden bizonnyal feledésbe merült volna ez az intelem, Ma nem következik be utána Hunyadi János nándorfehérvári győzelme. így, immár a hajdani diadalnak emlékére, ma is hangzik szerte a világon, eszmét és időmérést jelölve. Monori javaslat A Kossuth adón naponta halljuk a déli harangszót. A történet kezdetének monori a forrása. Dr. Borzsák József tanár, aki Monoron a Kossuth Lajos utcában lakott, emlékezett a gyermekkorában a monori vasútállomásról naponta felhangzó jelzőharangszóra. Ezután az egész család órát igazított. Arra gondolt, hogy amikor a rádió délben bemondja a pontos időt, menynyivel szebb volna, ha a harang szólalna meg. 1928. február 5-én kelt . levelére válaszolt Szőts Ernő. S az eredmény: 1928. április elsején először hangzott fel a déli ha- raftgszó a magyar rádióban; az egyetemi templom harangzúgását közvetítve. Tény az is, hogy az új lakihegyi adó április 29-én szintén 1928-ban, a déli harangszóval vette át az adást a régitől. A tárlaton látható Amerigo Tot bronz domborművének fotója is, amely III. Calixtus pápát és a konduló harangot mutatja. Egyébként az eredeti művet a római kápolnában helyezték el. Az egyik legbecsesebb műtárgy a tárlóban tekinthető meg: Deák Ferenc zsebórája, amely Eardley Norton londoni műhelyében készült 1790- ben. Ezt Kossuth Lajos ajándékozta a haza bölcsének 1847. március 15-én, mintegy prognosztizálva is történelmünk egy év múlva bekövetkező nagy napját. Az emlékezések szerint Deák élete végéig hordta az órát. Losonci Miklós Szőnyi-tárlat Győrben A háború vérzivataros éveiben kapott megbízást Szőnyi István egjr új győri templom kifestésére. 1941-et írtak ’a krónikások, készen állt a Szent Imre-templom, modern egyházi építészetünk fontos monumentuma. Kapuját Kovács Margit szegte színes kerámiakerettel, oltárán Borsos Miklós műve díszlett, a hatalmas falakat a zebegényi mester freskói borították, sötét időkben üde hangulatot varázsolva a rideg csarnokba. Harmonikus táj Szőnyi műveivel korábban is szerepelt a városban — különböző vándorkiállítások keretében. Párás zöldekre hangolt Duna-kanyar című temperáját a múzeum őrzi. Teljesebb képet mégis csak most alkothat magának a győri közönség — festészetéről. A zebegényi ház — éppen tatarozzák! — gyűjteményéből kölcsönzött festményeket, rajzokat a Magyar Nemzeti Galéria öt jelentős művel egészítette ki. A helyi Műcsarnokba ilyen módoh néhány hétre a derű, a fény, a dunai táj atmoszférája költözött. A természet és társadalom harmóniáját állító, vágyait képeibe ültető festő szelleme járja át a betérők lelkét, gondolatvilágát. A festő és Zebegény, a festő és a Dunakanyar' neve szinte egyet jelent. Mások is festettek s festenek képeket e tájról, de hitelesen csak az 1923-ban ide települt Szőnyi István tudott szólni emberekről, faluról, vízről, hegyekről, életről, halálról, a hétköznapok lassú lüktetéséről, az ünnepek -< csendes emelkedettségéről. Nem véletlenül vallotta meg Tóbiás Áronnak élete alkonyán: „... mint festőt csak a hazai táj, az itthoni környezet, a magyar emberek érdekelnek”. S ez egyet jelentett számára a folyó s hegy szorításában megbúvó Zebegény- nyel. Itt mindent megtalált, mit elmondani érdemesnek ítélt. Igazolást .bőven találunk a győri tárlaton. Ott van rögtön az Este Zebegényben (1928.)» amely a hiteles környezetrajzon túl a meghittség, a tiszta emberi kapcsolatok, az egymásrautaltság érzelmektől fűtött rajzát nyújtja. Ábrázolása mentes minden romantizá- lástól, a valóság gondosan megszerkesztett szeletét tárja elénk a remény színeibe ágyazva. A család zártabb, lírai elemekkel átszőtt közösségélményéből fakad egyebek (például a Család) mellett az 1034-ben festett, szinte jelképi erejűvé teljesedő Este. A lilák és sárgák egymást kiegészítő hatása csak növeli egyensúly- és harmóniaérzésünket. Az irányok, folttömé- gek elrendezése, a mondanivaló emberközpontúsága a teljesség örömével ajándékoz meg. A pillanat szépsége E gondolatkörbe tartoznak az anya és gyermek kapcsolatát, az apai érzés melegét (Zsuzsa falóval) képpé formáló alkotásai. A falusi élet számos mozzanata (Öregasszonyok, Szekér), a vízpart párás látványa, nyugalma (Tehenek vízben), a környező, igencsak egyedi motívumokat felmutató táj vonul el a festményeken. Mindezeket betetőzi a valóságban témának is alig tekinthető, sárga fényözönben keskeny árnyéka fölé emelkedő Kerfi pad. A nyár hevét, a keretező zöldek hűvösségét, a meghitt szemlélődésben töltött órák múló emlékét foglalta közel sem csak a pillanat szépségét árasztó képbe. Ha van a festészetben költészet, úgy e Szőnyi-festmény a különösen megragadó strófák közé tartozik. Emlékétől — magam tanúsíthatom — évtizedek múltán sem lehet szabadulni. Újra látni pedig — a különösen értékes ajándékok sorába tartozó élmény. Salamon Nándor A hozzászólás minősége A budaörsiek öröme megmarad Horváth Lajos, a Pest Megyei Levéltár érdemes munkatársa a Pest Megyei Hírlap 1986. január 18-án a Budaörs története című helytörténeti vonatkozású cikkemhez számos megszívlelendő észrevételt fűzött. A lap január 23-i számában megjelent reflexiójának tónusához nincs mit hozzáfűznöm, de a fényekhez igen. Immár basa vala Budaörs nevének helyes alakja a rövid ö-s változat. A cikkben, a kézirattal ellentétben mindig hosszú ő-vel fordult elő, azaz a nyomda ördöge ezúttal az időtartam keverésével a hibában „következetes” szerzőt próbálta menteni... Örs vezér azonban nem szerepel az Anony- musnál megállapított vezérnévsorban. Árpád-kori történelmünk legjobb értője: Györffy György kisebb „történeti hitellel” ruházza fel a krónikákban megőrzött vezérnévsort, amelyben Árpád, Szabolcs, Gyula, Künd, Lél, Vérbulcsu, Örs szerepel. A reflexió szövegösszefüggése olyan etimológiát sejtet az olvasóval (ti. hogy az Örs személynevet összekapcsoltam volna őrség szavunkkal), amit a cikk írója szövegben meg sem kísérelt. Horváth Lajos ezúttal maga állít tételt és cáfolja azt iziben. Apa bán nemzetségi monostora volt a kányái bencés apátság, az egykori Pilis megye területén. Neve régi emlékeinkben Cana, Kana, Cha- na alakban fordul elő. Tinódi Lantos Sebestyén, aki még látta 1541-ben azt, így ír: „Immár basa vala Kányánál táborban Szent Gellértnél vannak némitök barlangban.” A közelmúltban elhunyt kiváló históriásének-kutató és textológus, Varjas Béla, az idézett sorokat hű rekonstrukcióban Balassi Bálint és a 16. század költői, Bp. 1979, 30.7. és Szakály Ferenc Tinódi kiadásában ugyanúgy Kánya alakban hozta. Noha azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Sugár István összeállította helynévmutatóban a kányái apátságot Tolna (helyesen Somogy) megyébe helyezték el. A kányái apátságról a források a következők: Monu- menta ecclesia Strigoniensis (MES) I. 452.; Budapest Történetének Okleveles Emlékei I. 37.,; Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599, 76.; Esztergomi káptalan magánlevéltára 64—1—13. Ezek és a friss szakirodalom átolvasása valószinűleg eldönti a „Kánya-kérdést”. Topográfiai bravúr A titulus — patrocinium problémánál egy kicsit hosz- szabban kell időznünk. Ugyanis a titulus nemcsak címet, jogcímet, rangot, jogállást jelent, hanem a templom nevét is, aminek vagy aki'' jk ajánlják (egyházi szak' val: dedikálják) azt. Azé’ gazdagabb a jelentése, mi"., a patroci- niumé, mert az kizárólag szent személyek ajánlását foglalja magában (Szűz Máriától kezdve a világegyház bármely szentje vagy szentként tisztelt személye lehetett az). Míg a titulus olyan elvont hittitkok, kegyesség) fogalmak ... rendjére is kiterjedt, mely az „aminek” való ajánVálasz cikkünkre Képességfejlesztő program lást is felölelte (például: Jézus Szíve, Örökimádás, Szent Kereszt, Szentháromság, Urunk Színeváltozása stb.). Ennek kifejtésével immár „sajnálkozva kell kijelentenünk”, hogy az nem egyházigazgatási fogalom. Ezt az iurisdictiona- lis viszonyt a filia elnevezés testesíti meg. A középkori jogállapot mindmáig fennmaradt az egyház struktúrájában: a plébánia területén lévő templomok, kápolnák filiá- lis kapcsolatban vannak a plébániával. Azaz bevételeik fölött szuverén módon nem rendelkezhetnek, a lelki élet megszervezésében is a helyi plébánia döntésének kell alávetniük magukat. Nem akartam szinesztéziás jelzőt használni (ízes hangzású) Kalácsné völgye kapcsán, ezért döntöttem a fakóbb „különös” mellett — ennyi szabadság azért engedtessék meg a cikkíró stílusélénkítési szándékának. Pataki Vidor János doktori értekezését (Hunyadi János élete 1446—1448 között az okleveles források alapján) az iménti alakban adatta ki. Budapest. történeti topográfiája Gárdonyi Albert és Pataki Vidor munkássága nélkül még mindig megírásra várna. A Budapest régiségei XV., Bp. 1950, 239—299. az egyik leg- ftagyobb topográfiai bravúrt közli. A budai vár középkori hélyrajza című tanulmány megjelentetésével. Azért, mert a számára előnytelenül változó történelmi körülmények nem tették lehetővé tényleges tudásának méltó felmutatását, minősítéséből mit sem von le. Közreműködése nélkül (és Horváth Tibor Antal és Oswald Ferenc hasonló kvalitású sors- és munkatársaival egyetemben [vékonyan csordogáló forrás- kiadványainak] Zsigmond-kori Oklevéltár I—H/l—2., Zsidó Oklevéltár 1950—65 között megjelent kötetei) még mindig az előkészítés stádiumában lennének. Amiben egyetértenek Ezennel kijelentem, hogy forrásaim alapján én sem jutottam arra az álláspontra, hogy Becsei Tötös pilisi ispán Weydner Katalinnal „vadhá- zassághan” akart élni. Cikkemben ily vonatkozást annak sokadik átolvasása után sem találtam. A sine ira et studio tacitusi elve sajnos a történészek közül is kevesek erénye. A veszprémi káptalan levéltárában (Épp. mise. 16.) olvasható az 1206-os évszám. S mivel egy jelzőn — mai (Budaörs) — a cikkemre indulattal reflektáló szeme átsiklott, ezért tűnik ellentétesnek a kezdetekre vonatkozó két évszám. Szabatosan megismétlem tehát: a történeti (Buda) Örs legkorábbi említése 1236 —• ebben mindketten egyetértünk. A mai Budaörs határain belül lévő Csík említése 1206-ban fordul elő először —■ az 1296-os Miklós pap említéséhez hasonlóan itt . is Miklós nevű pap kapcsán. Ezzel, remélem, nem rontom el a hétszázötven éves múltra visszatekintő (Buda) Örs friss örömét. Kászlai Tibor Mindig örülünk annak, ha olvasóink hozzászólnak egy- egy, lapunkban megjelent íráshoz. Ebben az esetben a szakemberek vitatkoztak egymással. Azonban nem szaklap lévén, úgy érezzük, lezárható az egyébként érdekes polémia, hiszen mindkét véleménynek helyt adtunk. fölvállalták, & valóban eredményesen végzik,' mint ahogy az a cikkből is kiderül. Végezetül-: a -csodát — amely a cikkben is csak átvitt értelemben csoda — a végiggondolt koncepció, az értékes program, a rendszeres,’ gondos munka és az ennek nyomán jelentkező eredmény jelenti, amely minden magyar pedagógus számára valóságos és elérhető lehet. Dr. Tóth Gyula általános iskolai igazgató Halásztelek . MOZIMŰSOR FEBRUAR 6-ATÖL lá-ÉlG ABONY 6— 9: Szenvedély végszóra* (este) 8— 9: Hamupipőke (du.) •10: Klute** 11: Emberek a havason* BUDAÖRS . 6: Nevem: Senki 7: A* hülyeség nem akaadály* 8— 9: A csodálatos palatábla (du.) Tűtorony (este) 10—11: Bombajó bokszoló* CEGLÉD, Kamaraterem 6— 9: Azt mondják, baleset* 8— 9: Vakond-mesék (du.) 10—12: Ben Hur I—II. CEGLÉD, Szabadság 6— 9: Csalogány (du.) 6— 7: A tűz háborúja** (este) 10—12: A vízesés fia DABAS 6—11: Hamupipőke (du.) 6— 8: Piedone Afrikában (este) 9: Cicák és titkárnők 10: A házibuli folytatódik (este) 12: A kőszívű ember fiai I—II. DUNAHARASZTI 6: Utószó* 8— 9: Üvegtörők* (este) 9: Csalogány (du.) DUNAKESZI, József Attila 6: Szuperzsaru 9— 10: Piedone Afrikában 12: Forró nyáréjszaka DUNAKESZI, Vörös Csillag 6— 9: A kis egyszarvú (du.) 6— 7: Gregory barátnője (este) 8— 9: Ki kém, ki nem kém* (este) 10: Zűrös hétvége* ÉRD 6: A hülyeség nem akadály* 9: Vándorlások meséje (du.) 9— 11: Kék villám* (este) 12: A tenger zamata* FÓT 6— 9: Egy fiú és egy lány (du.) Break (este) 10—11: A tűz háborúja** GÖDÖLLŐ 6— 9: A kő fia (du.) Életben maradni (este) 10—11: A hülyeség nem akadály* (este) 12: Tűtorony (este) GYAL 6— 7: Sivatagi show 8— 9: Piedone Egyiptomban 10—11: Párizs, Texas* (este) KEREPESTARCSA 6— 7: BÓmbajó bokszoló* 8— 9: A sziklabartang titka ‘(du.) D B. Cooper üldözése* (este) 10—11: Életben maradni 11: Szivárvány (du.) ». MONOR . 6— 7: Az istenek a fejükre estek 8— 9: A profi** (este) 10—12: Azt mondják, baleset*' NAGYKŐRÖS, Arany János 6— 7: Forró nyáréjszaka 8— 9: Kilenctől ötig* (este) 10—12: Gregory barátnője NAGYKÖRÖS, Stúdiómozí 6—12: Ivanhoe (du.) 6— 9: Jöjjön el egy kávéra hozzánk!** 10—12: Az clefántember* (este) 12: A hét mesterlövész (du.) NAGYKÁTA 6— 7: Párizs, Texas* 7— 10: A baromfiudvar (du.) 8: Bogáncs (du.) 8— 10: Break (este) 11: Városbujócska* PILISVÖRÖSVÁR 0: Kelly hősei I—II. 7: Hurrá, nyaralunk! 8— 10: A bég csapdájában (du.) 9— 10: Szédülés* (este) POMÁZ 6—10: Kék villám* 9: Vidám körhinta (du.) RÁCKEVE 6— 7: Solo Sunny** ío—il: Zugügyvéd zavarban* SZENTENDRE 6— 9: A törökfejes kopja (du.) A tenger zamata* (este) 10— 12: A fekete varázsló ajándéka (du.) 10: Lady Chatterley szeretője*** (este) 11— 12: Segítség. felszarvaztak!* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 6— 7: Kilenctől ötig* 7— 9:/Gyerekrablás a Palánk utcában (du.) 8— 9: Lady Chatterley szeretője*** leste) 11: Solo Sunny** TÁP1ÓSZELE 6— 7: Lándzsák hajnalban* 8— 9: Párizs, Texas* 10: A beszélő köntös VÁC 6— 9: Mátyás, az igazságos (du ) Szex misszió^ (este) 10—12: A kis egyszarvú (du.) 10—11: Segítség, felszarvaztak* (este) 12: Carmen* (du.) Zűrös hétvége* (este) VECSÉS 6—10: Hamupipőke királyfi (du.) 6— 7: Az örökség bajjal jár (este) 8— 9: Britannia Gyógyintézet** (este) 10—11: Frances** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csal: !6 éven felülieknek. *** Csuk 18 éven felülieknek A? új fúrnék ismertetése a Mozgó Képekben« Iskolánkban a 4. osztályon kívül egy 2. és egy 1. osztály is egész napos formában dolgozik. A három osztályban 13 pedagógus tanít. Ezek az osztályok a képességfejlesztő program elvei alapján működnek, a kutatók egyetértésével, s annak számos tantárgyát is átveszik. Az egész napos osztályok működtetése azt jelenti esetünkben, hogy koncepciózus pedagógus kutatók igényes programját, fejlődni akaró pedagógusok — a jelentlcező többletmunkával együtt — A Pest Megyei Hírlap 1986. január 28-án megjelent Mindennapi csodák az iskolában című, iskolánkat érintő cikkét úgy érzem, érdemes az alábbi kiegészítéssel megtoldani: A cikkben szereplő 4/e osztályban képességfejlesztő ki-, sérleti program (nem módszer!) szerint tanulnak a gyerekek. A programot az Oktatáskutató Intézet egyik kutatócsoportja gondozza, Zsolnai József irányításával, akinek van egy nyelvi-irodalmi-kom- munikációs nevelési programja is, amelyet — a képesség- fejlesztő programon kívül — Magyarország számos iskolájában tanítanak, s az 198G/87-es tanévtől alternatív programként működik majd.
