Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 19SG. FEBRUÁR 27. CSÜTÖRTÖK Mozgósítani kei! a tartalékokat Közgyűlésen málnaországban A szorgalom mindig gyümölcsözik Toldd meg egy lépéssel * A bernecebaráti Bör­zsöny Mgtsz minap tartott közgyűlésén Urbán Vilmos í elnök a vezetőség beszá- | mólójában arról szólt, hogy ^ céljaik teljesítése az el- ^ múlt esztendő során bizony ^ olykor nagyon távolinak g tűnt. A gazdálkodás szigo- ^ rodó körülményei, egyes ^ ipari ágazatok jövedeiem- ij termelő képességének csök- ^ kenése, a kemény téli idő- ^ járás ugyancsak próbára ^ tette a gazdaságot, csakúgy '/ mint a málnaéréskor „ara- g tó” jégeső. Hogy mégis eredményesen zárták az évet, azt alapvetően a tagság összefogásának kö­szönhetik. A mintegy 300 mil­lió forintos árbevételt és a 13 milliós nyereséget az elő­ző évinél huszonöttel keveseb­ben érték el, s így az egy fő­re jutó nyereség 34,5 száza­lékkal volt magasabb a meg­előző évinél. Tovább nőtt a szövetkezet vagyona, az évi átlagkereset elérte a 64 681 forintot, s ez 2800 forinttal volt magasabb az 1984. évinél. Tavaly a szövetkezet 25 mil­lió forintot fordított a hűtő­ház bővítésére, üzemanyagtá­rolót létesítettek, gépeket vá­sároltak és ültetvényeket is telepítettek. A növénytermesztésben gon­dosabb, szakszerűbb munká­val szép eredményeket értek el — adottságaikat is figye­^ Pannonhalmi Zsuzsa ke- í ramikusművész és Takács % Judit textiltervező művész f kiállítása a Madách Galé­riában jól szemlélteti az ^ iparművészeiben napjaink- í ban lezajló változásokat. Míg eredeti funkcióját te­kintve elsősorban esztétikai értékkel rendelkező haszná­lati tárgyak előállítására vál­lalkozott ez a művészeti ág, addig napjainkban egyre gyakrabban találkozni pusz­tán esztétikai igényeket ki­elégítő alkotásakkal. Pannonhalmi Zsuzsa és Ta­kács Judit kiállításán az iparművészet funkciójának mindkét fajta értelmezésére találni példát, de e funkció­ról való meditálás is testet ölt a kerámiában vagy a tex­tilben. A fényáteresztő vagy söté­títő függönyök a mindennapi használhatóság szempontjai szerint készültek. Meleg színe­ik, egyszerű, organikus motívu­mokkal való díszítésük ben­sőségessé, otthonossá tehet egy lakásbelsőt. A falitexti­leknek gyakorlati haszna már nincs, elsődleges céljuk a díszítés. Takács Judit termé­szetes anyagból alkotta őket, nyomott levélmintás motívu­maik is erősítik a természe­tesség hatását. Néhány tanulmány a kiállí­tóterem falán jelzi az alkotó játszani tudását a textil nyúj­totta lehetőségekkel. A plisz- szírozás, az anyag domborí­tása sajátos térhatást kelte­nek. Faliképekként mégsem kezelhetők e munkák, hiszen nem csupán díszítésre képe­sek, noha annak is szépek, hanem azt jelzik, hogy a tér­ben milyen alakítási lehető­ségeket kínál a textil. Pannonhalmi Zsuzsa kerá­miái is többfajta alkotói szándékot tükröznek. Eszté­tikus használati tárgyakat, lembe véve. Nyereséget hozott a búza- és a mustártermesz­tés. Teljesültek az erdőtele­pítési és fahasználati tervek. Csaknem 4500 köbméternyi fát termeltek ki, mégpedig nagyon nehéz körülmények között. A szokottnál nagyobb gondot okozott viszont a te­rületen a vadkár. A gyümölcstermesztés ered­ményei, a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is jónak mond­hatók, hiszen szamócából 12, málnából 8, pirosribiszkéből 6 ton­nás volt a hektáronkénti termésátlag. Az itt termett gyümölcs ala­pozza meg a hűtőtároló ered­ményes tevékenységét. A ter­vezett 226 tonna málnával szemben 330 tonnányit mély­hűtöttek, s ennek nagy részét az INTERAG Rt.-n és a Du­nakeszi Hűtőház révén érté­kesítették. Termékeik minő­ségével elégedettek voltak kül­földi partnereik. A kiegészítő tevékenység­ben megtermelt nyereség nél­kül nem jutott volna elegen­dő pénz az alaptevékenység fejlesztésére. Ezért a szövet­kezet továbbra is nagy jelen­tőséget tulajdonít ennek az ágazatnak. A korszerűsített szervezeti felépítéssel jó ered­ményeket tudhatnak maguké­nak az ágazatok. A szövetkezet vezetősége fontos politikai kérdésiként ke­dobozokat, vázákat, tálakat is bemutat a kiállításon a hagyományos dísztárgyak (fa­litálak) között. Ám megalkot­ta az antivázát is, amely anyagánál fogva nem tartja meg a vizet, de szétrepesz- tett fala miatt szilárd tárgy tárolására sem alkalmas. Eb­ből a szemléletből táplálko­zik a terem közepén álló ko­pár kerámia fatörzs a mellet­te levő fekete almákkal. Megjelenésüknél fogva ezek a tárgyak már díszítésre sem használhatók, sőt éppen a dísztárgyak lehetőségeit kér­dőjelezik meg. A kertté alakított kerámia­formák játékok az anyaggal. Pannonhalmi Zsuzsa a kerá­mia egy másfajta felhaszná­lásáról ad képet épületdísz'tő alkotásaival. A konkrét épü­letekhez készült falburkolato­kat fotók szemléltetik. Egy Debrecenbe kerülő kis fal részletét is kiállította az al­kotó. Falakhoz készült felü­let- és motívumtanulmányai a további lehetőségeket érzé­zeli a községek anyagi és más módon történő segítését. Ebben a szellemben több munkahelyet szerveztek a községekben, ezzel is hoz­zájárulva az ipartelepítés­hez és az elvándorlás csökkentéséhez. A vezetőség és a tagság is tudja, hogy az elért eredmé­nyek nem adnak okot elbiza­kodottságra. A hatékonyság jelentős emelkedése mellett is tovább kell növelni a gazdál­kodás és a jövedelemtermelés színvonalát. A hozzászólók arról beszél­tek, hogy az idei sikeres gaz­dálkodás alapja is csak a tar­talékok további felkutatásán, mozgósításán, a progresszív fejlesztésen és az emberi szorgalmon alapulhat. Juhász János Nemcsak a vízgyártáshoz és a szennyvíztisztításhoz ér­tenek a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat bal parti üzemigaz­gatóságánál. A vállalat Erkel Ferenc szocialista brigádjá­nak kezdeményezésére kézi­munka Ki mit tud?-ra készül­tek most a munkadarabok. Divatos, ízléses, kézi kötésű keltetik. Díszítő elemeit a növényvilágból merítette a keramikus. A máztalan, sti­lizált növényi részleteket fel­dolgozó munkák friss hatá­súak. Kerámia- és textilművésze­tünk változásairól, új útjai­ról ad ízelítőt a Madách Ga­léria kiállítása. Bakonyvári M. Ágnes Fatörzs almákkal Műanyag gyöngy a téglában Növeli a hőtároló tégla gyártását a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat. Solymári üzemében a tavalyinál négy­millióval több, összesen 44 millió poroton falazóblokk ké­szül az idén. A többlet egy kisebb falu felépítéséhez is elegendő. A különleges tégla alap­anyagába habosított mű­anyagból készült gyöngyöt ke­vernek. Az égetés során ezek helyén légbuborék, illetve üreg képződik. A poroton fa­lazóblokk ezektől az üregek­től kapja kitűnő hőszigetelő képességét. A hagyományos­nál drágább tégla ára egy átlagos méretű családi ház esetében tíz éven belül meg­térül. Jelenleg naponta százezer porotontégla kerül le a gyártó­sorokról Solymáron. Ez csu­pán kétharmada az üzem ka­pacitásának, a téli időszakot kihasználva ugyanis a terme­lés mellett a karbantartók a felújításon, a kemence javítá­son dolgoznak. Az igazi sze­zon márciusban indul, amikor az építkezők nagyobb arány­ban rendelnek az energiataka­rékos téglából. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): február 27-tői március 2-ig az Ágyúgolyó-futam cí­mű színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjátékot vetítik, mindhárom előadáson. Fősze­replők: Búrt Reynolds, Sammy Davis és Roger Moore. A KULTÚRA sosem volt el­kényeztetett gyermeke a min­denkori költségvetésnek. Az csak a mesékben létezik, hogy valaha is bőségesen áramlott a pénz ennek a kézzelfogható hasznot alig felmutató ágazat­nak a táplálására, fejleszté­sére. Nincs ez egészen más­ként a gazdagabb országok­ban sem, a ráfordítás ará­nyai ott sem vigasztalóak. Az UNESCO, az ENSZ Ne­velésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete például kénytelen csökkenteni a fej­letlen országokat támogató költségvetését az USA és más országoknak a kilépése miatt, ami mögött politikai megfon­tolások rejlenek. Közismert az üaletiesség térhódítása a nyu­gati kultúrában, ezzel együtt az amerikaiak nyomasztó fö­lénye is nagy gondot okoz a francia és egyéb tv-társasá- goknak, a nemzeti kultúrát féltő állami szerveknek, hi­szen a pénz hiánya gyakran a kommersznek kedvez. De maradjunk a magunk háza táján. Érdemes emlékez­tetni korábbi időszakokra, amikor a kulturális célokra fordítható összegek a töredé­két sem érték el a mostani­nak. Igaz, hogy az életre hí­vott intézményrendszer is ép­pen csak bontogatta a szár­nyait a felszabadulás utáni evekben. Mégis valahogy több volt a lelkesedés, az ötlet és kezdeményezés, s kevesebb a panasz, a másra — a pénzre, ami nincs — váró tétlenkedés, mint napjainkban. Tudom, hogy szentségtörő gondolatok ezek manapság, amikor néhol szinte lehetetlen mértékben visszafogták a mű­velődési intézmények ellátá­sára, eszközeik gyarapítására, karbantartására fordítható összegeket. Olyannyira, hogy az ott dolgozók — a helyzet változását sem remélve — legszívesebben elvándorolná­nak valahova. Természetesen igazuk van azoknak, akik a szűklátókörűség ellen hada­koznak, amikor azt tapasztal­ják, hogy a pénzek elosztása­kor nemegyszer a gazdasági érdekre szinte dogmaként va­ló hivatkozás háttérbe szorít­ja a jövőre tekintő oktatási és egyéb művelődési célokat. Sejteni lehet azt is, hogy az elszalasztott lehetőségek pótolhatatlan veszteséget je­lentenek majd a kulturális örökséget élvezni óhajtó utó­dok számára is. Az el nem készült dokumentumfilmek, meg nem jelent szépirodalmi és helytörténeti könyvek, fai Tartalmasak a klubfoglal­kozások. A pedagógusklubban Varga Zoltán, a művelődési központ igazgatója köszönti a nőnap ünnepeltjeit. A Fekete­tenger vidékéről Fazekas Mátyás tart vetítettképes elő­adást.. Vendégük lesz Farsang Árpád zeneigazgató. Kirándu­lást terveznek Opatijába, va­lamint Kiskunfélegyházára. A Hazafias Népfront nők klub­jában is üdvözlik az asszo­nyokat, lányokat. Józsa Já­nos Finnországban és Svédor­szágban jártam címmel vetít diapozitíveket. A Dunakanyar Fotóklub Baráti Köre Bel­giummal és a thüringiai vá­rosokkal ismerkedik a hétfő es*ti összejöveteleken. Rend­szeres összejövetelt tartanak az eszperan listák, az érem­gyűjtők, az asztali labdarúgás kedvelői. A Hajós Alfréd Űttörőház a hónap első napján Don ■>- valyba vezet sítúrát. Nyűt szakköri napot tart a tűzzo­mánc csoport. Vetélkedősoro- zat kezdődik a Vác legjobb őrse címért. Gyalogtúrát ter­veznek a hónap második fe­lében a Pilis hegységbe. Lesz ebben a hónapban is díjtalan filmvetítés és Még nem késő címmel ismeretter­jesztő műsor. A művelődési központban négyszer rendez­nek Madách-napot, lesz já­ték és versenyjáték a számí­tógéppel. A Népszínház be­mutatja a Furfangos Péter cí­mű színdarabot, a hónap el­ső vasárnapjára a 100 Folk Celsius együttes vendégjáté­kát hirdetik. A rendező intézmények fenntartják maguknak a műsor- és időpontváltoztatás jogát. nem épült művelődési házak, könyvtárak, levéltárak bizto­san hiányozni fognak tíz-ti­zenöt év múlva. Az emberi tudatban kelet­kezett „fehér folt” — az isko­lai zsúfoltság, eszközhiány, képzetlen tanerők miatti el­maradottság —, talán nem látványosan, de érezhetően kiütközik majd, mint tiszta falon a penész, amikor kima­rad egy-egy művelet az ala­pozásnál. Lehetne sorolni még, hogy milyen aggályok fogalmazódnak meg naponta a kulturális életben, mégis, a helyzet túldramatizálása he­lyett a cselekvésre buzdítás, a tennivalók számbavétele, fel­mérése lenne hasznosabb. Hi­szen az alapok sokkal széle­sebbek, megbízhatóbbak, mint néhány évtizede. Visszaidézve a felszabadu­lás utáni régi korszakot, jut eszembe egy kedves epizód, ami szinte hihetetlenül hang­zik ma már. A napokban öreg iratok rendezgetése, selejtezé­se közben, véletlenül a ke­zembe akadt egy meghívó, kelt 1949. augusztus 15-én, a feladója Pest vármegye sza­badművelődési felügyelője, aki kultúrvezetői tanfolyamra hívta be Kecskemétre — töb­bek között — e sorok íróját, akkori huszonegynehány éves fiatalembert. Leírta a teendő­ket, helyszínt stb., majd eze­ket közölte velünk annak ide­jén: „Jegyzetfüzetet, írószert, takarót, lepedőt és kispárnát, valamint tisztálkodáshoz szük­séges eszközöket mindenki hozzon magával." Gondolom, hogy manapság ugyancsak meglepődne valaki, ha ilyen felmálházottan kel­lene egy tanfolyamra elindul­nia, de akkor ebben nem volt semmi meghökkentő. Mint ahogy azon sem ütköztünk meg, hogy Tetétlen-pusztára a műkedvelő gárda — melles­leg Gorkij: Kispolgárok című művével — egy teherautó pla­tóján utazott nem a legszebb időben, s nem először ilyen módon. Igen, az volt a „hősi kor­szak”, ahogy ma mondják, bár akkor senki sem gondol­ta, érezte annak, csak fiata­lok voltunk és lelkesek. Ta­lán hiba is, hogy mostanában szinte félünk ezekről szólani, most is csak a humoros oldala miatt idéztem fel. Hogy miért emlegettem mégis? Mert ta­pasztalom, hogy a letargikus hangulat rátelepszik a kultú­ra művelőire, s ettől meg kel- lenne szabadulni valami mó­don. Hogy miként gondolom? Egyrészt hinni és bízni kell abban, hogy az oktatás, a közművelődés valamennyi ága értékképző a szocialista társa­dalom számára, s ezeknek a „kiemelt” támogatása nem va­lami holt befektetés. Bele­értve a vele bajlódó, olykor már elkeseredett emberek talpra állítását is, oly módon, hogy legyen becsülete, rangja a munkájuknak. S ami ebből következik: hinni kellene ab­ban is, hogy nemcsak a pénz emeli fel a színvonalat és ösztönöz többre, jobbra, ha­nem az emberi képesség ki­bontakozásának lehetősége, al­kalma önmagában is. Amit viszont meg kell teremteni. Magyarán szólva: a meglévő kicsi pénzt inkább az öntevé­keny népművelők utaztatásá­ra, terem- és eszközigényei- nék kielégítésére, szakkörök fenntartására, az igazi nép­művelésre kellene fordítani, semmint a méregdrága „hak­ni”, látványos rendezvények támogatására. A lakosság közreműködésé­vel már eddig is sok új tan­terem, tornaterem, uszoda, sportpálya, óvoda épült, de a művelődés gyengén felszerelt, alig támogatott intézményei bizony számos helyen csak vegetálnak, ajtajuk alig nyí­lik ki — a heti egy diszkón kívül — értelmes programok hiányában. TALÁN NEM csupán egy „veterán” népművelő fantá- ziálása, hogy a „kis pénzek” jobb, célszerűbb elosztásával lehetne ezen is segíteni. És ismétlem: a megbecsüléssel. Hogy még néhányan se tart­hassák, nevezhessék „fantasz­tának” az áldozatkész nép­művelőt és „megszállottnak” a szabad idejét is ilyen cé­lokra fordító pedagógust. F. Tóth Pál ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Fekete György belsőépítész a két kiállító művésszel a meg­nyitón, mellettük Gál Anna, a művelődési központ igazgató­helyettese (Papp László felvételei.) 2601 Pf. 32. Szorgos kezek munkái pulóvereket, kardigánokat, sapkákat, kalapokat és szok­nyákat, hímzett térítőkét ké­szítettek a versenyzők. Ezek­ből nyílt kiállítás az üzem- igazgatóságon. A zsűri a né­zőközönség. Minden munka­darab számot kapott, s mind­egyikre voksolni lehet. A há­rom legtöbb szavazatot elérő munkát nevezik be a nagy- vállalat kiállítására. A helyi győzteseknek az üzemigazgatóság nőnapi ün­nepségén adják át a díjakat. Butel Zsuzsa A forradalmi ifjúsági napok nyitányaként idén is koszorú- zási ünnepség lesz a váci honvédemlékműnél március 14-én délután 2 órakor. Az­nap a Báthori utcai Petőfi- házon is elhelyezik a meg­emlékezés virágait. A Tanács- köztársaság kikiáltásának 67. évfordulóján az alsóvárosi emlékműnél és a szigeti em­lékoszlopnál idézik fel a váci mártírok munkásságát, az 1919. évi munkáshatalom 133 napját. Több érdekes programnak ad helyet márciusban a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont színházterme. Hetedikén Tavaszi szél címmel népzenei összeállítást hallhatunk a népdaltól a cigánydalokig. Közreműködik Gaál Gabriel­la, Gyulai Erzsébet, Madarász Katalin, Pere János, Szép Ilona, valamint Boros Mátyás népi zenekara. Ismét Vácra jön a Dunaújvárosi Bemuta­tó Színpad, Lőrs Norén: Az éjszaka a nappal anyja című két felvonásos drámáját mu­tatják be. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vígjá­tékkal érkezik, Beaumarchais: Figaró házassága című szín­padi játékának tapsolhatunk tizenkilencedikén. A Madách Galéria március 12-től április 6-ig újabb tár­latnak ad helyet. Asztai Csa­ba festőművész kiállítását Molnár Zsolt nyitja meg, s a megnyitón közreműködik Abaffy Katalin fuvolamű­vész is. A Mártírok útján lé­vő Könyvtár Galéria március hatodikétól Angyal Zoltán amatőr festőművész munkái­nak ■ kiállítására várja a kö­zönséget. Madách Galéria Az iparművészet változásai Márciusi előzetes Dráma-Vígjáték-Népzene

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents