Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

Csomag messzi utakra ÜS&SSflSi* if. Szadán, a Pest Megyei Szolgáltató Vállalat exportcsomagoló- jában tizenhatan évente hétmilliós értéket állítanak elő. Kétkezi munkájuk nyomán szakszerűen csomagolva indulhat­nak messzi útjukra a különféle textíliák. Képünkön: Eszes Géza targoncán szállítja el a bálákba kötött szövetet. (Han- csovszki János felvétele) Szacfa Körzeti seregszemle Az úttörők körzeti sereg­szemléjének első programját, a népzenei szólók és együtte­sek bemutatóját Szadán tar­tották, az általános művelő­dési központban. A résztve­vők Aszódról, Bagról, Veres- egyházról és Gödöllőről jöttek a nagy eseményre, A színvonalas műsor ren­dezését a ázadai' úttörőcsapat vállalta. A jól sikerült talál­kozó helyezettjei: aranyérmet kapott a bagi és a szadai ci­terazenekar, az aszódi Búza­virág népzenei együttes. Ezüstérmes a veresegyházi Tücsök, a szadai Margaréta népzenei együttes, valamint Jávor Ágnes veresegyházi szólista. Bronzéremben a ve­resegyházi Latorovszky Er­zsébet részesült. Az aranyérmesek továbbju­tottak a megyei döntőben való versengésre, melyre má­jus elején Aszódon kerül sor. Többet termelnek belőle Növeli a hőtároló tégla gyár­tását a Budai Tégla és Cserép­ipari Vállalat. Solymári üze­mében a tavalyinál 4 millióval többj. összesen 44 millió poro- ton falazóblokk készül az idén. A többlet egy kisebb falu fel­építéséhez elegendő. A külön­leges tégla anyagába habosí­tott műanyagból készült gyöij- gyöt kevernek. Az égetés so­rán a műanyag gyöngyök he­lyén légbuborék, illetve üreg képződik. A poroton falazó­blokk ezektől az üregektől kap­ja kitűnő hőszigetelő képessé­gét. A hagyományosnál drá­gább tégla ára egy átlagos méretű családi ház esetében a fűtésnél tíz éven belül megté­rül. Jelenleg naponta százezer poroton tégla: kerül le a gyár­tósorokról Solymáron. Ez csu­pán kétharmada az üzem ka­pacitásának. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1986. FEBRUAR 26., SZERDA Nem véletlenül foglalkoz­tunk korábbi írásainkban is a cigány lakosság élet- és mun­kakörülményeivel, a beillesz­kedés sikereivel, gondjaival együtt. Ezt az írásunkat szin­tén aktuálissá teszi az, hogy a Pest Megyei Tanács cigány­ügyi koordinációs bizottsága elkészítette a VII. ötéves idő­szakra szóló fejlesztési tervét, valamint pályázatot írt ki más szervekkel közösen ennek az etnikumnak a körülményeivel foglalkozó szakemberek szá­mára. igszi lakótele*) Ám leginkább az teszi idő­szerűvé írásunkat, hogy nem egyik pillanatról a másikra megoldható gondokkal foglal­kozunk, hiszen a szemmel lát­ható, tartós változások kiala­kulásához még sok idő kell. Eredmények azért már most is mutatkoznak, mert a cigány lakosság felemelkedését segítő megfelelő hozzáállás kiemel­kedően jó Pécelen, Túrán és Kerepestarcsán a tanácsok ve­zetői részéről. Túrán önálló lakótelepet építettek OTP-köl- csönnel és saját anyagi esz­közök, valamint tanácsi támo­gatás igénybevételével. Ám ez a lakótelep nem azonos a ré­gi értelemben vett cigánytele­pekkel, hiszen igazi lakótelepi arculata van, s hamarosan! egybeépül a faluval. Kerepes­tarcsán még mindig gond a szociális követelményeknek Csillsgvitéz is megérkezett Süsü, a gyerekek kedvence Meseország. Csak itt fér el egymás mellett az ördög, a bo­szorka, a rendőrautó, a király­lány és a nyuszi. Ennek az or­szágnak a működését is kell irányítani, ehhez pedig mese­értő, gyermekszerető felnőttek­re van szükség. Ilyenekkel ta­lálkoztam a napokban Kere­pestarcsán, a Deák Ferenc ut­ca 6. szám alatt levő kiállító- teremben. Nemecz Ágnes, a művelődési ház és Babarczi József, a 3. számú általános is­kola igazgatója, tárlatvezető éppen az előző nap kapott bá­bok, játékok között búvárko­dott. Törések a kapun Tavaly októberben nyílt meg itt egy kiállítás televíziós bá­bokból, díszletekből. A Száz­szorszép és a Tapsikáné fü­lönfüggője tévében látott sze­replőit, házát, szerszámait mu­tatják be a látogatóknak. Az­óta a négyezret meghaladta a vendégek száma, és természe­tesen a gyerekek, felnőttek számára is a sztár Süsü, a sár­kány. Ez a kedves, nagy fejű, butuska hüllő a sorozat nézé­sekor minden távé előtt ülő, most minden ide véletlenül is betévedő kedvencévé válik. A kiállítás sikerét és a meg­hosszabbítására való törekvést a vendégkönyvbe írtak is bi­zonyítják. Óvónők, iskolás gye­rekek és nagymamák jegyez­ték véleményüket ebbe a könyvbe. Összefoglalóul csak annyit: öröm, szórakozás, él­mény, ötletadás számukra ez a bemutató Szabó Csilla óvodás kislány egy rajzzal fejezte ki köszönetét a rendezőknek. A mese hangulatának visz- szaadása mellett itt lényeges az is, hogy mindenhez hozzá lehet nyúlni, nincs tilos moz­dulat. Megsimogathatják a most már élőben látott tárgya­kat. Meghúzhatják Süsü tudo­mány várában szereplő há­romágú virágának vezetékeit, melynek szirmai ezáltal ki­nyílnak, becsukódnak. Lőhetik a várat azokkal az igazi nyíl­vesszőkkel. A vár kapujában törések mutatják a harcok si­kerét. Hét végén játszóház Az eredetileg 1985. decem­ber 15-ig tervezett kiállítás, ta­lán leginkább a tárlatvezetők játékos, örömszerzési kedvé­nek köszönhetően — ha min­den igaz — végleges bemuta­tóvá válik. Most kaptak ismét több ezer játékot, kelléket, va­lamire jó holmit. Mindent el­hoznak, amit adnak nekik, hiszen sosem lehet tudni, ho­gyan, de biztosan hasznosítják majd. Például a fatörzsdara- bok milyen jól mutatnak a zöld növények körül. Süsüt állandóan megtekint­hetik a látogatók, Százszorszé­pet időnként elviszik újabb forgatásra. Újdonsággal is di­csekedhetnek. Még a televízió sem mutatta be a Csillagvi­tézt, és ő a mennyország kapu­jával együtt máris a kiállító­terem vendége. A megnyitót videóra is felvették, ezt is meg lehet nézni. Szombat, vasárnap játszóhá­zat tartanak a gyerekeknek. Papír, filctoll, ragasztó, zsír­kréta áll a rendelkezésükre, és a Süsü, a sárkány zenéjére megmozgathatják fantáziáju­kat. Rajzolnak, bábozni tanul­nak. Az én mesém az én vi­lágom címmel pályázatot is ki­írtak a rendezők. Több mint száz művet készítettek az if­jú vendégek. Ezeket beköttet­ték és a bábok tervezőinek ajándékozták. Legutóbb Száz­szorszép egy elképzelt napjá­ra írt mesét a terem nézőkö­zönsége. A belépődíj felnőtteknek öt, gyerekeknek két forint. Cse­rébe egy Süsü képével ellátott jegyet kapnak, van, aki már egész gyűjteményt hozott ösz- sze magának belőle. A vendég­kör igen változatos összetéte­lű. Jönnek óvodások, iskolá­sok, csoportok Budapestről, Kecskemétről. Legutóbb a csömöriek reklamáltak, nem is tudták, hogy létezik ez a kiállítás. Sokan csak úgy be­néznek, le sem vetik a kabá­tot, aztán másfél óra múlva veszik észre, itt ragadtak. Volt olyan nagymama, aki örült, amikor zárva voltak, mert legalább megmaradt a nyugdíja, nem kellett minden­nap elhozni az unokáját. Fél­tek a kamasz fiúk látogatásá­tól, ezek a suhancok már ki­nőttek a mesékből, netán ran­dalírozni fognak. Semmi sem történt, ők is ugyanúgy bele­élték magukat a mesékbe, a bábok mozgatásának techni­kája pedig különösen érdekel­te őket. (A termet a KISZ-esek takarítják.) Babarczi József tartott be­mutatót a nyolcadikosoknak, ami végül pályaválasztási ta­nácsadó lett. Távolabbi ter­veik között szerepel egy olyan tanfolyam indítása, ahol a bá­bozás tudományát tanulhat­ják meg. Kemény Henrik vál­lalta, a készítéstől a mozga­tásig mindent megtudhatnak egy általa vezetett C kategó­riás vizsgán. Kívánságra kölcsönzi Szívesen vennék a tárlatve­zetők, ha az óvodásoknak itt, a helyszínen lenne foglalko­zásuk, az általános iskola ta­nulói részére magyar-, rajz-, és technikaórák megtartására ideális a környezet. Kívánság­ra kölcsönzik is a tárgyakat. Milyen nagyszerű volna, ha egy reggel valamelyik óvoda apróságait az igazi Süsü vár­ná. Báskai Erzsébet Akadnak már jé példák Kemény karcban a szülőkkel meg nem felelő telepek felszá­molása, de már idén hozzá­kezdenek a tanácsi bérlaká­sok építéséhez, azzal is csök­kentik a telepeken élő cigány lakosok számát. Gödöllőn — mint írtuk korábban is — idén felszámolnak egy telepet, új lakásba költözhetnek a rá­szoruló cigány lakosok. Hogy kik azok, akik ezt a segítséget kapják, s egyre in­kább igénylik is, arról Végh Józsefné, a városi tanács csa­ládgondozója beszélt, kezdve onnan, amikor első alkalom­mal foglalkozott a cigányság problémáival. — Már hetedik éve tevé­kenykedem, mint cigányügyi előadó, vagy más néven csa­ládgondozó. Vagy évtizede kezdődött számomra ez a munka, amikor akció indult azért, hogy minél több cigány gyeimnek kerüljön óvodába, kapjon rendes ellátást, s olyan nevelést, mint a többi gyerek. Akkoriban kemény harcot kel­lett vívni, hogy a szülők is, a gyerekek is elfogadják a ci­gány származású gyerekeket maguk között az óvodában. A kiclány mosott — Egy oláh származású csa­ládot pártfogoltam elsőként, ahol hat gyerek volt. Az, any­juk börtönben qsücsült, az ap­juk pedig nyolcvanszázalékos látáicsökkenés miatt nem volt beszámítható kenyérkeresö- ként, de nem is törődött a családdal. A gyerekek közül a legnagyobb, egy tízéves kis­lány mosott a családra úgy, ahogy tudott. — Közben kamatmentes köl­csönnel építettek házat, amely azonban nem készült el. telje­sen, nem futotta a pénzből a villany bevezetésére. Akkor az én dajám és férje,' akik villanyszerelők voltak, társa­dalmi munkában beszerelték a házba a vezetékeket, kapcso­lókat, konnektorokat, s az Elektromos Művek pedig térí­tésmentesen bekötötte a mérő­órát. — Így már melegíthettek vizet mosáshoz, fürdéshez, s a kislánynak könnyebb volt géppel mosnia, de azért még .ió darabig segítettem neki a házimunkában — emlékezett a kezdeti időkre Végh József­né. — A fejlődés azóta igen nagy, hiszen sokan építettek házát, növekedik a továbbta­nulók és a munkába állók, il­letve rendszeresen munkavi­szonnyal bírók száma. A rend­őrséget, a tanácsot, a bírósá­got Gödöllőn ma már jobbára ugyanaz a 2—3 cigány család foglalkoztatja. Követük is vannak — Ugyanakkor a szemlélet­beli változást bizonyítandó, cigány társadalmi aktíva se­gítségére számíthatok, akik rendszeresen kijárnak velem a területre, a telepekre, ami­kor környezettanulmányt vég­zek, vagy a gyerekek ellátását ellenőrzőm a családoknál. Ezek a segítőim már azok kö­zül valók, akik hosszabb ide­je dolgoznak, házat építettek, s életformájukban semmiben sem különböznek a nagy többségtől, ök már jó példát is mutatnak a cigányság még alacsonyabb rétegei számára, s időrői időre akadnak is kö­vetőik ... Aszódi László Antal A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Film: Az oroszlán ugrani készül, 18 órakor. L. Bunuel-sorozat: Egy szo­balány naplója, 20 órakor. Lehetetlen tárgyaink, kiál­lítás, megtekinthető 15—19 óráig. Kerepcstarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. fifepzási szerkezet Csillapítja a rengéseket Új megoldást dolgozott ki az épületek föllrengésállósá- gának növelésére Hunyadi Ferenc, a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat szakági fő­mérnöke és Dimitriu Achil­leus, a győri Igazságügyi Mű­szaki Szakértő Iroda mérnö­ke. Az általuk konstruált földrengésvédő alapozási szer­kezet úgy csilapítja a rezgé­seket, hogy rugalmas kap­csolatot létesít az alap és az épület föld feletti része kö­zött. Felépítése és működése a hídsaruéhoz hasonló, rez- géscsilapító hatását az épít­mények alapja és felépítmé­nye közé ékelve fejti ki. A nagy szilárdságú anyag­ból készült épületsaru teher­bíró, ezért viszonylag keve­set kell abból egy-egy épület alá helyezni. Fenntartási költ­sége nincsen, alkalmazásával pedig feleslegessé válnak a vízszintes erők felvételét szol­gáló épületmerevítések, utóla­gos erősítések. Aszód Telek ingyen Hat állami telket adtak in­gyen tartós használatra Aszó­don. Ezeket az ikladi Ipari Műszergyár fiataljai kapták, az üzem családiház-építési akciójának keretében. A par­cellák az aszódi új iskola mögötti részen terülnek el. Itt, ezen a térségen kétezer­háromezer embernek teremt­hetnek hajlékot, ha teljesen beépül. Az úgynevezett papi földekről van szó, ahol az el­múlt években jelentős leletek kerültek elő. Ilyesmire ezután is számíthatnak, éppen ezért felhívták az építők figyelmét, hogy ha észlelnek valamit, azonnal jelezzék a tanácsnak vagy a múzeumnak. Boszorkányszombat. Magyar maaafilmi. .Csak -4 órakor! Az álarcos lovas legendája. Ámerikai film. 6 és 8 órakor! Jól sikerültek a városi sportfelügyelőség által rende­zett Gödöllő Kupa röplabda­tornák. Az első nap négy NB Il-es női csapat körmérkőzé­sen mérte össze erejét. A kö­zönség színvonalas mérkőzé­seket és nagy küzdelmeket láthatott. A Gödöllő Kupa győztese a Budapest Tipográ­fia SE csapata lett. Második helyen az OSC, a harmadikon a Gödöllői SC, a negyediken a Gyomaendrődi SE végzett. Másnap a serdülőcsapatok léptek pályára. Ha a színvo­nal alacsonyabb volt is, mint előző nap, a küzdőszellemben és az izgalmakban nem volt hiány. Kiélezett versenyben végül a dunaharaszti Baksay Ervin Gimnázium lányai let­tek az elsők. Mögöttük a sor­rend: Gödöllői SC, Sziget- szentmiklós, váci Sztáron Sándor Gimnázium. Van mit hagyományozni Húszéves váílak ereje Voltunk egyszer mi is fia­talok — emlékezünk, de már nagyapaként, volt diáktár­sammal. Voltunk egyszer fia­talok, de nem éreztük, milyen boldogító ás miért jó fiatal­nak lenni. Biztos, a mai fia­talok sem érzik, hogy ők most nagyfiúk, nagylányok, hogy minden sejtjük szomjas az életre, szépre, az ismeretlen felfedezésére. Szomorkás hangulatban pró­báljuk az emlékek bepáráso­dó visszapillantó tükrén át felfedezni a soha vissza nem hozhatót. Bizony, volt kor. amikor mi tartottuk hamvas- fiatal arcunkat a tavaszi fé­nyes szellőknek. Akkor is tudtuk? Nem hiszem. Nem beszéltünk róla soha. Csak most, évtizedek múltán emlé­kezve érezzük a szellő sely­mes cirógatását. Mert emlé­kezni jó, különösen most, amikor az áradó sorokban együtt indulók menete évről évre ritkul, ha olyan csodá­latos élményben volt része nemzedékünknek, hogy húsz­éves vállunk feszítésére máris fordult a világ. 1918-at írtunk akkor. Az is lehet persze, hogy nélkülünk is fordult vol­na. Ki emlékezik a világ megforgatására vállalkozók kicsiny csapatára például Aszódon? Ki emlékszik a lak­tanyát önkényesen elfoglaló népi kollégisták hangos éne­kére: vagyunk az ifjú gár­da ... Igaz, néhányan közülünk mára sem szoktak le a neki­rugaszkodásról. Ügy tűnik, a kapott élmény valóságos, és egész életre szól. Van mit hagyományozni a gyerekek­nek s az unokáknak. F. Itt. A kétnapos torna jól szol­gálta a csapatok felkészülését és a röplabdasport népszerű­sítését. A Gödöllői SC to­vábbra is várja a röplabda iránt érdeklődő 11—14 éves lányokat. Jelentkezni lehet Körösfői László vezető edző­nél. Telefon: Gödöllő 10 690. Kézilabda Harmadik forduló A harmadik fordulót ját­szották le az egyetem sport- csarnokában a kézilabda-te­remtorna résztvevői. Nők: Isaszeg—GEAC 20-23 (10-12), Dány—Tápióvölgye 14-20 (9-6), GEAC—Kartal 35-21 (19-13), Veresegyház— Hernád 15-14 (9-9), Váci For­te-Tóalmás 38-13 (29-5). ~ Férfiak: Veresegyház—Kar­tal 24-25 (11-11), GEAC—Ve­rőcemaros 21-20 (12-10), IMI Vasas—Veresegyház 32-24 (18-9), Balassagyarmat—GEAC 21-25 (7-14), Verőcemaros— Balassagyarmat 30-30 (16-17), Kartal—Gyömrő 28-24 (14-13). A körmérkőzések után az állás: 1. IMI Vasas G 6 0 0 IC7­-12G 12 2. GEAC G 5 0 1 152­■121 10 3. Verőcemaros 6 3 1 2 161­-146 7 4. Baiassagyar. G 3 1 2 141« ■140 7 5. Kartal 6 2 0 4 137­■166 4 b*. Gyömrő 6 1 0 5 120­■137 2 7. Veresegyház 6 0 0 6 133'-175 0 Megnyílt Gödöllő, Klapka utcá­ban, a 30-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építőanyag kapható. Fürdő­szobai berendezések, csempék, padlólapok, iparművészeti csem­pék és más burkolólapok nagy választékban, valamint üvegtégla és síküveg méretre vágva kap­ható. Házhoz szállítást behordás- sal vállalunk. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Röplabda A Gödöllő Kupáért

Next

/
Thumbnails
Contents