Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

10 1986. FEBRUÄR 26., SZERDA IKÍTÍ/Wi^V Jogi tanácsok Foglal© © Öröklési szerződés • A gondoz© felelőssége a kiskorá áltól okozott kárért Adásvétel ps’élba kikötésével © F. J. házat kíván venni. Talált is megfelelőt, a szer­ződést is megkötik rövide­sen. Egyik ismerőse azt ja­vasolta, biztosítékul adjon a házra foglalót. Olvasónk kér­dése; mi is voltaképpen a foglaló, mennyiben biztosítja be ezzel, hogy övé legyen a ház? A foglaló a polgári jogban úgynevezett szerződést biz­tosító mellékkötelezettség, melyben a felek szabadon ál­lapodhatnak meg. Fenti esetben az eladó és olvasónk kötelezettséget vál­lalnak egymással szemben egy ház adásvételére, s hogy ezt a megállapodást még biz­tosabbá tegyék, közös elha­tározással foglalót kötnek ki A foglaló lehet egy meghatá­rozott pénzösszeg vagy bármi más dolog. A foglalót mindig a szerződés megkötésekor (aláírásakor) kell átadni. (Megjegyezzük, hogy bár a törvény magát a foglaló adá­sát nem köti írásbeli alakhoz, ingatlan adásvétele esetén annak tényét és a foglaló összegét célszerű az adásvé­teli szerződésben rögzíteni.) A foglaló amellett, hogy a szerződés megkötésének jele, biztosíték szerepét is betölti oly módon, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős .sze­mély az adott foglalót elvesz­ti, a kapott foglalót kétsze­resen köteles visszatéríteni. Például, ha olvasónk a szer­ződés aláírásakor foglalóként átad 50 000,— Ft-ot, és a szerződés az eladó hibájából nem teljesül, olvasónk az át­adott 50 000,— Ft-ján tűi még plusz 50 000,— Ft-ot kell, hogy kapjon az eladótól. Amennyiben a szerződést teljesítik a foglalót a vételár­ba be kell számítani. Ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amiért egyik fél sem felelős, vagy amiért mind a ketten felelősek, a foglaló visszajár. A foglaló kikötésével tehát nem tudja biztosítani olva­sónk, hogy a ház minden kö­rülmények között az övé le­gyen, de némi anyagi kárpót­lásra számíthat, ha a vásár­lás az eladó hibájából nem jön létre. • Olvasóink az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban érdek­lődnek öröklési joggal kapcso­latos témák iránt. Előző szá­mainkban irtunk az özvegyi haszonélvezet, a szóbeli vég­rendelet egyes kérdéseiről. Most az öröklési szerződéssel foglalkozunk. Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi ma­gát, hogy a vele szerződő fe­let tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az öröklési szerződés is egyfajta végintézkedés, hiszen az örök­hagyó halála esetére rendel­kezik a vagyonáról, vagy an­nak bizonyos részéről. A ha­gyományos végrendelettől annyiban különbözik, hogy itt a végrendelkező szerződésileg meghatározott feltételekhez köti az öröklést, az örökös­nek pedig ugyancsak a szer­ződésben nyilatkoznia kell ar­ról, hogy az örökség fejében ezeket a feltételeket elfogad­ja-e. Az öröklési szerződés tar­talmát a felek szabadon ál­lapíthatják meg, de. pontosan és részletesen meg kell hatá­rozni, hogy kit (vagy kiket) milyen vagyontárgyak tekin­tetében neveznek örökössé, valamint az örökösök által vállalt (tartási,' életjáradéki) kötelezettségeket. Az eltartás­sal kapcsolatos kötelezettsé­geket egyértelműen kell meg­határozni. kitérve az étkezés­re, gondozásra, ápolásra, gyó­gyíttatásra és eltemettetésre is. A szerződésbe kell foglal­ni életjáradék fizetése eseté­ben az összeg nagyságát és a kifizetés esedékes időpontjait. Az örökhagyó az ilyen szer­ződésben gyakran nem egész vagyonát köti le, csak annak egy részét. A fennmaradó va­gyontárgyakról, melyeket a szerződés nem érint, szabadon rendelkezhet. Öröklési szerződést csak írásban lehet kötni. Érvé­nyességéhez hatósági jóváha­gyás szükséges, ezért azt az örökhagyó szerint illetékes ta­nács vb. igazgatási feladato­kat ellátó szakigazgatási szer­véhez, illetve a községi szak- igazgatási szervhez kell jóvá­hagyás végett beküldeni. A szakigazgatási szerv idő­szakonként ellenőrzi, hogy a felek a szerződésben foglalta­kat betartják-e, s vitás ügyek­ben békítést kísérel meg. Gyakran előfordul, hogy a vitákat a tanács előtt nem le­het elsimítani. Ilyenkor a bí­róság az összes körülmények figyelembevételével dönt a vi­tás kérdésekben. módosít egyes feltételeket, tartási kö­telezettséget életjáradékká változtat, vagy megszünteti a szerződést. Az öröklési szerződést közös akaratukkal természetesen a felek maguk is módosíthatják, vagy megszüntethetik. © N. G.-né kisfia IV. osz­tályos általános iskolás. Az iskolában a gyerekeknek az óraközi szünet alatt — míg az osztályokban szellőztetnek — a folyosón kell tartózkodniuk. A tanulók az utcáról zenét hallottak, ezért befutottak az osztályba, és az ablakon ki­hajolva keresték a muzsika forrását. N.-né kisfia vigyá­zatlanul meglökött egy gyen­gén rögzített virágcserepet, az az utcára esett, es megebesi- tett egy járókelőt. A járókelő felkereste olvasónkat, és je­lentős összegű kártérítést kö­vetelt.1 Olvasónk tanácstalan, fizessen-e, "vagy bonyolódjon esetleg hosszadalmas peres el­járásba? A jogszabály értelmében akinek belátási képessége hiányzik (tehát vétőképtelen), felelősségre nem vonható. He­lyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügye­let ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárha­tó. A kiskorú személy gondo­zója alatt azonban nemcsak a szülőket (esetleg nagyszülő­ket) kell érteni, hanem mind­azokat az intézményeket is, ahol a gyermek felügyeletét ellátják (pl. kórház, iskola, úttörőtábor stb.). A szülő felelőssége esetünk­ben nem a , korkrét felügye­letre, hanem az általános ne­velési tevékenységre terjed ki. A szóban forgó kisfiú csendes, jól nevelt, tanárai szerint is jól fegyelmezhető, látszik, hogy foglalkoznak ve­le. A szülő tehát nevelési fel­adatait jól teljesíti. A konk­rét felügyeletre az iskola volt köteles. A folyosón nem volt ügye­letes tanár, a nyitott ablakú IX. emeleti tanteremben sem tartózkodott felnőtt. Az ab­lakon kihajoló gyermekekkel akár súlyosabb baleset is elő­fordulhatott volna. A kiskorúak konkrét fel­ügyeletéről, mint gondozónak. az iskolának kellett volna gondoskodnia. Mivel a fel­ügyelet érdekében az iskola nem úgy járt el, ahogy az el­várható, a károkozásért is felel. Olvasónk ezek alapján a károsulnak nem köteles fi­zetni. © V. Mihály gazdálkodó Ír­ja: Eladtam hároméves pej kancámat a só?o:-omnak. Szer­ződést is kötöttünk erről, és abban megállapodtunk, hogy a sóí?or előbb két hátig ma­gánál tartja, kipróbálja a lo­vat, csak aztán fizet. Már több_mint egy hónap eltelt, s mivel sem pénz, sem ló, el­mentem hozzá. Azt mondta meggondolta magát, nem kell a lovam. Én a vételárat már lekötöttem, a lóval sem lehet semmi baj, hiszen magánál tartotta, dolgozott vele. Mit tehetek, annak érdekében, hogy mégiscsak megvegye? Az adásvételi szerződés egyik fajtája a próbára vétel. Az eladó és a vevó megálla­podnak a feltételekben, meg­kötik a szerződést, s abban arról is említést tesznek, hogy a vevő elviszi kipróbálásra a dolgot. Ha az áru a próba alapján megfelel, a vevő el­fogadó nyilatkozatot tesz, és véglegesen létrejön a szerző­dés. Az adásvétel ebben az eset­ben a vevő nyilatkozatától függ. A felek — hogy az el­adó se kerüljön hátrányos helyzetbe — megállapodhat­nak abban, hogy ^nennyi ideig tart a próba, mennyi időn be­lül kell a vevőnek nyilatkoz­nia. Ha a vevő a meghatáro­zott idő alatt nem nyilatko­zik, a szerződés hatályossá válik. Ez történt olvasónk esetében is. Megnyugtathat­juk, az adásvétel érvényes, joga van a vételárra, s ha azt sógora önként nem haj­landó kifizetni, beperelheti. Dr. Sinka Imre Munkát vállalnak Baleset áfása Sokakat érintő kérdés: ad-e le­hetőséget a jogszabály arra, hogy rokkantsági, illetve baleseti rok­kantsági nyugdíjasok munkát vál­laljanak nyugdíjuk megtartása mellett. A válasz kedvező, termé­szetesen bizonyos feltételek betar­tása mellett. A társadalombiztosítási törvény a rokkantsági es a baleseti rok­kantsági nyugdíjasoknak is lehe­tőséget ad arra, hogy nyugdíjukat, illétve jövedelmüket kiegészítsék, Nem jogosult azonban a rokkant­sági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjra az, aki rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta legalább húsz százalékkal nem kevesebb annál a keresetnél, ame­lyet rokkantsága előtti munkakö­rében rokkantság nélkül elérhet­ne. Aki a törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben vagy meg­szakításokkal dolgozik, ebből a szempontból nem számít rendsze­resen dolgozónak. A nyugdíjas köteles a társada­lombiztosítási szervnek bejelente­ni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogo­sultságát érinti. Nem kell bejelentenie a nyugdíj melletti négy hónapos teljes mun­kaidőben való foglalkoztatását, il­letve a legalább húsz százalékkal a nyugdíjaztatás előtti munkabér­nél nem kevesebb bérét annak, aki az öregségi nyugdíjra jogosí­tó korhatárt (nőknél 55, férfiak­nál 6a életév) már betöltötte, vagy azt két éven belül betölti; továb­bá annak, aki rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíjának ösz- szegére tekintettel nyugdíját kor­látozás nélkül megkaphatja (ez az összeg 1985-ben 2550 Ft volt). Nem kell a fent előadott bejelen­tést tennie annak sem, aki nyug­díja mellett vakoknak járó sze­mélyi járadékban részesül. mmm f map b*in©eb.£Tíi A kitüntetésekre vonatkozó, közeljövőben kiadásra kerülő útmutatóról a Tanácsok Köz­lönye 1985. évi 25. számában tájékoztatás olvasható. A Minisztertanács 1008/1986. (II. 13.) számú határozata rendelkezik az 1986. évi mun­kaszüneti napok körüli mun­karend-változtatásról. Az ÁBMH elnökének rendelkezé­se szerint április 6. és decem­ber 28. munkanap, amelye­kért a dolgozónak szabadnap jár. A szabadnapot a mun­káltató 1986-ban bármikor — előre is — kiadhatja. (Magyar Közlöny 1986. évi 3. szám.) Az 1986. évi 2. számú Mun­kaügyi Közlönyből ismerhető meg az 1981—85. évekre kö­tött kollektív szerződések (munkaügyi ‘szabályzatok) végrehajtásáról szóló beszá­molók elkészítéséhez, vala­mint az 1986—90. évekre kö­tendő új kollektív szerződések és munkaügyi szabályzatok megállapításához kiadott ÁBMH—SZOT 7001/1980. (MüK 2.) számú együttes irányelv. Olvasóink részére rriinden csütörtökön 17 és 19 óra kö­zött díjtalan jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII. Blaha Luj­za tér 3. szám alatt. ül icskásreadelkezések fl.J * As otfisonterénAfás A mérsékelt állami lakás­építési lehetőségek miatt egy­re nagyobb szerepet kap az otthonteremtésben a magán­kezdeményezés. A lakást vásárlók, lakást, házat építtetők sokkal ked­vezőbb pénzügyi és hitelfelté­telekre számíthatnak január elsejétől, mint korábban. A családok szociális helyzetük­höz jobban igazodó támoga­tást kapnak. A módosítások elsősorban a többgyermekes családokat érintik kedvezően. Szükség is van erre, hiszen az emelkedő lakásárak mel­lett ők jutnak a legnehezeb­ben saját otthonhoz. Nézzü::. mely területeken következte1: be ■ Utazások? Ha a családnak van lakása, de igényeinek jobban megfe­lelőt szeretne vásárolni, épí­teni, a korábban felvett szo­ciálpolitikai kedvezmény el­lenére is számíthat segítség­re. Vagyis az új lakás, építé­sekor vagy vásárlásakor; a régi lakáshoz kapott és az új lakásra igénybe vehető szo­ciálpolitikai kedvezmény kü­lönbözeiéi megkaphatja. As áfüsislalá fesí«I A többgyerekes családok szociálpolitikai kedvezménye differenciáltan nő. A kedvez­ményes kamatú , hitel felső határa a családok nagyságá­tól függően emelkedik. Úgy hitelforma az áthidaló hitel. Ezt azok kapják, akik­nek már van lakásuk, és ez fedezetül szolgál az újabb hi­telhez. Aki hamarabb fizeti vissza a felvett összeget, ke­vesebb kamatot fizet. Akinek ifjúsági takarékbe­tétkönyve van. kedvezményes állami kölcsönt kaphat a ma­gánforgalomban lebonyolított lakásvásárlás esetén is. Az emellett adható külön kölcsön felső határa és összege a ta­karékosság idejétől függően differenciáltan tovább emelke­dik. Munkáltatói támogatásra is szélesebb körben lesz lehető­ség: magánforgalmú lakásvá-. sárlásnál, felújításnál, korsze­rűsítésnél is. Nagy fontos új intézke­dés a helyi tanácsok támoga­tási lehetősége. A nagyon rá­szoruló családoknak a lakás­hoz jutás és fenntartás vala­mennyi formájához adhatnak majd vissza nem térítendő tá­mogatást vagy kamatmentes kölcsönt. Tehát kétfajta pénz­forrásról is szó lehet. A rássoraslák Az építtetőknek, vásárlók­nak a takarékpénztártól fel­vett kolcsönének összege, an­nak visszafizetési ideje ará­nyos lesz a család jövedelmi, vagyoni helyzetével, teherbíró képességével. Kedvezményes kamatozású állami kölcsönt (a, családlétszámmal egyezte­tett összegben) minden olyan lakásépítéshez, v ásárl áshoz nyújt az OTP, amely nem ha­ladja meg a család lakásigé­nye mértékének a felső hatá­rát. Ennél nagyobb vagy költ­ségesebb lakás építéséhez és vásárlásához csökkentett ösz- szegű kedvezményes kölcsön adható. A kedvezményes álla­mi kölcsön kamata 3 száza­lék. A legjobban rászoruló csa­ládok a maximális összegű és lejáratú állami kölcsönben részesülhetnek. Ezek köre a következő: a fiatal házasok, a három és több gyermeket, il­letve egyéb családtagot eltar­tó családok; a pályakezdő fiatalok; továbbá azok, akik jövedelmi, vagyoni és szo­ciális helyzetük alapján bér­lakásra lennének jogosultak. Egyésű GÜ^scáSás Ha az állami, tanácsi, mun­káltatói támogatás igénybe­vétele után is szükség van még pénzre, bankkölcsön Így hatott, tmbh sérült Érden Lakat alatt cl banda Veszélyes bűnbanda ügyé­ben fejezte be a nyomozást a Pest Megyei Rendőrfőkapi­tányság. A tizenkilenc éves Balogh Jenő, a már többször büntetett huszonhat éves Ba­logh Zsigmond, a tizenkilenc éves Németh István, a tizen­kilenc éves Orgonán Imre, a húszéves Balogh Gusztáv és a huszonhárom éves Szikszói Jenő súlyos bűncselekménye­ket követett el két egymást követő napon: múlt év októ­ber 19-én és 20-án Erden. Ütötték, rúgták Az első alkalommal október 19-én szombaton este a há­rom Balogh testvér minden előzmény nélkül megtámadott egy férfit, akinek több ütéssel eltörték az orrcsontját, majd a nála levő 1700 forintot el­rabolva odébbálltak. A ipegtámadott ember, aki ismeretlen /tettesek ellen tett feljelentést, így vallott a tör­téntekről : — Délután különmunkát vé­geztem, és még vásárolni is akartam, ezért volt nálam több pénz a szokásosnál. Érd- Öíaluban szálltam le az autó­buszról, és bementem a kocs­mába, ahol megittam egy kor­só sört. Amikor onnan kijöt­tem, láttam, hogy néhány ala­csony, sovány fiatalember kö­vet. Divatos, mintás dzsekiben voltak valamennyien. Megszó­lítottak, és azt kérdezték: ho­vá mégy? Van pénzed? Én azt válaszoltam, hogy mi közük hozzá, és erre az arcomba vágtak, kirúgták a lábamat, majd amikor a földre estem, ütöttek, rúgtak, ahol értele. Amikor magámhoz tértem, már nem voltak körülöttem, és a pénzem is eltűnt. A közelben lakók vallomá­sai megerősítették, amit a megtámadott férfi előadott. Egy környékbeli asszony mondta: — Szombaton éjjel hallot­tam, hogy egy férfi többször azt kiáltotta, segítség, megöl­nek! Én már idős vagyok, fél­tem kimenni. Ki sem néztem, feltételei igénylésére is van lehetőség. Természetesen ennek jóval' magasabb a kamata, mint a kedvezményes állami kölcsö­ne. Ezt csak egyedi elbírálás alapján engedélyezi az Orszá­gos Takarékpénztár. Jó tudni, hogy a nagy tör­lesztési terhet vállaló ki­sebb jövedelmű családok csak készfizető kezes vagy megfe­lelő jövedelmű szülő kötele­zettségvállalása mellett része­sülhetnek kölcsönben. Dr. Kertész Éva ho|y mi történt. Másnap is volt verekedés a környéken, és hallottam; hogy valaki azt üvölti: üsd agyon! A vasárnapi verekedés ál­dozatát már nem lehetett ki­hallgatni a rendőrségen, s így a történtekre a tanúvallomá­sok alapján, derült fény. társaság A sérült férfi, akinek az orrcsontját törték el a vere­kedők, a sebészeten találko­zott egy koponyasérüléses em­berrel, aki elmondta, hogy őt is megtámadták, éppen azon a környéken, és husángokkal, karókkal ütlegelték. A sze­mélyleírás alapján a garáz- dálkodók mindkét alkalommal ugyanazok lehettek. A kopo­nyasérüléses embert a röntgen- vizsgálat után kórházba szál­lították, ahol később elvesz­tette az eszméletét, és néhány nap múlva meghalt. De vallott a történtekről a tragikus esemény egyik szem­tanúja, aki október 20-án va­sárnap este vele együtt távo­zott az ófalui italboltból. — Amikor kijöttünk a kocsmából, ott volt egy hat­tagú társaság. A barátom egyikükkel szóváltásba keve­redett, mire valamennyien ne­kiestek. Kapanyéllel, ásóval ütötték. Én lekaptam egy lécet az egyik kerítésről és azzal próbáltam védelmére kelni, de túlerőben voltak. Elmene­kültünk és egy utcahosszal szaladtak utánunk. Mentőt akartam hívni a barátomhoz, mert láttám, hogy alaposan helybenhagyták, de azt mond­ta, nincs szükség segítségre. Másnap én is elmentem az orvoshoz, és . amikor kikérde­zett, azt feleltem, hogy eles­tem a motorral, onnan vannak a sérüléseim. Ugyanazon az estén a bűn­banda még egy férfit megtá­madott, addig ütlegelték, míg elvesztette az eszméletét és a nála levő 500 forintot elra­bolva, a sorsára hagyták. fagyon fsScSülíödött Az első rendű vádlott Balogh Jenő így mondta el a történ­teket: — Vasárnap este moziba in­dultunk, de meggondoltuk a dolgot és inkább az Anti kocsmába mentünk, onnan meg a művelődési ház büféjé­be. Amikor onnan kijöttünk, keveredtem szóváltásba azzal az emberrel, akiről hallottam, hogy belehalt a sérüléseibe. Valami olyasmit mondott ne­kem, hogy már megint itt vagy? Ezen nagyon feldühöd­tem és verekedtünk. Balogh Jenő és társai ellen halált okozó testi sértés és más bűncselekmények ügyé­ben befejeződött a rendőrségi vizsgálat. Vádemelési indítvánnyal át­adták őket az ügyészségnek. Gál Judit fekete SSSX2ÜS Iffes wen®léséit... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Galambos László öntvénytisztító, Dömsöd, Dunavecsei u, 1., 2 év. Fronton István ágazat vezető, Duma haraszti, Szőlő­hegy u. 68., 1 év 4 hónap, Szabó Bálint betanított munkás, Szigethalom, Fő u 117., 1 év. Bucsck László lakatos, Sziget- szentmikiós. Munkásőr u. 9U, 10 hónap. Juhász István ju­hász, Kískunlacháza, Bethlen G. u 70., 3 fcónap, Bal; Antal gépkocsivezető, Kískunlacháza, Liget u. 1.. 2 hónap. Csapiár Sándor tsz-tag. Dömsöd, Thököly u. 17., 3 hónap, Zatureczki József traktoros, Szigetbecse. Állami Gazdaság. 4 hónap. Kiss Sándor szerelő. Szigetszentmiklós' Szabolcsba u. 6., 12 hónap. Kovács János esztergályos. Szigetbecse, Petőfi u 13. sz., 6 hónap. Győri Károly csőszerelő, Dunaharaszti. Gyóni G. u. 11., 4 hónap. Lobanov Károly forgalmi szolgálattevő, Albert­iba, Sallai u. 23.. 2 év, Elaníházi József gépkocsivezető, Ceg­léd XII., Pásztor u. 12., 1 év 6 hónap. Ucznáb Ferenc magán- gazdálkodó Újszilvás, III., 307., 1 év, Tarr Gyula autósze­relő, Cegléd. Reggel u. 1., 1 év. Tanács Szilveszter állat! enyésztő-ágazatvezető, Cegléd, Kölcsey f.ér, B. ép. .,A", „B" kategória. 2 év. Iíorpáesi Géza üzletkötő. Cegléd. Remete u. 1., 1 év 2 hónap, Varga Mihály Ferenc hajóbüfés. Cegléd, Wesselényi u. 15 sz., 1 év 2 hó­nap. Kovács László gépkezelő, Cegléd, Köztársaság u 16., I év. Bandii László traktorvezető. Délegyháza, Dózsa Gy. u. 35., 3 hónap. Szarka István önálló kisiparos. Szigetszentmik- lós, Petőfi u. 100 a . 10 hónap. Orbok János István eladó. Du- naharaszti. Deák F. u. 38., 8 hónap. Molnár Károly betanított munkás, Apai. Latinka S. u. 10., 6 hónap. Kelemen László foglalkozás nélküli. Fót, Muhai u. 5 sz., 1 év 6 hónap. Lévai Károly alkalmi munkás, Göd, Jácint u. 18., 1 év 4 hónap, Gál István alkalmi munkás, Göd, Dobó u. 6. sz., 1 év 6 hó­nap, Fercncz József gépkocsivezető, Szentendre, Pannónia u. 25., 2 év, Krisztáiul! József kárpitos-kisiparos, Leányfalu, Gyulai Pál u. 40., 3 év.

Next

/
Thumbnails
Contents