Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

Fogadóéra Papp István, a városi ta­nács elnöke ma, hétfőn foga­dóórát tart hivatali helyisé­gében, délután egy órától fél ötig. Erdőkertes Úttörőtábor Úttörőtábort létesítenek 3,6 hektáros területen Erdőkerte­sen. A kiválasztott részen ed­dig a terepet rendezték, fákat ültettek. Egyelőre közösségi helyiséget és éttermet szeret­nének kialakítani, ahol nyáron a napközis gyerekekről tud­nak majd gondoskodni. Ebben az évben hatszázezer forintot fordítanak erre a célra taná­csi költségvetésből. 1987-től már csereüdültetést is szervez­nek, ez ügyben folynak a tár­gyalások az NDK-s Robotron céggel. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A betűk titkai: betűformá­lás gyurmával, homokkal, 13 órakor. Napközis mozi: Gyermek- rablás a Palánk utcában, 14.30 órakor. Régi sikerfilmek-sorozat: A csúnya lány, 17 és 19 órakor. Nyugdíjasklub: A körzet népművészeti értékeinek be­mutatása, diavetítés. A hét gödöllői műtárgya: Mihály Rezső: Színpadterv- (Trisztán halála) grafika, meg­tekinthető az előtérben. A Gödöllő, Szilhát lakóterü­let beépítésének tervpályá­zata, kiállítás, megtekinthető az előtérben. Mozi Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjú­sági film. Csak 4 órakor! Csak egy mozi. Színes ma­gyar film. 6 és 8 órakor! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1986. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ Tervkészítés a múzeumban Felkutatják a múlt értékeit Az elmúlt hónapokban a legtöbb munkahely dolgozói­nak, vezetőinek sok munkát adott a VII. ötéves terv fel­adatainak megfogalmazása, kidolgozása. Nem volt ez másként az Aszódi Petőfi Múzeumban sem, csak azt hiszem, hogy a feladat mi­nősége különbözött a terme­lőegységek tervkészítésétől, melyekben elsősorban szá­mokkal, mennyiségi és minő­ségi mutatókkal dolgoztak a szakemberek, míg a múzeum munkaterve főleg olyan fel­adatokat fogalmaz meg. me­lyek a most kezdődő öt esz­tendő gyűjtőmunkájával, az összegyűlt anyag tudományos feldolgozásával, a publikálás leh etős ég ének b iz tosí t ás ával, kiállítások szervezésével függ­nek össze. Országos aprómunka Az elképzeléseknek, a leírt feladatok ismeretének a birtokában úgy érzem, hogy a múzeum ötéves munkaterve része annak a hatalmas mun­kának, ami országunkban a múlt felkutatásáért, az érté­kek felismeréséért és megis­mertetéséért, valamint érté­keléséért folyik. Ebben az egész országot átfogó tevé­kenységben nem kevesebbről, A hét gödöllői mötárgp Mihály Rezsi: Színpadién? pftfe lön. Ezen az útján készítette egyik fő művét: Kalotaszegi asszonyok a tűz mellett. 1907-ben rendezték meg Budapesten az angol Beards­ley grafikai kiállítását; stí­lusa erősen hatott a magyar- országi szecessziós grafikusok művészetére. Ezt bizonyítja Mihály. Rezső munkássága, a Trisztán és Izolda történetét feldolgozó tusrajzsorozata is. Ennek darabjai: Trisztán és Izolda, Izolda méregpohárral Izolda érkezése a hajón. A héten a művelődési házban látható A haldokló Trisztán, amely Kiss Horváth László tulajdona. F. Zs. mint nemzeti hagyományaink megismertetéséről, ápolásáról, köztudatosításáról, röviden: a hazaszeretetről van szó. Mondhatná valaki, hogy a nagy egészben aprómunkának nevezhető az aszódiaké. Dr. Asztalos István múzeumigaz­gató nem tartja sértőnek, le­kicsinylőnek a jelzőt, de meg­jegyzi: — Az utóbbi években történészek, néprajzosok, épí­tészek, műemlékesek, helytör­ténészek, irodalomtudósok, könyvtárosok, kiadók, tanács­elnökök és idegenforgalmi tisztviselők, régészek és mű­vészettörténészek, országos hí­rű nevek és ismeretlen falusi tanítók, még ismeretlenebb parasztasszonyok, vaskos kö­teteket publikálok és egy-egy hagyománytisztelő kas névte­len méhecskéi, dolgoznak ezen az országos aprómunkán, nemzeti hagyományaink hoz­záférhetővé tételén és érté­kelésén. Ebben az egészben egy kis résznek lenni meg­tiszteltetés. Európai elismerés Hogy mivel kezdik a mun­kát? A Petőfi Múzeum és a hozzá tartozó kisebb tájmú­zeumok jobb irányítására új­ból átgondolják ezeknek aa. intézményeknek a helyzetét, lehetőségeiket, s működésük­re vonatkozóan javaslatokat készítenek, melyeknek megfo­galmazásában “'"“figyeleftiMSi lesznek a helyi szervek infor­mációira, az elmúlt évek ta­pasztalataira. Az új tervezet élővé tételét célozza az az elképzelés, hogy együttműködési megállapodá­sokat kötnek területük párt-, tanácsi szerveivel, gazdasági egységeivel, s nem hanyagol­ják el a községi művelődési házakkal, könyvtárakkal és iskolákkal kialakult jó kap­csolatuk további erősítését sem. Elismerésre méltó törek­vésük. hogy az aszódi mú­zeum kilép Pest megyé hatá­rain. mert úgy érzik. Boldog község is a Galga-vidék szer­ves része, amit el lehet mon­dani a Felső-Galga mentén épült községekről is. — Nagyon fontosnak tart­juk a múzeumunkban folyó tudományos munkát, ezen be­lül a régészeti és néprajzi ku­tatásokat — mondja Asztalos István, és szavait a munka- terv is igazolja. Az elmúlt 26 évben elsősor­ban az őskorkutatásban ha­ladtak előre, s végeztek Euró- pa-szerte elismerést kiváltó ásatásokat, a most kezdődő tervidőszakban a középkor­kutatásban kívánnak előbbre lépni. A feltáró munkákat kü­lön, tízéves kutatóterv hatá­rozza meg. A tervnek ebben a részében szerepel, hogy a hévizgyörki romtemplom fel­tárását Tari Edit régész ve­zetésével folytatják, és 1987- ben fejezik be. Ez a zálog A nápnajzi munkák is je­lentős feladatokkal járnak. Be kívánják fejezni Bag község néprajzi anyagának feldolgo­zását és megjelentetését. Saj­tó alá rendezik a Zsámbok néprajzi emlékei című köte­tet. Új néprajzi kiállítás ké­szül A Galga mente viselet­anyaga a bölcsőtől a sírig címmel. És mindezek mellett összeállítják a Galga-vidék néprajzi irodalmát, nyilván­tartásukat újabb tárgyfotók­kal egészítik ki, s folyamato­san gyűjtik az archív fotó­anyagot. Külön fejezet foglalkozik a múzeum kiadványi munkájá­val. A Múzeumi Füzetek cí­mű sorozatukban évenként két kötet jelenik meg. A Galga Menti Műhely címmel induló új sorozatukban öt ki­advány lát napvilágot. Diaprogramok készítését tervezik a Városi Helytörté­neti Gyűjteménnyel közösen, s 1986-ban saját erőből meg­oldják a múzeumban a han­gosított tárlatvezetést. Sok-sok feladatot rögzítenek a munkaterv lapjai, s hogy megvalósításukat miért tartja lehetségesnek a múzeum igaz­gatója. arról így beszélt. — A múzeumi munkát nem­csak azok végzik, akiknek ez a foglalkozásuk, és szeren­csére szenvedélyes élethivatá­suk, hanem rengeteg tanár, diák. tanácsi ember, nyugdí­jas munkás, sok egyszerű ér­deklődő segít eszével és keze munkájával. Ez a záloga napról napra látható fejlődé­sünknek. Fercsik Mihály (Sitkéi Józsefné felvétele) Mihály Rezső autodidakta művész, 1907-ben Berlinben és Párizsban tanult egy évet, le utazásai során bejárta egész Európát. Korai grafikai műveit még Müllerként szig­nálta, akkor reglámgrafikákat és ex libriseket készített. Müller festékgyáros fia volt, az ő részvénytársasága árulta a gödöllői sepciális festékeket. Magyarosított nevét 1909-től használta. Számtalan mese­illusztrációt, irodalmi illuszt­rációt készített, mesét írt, raj­zolt, festett. Korai rajzóira erősen hatott Beardsley stílu­sa. 1908-ban költözött Gödöl­lőre: Boér Lenke szövőnővel kötött házasságot, aki számos gobelinjét is megszőtte. Párhuzamosan gödöllői mű­ködésével a KÉVE művész­társaság tagja volt, Gödöllőn több faliszőnyeget készített, figurális szőnyegek is szület­tek itt: Női alak a torony­ban, Pegazus, Életfa. Geo­metrikus mintázatú szőnye­gek sokasága mellett szőnyeg­tervek is készültek. Az 1910- es bécsi világkiállításon Hors Concours-dí)at kapott, való­színűleg szőnyégtervezői mun­kájáért, 1910—11-ben Erdély­ben járt gyűjtőúton, ott ké­szült grafikáit a Néprajzi Múzeum őrzi, hódsági, kalo­taszegi rajzait pedig Gödöl­AZ AZ IGAZÁN boldog ember, aki elmondhatja magá­ról, hogy mindennapi munkája és hobbija egy és ugyanaz. Nos, Hortobágyi Géza, az ik- ladi Ipari Műszergyár főmun­katársa ezen kevesek közé tar­tozik. Immár negyvenhatodik éve foglalkozik ugyanis a vil­lamos forgógépek elméleti és gyakorlati kérdéseivel, s ez a tevékenység jelenti élete fő értelmét, és még otthon is en­nek áldozza sok-sok idejét. Hortobágyi Géza fiatalos, friss szellemű férfi, akinek ta­lán eszébe sem jut, hogy már hatvanöt éves, annyi a célja, tennivalója az elkövetkező években. Az Ipari Műszergyárba 1958- ban lépett be. Akkor már zse­bében volt a villamosmérnöki oklevél, és szellemi tarsolyá­ban az előző munkahelyén megszerzett tapasztalat. Azóta jelentős feladatokat látott el a szerkesztési, a szervezési, a minőségfejlesztési, valamint a termelési területen. Nagy sze­repet vállalt a számítástechni­kának a vállalatnál való el­terjesztésében. Céljának azt tartotta, hogy ez a technika és a vele együtt járó szándék te­ret nyerjen az IMI-ben. Köz­ben, 1960-ban tagja lett a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­letnek, s kezdettől intenzíven részt vett a villamos forgógép, Az IMI Kandé-díjasa Nem az éveket számolja a minőség és szabványosítás és a villamos gépgyártási munkabizottságok munkájá­ban. Arra a kérdésre, hogy mit várt az egyesülettől, miért lett tagja, így válaszolt: — Az egyesület a magyar elektronikai élet képviselőinek válogatott gyülekezete. Amit belépésemkor elképzeltem, az meg is valósult. Részt veszek a speciális munkacsoportok tevékenységében, s ézzel le­hetőség nyílik arra, hogy tudá­som fejlesszem, de arra is, hogy felszínre kerüljenek a villamos forgógépgyártás prob­lémái, a különböző . gyártók cseréljenek erről véleményt egymással. így bővülnek a vál­lalatok közötti kapcsolatok is. Van, amikor csak egy elvet alakítunk ki valamely téma megoldására. Ha például olyan koordinációs gondról esik szó, mint az importanyag-megta­karítás, mindegyik gyár erőfe­szítéseket tesz a maga front­ján, és eredményeket ér el, az ismeretek, tapasztalatok meg­beszélése is napirendre kerül. Hortobágyi Géza számos elő­adást tartott már a munkabi­zottságokban, a Műszaki Tu­dományos Egyesület megyei rendezvényein is. Előadásaira mindig aprólékos gonddal ké­szül. — Mindig attól függ mif mondok, hogy milyen hallga­tóság előtt beszélek. Ha kollé­gákhoz szólok, nem kell sokat magyarázni, hiszen fél szavak­ból is megértjük egymást — mondja. Az Ipari Műszergyárban munkásságával kivívta mun­katársai és felettesei tisztele­tét. Több kiváló dolgozó ki­tüntetést mondhat már a ma­gáénak. A vállalati elismeré­sek mellé 1985-ben egy egye­sületi is társult. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület hatvanharmadik küldöttgyűlé­sén ugyanis Hortobágyi Géza Kandó-díjban részesült. — Megbecsült mérnöknek érzem magam az Ipari Mű­szergyárban. Korábban műsza­ki tanácsadóként dolgoztam, s úgy vélem, ez az elnevezés jobban illett a munkámhoz. Mert mi a feladatom? Az, hogy a világban a villamos látssé és rugalmas A Ganz Árammérőgyár műanyagüzemében műszakonként csaknem 600 egyfázisú fogyasztásmérő-fedél készül el a nagy teljesítményű Anker típusú fröccsöntő gépen. Képünkön: az átlátszó, rendkívüli szilárdságú, rugalma-s anyagból, a Mak- rolánból gyártott fedelek beömlőcsonkjait Zólyomi Józsefné marja le, az ő keze alól kerül ki a készáru. (Hancsovszki Já­nos felvétele) ■ Anyakönyvi hírekh Névadót tartott: Várszegi Mihály és Bangó Erika: Edina Nikoletta, Csonka Tibor és Horváth Lívia: Barna, Kolozs­vári Géza és Kottán Eleonóra: Laura, Prencsok János és Vundele Zsuzsanna: Tamás, Torma László és Polgár Erzsébet: Tamás, Szombat László és Födi Ildikó: Csaba, Zana Gábor és Haleczky And­rea Katalin: Melinda, Bernád István és Jakus Katalin: Tün­de, Fejéregyházi Péter és Hol- lósy Erzsébet: Gergely Iván, Mayer Csaba és Varga Emília: Emília. Varjas György és Fe­kete Mária: Gábor, Ferenczi Lajos és Suhánszki Ilona: Beáta nevű gyermekének. Házasságot kötött: Fehér Gábor és. Kolozs Gabriella, Marcsók István és flantai Ju­dit, Dévai György és Molnár Márta, Orgován Zoltán és Győré Ildikó, Vereczki Zoltán János és Kiss Julianna, Ko­csis Károly és Györgyfalvay Mária Gyöngyike, Balázs And­rás és Bakos Margit. Meghalt; úBuiigsfe J.ánqsne, Nyerlucz Anna, Gödöllő, Har­mat utca 6.. László László Jó­zsef, Gödöllő, János utca 11., Sztregovay Ferenc Sándor, Gödöllő, Komáromi utca 26., Kovács István János, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 7., Csatth Elemérné Gergely Vil­ma, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 4., Kupecz András, Gödöllő, Radnóti Miklós utca 13., Kazinczi Józsefné Herceg Anna, Gödöllő, Stromfeld Au­rél sétány 15., Pesti Ferencné Öcsai Jusztina Margit, Gödöl­lő, Ady Endre sétány 56., Far- nadi Györgyné Szántó Mária, Gödöllő, Kállai Éva utca 52., Tölgyei Bertalan, Gödöllő, Dó­zsa György út 96., Oláh Klo- tild, Gödöllő, kastély, Uhrig Ferencné Berecz Ilona, Gö­döllő, Isaszegi út 63., Vigh Béla Győző, Gödöllő, kastély, Kovács Lajos, Gödöllő, Árpád utca 32., Mészáros Józsefné Sáfár Erzsébet, Gödöllő, Arany János utca 32., Szabó József, Gödöllő, Munkácsy Mihály út 27., Pintér Mihály, Gödöllő, Kossuth Lajos utca 35., Szabó József, Gödöllő, Kállai Éva utca 26., Szekeres István, Gödöllő, Éva utca 20., Mezei István, Gödöllő, Dankó utca, 3-v Solt Lajpsn^ .Vuits „Móriá, GöfiöUo,., Dalmady- Győ­ző utca 10., Káli László. Gö­döllő, Csipke utca 5., Ádám Zoltán, Gödöllő, Mihály Dé­nes utca 2., Unger Istvánná Lakner Irén, Gödöllő, Strom­feld Aurél sétány 2. Együtt, egymásért Családok sportvetélkedője Együtt, egymásért jelszóval családi tömegsport-vetélkedőt hirdet a városi testnevelési és sportfelügyelőség, a népfront városi bizottsága, az IBUSZ gödöllői fiókja. A benevező családokat négy kategóriába sorolják, a gyermekek számá­tól függően. Az évek számának megfelelően pedig korcsopor­tokba. Nőknél • és férfiaknál kismotorgyártással foglalkozó összes tudományos és műszaki fejlesztési témakört figyelem­mel kísérjem. Ehhez jó forrást jelentenek a folyóiratok, a kü­lönféle szaklapok, bibliográ­fiák, s az egyéb csatornákból beszerzett információk, pél­dául kiállítások. — AZ EGYESÜLETTŐL ka­pott díjnak nagyon örülterin. Ügy érzem, ebben benne van az egész eddigi tevékenységem elismerése. Tudom, hogy egy­szer eljön az idő és bármilyen nehéz lesz, Vét kell adnom a helyem itt a vállalatnál majd másnak. Most még nem értem magam fáradtnak. Van egy fiam, aki • még tanul, neki igyekszem átadni tapasztala­taimat. Sajnos, nagyon nehéz neki perspektívát mutatni, hi­szen látja, hogy egy fiatal mérnök mennyit tanul és mennyit keres kezdőként, és azt is fel tudja mérni, hogy egy tanulatlan ember némi ügyeskedéssel vagy nehéz fi­zikai munkával mennyi pénzre tud szert tenni. Arra igyek­szem ránevelni, 'hogy bármi­hez kezd, bármi lesz is a fog­lalkozása, abba adjon bele mindent, s tekintse azt a hiva­tásának. Szeretném, ha boldog ember lenne, de ez nemcsak rajtam múlik. Garamvölgyi Annamária egyaránt: A-csoport: 20—35, B: 36—45, C: 45 fölött. A lá­nyok: 6—10, 11—16, 16 fölött. A fiúk: 5—8, 9—14, 14 fölött. A különböző korú felnőtteket és gyerekeket külön-külön, korcsoportok szerint pontoz­zák, majd a végén összesítik a családok eredményét. Minden versenyszámban és kategóriá­ban az első húsz helyezettet pontozzák. Az első helyezett 30 pontot, a második 25-öt, a harmadik 20-at kap. A követ­kezők, a huszadikig 1—1 pont­tal kevesebbet. A negyedik 19, az ötödik 18... a harmadik 3 pontot. A huszonegyedik hely­től mindenki két pontban ré­szesül, mintegy az indulásért. A versenyszámok: szánkó­zás, kerékpározás, úszás, ügyességi játékok. (Szánkózás természetesen csak akkor le­hetséges, ha lesz hó, helyéről és idejéről értesítik a jelentke­zőket.) A kerékpárversenyt május 11-én rendezik, helyét később közük. Az úszást augusztusban, az ügyességi játékokat novemberben tart­ják meg. Az akcióban mindenki a sa­ját? felelősségére indul, saját szánkójával és kerékpárjával. Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet a sportfel­ügyelőségen, 2100 Gödöllő, Sza­badság tér 2. (a HÉV-megálló épülete), Pf. 29. Határidő: feb­ruár 15. A jelentkezéshez a következő adatokat kérik: csa­lád címe, apa, anya neve, élet­kora, gyerekek neve, életkora. Végül a jutalmak. Az elsők belföldi társasutazáson vagy üdülésen vehetnek részt, a másodikok a verseny emblé­májával ellátott pólót, a har­madikok sapkát kapnak. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents