Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
> n § • MEGKEZDŐDÖTT AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA ' ____ ... i i . ■ i » i j Ma: 12 oldal | XXX. évfolyam, 48. EGYESÜLJETEK! 198G. FEBRUÁR 26., SZERDA Az egész nép bölcsességével a kommunisták fórumán Kedden, moszkvai idő szerint délelőtt tíz órakor a Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. A tanácskozást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. Ismertette,'hogy a kongresszust előkészítő tanácskozásokon ötezer küldöttet választottak meg, közülük 4 ezer 933 jelent meg a megnyitón. Ezután Mihail Gorbacsov javaslatot '■ tett a kongresszus különböző vezető szerveinek a megválasztására. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a javaslatot. A 13ö> fős elnökségben kaptak helyet a testvéri szocialista országok küldöttségeinek képviselői. Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai képviselik hazánkat az elnökségben. Ezt követően Gorbacsov bejelentette, hegy a tanácskozás első napján az elnöki tisztet Jegor Eigaesov, az SZU? KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára tölti be. Ligaesov üdvözölte a világ 113 országából érkezett vendégeket, majd a delegátusok jóváhagyták a kongresszus napirendjét: — Az SZKP KB beszámol óját, a párt új szövegezésű programját és a módosított szervezeti szabályzatot tartalmazó politikai beszámolót Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjeszti elő. — A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének a következő öt évre és a 2800-ig terjedő időszakra érvényes fő irányairól Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bízott? ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tart beszámolót. — Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolóját Gennagyii Szizov, a testület' elnöké terjeszti elő. Az SZKP XXVII. kongresszusának kedd délelőtti nyitó- ülésén elfogadták azt a javaslatot, hbgy .,Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója és a' párt feladatai”, „Az SZKP új szövegezésű program ja° és \,Az SZKP .szervezeti szabályzatának módosítása” jelzésű napirendi pontokról nem hangzik el külön-kijlön beszámoló, hanem azok lényegét az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. pártkongresszus elé terjesztett politikai beszámolója tartalmazza. A napirend elfogadása úján Mihail Gorbacsov lépett az emelvényre, s megkezdte előadói beszédét. ^ központi bizottság beszámolóját Mihail Gorbacsov terjesztette elő Mihail Gorbacsov előadói beszédének bevezetőjében kiemelte, hegy a kongresszus olyan • időszakban ült össze, amikor éles fordulat figyelhető meg az ország és az egész világ életében. A feladat széles körű: lenini módon át kell gondolnunk az átélt időszakot, realista, minden szempontból mérlegelt cselekvési programot kell kidolgoznunk. A kongresszusnak meg kell vitatnia és el kell fogadnia az SZKP új szövegezésű programját, a párt szervezeti szabályzatában végrehajtandó módosításokat, a népgazdaság fejlesztésének fő irányait a következő ötéves tervidőszakra és hosszabb távra. Arról van szó, miként lép a Szovjetunió a XXI. századba, milyenek lesznek a szocializmus pozíciói és milyen lesz a róla alkotott kép a nemzetközi színtéren, milyen lesz az emberiség holnapja. A párt jelenlegi programjának elfogadása óta a szovjet társadalom messze előrehaladt fejlődésének útján — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Lényegében újjáépítettük az egész országot. Utat nyitottunk az emberiség számára a világűrbe. Biztosítottuk a katonai-hadászati egyensúlyt, amely lényegesen korlátozta az imperializmus agresszív terveit és a nukleáris háború kirobbantásával kapcsolatos lehetőségeit. A főtitkár a továbbiakban arról beszélt, hogy az SZKP vezetése, megfelelően értékelve az elért eredményeket, kötelességének tartja becsületesen és nyíltan szólni a párt és a nép előtt a politikai és a gyakorlati munkában elkövetett hibákról, a gazdaságban és a társadalmi-szellemi szférában mutatkozó kedvezőtlen tendenciákról és e jelenségek okairól. A korábbi években kialakult helyzet változásokat követelt, de a központi és a helyi szervekben is sajátos gondolkodás kerekedett felül: javítgatni a dolgokon, anélkül, hogy bármin is igazán változtatnának. Gorbacsov részletesen szólt arról, hogy nemcsak a belső ügyekben alakult ki fordulatot igénylő helyzet. Ugyanez érvényes a külügyekre is. Az imperializmus által megindított fegyverkezési hajsza azt eredményezte, hogy a világpolitikában a XX. század végére felvetődött a kérdés: megszabadulhat-e az emberiség a nukleáris veszélytől, vagy a nukleáris konfliktus valószínűségét növelő konfrontációs politika kerekedik felül. A párt teljes mértékben tudatában van az országon belül és a • nemzetközi színtéren kialakult gyökeresen új helyzetnek, a haza sorsa iránti felelősségének, és eltökélt szándéka végrehajtani a szükséges változtatásokat. A politikai beszámoló első fejezete behatóan foglalkozik világunk néhány alßpvetö irányzatával és ellentmondásával. Korunkban a haladás joggal azonosítható a szocializmussal — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A világszocializmus hatalmas nemzetközi formáció, amely fejlett gazdaságra, biztos tudományos alapra, megbízható katonai potenciálra-támaszkodik. Felöleli az emberiség több mint egyharmadát, olyan országok és népek tucatjait, amelyek az ember és a társadalom szellemi és erkölcsi erejének maradéktalan kibontakoztatása útján haladnak. Üj, a társadalmi igazságosság elvein alapuló életforma teremtődött, amelyben nincsenek sem elnyomók, sem elnyomottak, sem kizsákmányolok, sem kizsákmányoltak, ahol a hatalom a népé. A szocializmus az egész emberiség előtt nyitva álló reális lehetőség, a jövőbe mutató példa. A társadalmi haladás szorosan kapcsolódik a gyarmatosítás elleni forradalmakhoz, a nemzeti felszabadító mozgalmakhoz, sok állam újjászületéséhez és új államok tucatjainak létrejöttéhez. A beszámoló emlékeztet rá, hogy a társadalmi haladás kifejeződésre jut a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésében, korunk új demokratikus tömegmozgalmainak, köztük a háború- és atomfegyver-ellenes mozgalmaknak a kibontakozásában. .................................... Az emberiség haladása közvetlen kapcsolatban áll a tudományos-műszaki forradalommal is. Ez a forradalom századunk utolsó negyedében- az ember anyagi és szellemi Csaknem.öt?zer küldött részvételével tanácskozik az SZKP XXVU. kongresszusa lehetőségeinek hatalmas mértékű gyarapodását indította el. Ezek a lehetőségek azonban kettős természetűek. Az emberiség termelőerejének minőségi ugrását követhetjük figyelemmel. De a pusztító eszközök fejlődésében, a had- űgyben végbement minőségi ugrás a történelem során első alkalommal „felruházta” a2. embert azzal a fizikai lehetőséggel is, hogy elpusztítson minden élőlényt a földön. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban rámutatott: a szocializmus rendelkezik minden szükségessel ahhoz, hogy a modern tudományt és technikát az emberek szolgálatába állítsa. Helytelen lenne azonban azt feltételezni, hogy a tudományos-technikai forradalom nem állítja problémák elé a szocialista társadalmat is. A tudományostechnikai haiadás természetesen nem változtathatja meg a társadalmi fejlődés törvényeit, társadalmi lényegét és tartalmát, óriási hatással van viszont a világban végbemenő összes folyamatokra, azok ellentmondásaira. . Az emberiség sorsa szem- • pontjából az első és legfontosabb ellentmondáscsoport a két rendszer, a két társadalmi formáció, között; kapcsolatokkal függ ősszé. •• » A totális konfrontáció, a katonai szembenállás politikájának nincs jövője — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A tettek mulatják majd meg, hogy Washington mikor és milyen mértékben ébred tudatára ennek. Készek vagyunk” mindent.'megtenni, ami tőlünk függ, ;az.ért, bogy a nemzetközi helyzetet gyökeresen megjavítsuk), A szocializmusnak ehhez nem kell lemondania sem élveiről, sem eszméiről. A szocializnfus változatlanul a különböző társadalmi rendszerű államok békés egyórás mellett éléséért lépett és lép fél. A szociélizmus — az imperializmustól eltérően — saját akaratából soha nsm kötötte (Folytatás a 2. oldalon.)
