Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-03 / 28. szám
1986. FEBRUÄR 3.. HÉTFŐ 5 A nagy folyókat kis patakok táplálják Kapcsolataink erősödő szálai Nagy B. István kiállítása ' Kritikus festői víziók Vácott a Madách Imre Művelődési Központban február S-tg tekinthető meg Nagy B. István Munkácsy-dljas festőművész kiállítása, amely az alkotónak az elmúlt öt évben készült munkáit mutatja be. A művész karikaturisztikus hangvétellel láttatja festményein a társadalmi típusokat, helyzeteket. Viscgrádon Folytatják a vár rekonstrukcióját Folytatódik a visegrádi vár rekonstrukciója. Az Állami Tervbizottság a hetedik ötéves tervidőszakra 39 millió forint támogatást hagyott jóvá a munkálatok finanszírozására, s ezt a helyi tanács, illetve a Pilisi Parkerdő Gazdaság további 10 millió forinttal egészíti ki. Ily módon felgyorsulhat a már korábban megkezdett, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt csak vontatott helyreállítás. A nagyszabású munkát az Országos Műemléki Felügyelőség készíti elő. A program szerint mindenekelőtt a már- már életveszélyes, omladozó falrészeket erősítik meg. Nem a bontás, hanem a statikai megerősítés a cél, hogy a nagy múltú nemzeti érték minél eredetibb állapotban maradjon fenn. Az idei munka az alsóvári déli kapu alapjainak megerősítésével kezdődik. Szinte méterenként más-más megoldással, vaspántokkal, műemléki tégla beépítésével, a köpenyfalak közötti elkorro- deált részek betonfeltöltésével állítják helyre az eredeti állapotot. Később a Fellegvár rekonstrukcióját gyorsítják meg és a királynői palota további romlásának meggátlása is az ez évi tervek között szerepel. Itt a díszerkélyt is rendbe hozzák. Árnyaltan és sokoldalúan Nemes eredetileg bevezető tanulmánynak szánta írását, amely Kun Béla összegyűjtött írásait mutatta volna be, de aztán a rövid, átfogó életrajz helyett mindinkább kikerekedett egy átfogó életmű, amely sok mindent tisztáz, állást foglal több kérdésben, amelyet korábban tévesen ítéltek meg, vagy elnagyoltan rajzoltak meg. Nemes Dezső bevezetőjében ismerteti Kun Béla politikai pályáját a Tanácsköztársaság előtti években. Kun Béla Erdélyben nevelkedett, már korán bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba. s s fiatalon, mindössze 27 évesen az erdélyi szocialista munkásmozgalom egyik elismert vezetője lett. Rendkívül nagy ambícióval vetette bele magát a politikai életbe, nagyon világosan látta az akkori gazdasági, politikai helyzetet, bírálta a szociáldemokrata jobboldalt, s rajongott a német marxista tudományért és irodalomért. Ezután a szerző azt írja le, hogyan lett Kun Béla a nemzetközi forradalmi mozgalom kiemelkedő személyisége, a magyarországi forradalom vezéralakja. Rendkívüli hatással volt rá ' a szovjetek megalakulása, Lenin tevékenysége, s maga is személyes kapcsolatba került Leninnel és a bolsevik párt más vezetőivel. Tanulmányozta a bolsevik párt tevékenységét, már mint tapasztalt bolsevik tért haza Magyarországra, előtte azonban kint. Oroszországban megírta a Mit akarPalota a főváros szívében, a Semmelweis utcában: a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Naponta igen sokan megfordulnak az épületben, kialakult a törzsközönsége, vannak rendszeresen betérő vendégei, s olyanok is, akiket az érdeklődés és a kíváncsiság először csalogat be a nagy kapun, egy-egy kiállításra, bemutatóra. Könyvtárának népes az olvasótábora, szépirodalmi művek gazdag tára áll rendelkezésükre és társadalompolitikai, valamint tudományos-műszaki könyvtár is működik. Megyei ízelítő is A ház vendégei gyakorta a Pest megyei MSZBT-tag- csoportok, A legutóbbi rendezvénysorra, a Józsefvárosi napokra is érkeztek Pest megyei érdeklődők. Ennek egyik oka, hogy ennek az ipari kerületnek az üzemeiben, gyáraiban sok, nap mint nap a peremközségekből ingázó dolgozik. A másik, hogy a vállalatoknak gyáregységük, telepük, részlegük van a megye valamelyik településén, s ily módon ugyancsak közvetlen a munkakapcsolat. Exportál termékeiből a Szovjetunióba a Taurus, a Ganz-MÁVAG, a Május 1. Ruhagyár és a Minő Cipőgyár. A Fűrész-, Lemezes Hordóipari Vállalat hordóiban sok hektoliter bor utazik Ceglédről szovjet megrendelésre a határ felé. nak a kommunisták? című brosúráját, amely rendkívül nagy visszhangot váltott ki. Nem véletlen, hogy amikor hazatért, ő lett a magyarországi forradalmi mozgalom vezéralakja. Nemes Dezső nagyon árnyaltan és sokoldalúan ismerteti az akkori időket, a különböző csoportokat és Kun Béla szerepét, majd rátér a Tanácsköztársaság elemzésére, s benne Kun Béla szerepére. Részletesen leírja, hogy miként egyesült a két párt, hogyan alakult meg a Tanács- köztársaság. és mit tett Kun Béla a pártegység megteremtéséért. Kun Béla szerepe nagyon vitatott. Sokan az ő tévedéseinek tudják be a Tanácsköztársaság bukását. Nemes Dezső ebben a dologban is igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba, kimutatni, hogy milyen társadalmi, hatalmi és nemzetközi viszonyok játszottak közre a Magyar Tanácsköztársaság leverésében, és megrajzolja Kun Béla tevékenységét ezekben az időkben. A korba ágyazva Megmutatja, hogy az akkori viszonyok között nem tehetett mást, mint védelmezte a magyar érdekeket, s igyekezett megszervezni a Tanácsköztársaság megvédését. Hogy közben hibákat is követett el, azt Nemes részletesen kimutatja. Például a két párt egyesülésekor Kun Béla azt gondolta; ténylegesen megteremtődött a pártegység. Ezt Leninhez írt levelében részletesen ki is fejtette, amiA kapcsolatokról fotós-gra- fikonos reprezentatív tablókiállításon tudhatott meg sok mindent a Józsefvárosi napok közönsége. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának földszintje és emeleti folyosója, bemutatóterme figyelemkeltő látványt kínált. S bár a főváros VIII. kerületének bemutatkozásáról volt szó, kicsit ízelítőt adott magáról Pest megye is. Találkozók sora — Fényes példája a népek barátságának egy ilyen rendezvénysor — summázta a sajtót tájékoztatva Anatolij Bormotov, a ház direktora. — A barátság a politikai tevékenység egységét is kifejezi, és tulajdonképp ezekből a mindennapi dolgokból tevődik össze. A kiállítást lírai hangvételű mondattal értékelte: — A nagy folyókat kis patakok táplálják. Kell a sok kis patak, szükség van a békés, az egységet erősítő kapcsolatokra. Kis patak volt tehát jelképesen a Józsefvárosi napok alkalmával a propagandisták találkozója az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére, patak cseppje az orosz nyelv- és irodalomtanárok tapasztalatcseréje, a szovjet és magyar nők hangulatos baráti találkozója a Vörös Szegfű barátsági klubban. Ezen a rendezvényen a Május 1. Rukor azt írta neki: „a jobboldali elemek kiszorultak a pártból, és a régi szakszervezeti bürokráciát fokozatosan megrostáljuk.” Téves volt ez a megállapítása, mert a jobboldali elemek nem szorultak ki a pártból, bent maradtak és meglapultak. Kunnak kisebb szerepe volt a tanácskormány gazdaságpolitikájának kialakításában. Helyesen ítélte meg egyébként az agrárkérdést abban, hogy a földesúri birtokokat megváltás nélkül ki kell sajátítani, és a földeket használatba át kell adni a parasztoknak, tévedett viszont a földosztás kérdésében; ellenezte a földek parasztok közötti felosztását, s ennek nem kis része volt abban, hogy a parasztok közömbösek maradtak a Tanácsköztársaság nem egy intézkedése iránt. Ugyanis, ha a Tanácsköztársaság a földeket a parasztok tulajdonába adja, akkor azok életük árán is megvédték volna azt. A Tanácsköztársaság utáni tevékenységét is részletesen elemzi és kimutatja, hogy Kun Béla milyen szerepet játszott a frakcióharcokban és a KMP stratégiájának kidolgozásában. Helye a történelemben Végül megrajzolja Kun Béla helyét a történelemben. Megállapítja, hogy Kun Béla egész munkásságával, forradalmi tetteivel a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak általános elismerést nyert nagy alakja. 1918—1919-es magyarországi tevékenységével, a proletárhatalom vezéralakjaként végzett munkájával a magyar nép egyik legnagyobb személyiségévé lett. Tévedéseit nem tagadva, de megvédve az indokolatlan és ellenséges támadásoktól, amelyekben, mint minden nagy forradalmárnak, neki is bőven volt része, nagy forradalmi tettek véghezvivőjeként tiszteljük. Ennek jegyében kell ápolnunk emlékét — állapítja meg Nemes Dezső könyve befejező részében. Gáli Sándor hagyár és a Minőségi Cipőgyár tartott szemet gyönyörködtető divatbemutatót. Az MSZBT-tagcsoportok aktívaülésein, baráti találkozóin sok szó esett a további együttműködésről, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítéséről. Úttörők voltak a vendégei a Tábortűz klubnak, a ház Ifjúsági Békeklubja fórumot rendezett, szerte a kerületben kultúrműsorokra, sporteseményekre került sor. Pest megye településeiről is sok vendége volt a hét ünnepélyes záróprogramjának, amelyen a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese lépett fel — régi ismerősök, nemegyszer szerepeltek jelentős megyei ünnepségeken. Tagjaik között mindig sok az elismert, számon tartott művész. Rangos alkotások Józsefváros bemutatkozása igen jól sikerült, a tervek szerint követi majd a főváros más kerülete is. Ám ösz- szefoglalva az értékes eseménysort, emlékezzünk meg arról az igen értékes kiállításról is, amelyet a közönség a Fehér teremben láthatott. Józsefváros művésznegyedének, a Százados úti művésztelepnek a lakói, a kerületben élő alkotók mutatkoztak be festményeikkel, szobraikkal, érmeikkel, kisplasztikáikkal. Ott volt Mihály Gábor Flamenco szobra, a nőalakokból fonódott táncos kompozíció. A művész egyik friss alkotása egyébként Cegléden a tornacsarnok előtt köszönti kis ideje a látogatókat. S csak néhányat még, külön értékelés nélkül az alkotók névsorából, hiszen mindany- nyian igényes műveiket küldték erre a bemutatkozásra. Szalai Zoltán, Tóth B. László, Bikácsi Daniela, Gábor Mária, Moldován István festményei, Ispánki József plakettjei, Kákonyi István négy évszakot ábrázoló réz domborműve, Kamotsay István, Szabó Iván, Gömbös László, Szlávics László, Búza Barna, Gádor Magda, Herczeg Klára szobrai, Búza Mária térplasztikája, valamennyiük alkotásaival egyetemben a hét rangját emelte a szovjet technika és kultúra budapesti palotájában. E. K. Családi kör. Abban a nagy megújulási folyamatban, amely mostanság hazai televíziózásunkat jellemzi, úgy látszik, egyelőre a formai változás dominál. Itt van például a Jogi esetek esete! Ha valami már régen megérett a teljes retusálásra, akkor az nem más, mint a korábban oly népszerű, ám már jó ideje kifulladni látszó paragrafusmagya- rázósdi. De hát ennek az egy példa egy indoklás felépítésű szerkezetén sem módosítottak, csupán csak az történt, hogy most hol az esti híradó után, hol meg az előtt tűnik fel dr. Erőss Pál és kis csapata. Nincs ez másként a Családi körrel sem! Kelemen End- réék sorozata szinte tételesen a fenti receptet követi, vagyis ha alkalomadtán felbukkan, pontosan tudhatjuk, mi vár ránk: egy hosszadalmas, dramatizált élethelyzet, jelenetekbe sulykolt karaktervázlat, majd utána egy röpke minősítés — jó esetben dr. Ransch- burg Jenő, kevésbé jó esetben más szakember szájából. Hogy mennyire érdektelenné vált már ez a formáció, arra jó bizonysággal szolgált a szóban forgó sorozat legutóbbi adása, benne azzal a Nem illusztráció A technika túlzott kultuszának, az érzelmek elgépiesedé- sének, az elidegenedésnek veszélyeit egyre jobban éreztető korunkban a különféle emberi megnyilatkozások általános tendenciájává vált a társadalom jelenségeinek bírálata. Nagy B. István képein a kritikus alapállásnak igazi fajsúlya van; a problémák megközelítésének esztétikai közegéül választott irónia, karikí- rozó ábrázolásmód nem a megszokássá, automatikussá vált kritika szempontjai, gyakorlata szerint jelentkezik. Az alkotó bíráló eszközeiben nincsenek közhelyszerű elemek. Megnyilatkozása félreérthetetlenül a festőművészé. Gondolatainak, érzéseinek festői eszközökkel való megjelenítése szükségszerűnek mutatkozik. A mű nem csupán illusztrációja az alkotó belső világnak, hanem egy öntörvényű egész, amelyben a festői elemek saját értékükkel vannak jelen. Nagy B. István művei nem reális látványt örökítenek meg, hanem az alkotó tapasztalataiból táplálkozó víziókat. A festői víziók egyes elemeit a látványhűség kritériumai szerint jeleníti meg a művész. Ám a motívumok kapcsolatai, a képtér tördelése, az ábrázoláshoz használt festői eszközök természete mégis egy fantasztikus világot eredményez, melynek szereplői jól ismertek a befogadó számára, noha nem azonosíthatók konkrét személyekkel. Nagy B. István — képeinek éppen e tartalmi sajátossága miatt — érzékenyen ügyel arra, hogy a kép és a valóság között egy fizikailag is érzékelhető ütközőzónát teremtsen. Ezt szolgálja egyes műveken a fokozottan mélyített képtér, amelybe szinte besétál a befogadó, hogy a festmény jeleneteivel találkozzon. A bársony felületek funkciója is az, hogy a valóság közegétől elhatárolja a művet, az újrateremtett valóságot. Bársonykeret Ezzel a határozott elkülönítéssel feszültséget teremt az alkotó. Fokozza ezt a hangúkedve ellenére nyugdíjba küldött könyvelővel. Klisét követett klisé, kiszámítható fordulatot holtbiztosán megtippelhető kanyarodás. A tanulságnak pedig patyolatfehéren és hollófeketén kellett kiderülnie: panzionált állapotában is teljes ember maradhat mindenki, csak keresse meg az elfoglaltságok közül a neki legmegfelelőbbet. József Attilával szólva: Ne hagyd el magad, öregem .., Hát ez így kevés is volt, kevés is maradt. És bizonyára elégtelennek fog mutatkozni ez a hervata.g szorgalma- tosság a jövőben is, ha nem ötlenek ki valami sziporká- zóbb keretet, s bele izgalmasabb tartalmat azok, akiknek az a dolguk. Amilyen hatalmas apparátussal — már-már egy filmhez illő felhajtással — készül egy-egy ilyen familiáris tanmese, olyannyira esedékes, hogy értelme is legyen a mozgósításnak. Ablak. Hogy a Szabadság téri intézményt újabban bátran nevezhetjük a szolgáltatás telekommunikációs bázisának, az tulajdonképpen az Ablak című, újabban már minden pénteken jelentkező hatvan percnek köszönhető. latot a képtér feltördelése szabályos darabokra. E szabályos formák illeszkedésével azonban nem feltétlenül illeszkednek a motívumok darabjai is. A kis képtáblák a bársonykerethez minden esetben szabálytalanul, aszimmetrikusan kapcsolódnak. A képek terét a nagy, szabad felületeken Ids csomópontokból kiinduló feszültség jellemzi. Az alkotásokon megjelenő szabad felületek a vonalak, foltok, színharmóniák játékával különleges minőségű esztétikai élményt nyújtanak. Ezeknek a harmonikusan, szépen megmunkált képrészeknek egymással való szabálytalan kapcsolata mindig feszültséget sugároz. Az aszimmetriával való játék is jellemzője annak a művészi magatartásnak, amely a jelenségek kritikus ábrázolásában azok tagadását is megszólaltatja. A képek hangulata, világa azonban a súlyosnak tűnő témák, az általuk kívánt monumentális méret és a festői eszközök által sugárzott feszültség ellenére sem tragikus. Mert a művek belső törvényszerűségei, arányrendszere a motívumok, a formák, a festői jelek szükségszerű kapcsolatán alapul. Szelíd humor Ez a szükségszerűség csak annak az alkotónak a műveiben jelentkezhet, aki nemcsak uralja a festészet eszközeit, hanem könnyedén is bánik azokkal. Így lehet jellemzője Nagy B. István képeinek a szelíd, visszafogott humor. A játékosság azért nem elsősorban a téma kezeléséből adódik, hanem a festői eszközöknek a képen jelentkező sajátos viszonyából. Mert nemcsak egy figura mozdulata, arckifejezése lehet a humor forrása, hanem például a gondosan alakított bársonyfelületet pajkosan átszelő színes sáv is. Nagy B. István képei nemcsak a befogadók lelkiismeretéhez szólnak, hanem a szemükhöz, egész érzelemvilágukhoz is. Ez az elevenben és elevenen pergő magazin adta a példát mindazoknak az egyéb műsortípusoknak, amelyek már szinte elárasztják a képernyőt, s játsszák el a hívjon, felelünk társasjátékot. A néző mi egyebet tehet, mint hogy mostanság ezekbe a kínálatokba kapcsolódik bele; vagy úgy, hogy csak nézi a stúdióbeszélgetéseket, vagy úgy, hogy bátorságot merítvén oda is csönget egy s más ügy kapcsán. Nyilván az albertirsaiak is így cselekedtek, amikor az Ablak egyik stábja az iskolakörzetesítések lelki és fizikai kínjait kezdte feszegetni. E település határában is megszenvedik ezt a programot nagyon sokan. S hiába akarnak a maguk erejéből mikrobuszt járatni, ennek üzemben tartását nem szabályozzák — magyarán: tiltják — az érvényben levő jogszabályok. Majd, esetleg, netalán egy bérelt társasgépkocsi hozhatja, viheti a kicsiket azon a hol sárba, hol homokba fúló úton. Hogy ilyen esetekben miért nem lehet felülbírálni a paragrafusokat és lehetővé tenni az öntevékeny fuvarozást — fel nem fogható... Akácz László Valósághű kép egy forradalmárról Kun Béla politikai életútjáról Kun Béla körűi sok a találgatás, sok a félreértés, személyisége vitákat kavart, sokféleképpen ítélték meg. Egyet azonban senki nem kérdőjelezett meg: jelentős személyisége volt a Magyar Tanácsköztársaságnak. Mostanában felgyorsultak a vele kapcsolatos megítélések, viták, személyiségének meghatározása, politikai életútjának megrajzolása. Februárban lesz ugyanis születésének századik évfordulója. Időszerű tehát annak a könyvnek az ismertetése, amelyet Nemes Dezső írt, és amelyet a Kossuth Kiadó nemrégen jelentetett meg. Ez a tanulmány ugyanis Nemes Dezső posztumusz müve. Már súlyos betegen írta, de a tanulmánykötet megírásával hozzá akart járulni Kun Béla igazi politikai életútjának kialakításához. A kötethez Milei György írt bevezetőt, amelyben méltatja Nemes Dezső vállalkozását, akinek lehetősége volt figyelemmel kísérni Kun Béla életútját, s aki maga is cselekvő részese volt ennek a korszaknak, s mint történésznek, politikusnak. Kun Béla harcostársának módja volt rá, hogy iga- zabb, valósághű képet rajzoljon erről az emberről, aki részt vett a a szovjet-oroszországi polgárháborúban, s aki vezetője volt százezernyi magyar internacionalistának, s egyik megalapítója a magyar kommunista mozgalomnak és vezéralakja a Magyar Tanácsköztársaságnak. Bakonyvári M. Ágnes Tv-pigy1l~öbmÍ
