Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
Közös ügyeikről beszéltek Tudnak is, akarnak is segíteni Tervmegbeszélés? Koordinációs értekezlet? Tulajdonképpen nem az elnevezés a lényeg. VecsésejL-például — mint hörincz Ferencné, az MSZMP^rtaffyközségi bizottságának titkára látható elégedettséggel nyugtázta — az utóbbi hónapokban már harmadik alkalommal ültek össze a község párt- és tanácsi, gazdasági és üzemi vezetői, hogy közös ügyeikről beszéljenek. Ezúttal is erről volt szó: azért találkoztak a pártszékház tanácskozó termében, hogy meghallgassák Csányi János tanácselnök tájékoztatóját a közeljövő községpolitikai feladatairól, s ki-ki hozzátegye műszaki területének rövid ismertetőjét, megjelölve, miben tud és képes segítséget adni, s mi az, amiben segítséget vár. Jelen voltak a megbeszélésen Zubor György és Fazekas Ernő, az MSZMP Monori Városi Jogú Bizottságának gazdaság- politikai munkatársai is. Csányi János ugyan elöljáróban elnézést kért, ha sokaknak ismerősen hangzik tájékoztatója, hiszen több ízben is szóba kerültek már a tanácsi tennivalók — ez azonban csak udvariassági gesztus volt, hiszen jócskán hangzott el olyan információ tanácsi és gazdasági, üzemi területről egyaránt, amely érdeklődést keltett, amely által a jelenlevők jóval közelebb kerültek egymás eredményeihez és gondjaihoz. Utcapályázat A nagyközségi tanács nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat. Ebből az intézmények működtetésére, felújításokra 60 milliót kell szánnia, 20 millió jut tehát a fejlesztésre. A vízbázis fejlesztésére, a magánlakások építésének támogatására kértek megyei cél- támogatást, a „nagyobb kalapból” azonban Vecsésnek az idén nem jutott. Mégis, mit lehet kezdeni 20 millióval? Rendkívüli előrelátás kellett a tervezéshez, . az egymás mellett sűrűn sorakozó feladatok rangsorolásához. Feltétlenül el kell kezdeni a Martinovics téri iskola bővítését, a nyolc tanterem tulajdonképpen új iskola lesz, tornaterem is épül mellé: 1986- ban a kiviteli terv és az alapozás készül el. Tanácsi beruházásban is folytatódik a gázvezeték építése. A kutak vízkapacitását megyei támogatás nélkül is növelni szükséges, a II. számú kútnak be kell lépnie a zavartalanabb vízellátás elősegítésére. Egymilliót a szennyvízcsatorna hálózatának bővítésére szán a tanács, de számít ebben is a lakosság segítségére. „Utcapályázat” útján ott is bővíthetnek, ahol a lakók nem csupán igénylik, de anyagilag is hozzájárulnak. Folytatják a tanácsi intézmények fűtés-korszerűsítését, a villanyhálózat rekonstrukcióját, 400 ezer forintot tartalékoltak a lakásépítés támogatására. Tanácsi beruházásban épül az elképzelés szerint az ötszázas helyi kapcsolású automata telefonközpont, s lehetőség lesz hétről tízre emelni a nyilvános telefonkészülékek számát is. Tavaly a vecsésiek 22 millió forinttal járultak hozzá a település gazdagodásához: költöttek utakra, járdákra, gázvezetékre. Jól felfogott önös érdekből — mert mindezekkel a község is gyarapodott, s. mindemellett hatmiliós társadalmi munka is szolgálta a lakóhely szépítését, az intézmények karbantartását. Nem maradtak ki a vecsési üzemek sem — lehetőségeikhez és képességeikhez mérten ott voltak, ahol szükség volt rájuk. Meghatározó részletek Dobrovitz József, a Ferihegy Termelőszövetkezet elnöke kért szót elsőként a tájékoztató után, s mindjárt ígérte is: a tanács útépítési programjában az idén is közreműködnek, a kérésük csupán az. hogy azok az utak készüljenek el, amelyekre — ha már munkát és pénzt szánnak rá — nekik is nagy szükségük van. Javasolta, hogy keressenek megoldást arra az áldatlan állapotra is, miszerint a 4-es műúton, különösen a temetőnél, képtelen egyik oldalról a másikra jutni a gyalogos. S szólt még sok mindenről, a szövetkezet életével kapcsolatos eseményeket át- meg átszőve a község dolgaival. Külön-külön ismertetést igényelne minden hozzászólás. Valamennyi jelenlevő szót kért és kapott, a GOV, a Fer- roelektronika Szövetkezet, a VERUSZÖV, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vecsései üzemmérnöksége, a VIZÉP, a Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési kerülete, a költségvetési üzem vezetői. Mindannyian saját területükről beszéltek elsősorban, tervszámokról és -teljesítésekről, teljesített és tervezett feladatokról. okos és kerékkötő szabályokról — vagyis mindarról, ami dolgozóik, s sok tekintetben a község életében, hangulatának részeiben is meghatározó. Új információk — Sok új információval lettünk gazdagabbak — összegezhette Zubor György. S ez így volt igaz. Egymás alaposabb megismerése pedig egyben a szorosabb kapcsolatot is jelenti — amely viszont elengedhetetlen feltétele az együttműködésnek. A megbeszélés üzemlátogatással zárult: a VIZÉP Vállalatot tekintették meg az értekezleten részt vevők. Koblencz Zsuzsa Kulturális programok Ecseren csütörtökön 15.30 órától: logopédia, 18-tól: számítástechnikai foglalkozás. Gyomron 14-től: művészi torna, filmvetítés 10.30-tól és 13.30-tól: Kincskereső kisködBővítik a pelyhesítőt Az exporttermelés bővülése tette szükségessé a Monori Állami Gazdaság csévharaszti kerületében a pelyhesítő üzem rekonstrukcióját. Már állnak az új üzemcsarnok tartóelemei, s hamarosan hozzáfoghatnak a szakipari munkákhoz is a 60 millió forintos beruházáson dolgozó szakemberek. (Hancsovsz- ki János felvétele) Varrni tanulnak az asszonyok fölég kevés a szorgos kéz A Pannónia Szőrme Kikészítő és Konfekció Vállalat még 1977-ben hozta létre a mendei bedolgozó hálózatát, amelynék megbízott vezetője Konda Istvánná lett a Péceli utcából. Legutóbb tavaly nyáron érdeklődtünk az akkor még huszonkét asszonynak kenyeret adó bedolgozói munka feltételeiről. v A napokban ismét felkerestük Konda Istvánnét, aki elmondta, hogy a kesztyüvarró bedolgozók nagyszerűen teljesítették a részleg 1985-ös évi tervét. Munkával folyamatosan el vannak látva az asszonyok, sőt, hogy megnyílt a vállalat régen várt új nemzetközi piaci lehetősége, kevésnek is bizonyult a szorgos kéz. Ugyanis szerte a világban egyre nagyobb kereslet van a kézzel varrott kesztyűk iránt. Idén ugyan hatan nyugdíjba mennek, de hét új jelentkező már van helyettük, s számukra a vállalat felkérésére Kon- dáné egy kesztyüvarró tanfolyamot szervezett. S éppen mert nagy a kézzel varrott termékeik iránti igény, nagyon valószínű, hogy a most nyugdíjba vonuló asszonyok visszatérnek a munkához. A.L. A. mön. Az úttörőházban 14-től: a német szakkör foglalkozása. Maglódon 14-től 16-ig: Mesterségek művészei címmel kiállítás, filmvetítés 16.30-tól: A tűz háborúja. Mendén 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Klute. Pilisen a filmszínházban 17-től és 19-től: Az utolsó szökés. Vecsésen 14.30-tól: szabad pártnap, 1'8-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1986. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Zárszámadás a Ferihegy Tsz-ben Többre lettek volna Kedvező jelek az alaptevékenységben Tegnap délután folytatódott a körzetben a mezőgazdasági üzemek zár- számadási közgyűléssorozata. Ezúttal a vccscsi Ferihegy Tsz-ben tartottak küldöttgyűlést, amelyen Dobrovitz József, a közös gazdaság elnöke számolt be az elmúlt gazdasági év eredményeiről, gondjairól. A három községben gazdálkodó termelőszövetkezetben munkahelyi tanácskozások előzték meg a fontos fórumot. A vecsési Ferihegy Tsz-ben mindenképpen rendhagyó módon telt el a VI. ötéves tervidőszak, hiszen olyan nagyarányú beruházásokba kezdtek, amelyek hosszabb távra meghatározzák fejlődésüket, s amely iránytűként is szolgál. A 4-es számú főközlekedési út melletti élelmiszerfeldolgozó üzemről van szó, amelyet a tavaly zárult tervidőszakban építettek, s 1983 óta üzemel. Tőkés export Mint ismeretes, a Ferihegy II. repülőtér építése miatt több száz hektárnyi földterület került ki a tsz tulajdonából, amiért tisztességes summát kaptak. Ez adott lehetőséget arra, hogy hozzáfogjanak az élelmiszerfeldolgozó építéséhez, amely hazánkban — a tsz-eket tekintve — egyedülálló. A feldolgozóban három tevékenységre van mód, nevezetesen a zöldségszárításra, a hűtésre és a konzerválásra. Egyelőre azonban csak részlegesen tölti be funkcióját, aminek összetett okai vannak. A hűtőkapacitás például kizárólag a külső megrendelők igényeit elégíti ki, de már készek a tervek a mélyhűtés minél előbbi megkezdésére. Az lenne a jó, ha minél előbb sort kerítenének a zöldségfélék dobozolására, hiszen a gépek, berendezések már a rendelkezésükre állnak.— lízing útján jutottak hozzá. Tavaly 254 tonna savanyú káposztát értékesítettek a tőkés piacon — ez még a tavalyelőtti termés volt. 1985- ben 2 ezer 900 tonna fejes káposztát szállítottak a szocialista országokba — elsősorban a Szovjetunióba. Céljuk azonban, hogy a kertészeti termékeket, zöldséget, répát, káposztát stb. szárított formában értékesítsék az elkövetkező években. Ez azért is fontos, mert az ilyen termékek hosszú ideig eltarthatok, s jóval több pénzt kaphatnak az áruért. Természetesen a piacon nehéz versenyben maradniuk, hiába tettek szert a hírnévre. A konkurenciával külhonban és belföldön is meg kell birkózniuk, de egyelőre még nem dőlt el a verseny. Ami jó dolog, hogy a Ferihegy Tsz is ott van a képzeletbeli ring- ben a küzdők között. Egyelőre a szárított zöldség iránt csökkent az érdeklődés külföldön, de ezután várható az újabb fellendülés. Ezért kell igyekezniük, hogy minél előbb megjelenjenek szárított termékeikkel a tőkés piacon. Kisebb létszám A Ferihegy Tsz-ben évről évre csökkentették a létszámot. A jelenleg ezernél több tagot és alkalmazottat számláló közös gazdaság termelési értéke ,429 millió 593 ezer forint volt tavaly, a nettó nyereség 10 millió 829 ezer forint. Ennél bizony többre is képes lett volna a kollektíva. Az is igaz viszont, hogy nagyarányú hiteltörlesztési köteleképesek zetlségeiknek maradéktalanul és időben eleget tettek. Az alaptevékenységben kedvező jelek mutatkoznak, igaz a szerencsés véletlenek is közrejátszottak ebben. Kedvezett az időjárás, az átlagtermések a vártnál jobban alakultak. Meg kell említeni azonban a dolgozók helytállását is, akik tulajdonosi szemlélettel és jó munkával járultak hozzá a sikerekhez. Az ipari főágazat viszont messze elmaradt a várakozástól. ennek több oka is van — hangsúlyozta a tegnapi zárszámadó közgyűlésen Dobrovitz József, a Ferihegy Tsz első számú vezetője. Nagyon megérezték a helyi ipari üzemek elszívó hatását, de a piac, s a szabályozórendszer változásai sem az ő malmukra hajtották a vizet. Csökkentették a létszámot az ipari föágazatban is, a maradókat pedig igyekeztek még jobb munkára serkenteni. Ennek kedvező jeleit máris tapasztalják, de továbbra is kiemelt teendő a minőség javítása. Az üllői Kori-üzemben, a műanyag- és faipari részlegben az elmaradt beruházások 10 millió forint termeléskieséshez vezettek. Hasonló okok miatt volt kevesebb a termelési értéke az üllői és a vecsési vasipari üzemnek is, de voltak gondok a Péteriben működő vasipari részleggel is. Idei teendők Szó volt a szerdai küldött- gyűlésen az idei feladatokról is. Minden tsz-dolgozónak az eddiginél is nagyobb odaadással kell tenni a dolgát, mert csak így javulhatnak az eredmények a Ferihegy Tsz-ben is. Gér József Termelési tanácskozás az üzemigazgatóságon Mozgató rugók és fogaskerekek „Tömegközlekedési élményei” mindenkinek vannak. Szék olykor olyanok, hogy az utas a legszívesebben gyalogossá változna; olykor pedig szívmelengető utazási események indítják és zárják a napját. Hogy mi is van mindezek mögött, az ritkábban közismert. Ezúttal bepillantást nyerhettünk a „mozgató rugók" és „fogaskerekek” világába: termelési tanácskozáson vettünk részt a Volánbusz monori üzemigazgatóságán. Horváth József, az üzem- igazgatóság szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta a megbeszélést, majd Tusák Márton üzemigazgató számolt be eredményekről, célkitűzésekről, közérdeklődésre is számot tartó adatokról. Szabad áras fuvarok A lezárt ötéves terv időtartama alatt fordulópontot jelentő változások zajlottak a monorj buszosoknál: az üzem- igazgatóság önálló gazdálkodó egységgé vált, s elfoglalhatta 109 milliós beruházással megépített új forgalmi-műszaki telepét. 1984-ben elnyerte a kiváló üzemigazgatóság címet, tavaly pedig újabb nagy fába vágta a fejszét: megkezdte a monori autóbusz-pályaudvar teljes rekonstrukcióját. A VI. ötéves terv elején 71 autóbusz állt rendelkezésre, ma már nyolcvaneggyel bonyolíthatják menetrend szerinti közlekedési feladataikat és szabad áras fuvarjaikat. Az 1932-es tarifaemelés a kihasználatlan járatok leállítására kényszerítette a monori üzem. igazgatóságot is — az így kiesett kilométereket a szabad áras forgalomban igyekezett hasznosítani. Jelzik ezt az adatok is: 1982-ben az összes teljesítménynek 2,5 százaléka, 1985-ben már 18,2 százaléka volt szabad áras fuvar. Az utasok megfogyatkozása miatti bevételkiesés szükségessé tette a költséggazdálkodás megváltoztatását is. A hatósági áremelések pedig újabb lökést adtak: fokozottabban kell takarékoskodni a gázolajjal — s megakadályozni az autóbuszállomány műszaki romlását. Az első időszakban a dolgozók hadakoztak a szigorú költségtakarékosság ellen. Meg kellett értetni: ez a jöve- delemnövelás egyik feltétele. Meghatározták a költségfelelősöket. akiknek munkáját anyagi ösztönzés igyekezett hatékonyabbá tenni, s az eredmény: az üzemanyaggal való takarékosság mutatója tízszerese az öt évvel ezelőttinek. Az éves bérfejlesztések egyre nagyobb részét közvetlenül kapcsolják a célok eléréséhez, ezek hatására sikerült elérni, hogy évről évre magasabb a saját hatáskörű gazdálkodási eredmény, az eredményeknek megfelelően pedig a dolgozók jövedelme is jelentősebben emelkedhetett. Kiváló brigád A brigádmozgalom szerves része az üzemigazgatóság életének. Tíz brigádjuk közül 1984-ben a Kölcsey Ferenc nevét viselő kollektíva volt a legsikeresebb: 1984-ben elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. Az üzemigazgatóság reális és elérhető célokat tűzött maga elé: 1986-os árbevételét 98 millió forintban határozta meg. 5,5 százalékos bér- és 3,5 százalékos keresetfejlesztésre lát lehetőséget. A menetrend szerinti forgalomban újabb csökkenés várható, 960 kilométer esik ki ismét a gazdaságtalan járatok megszűnése révén, különjáratoknál számolnak erőteljesebb növekedéssel. Az idén átadásra kerül az autóbusz-pályaudvar, s a műszaki telep területén is várható jó néhány fejlesztés. Sokan sokféle gondot tettek szóvá a hozzászólások során. URH-t kértek a tartalék járatokra, hogv könnyebben mozgathatók legyenek, elmondták, milyen kínokat okoznak a letakarítatlan, havas, jeges utak, különösen Gyömrő belterületén. Az autóbusz a műszakiak „mozgó reklámja” — hangzott el —, de az anyagellátás hiányosságaival is küzdeniük kell, nem csupán az elöregedő gépjárműparkkal. A Vecsésen közlekedő buszok parkolása még mindig megoldatlan, kerékagyig sárban, a rongálóknak csalétkül állnak éjszaka az autóbuszok, de meddig még? — kérdezték. A maglódi vonal buszmegállóit is emlegették: ahol van ilyen, az sem szabályosan kiépített, pedig a közeljövőben még súlyosabbá válik a gond, hiszen a Kerepestarcsára igyekvő kórházi járatok a tervek szerint márciustól csuklós buszokkal bonyolódnak—, s csuklóssal megállni az út közepén, rendes megálló híján* nem lesz veszélytelen ... Amelvik kérdést lehetett, azt helyben megválaszolták a vezetők — az igazán elfogadható válaszok azonban a változások, a változtatások lesznek. Kedvező változások? S ami belül történik — annak kívülről is észrevehetőnek kell lennie, mégpedig úgy, ahogyan Tusák Márton fogalmazta: — Meg kell felelnünk az utazóközönség igényeinek, pontos, tiszta, balesetmentes, kulturált közlekedéssel. K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
