Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

■ Abonyi krónikái Sok vevő, kevés portéka Szegényes piaci kínálat Nem nyíltak még meg a vermek Háziasszonyok panaszolták, hogy a tavalyihoz képest aránytalanul mérséklődött a piaci kínálat Abonyban. Há­rom egymást követő nap el­látogattam a piactérre. Mi tagadás: az asszonyoknak iga­zuk volt; elfogadhatóan csak a magánkereskedőknél le­hetett vásárolni. Náluk álta­lában mindenki megtölthette szatyrát, persze az árakról le­hetnek eltérő vélemények. Az őstermelők gyér sorai között járva, többjüktől hal­lottam, ilyenkor már erősen megcsappannak a piacra szánt készletek, sokan nem nyitot­ták még fel a vermeket. Egy­általán kinek van kedve eb­ben a pocsék időben órákon át ott toporogni. Azt hiszem, egyik érvet sem lehet kétség­be vonni. A másik, ami fel­tűnő volt, hogy az eladók szűk köre többnyire az idő­sebb korúakhoz tartozott, fia­tal termelőt alig-alig talált a vevő. Ezekben a napokban az abonyi piacot a sok vevő, ke­vés áru és ezzel összhangban a magas ár jellemzi. Annak el­lenére, hogy a múlt nyáron országosan jó burgonyatermés volt, hét forintért mérték ki­lóját. Fogyasszunk sok zöld­séget! — halljuk, olvassuk gyakorta az orvosi tanácsok között. Ami azt illeti, pénztől dagadó pénztárcára lenne szükség, ha a tanácsot szeret­nénk megfogadni. A múlt . hét végén például karalábét alig^älig talált a vevő, a sárgarépa kilóját 20. a gyökérzöldségét 32 forintért mérték. A kelkáposztát, ha sikerült hozzájutni. 20—25, a fejest 16 forintért adták. Évekkel ezelőtt annyi alma termett Abonyban, hogv vevő hiányában egyes termelők kénytelenek voltak elásni. Milyen jól jönne most, hiszen a közkedvelt — majdnem egyedüli — téli gyümölcsünk kilójáért 16, 20, 25, sőt a hús­véti rozmaringért 30 forintot kértek, és ami szokatlan az egészben, hogy elfogadható kínálatot vidékről érkezett árusoknál tapasztalt a piaco- zó. Ha nem személyesen ta­pasztalom, el sem hiszem, hogy egyetlen szem fokhagy­mát sem találtak a vásárlók. Talán a vöröshagyma kínálata és az ára nem okozott csaló­dást, az apróbbakat 10, a na­gyobbakat 15 forintért lehe­tett kapni. Tavaly ilyenkor még javában tombolt a tél, ennek ellenére a tojás olcsóbb volt. Most még mindig 2,80— 3 forint darabja. Elképzelhető, hogy a barom­fit vásárlók nem elégedetlen­kedtek, hiszen a tyúk párját 200—240, a rántani valónál valamivel nagyobb csirke darabját 80—85, egy megter­mett kakast pedig 140 forin­tért megkaphattak. A helybeliek a környék leg­drágább piacának tartják az abonyit. Ennek már sokan és több helyen hangot adtak. Sajnos, a helyzet változatlan. Gy. F. Nehéz döntés volt Erős mezőnyben az elsők Az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben értékelték a szocia­lista brigádok tavalyi telje­sítményét. A vérsénybizottság megállapítása szerint mind a tizenkét kollektíva sikeresen teljesítette vállalt célkitűzé­seit. Munkájúiknak fontos ré­sze van abban, hogy a nagy­üzem figyelemre méltó nye­reséget könyvelhetett el. Jó eredményeiket alapve­tően három dolog jellemzi: fegyelmezetten, sokat és jól dolgoztak. Ezerrel több órát teljesítettek a tervezettnél a munkacsúcsok idején. Így le­hetett az árpát négy, a búzát tizenkét nap alatt betakaríta­ni. Rendszeres volt a brigádok szakmai és politikai képzése, jó az emberi, munkatársi kapcsolat. Tavaly a Bánki szocialista brigád elnyerte a TESZÖV Kiváló Ifjúsági Bri­gádja kitüntető címet. — Az 1985-ös eredmények alapján a vállalat kiváló bri­gádja elismerést a Radnóti brigád érdemelte ki — mond­ta Bíró Béla, a versenybizott­ság elnöke. — Nehéz volt a döntés, mivel az eredmények összegzése után csak minimá­lis előnyre tett szert a kollek­tíva a Rákóczi brigáddal szemben. — Mit tartalmaznak az idei vállalások? — A főbb célkitűzések: a gazdasági tervek teljesítése, a költségek csökkentése, a ter­melékenység további fokozá­sa, a fegyelmezett munkavég­zés és a tanulásban, művelő­désben való aktív részvétel, —ki Akiket az Alföld ihletett Hazánk tájai számtalan írót, költőt, képzőművészt megih­lettek. Ez adta az ötletet az abonyi falumúzeumnak, hogy Az Alföld címmel kiállítást rendezzenek az intézmény képtári anyagának abból a részéből, amely a vidék szép­ségét, a paraszti világot ábrá­zolja. A tárlatot Győré Pál nyitotta meg, előtte a zeneis­kola növendékei műsorral kedveskedtek az érdeklődők­nek. A május 10-ig látogatható bemutatón többek között Die­ner-Dénes Rudolf, ImrehZsig- mond, Márton Lajos, Fenyő Miksa, Iglay József, Kurucz D. István, Horváth József al­kotásai tekinthetők meg. Vizet és gázt vezettek Abonyban a településfej­lesztés lépésről lépésre halad előre. Jóllehet a számításba vett tízlakásos épület és a földszintjére tervezett Áfész- üzlet kivitelezéséhez pénz hiá­nyában egyelőre nem tudnak hozzáfogni, sok más beruhá­zás megvalósult. Az üzemek, vállalatok és a lakosság ösz- szefogásával 5 kilométer gáz­vezeték épült. Bővült a szilárd burkolatú úthálózat és 2 kilométernyi belvízcsatornát ástak. Hozzá­foglak a 9 tantermes iskola- bővítéshez is. Támogatás a Az abonyi nagyközségi párt- bizottság és a tanács vezetői a közelmúltban a Mechanikai Művek budapesti központjá­ban jártak, és a gyárnak a VII. ötéves terv idejére meg­határozott feladatairól folytat­tak megbeszélést. Arról is tárgyaltak, hogy a következő öt esztendő során a község­politikai célkitűzések végre­hajtásához a nagyközségben sportkörnek működő gyáregység milyen segítséget tud nyúltam. A küldöttség ígéretet ka­pott, hogy a szociálpolitikái célok megvalósítását ezután is felkarolják, valamint meg­állapodtak abban, hogy min­den esztendőre társadalmi munkaszerződést kötnek, és a gyár évenként 20—25 ezer fo­rint támogatást nyújt az Abo­nyi Tsz sportkörének. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1986. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK CegSédbercel Tavaly elmaradt a búzarekord Utiélmények Bizonyos Krété Február 24-én 18 órai kez­dettel . „Van bizonyos Krété, a borvizű tengerben ... (Ho­mérosz szigetein) címmel dr, Surányi Dezső tart előadást görögországi útiélményeiről a városi könyvtárban. Videodiscó Táncház, farsang Táncházzal veszi kezdetét a farsangi vigalom február 22- én 16 órakor a Vasutas Klubkönyvtárban, majd 17 órától videodiszkós bállal folytatódik a télvégi ünnep. Asszonyok dicsérete Aszály és gazdasági szabá­lyozók: mint a kivédhetetlen csapások összegző fogalmai, úgy kerültek s kövültek im­már bele a honi mezőgazdák kisszótárába. Ceglédbercelen is. Habár ... Mert igaz ugyan, hogy az Egyetértés Tsz zárszámadó elemzése is a nagy rákfenére hivatkozva indul: csökkent a szövetkezeti tevékenységnek nyereségtartalma, az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a termelési eredményeket; csak­hogy rögvest hozzátold ja: megállapítható az is, hogy néhány területen indokolat­lan mértékű lemaradások, hiányok jelentkeztek. így tel­jes és hiteles a kép, hiszen a megfogalmazás arra enged kövekeztetni, hogy a berce- liek korántsem csak a jobb időkre várnak. Recitálom A növénytermesztéssel fog­lalkozó passzus soraiból kide­rül az is, hogy 1985-ben vég­re valamelyest enyhült a tsz-t már több esztendeje sújtó aszály, mert bár tavaly csak 466 milliméternyi csapa­dék hullott le az égből, ám az előző évekhez képest jobb elosztásban. A hideglelős ja­nuár meg február sem tudott kárt tenni a hószőnyeggel te­rített vetésekben, május eső­je pedig kedvre derítette a lucernát és S gyepet, s fnár az első kaszáláskor összegyűlt a jószágok számára kellő mennyiség. Ám elmaradt a búzarekord (5,7 tonna termett hektáron­ként), és a tikkatag július­augusztus megdézsmálta a kukoricát. 101 hektárnyi má­sodvetésű tengerit csupán le­geltetéssel tudtak hasznosíta­ni, ennek dacára a rozsos bükkönyből meg az árpás lu­cernából készített szenázzsal együtt a szarvasmarha-állo­mány tömegtakarmánya meg­van. Fagykár, mégpedig 32 százalékos fagykár érte a ceglédberceli kajszis kertet 1985-ben, így aztán a terve­zettnél több mint 100 tonná­val kevesebb barackot (245 tonnát) tudtak a fákról leráz­ni. A termés java része a Nagykőrösi Konzervgyárba került. A szövetkezet gépparkja avulófélben van. Bár a nem­régiben vásárolt Claas Domi- nátor egymaga learatta a oú- za 30 százalékét, de a kiala­kult helyzetre jellemző, hogy a 21 traktorból 11, a 4 teher­gépkocsiból 2, a hat kom­bájnból pedig 5 nulla értékű. A masinák elhasználtsága, karbantartásuk hiánya, az al­katrészbeszerzési nehézségek gyakorta, főképp a kampá­nyok idején igen nagy gondot okoztak a dolgozóknak. A kö­vetkezmény: túlmunka, éjsza­kai munka, hét végi munka. Avulófélben A tehenészeti ágazat 1985-öt igen magas jószáglétszámmal kezdte, de nem tudta meg­tartani. A tervbe vett 87 üsző helyett csupán 48 ellett, a hiányzó 39 még a selejtezést is korlátozza. Ugyanakkor az elképzeltnél 10 darabbal több tenyésztehén dőlt ki a sorból elhullás és kényszervágás miatt. Zömük frissfejős állat volt, ez a tény az ellést kö­vető időszak gondjairól ad hírt. A tejtermelés fő feladata, hogy minél több első osztá­lyú tisztaságú, csíraszegém nyersanyag kerüljön ki a szövetkezetből. A berceli tej 20 százaléka nem felelt meg ennek a feltételnek. Vala­mennyi eszköz és felszerelés rendelkezésre áll,. így „hát. a jobb eredmény elérése kizá­rólag a dolgozókon múlik. A sertések háza táján igen szépen alakult a szaporulat (5889 db, vagyis 409-cel több a tervezettnél), igaz, az első félévre kevés, míg a máso­dikra egyenetlenül sok jutott, túlzsúfoltságot okozva. Szerényen Melléktevékenységek. Saj­nos szokássá vált, a húzózár­üzem az év első hónapjaiban nem kap kellő mennyiségű munkát a Lemezáru Gyártól. Később az nehezítette a munkát, hogy a húzózárakkal együtt nem érkeztek meg a szükséges alkatrészek. Ezért aztán csak 98 százalékra si­került teljesíteni a tervet. A lakatosoknak akadt munka egész éven át, a tavaly feb­ruártól működő Ferriplán Ipari és Szolgáltató Szakcso­port 1,2 millió forint árbevé­telt utalt át a tsz-nek. A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet 1985-ben 82 millió forintos árbevétel­ből. 4 millió forint nyereséget ért el. V. S. Dohnál-grafikák Dohnál Tibor ceglédi szár­mazású festőművész grafikái­ból, textiljeiből, festményei­ből és plasztikáiból Debrecen­ben nyílt kiállítás Asszonyok dicsérete címmel. Kosárral a kézben A vásárlásaim talán hason­lítanak a legtöbb férfiember vásárlásához, vagy azt veszek, amiért elküldték otthonról, vagy valami mást. De a leg­többször azt, amire rábeszél­nek a pult túlsó oldaláról. Ha szerencsém van, akkor olyas­valamit viszek haza, amire az égvilágon semmi szükség, vagy legalábbis lényegesen más, mint az addig megszo­kott, s akkor aztán egy dara­big nem kerül a kezembe a bevásárlókosár. De gyakran előfordul az is, valamely vé­letlen folytán, hogy elismerés­sel fogadják otthon a boltbéli tetteimet. Nem, nincsen pro­tekcióm egyik kereskedésben sem! De szeretnék elmesélni két kis történetet, anélkül, hogy a tárgyban szereplő két üzletet megnevezném, megköszönve az ottaniak irántam tanúsított rokonsaenvét. Márkás árű Náthás időszak a mostani. A két gyerek közül hol az egyik, hol a másik náthás egy kicsit, de még csak a nagyobbik tud­ja fújni az orrát, ha rá tudom beszélni. Ha nem megy, akkor ,egy vattafejű műanyag pálci­kával kell elintézni a művele­tet. A feleségem már jó ideje panaszolta, hogy hiába járja a boltokat a filléres orr-, illet­ve fültisztító pálcikákért. Hiánycikk, azt mondják. Néz­zem meg én a városban, ha úgyis arra járok, igazán meg­tehetem. A boltban vagyok, nézem a polcokat, az ezerféle áru kö­zött keresem az ismerős papír­dobozt, hiába. Olcsó holmi, egyszerű kis fakó kartondo­bozban, nem lelem. Van tu­catnyi, több tucatnyi extra, márkás áru, tömve vele a polc, de amire nekem kell, ar­ra egyik sem jó. A huszonva- lahány forintos babahigiéniai eszköz hiánycikk. Feladom, lesz, ami lesz, rá­kérdezek a keresett holmira, van-e? — Sajnos nincsen, hiány­cikk — mondja az egyik el­adó. — Nagyon ritkán kapunk, ha van, rögtön szétkapkodják. Tessék talán benézni a jövő héten, akkorra kapunk újra árut — biztatnak. — Már két hete ide járok majd’ minden nap, s mindig elfogy, mire ideérek — mél­tatlankodom, s teszem le az üres bolti kosarat a kijárat­nál. — Várjon egy kicsit! Hátranézek; nocsak, utá­nam szóltak! — Jöjjön, hány dobozzal kell? — suttogja megszólítom. Mennyit is kér­jek, hogy , ne legyek túl szem­telen a hirtelen bizalomért. —* Kézit csókolom, azt mind elviszem, amennyit ad — mondom. A hölgy hátramegy a rak­tárba. Gondosan bekötött se- lyempapírcsomaggal tér visz- sza. Látni nem lehet, mi van benne. A pénztárhoz kísér, ott szól a kolléganőjének, meny­nyit blokkoljon a fiatalember­nek, azután gyorsan a szaty­romba kerül a titokzatos cso­mag, én pedig az ajtón kívül­re. Otthon bontom csak ki. Két dobozzal adott. Van ben­nük vagy száz darab. Kihúz­zuk vele a telet. Friss áru Szombat délelőtt, hétvégi bevásárlás. Már megvan min­den, ami kell, csak a felvá­gottért kell még sort állni. — Kérek húsz deka párizsit! — Nincs párizsink. Döbbenten nézek az eladó­ra, azután a hűtőpultra. Ott mindenféle szalámi, kolbász, felvágottak, májas, sajtfélék és ott a párizsi is, ha jól lá­tom. Hogy mondjam meg fi­noman az eladónak, hogy té­ved? — Elnézését kérem — bá­torkodóim, s mutatok a telira­kott polcokra. — Tudja, a kis­lányom a párizsit szereti, ha volna szíves ... — A kislánynak lesz? Saj­nos párizsit nem adhatok, vi­gyen helyette virslit — ajánl­ja. — Azt ma kaptuk, friss — fűzi hozzá kicsit halkabban. S. B. A Mezőgép ceglédi gyára kapacitásának felét köti le a húsipari gépek, berendezések s a hoz­zájuk való alkatrészek gyártása. Molnár Ferenc és Horváth János lakatos forgódobos sertéská­bító alkatrészét hegeszti. (Apáti-Toth Sándor felvétele) Ma délben Bajnoki mérkőzés A Ceglédi KÖZGÉP SE férfi tekecsapata már ma, csütörtökön lejátssza a baj­noki hétre kisorsolt NB I-es, bajnoki mérkőzését. A KÖZ­GÉP Teleki utcai pályáján fél 12-kor kezdődik a Sopron el­leni találkozójuk. A ceglédiek minden erejük­kel a bennmaradás eléréséért harcolnak. Jelentősen javulna pozíciójuk, ha itthon tudnák tartani a bajnoki pontokat. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents