Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

NAG Az ifjúsági mozgalom „veteránjai” És dalolja a jövőnek ritmusát... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1986. FEBRUAR 19., SZERDA Zárszámado küldöttgyűlés az Arany János Tsz-ben Egyre nő a szaktudás szerepe A területi KISZ-alapszervezet tagjainak átlagélet- kora jócskán meghaladja a harmincat. Az ifjúsági moz­galom „veteránjai" — ahogy olykor nevezik saját ma­gukat — mégsem fordítanak hátat a KlSZ-munkának. Hogyan dolgoznak, tevékenykednek? — kiderül ez abból a tudósításból is, amelyet legutóbbi, beszámoló taggyű­lésükről készítettünk. A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet 1585 hektár, átlag 11.8 aranykoronás földterületen gazdálko­dik. 1985-ben árbevételük 214 millió 114 ezer, ered­ményük 19 miliió 215 ezer forint volt. Ez hosszú évek óta a legjobb. Dolgozóik száma 634, tavalyi átlagbérük 63 ezer forint, az 1984-es 53 ezerrel szemben. Mit és ho­gyan > csináltak — kiderül a zárszámadásukról írt tudó­sításunkból. Csak egy lehetőség létezik: ez pedig az alkalmazkodás. Al­kalmazkodni kell az időjárás­hoz, alkalmazkodni az árviszo­nyokhoz, s alkalmazkodni a közgazdasági szabályzókhoz. Méghozzá úgy, hogy egyben megkísérelve az egyáltalán lé­tező tartalékok feltárását is — ezek a gondolatok csendültek ki többször is Sz. Tóth Lász­ló, a termelőszövetkezet elnö­kének beszámolójából. Okszerűbb takarmányozás Az elmúlt esztendő sok te­kintetben volt különleges. Ér­dekeltségi rendszerüket mó­dosították. A különböző önel­számoló egységek nyereségét elkülönítették az egész gazda­ság nyereségességétől. A mód­szer alapjaiban jól vizsgázott, de ez nem azt jelenti, hogy to­vábbi finomításokra nincs szükség. Valószínű, hogy elmozdulás a még jobban személyre szóló érdekeltség irányába történik, azaz mindenki saját pénztár­cáján érezze gazdálkodásának, egyáltalán munkájának ered­ményét. Belső elszámoló árai­kat is módosították, az előb­biek szellemében. A közös gazdaság földjein a vetésszerkezet évek óta nagy­jából állandó: körülbelül a fe­lén gabonát, 21 százalékán napraforgót, a fennmaradó ré­szén meg szálas, illetve lédús takarmányokat termesztenek. A kukorica alacsony termésát­lagával, a nagy ráfordítással ebből a gazdaságból is száműzr te magát. A műtrágyázást fo­lyékony vegyszerrel végzik, s az idén is folytatják, mintegy kilencmillió forintos költség­gel, a Pest Megyei Tanács tá­mogatásával. Az állattenyésztés tavalyi terve szerint az idén a ráfize­tés csökkentése volt a cél. Ahogy megfogalmazták, jut ebből 1986-ra is ... Még oksze­rűbb takarmánygazdálkodással Intenzivebb napi tömeggyara­podást lehet elérni. A juhá­szaiban úgynevezett funkcio­nális nyájakat alakítottak ki, azaz együtt tartották az azo­nos hasznosítású állatokat. Zöldségtermesztési ágazatuk jó felére esett vissza, így a jö­vedelmezőség is csökkent. A negyvenheklárnyi paradicsom­ültetvényről kézzel szedték le a termést, még ha ez a ráfor­dítás nem is tükröződik az árakban. Az erdőgazdaságnak nagy feladata lesz az idén: tarvá­gástól tuskózásig, talajfésűzé- sig majd ültetésig nagy darab földet kell újrahasznosítani, s a termesztett fákat feldolgoz­ni. Kis részlegek A szövetkezet több részleget tart fenn, a legkülönbözőbb ágakban. Illik rájuk a mondás: kis részlegek nagy önállósága. A budapestiek például ke­mény. piacorientált munkával, ahogy később elhangzott, a tervezett eredmény többszörö­sét hozták. A közös gazdaság — a dol­gok természetéből fakadóan — sok más gazdálkodó szervvel van kapcsolatban. Aligha lehet véletlen, hogy az elnök éppen a DÉMÁSZ-t emlegette mint jó és készséges partnert... Később elhangzott a talán kulcsmegállapításnak is beillő mondat: folyamatosan np a szaktudás, a szakértelem sze­repe. Akár traktoros, akár gya­logmunkás vagy irodai dolgo­zó legyen valaki, csakis leg­jobb tudását adó munkájával viheti előre a szövetkezet ügyét. Felemás Erdei Károly ágazatvezelő a belső elszámolási rend nehéz­ségeit, olykor felemásságát boncolgatta. s az ezek által keltett feszültségek feloldását javasolta. Szólt a fegyelemről is. Mint mondta, nem elég, ha csak egy munkahely küzd — például — az italozás, tehát valamilyen kedvezőtlen jelen­ség ellen. A társadalmi kör­nyezet ugyanakkor meg elnéző. Nemes László, a gazdasági társulás vezetője, a munka-, illetve saját szavai szerint: a munkásvédelemmel foglalko­zott. a munkásvédelem egyér­telműen termelési tényező. Ha pedig termelési tényező, ak­kor egy azok közül, de min­denképpen a többivel azonos elbírálást érdemel. Király István, a budapesti bedolgozók áldozatos munká­járól szólt. Gulyás Lajosné, a sok-sokféle árról beszélt. Van ugye ter­melési, önköltségi, felvásárlá­si meg világpiaci is, de egyfe­lől nehéz közöttük eligazodni, másfelől, s ez a súlyosabb, ne­héz közöttük összhangot talál­ni.. Jelenleg például egyértel­műen a közvetítők fölözik le a hásznot, s így a termelő nem válik érdekeltté. Dr. Bíró Ferenc, a Pest Me­gyei Pártbizottság és a végre­hajtó bizottság tagja, a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem rektora, felszólalásában a vi­lágpiaci környezetbe helyezte a gazdálkodás adatait. Mint mondta, fontos feladata volt a mezőgazdaságnak az egyensú­lyi helyzethez való hozzájáru­lás. Nagyon komolyan kell venni az anyagi érdekeltséget, hiszen egy-egy bevált lépés akár történelmi példát adhat másoknak. A közös gazdaság zárszám­adó küldöttgyűlése a tervek el. fogadásával fejeződött be. Ballai Ottó Felvásárlás, értékesítés Öreg galambok jönnek A Dél-Pest Megyei Áfész szerteágazó tevékenységei kö­zül igen fontos szerepet lát el a felvásárlási osztály. A Do­rottya utca 4. szám alatti iro­dában érdeklődtünk a jelenle­gi felvásárlási és értékesítési helyzetről. — Milyen a tenyésztési kedv a kisállattenyésztők körében? — kérdeztük Szalatkay Sándor mezőgazdásztól. — Az elmúlt év irányzata országos viszonylatban a ter­melési, előállítási költségek emelkedése és — ezt követően — a termelési kedv csökkené­se volt. Más vidékeken na­gyobb mértékű visszaesést ér­zékeltek, nálunk tíz százalékos volt a hanyatlás. A termelési kedv ösztönzése érdekében megemelkedtek a felvásárlási árak. Az első osztályú vágó­nyúl felvásárlási ára kilónként 52-ről 51 forintra emelkedett. Színes vágónyúlért 49 helyett 51 forint jár. Magasabb a vá- gógalamb felvásárlási ára is. Az első osztályúért a régi 110 helyett most 125 forintot ad­nak kilónként. A másodosztá­lyú ára 80-ról 95 forintra nőtt. Februárban megkezdődik az öreg galambok vásárlása, és — ha az olasz partner sikert ér el odahaza — egész évben tart majd ez az üzleti kapcso­lat. — Mi jellemezte a tavalyi értékesítési viszonyokat? — Ezen a téren kedvezőbb eredményeket értünk el. A napos baromfi értékesítési for­galmunk az 1984-es évhez vi­szonyítva 10—12 százalékkal emelkedett, és elérte a 360 ezer darabot. A forgalmunk 70 százaléka a húshibrid na­pos baromfiból áll. Ezután az F—1-es napos baromfi követ­kezik, ami kettős hasznosítású A Tetra—H fajta .igen gyors növekedésével tűnik ki, 8—9 hét után az 1,8—2 kilós súlyt eléri. — Mi a megnövekedett ke­reslet oka? — Egyszerűen arról van sző, hogy mi jóval olcsóbban ad­juk a napos baromfikat, mint a szabadpiac. Ezenkívül faj­tiszta és orvosilag ellenőrzött állományt értékesítünk mondta Szalatkay Sándor me­zőgazdász. Kiss Sándor A területi alapszervezet ösz-^ szetétele meglehetősen hetero­gén, hisz tán két azonos fog­lalkozású sem akad közöttük. A közel másfél tucatnyi ifjú azonban nem azt keresi, mi választaná szét a közösséget, sokkal inkább azt, mi a kö­zös munkájukban. A beszá­moló ezt olyaténképpen nyug­tázta: a kialakított akció- program tükrözte a bizonyos vonatkozásokban mégiscsak homogén rétegnek a lehető­ségeit is. Különösebb célokat nem ve­tettek papírra. „Csak” ennyi: becsületes munka, aktív, po­litizáló közéletiség mellett bekapcsolódni a városi KISZ- élet egyes eseményeibe. Az el­múlt évben a létszámuk sta­bilizálódott. Tanácstagok A gazdasági munkájukban az 1985. esztendőt a jó helyt­állás jellemezte, de vonatko­zik ez a politizáló tevékeny­ségük egészére. Pedig — ki tudja, hányadszor írjuk le — nem volt könnyű az esztendő. Megállapítható; hogy a párt- kongresszus meg a ta- nácsválasztások évében pél­damutató munkát végeztek. Így jelenleg két tanácstag és egy póttanácstag is a terüle­tiek közül kerül ki. Bővülő közéleti feladataik mellett igyekeztek a forradal­mi ifjúsági napok program­sorozatába is bekapcsolódni. Az egyes ünnepségeken, meg­emlékezéseken való részvétel mellett külön említendő, hogy a városi felszabadulási vetél­kedőn 3. helyezést ért el a csapatuk. De részt vettek a felszabadulási túrán, s ott voltak a Kutyakaparóhoz szervezett kerékpár-túrán is. Az alapszervezet életében dicsőséges fejezetként számon tartandó lesz mindig is 1985. A VIT-vágta vetélkedősorozat helyi fordulóját sikerrel vet­Lángvágó szeli a vasat A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet kollektívája az 1985-ös évben is maradék nélkül teljesítette gazdasági felada­tait. Elsősorban a gépgyártásban értek el most is szép ered­ményeket. Többségben élelmiszer-ipari gépek kerültek ki a mesteremberek keze alól. Ezekből honi és külföldi üzemek­nek egyaránt szállítottak. Képünkön a gépgyártás első mun­kafázisát látjuk. Szőke Albert, a szövetkezet egyik régi dol­gozója lángvágó segítségével készíti elő a konzervipari gé­pekhez szükséges nyersanyagot. (Hancsovszki János felvétele) ték, majd harmadikok lettek a szentendrei megyei döntőn. Aztán a tatai vetélkedő követ­kezett, ahol a negyven fős me­gyei csapatban szereplő hat nagykőrösi területi KlSZ-alap- szeryezeti tag tisztességes helytállással segítette az első hely elérését. Küzdelem Az újabb sikert a televízió nyilvánossága előtt lezajlott döntő követte, s az itt elért országos második helyezés egyúttal azt is jelentette, hogy négyöjük Moszkvába mehe­tett, míg két tag a balatoni mini VIT eseményein vehetett reszt. A vetélkedősorozat nem várt izgalmas küzdelmet, szel­lemi és fizikai felüdülést ho­zott a „veteránok” életébe. Közös szabadidős program­jaik célja az, hogy egymás életét jobban megismerjék. A tavalyi mozgalmi évet összegezve elmondhatják, hogy a rétegsajátosságokhoz szabott feladatokat teljesítették, a találkozás, az együttdolgozás örömét adva a foglalkozásá­ban, érdeklődési körében, munkahelyében annyira kü­lönböző tagságnak. Feladatu­kul az eddigi munka erősítését, az együtt eltöltött idő lehető­ségek szerinti növelését szab­ták. A Mártonfalvi Pál titkár ál­tal előterjesztett beszámoló-/ hoz többen hozzászóltak. Hegedűs József — miután kifejezte egyetérését az addi­gi megállapításokkal — öröm­mel szólt róla. hogy két tanács­tag is a területiek közül kerül ki. Ez — mint mondta — az illető körzet KISZ iránti, bi­zalmát is kifejezi egyben. Volt, aki arra mutatott rá, hogy olyan sokrétű munkáról tudnak egy-egy év elteltével beszámolni, amelyre bárme­lyik alapszervezet büszke le­hetne. Danka István sportprogra­mokra tett javaslatot, Tóthné Bujdosó Ágnes más alapszer­vezetek elvtársi segítségéről emlékezett meg meleg szavak­kal. A VIT-vágta időszaká­ban a konzervgyáriak, a könyvkötő szövetkezetiek, a Nefag-osok. meg a tanács ifjúkommunistái segítsége, tö­rődése elősegítette az eredmé­nyeket. Erősségeik Túri György, a városi párt- bizottság képviseletében a jó hangulatú munkát, a sokol­dalú tevékenységet, mint az alapszervezet munkájának legszebb vonásait emlegette. A területi KlSZ-alapszerve- zet taggyűlése választással fe­jeződött be. A titkárt újravá­lasztották, s a vezetőség ösz- szetétele is változatlan ma­radt. Bizalmat kapott tehát Mártonfalvi Pál, Nagy Mi- hályné, valamint Sziládi Ist­vánná. B. O. TiT-elnökségi ülés Hiányoznak a fiatalok A TIT nagykőrösi szerve­zetének elnöksége éves mun­katervének megfelelően érté­kelte eddig végzett munká­ját, és meghatározta a soron következő feladatokat. A mérlegkészítést nagyban megkönnyítette, hogy a közel­múltban két felettes szerv, a megyei TIT-elnökség és a városi tanács végrehajtó bi­zottsága is beszámoltatta a nagykőrösi szervezetet. Mit lelhet kiemelni az el­múlt időszak munkájából? Mindenekelőtt azt, hogy nőtt a. rendezvények száma, s ezzel Pest megyében nem sok szervezet dicsekedhet. Annak ellenére,' hogy még mindig vannak „fehér fol­tok” a nagykőrösi ismeretter­jesztésben, az előadások szá­ma meghaladja az előző évit. Ami a hallgatóság összeté­telét illeti, itt még van javí­tanivaló! A közönség elsősor­ban az idősebbek és a fiata­lok közül kerül ki, s ez azt jelenti, hogy az előadásokat főleg nyugdíjasoknak vagy iskolásoknak tartják. Különö­sen kevés a fizikai dolgozók­nak szervezett rendezvény, s ezek közt is elenyészően kis számú az ipari dolgozóknak tartott TIT-előadás. Az elmúlt évben igen nagy számban szerepeltek olyan előadások, amelyek a város felszabadulásának negyvene­dik évfordulójához kapcsolód­tak, illetve a választásokat segítették. Ugyanakkor csak részben tudja kielégiteni az elnökség az idegen nyelvek tanítására vonatkozó kérése­ket vagy a számítástechnika területén jelentkező igénye­ket. Kiemelkedőnek lehet ne­vezni a TIT értelmiségi klub­jának munkáját. Ez a fórum rendszeresen hív meg orszá­gos hírű előadókat, s prog­ramjában természetszerűleg olyan témák szerepelnek, amelyek a leginkább érdek/ lik a város értelmiségi réte­gét. Mind a _ megyei elnökség, mind a városi tanács végre­hajtó bizottsága elismerését fejezte ki a nagykőrösi TIT- szervezet munkáját illetően. A megyei értékelés külön ki­emelte: egyedülálló Pest me­gyében, hogy az eltelt har­minc esztendőben mindössze két elnöke és két titkára volt a városi elnökségnek. Koráb­ban dr. Ruttner Béla volt,az elnök, és Csikay Pal a titkár; jelenleg dr. Kulin Sándor tölti be- az elnöki tisztséget, a titkár pedig dr. Böőr László. Az elnökség megfogalmazta a jövő legfontosabb teendőit is. A fő cél az, hogy a TIT még szorosabb kapcsolatot alakítson ki a tömegszerveze­tekkel, és még több , előadást tartsanak a szocialista élet­mód kérdéseiről. Égető gonddá kezd válni a TIT-tagság csökkenése. Hiá­nyoznak a fiatalok: alig-alig van újonnan belépő előadó. E probléma megoldása, az utánpótlás nevelése a nagy­kőrösi szerkezet egyik leg­fontosabb feladata. A legközvetlenebb teendő a városi szervezet fennállásá­nak a megünneplése. Már­ciusban lesz harminc évé, hogy a nagykőrösi TIT meg­alakult. Az elnökség úgy ter­vezi, hogy ezt a jelentős ese­ményt szép emléküléssel fog­ja megünnepelni. Tóth Tibor Közérthetően Házi mérgek Környezetkímélő növény- védelem a házikertekben címmel új. hasznos kiadvány jelent meg. A könyvben a MÉM munkatársai egyszerű, közérthető nyelven írva cso­korba kötötték azokat a leg­frissebb ismereteket, amelyek segítenek eligazodni a „házi mérgek” tömegében. Olyan fizikai-mechanikai, agrotechnikai, biológiai . és biotechnikai módszereket is javasolnak, amelyekkel lé­nyegesen csökkenthető a ker­tek „méregterhelése”, miköz­ben az élő környezet nem szennyeződik. Mozi A nagyteremben Piszkos ügy. Színes amerikai krimi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Farkasverem I—II. Színes, szinkronizált szovjet krimi, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents