Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
PFsr w.fc » 1986. FEBRUAR 17., HÉTFŐ Nem kell visszafizetni Épül az otthon a Haladás utcában Haladás utca. A névválasztás több okból sem sze-' rencsés. Először is azért, mert a meredek erdei csapáshoz hasonlatos úton akkor is nehéz a haladás, ha nincsen vendégmarasztaló sár. Azután azért sem, mert a környező, többségükben ütött- kopott, alaposan belakott házak sem a haladást, a fejlődést jelképezik. Nem mintha az ott élő, főként cigány családoknak nem volna igényük barátságosabb, kényelmesebb otthonokra. Van, csak a pénz kevés hozzá, hiszen néhol 4—5 gyereket kell etetni, ruházni. Talán nem is tudják, hogy rajtuk is segíthet a lakásépítésre, vásárlásra adható tanácsi támogatás. Ráckevének ezen a részén ritkán fordul' meg idegen. ■ Hamar megtelik az utca kíváncsiskodókkal, körbeveszik a kérdezősködőt, a hívatlan látogatót. A 35. számú házra mutatnak, ott lakik ötödmagával Kertész István és Sztojka Erzsébet. A kis szoba, egy még kisebb konyha és egy kamra, nagyon rossz állapotban. Nehéz elképzelni, hogyan élhet, alhat, tisztálkodhat itt hét ember. A vizet gáztűzhelyen melegítik, mosógép is van. Sztojka Erzsébet ilyen körülmények között is ad arra, hogy a gyerekek tisztán, rendesen induljanak az iskolába. Könnyebb lesz, ha felépül az új ház, am ilynek már látszanak az alapjai a kert végében. Igazi öröm A szülők nincsenek otthon. A férfi az Aranykalász Tsz savanyítóüzemében, az asz- szony pedig a vegyesipari üzemben dolgozik. A szurtos képű, tízesztendős Kertész Gabi ugrik be a Trabantba, mutatja az utat. Sztojka Erzsébet eleinte nemigen érti, hogy mi járatban vagyok. Tizenöt esztendeje dolgozik egy helyen, de hivatalos ügyben sosem keresték a műhelyben. Hamar kiderült, valóban ők azok, akik pénzt kértek az új házra. Tegnap jött meg a válasz a tanácstól. Éppen csak átfutotta a papírt, nem is tudja, hogy mennyit kaptak. — Tényleg 130 ezer forintot? — csapja össze hitetlen- kedve a két tenyerét. — Az nagyon sok pénz! Hát mégis lesz valami abból a házból ...? Másfél éve kezdtük el az építkezést, de csak az alapozásig jutottunk. Én három és fél-négy ezer forintot keresek, a férjem négy, négy és fél ezer forint körül hoz haza. A kőműves meg viszi ám a pénzt, 5—600 forintot is naponta. Drága is volt, meg lassú is. Most majd másvalakit keresünk. Tavasszal újból nekivágunk, felépítjük a háromszobás házat. Nagyon szeretnénk már mi is egy kis kényelmet. — Amikor az OTP-nél voltunk a kölcsönért, ott mondta az ügyintéző, • hogy szociális támogatást is kérhetnénk — folytatja Sztojka Erzséb ,'t. — Hát beadtuk a papírt a tanácshoz. Ennyi pénzre nem számítottunk. De nagyon jól jön, mert mi tényleg nem tudunk félrerakni. Saját erő A Kertész család 70 ezer forint szociális támogatást és 60 ezer forint vissza térítenem kamatmentes kölcsönt kapott. Ez kétszeresen is lendíthet az építkezésen, hiszen az OTP ilyen esetekben az építtető vagy vásárló saját erejének, részének tekinti az összeget. Tehát emellé további kölcsönt lehet felvenni az OTP-től. Ha uz igénylő megfelel a tanácsi rendeletben megfogalmazott feltételeknek, hamarosan tarthatja a markát. A támogatás mértékét a rászorultság és a lakáshoz jutás formájától függően differenciálták. Különböző kategóriák szerint osztják el a rendelkezésre álló pénzt. A gyermektelenek kevesebbet, az egy- vagy többgyermekesek nagyobb összeget kaphatnak. A szociális támogatás és a kamatmentes kölcsön együttes összege csak kivételes esetben, méltányosságból haladhatja meg a 150 ezer forintot. — A helyi tanácsoknak tavaly óta van lehetőségük arra, hogy saját pénzeszközeik terhére támogassák az arra jogosult lakosok lakásépítését, -vásárlását — mondja dr. Csapiár Terézia, a Ráckevei Városi Jogú Nagyközségi Tanács hatósági osztályának vezetője. — Erre azért is szükség van, mert országosan és Ráckevén is kevesebb tanácsi lakás épül, mint korábban. Szociális támogatásra egymillió 100 ezer forintot, kamatmentes kölcsönre pedig 900 ezer forintot utalt át tavaly a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ez volt az alaptőke, a továbbiakban pedig maguknak kell gazdálkodni a támogatásra fordítható összeggel. Ennek egyik forrása a tanácsnak visszatérítendő kölcsön, amit újra felhasználhatunk. Sok függ attól is, hogyan alakulnak majd egyéb bevételeink. Még csak most tanuljuk az új tanácsi gazdálkodást, egyelőre nem merünk bátrabban tervezni. Az idén szociális támogatásra 650 ezer, kamatmentes kölcsönre pedig 520 ezer forintot szánunk. Megpályázzuk a megyei támogatást is, hátha/ abból a keretből kiegészíthetjük az összeget. — Kérelmeket a tanács végrehajtó bizottságához kell intézni — mondja dr. Csapiár Terézia. — A benyújtott dokumentumok és a helyszíni vizsgálódás alapján a társadalmi lakásügyi bizottság tesz javaslatot. A végrehajtó bizottság ennek figyelembevételével dönt arról, hogy ki és milyen arányban részesülhet a támogatásból, illetve a kölcsönből. A vb határozza meg azt is, hogy mennyi idő alatt kell visszafizetni a kamatmentes kölcsönt. Ennek öt év a felső határa. A tavaly benyújtott 12 kérelemből csak egyet kellett elutasítani, mert az igénylő nem felelt meg a tanács által támasztott feltételeknek. Megismerik Minden rendelet annyit ér, amennyit meg lehet valósítani belőle. Ennek előfeltétele pedig az, hogy az emberek megismerjék. Ráckevén ezt nem bízták a véletlenre. A nagyközségi tanács és a társközségekben működő tanácskirendeltségek az ügyfélfogadások alkalmával tájékoztatják a lakosságot, a tanácstagok pedig választóik körében propagálják az új formát. A helyi OTP-fiókban is ismerik az új jogszabályokat és felhívják rá az ügyfelek figyelmét. Így jutottak pénzhez Kertészék is a Haladás utcából. Kövess László Búvárszemüveg és uszony A vízparti nyaralás kelléke a gyermekek számára a búvárszemüveg és uszony. Ezekből évente több mint félmillió garnitúrát szerelnek össze a farmost Tápiómente Tsz helyi üzemében. (Erdősi Ágnes felvétele) A házak alapjába helyezik Rengésvédő épületsaru Űj megoldást dolgozott ki az épületek földrengésállóságának növelésére Hunyadi Ferenc, a Földmérő és Talaj- yizsgáló Vállalat szakági, főmérnöke és Dimitriu Achilleus, a győri Igazságügyi Műszaki Szakértő Iroda mérnöke. Az általuk konstruált földrengésvédő alapozási szerkezet úgy csillapítja a rezgéseket, hogy rugalmas kapcsolatot létesít az alap és az épület föld feletti része között. Felépítése és működése a hídsaruéhoz hasonló, rezgéscsillapító hatását az építmények alapja és felépítménye közé ékelve fejti ki. A hénap végéti féíiizem KészllS a hazai zselatin Étkezési zselatin gyártásának előkészületeit kezdték meg a Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A csirkecsont és -hulladék felhasználására épülő üzemben a technológia ki- fejlesztését és alkalmazását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 20 millió forinttal támogatja. Hazánkban jelenleg sehol sem gyártanak ét-, kezési zselatint, ezért az élelmiszeripari vállalatok teljes szükségletüket importból szerzik be. A Baromfifeldolgozó Vállalatnál évente mintegy 1000 tonna hulladék keletkezik. A csirkefejet, -lábat és -bőrt jelenleg sertések takarmányozásához használják. A vállalat megbízásából az Élelmi- szeripari Főiskolán laboratóriumi kísérleteket folytattak. Megállapították, hogy .a gyárban keletkező hulladék alkalmas zselatin gyártására. A laboratóriumi kísérleteket követően a Baromfifeldolgozó Vállalatnál a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek bevonásával február végén megkezdik az úgynevezett félüzemi kísérleteket, s ezek sikere esetén jövőre megindul az üzemszerű gyártás. A zselatingyártó üzemet 68- 70 millió forintos beruházási költséggel Budátokon alakítják ki egy már meglévő, de jelenleg kihasználatlan épületben. Az üzem gazdaságos működéséhez más baromfifeldolgozó üzemektől is vásárolnak évente 1000-1500 tonna zselatin-alapanyagot. Ezzel együtt évente 2000-2500 tonna baromfihulladékból mintegy 200 tonna étkezési zselatint állítanak majd elő. E lőször is a kérdésre felelek: bárhogyan igen, vagy bárhogyan nem. Azután megmagyarázom. Valaha azt mondták, a házasságok az égben köttetnek. Amiben volt valami megnyugtató, végeredményben a felsőbbség a felelős és az egybekelt felek dolga jó- szándékkal kellett kikövezve legyen. Mint minden gyakorta a pokolba vezető út. Manapság azonban, miként a divatban is, a mindent lehet korát éljük. Aki akar. minibe, aki akar, maxiba, aki úgy kívánja, tarkába, aki amúgy, főként dekoltázsba öltözik. Csak a lehetőségek szabnak határt: ha egyszer nem gyártanak gyapjúszövetet, hát abból veszünk, ami van, és amit ki tudunk fizetni. Oszposz ez a helyzet a házassággal, ám néhány fő típust azért itt is meg lehet különböztetni. A legszabályosabban az érdekegyez- tetéses módszerek váltak be. A nő egyenjogú és vendéglátóipari, a férfi ugyancsak, ketten együtt már bérelhetnek egy italkimérést avagy drinkbárt, avagy kifőzhetik egy kifőzés létesítését, azután az adót együtt tagadják le, a telket, villát együtt létesítik, csak a gépkocsi kettő; aztán jöhet a gyerek, ha lehet, szintúgy kettő. Ravaszabbul, de ugyanaz az elv érvényesül a vállalati felelősöknél, a férfí az igazgató, a nő a személyzetis a másik üzem igazgatójánál, ösz- szejár tehát a kölcsönös érdekeltségű házaspárok köre, és egymást úgy erősítik, mint a nyalábbá csoportosult vesszők kötege. Vannak-e az ilyen házasságokban válságok? Talán igen, de háromszor is meggondolják az érdekelt felek, hogy felrúgják-e az alapokat. Gombó Fái cm LdzaóocliunL? Inkább élve a lehetőséggel, hogy ezt is lehet, nyitott házassággá alakítják át együttélésüket, mely továbbra is érdekszilárd. A legrosszabbul viszont a szerelmi házasságok állják a sarat. Mert a felek azt hiszik, minden méz és sódar, holott hamar kiderül, hogy van dág- vány, sőt szomszéd is. akinek a sódara ízesebb. Ilyenkor az igények — itt helyes a divatos szót használni: elvárások — másak, és p valóság más, tehát krízist okoz. Szerelemből fiatalon házasodnak, ám még mindig fiatalon válnak is el. Ilyenkor aztán az érdekek kimutatják farkasfogukat, a nők nem egyenrangúak, hanem fölényben vannak, nekik jár a lakás, a gyerek, a tartásdíj, s a férfinak marad a szabadság, no meg a tapasztalat. Aztán van a harmadik út, amely sokaknak fiatal éveit mind igénybe veszi, másoknál a válás után kezdődik. Ilyenkor a szabad partnerkapcsolat érvényesül, mely olykor az édes életbe csap át; diszkózások, bulik, materiális okokból pénzes palik, partneréhes üzletasszonyok. Igen ám. de a dolgok kimenetele ezerféle, miként a divaté. Akad. főként a nők között, akiknél beáll a csömör. Ez szinte szabályszerű elvált hölgyeknél. Megindul tehát a férjvadászat. A férfiak általában tovább bírják, ezért' a kor értékké válik, a nőknél a kvázi-fiatalság, a féríjun. fiáknál a kvázi-jómód. Így jönnek létre a másodvirágzású házasságok, melyek viszonylag tartósak, hiszen az ellenpólus már kipróbáltan nem vált be. Ezek tehát kvázi-tartósak, kvázi-nyi- tottak, kvázi-unottak, kvázi-szolidári- sak. Am társadalmilag kiváló érmtke- zési közeget teremtenek, a férfi mutogatja fiatal feleségét, a nő hangoztatja, de magas életszínvonalon is élünk, operabérlet, balatoni üdülő, a férjemnek Volvója van, nekem nercbundám. A hetvenéves ifjú férj 35 éves ifjú felesége mindent megtesz, hogy hites urát gyerekkel ajándékozza meg. Hanem hadd filozofáljak egy kicsit: mindig is csak így volt e világi élet. Együtt éltek nejek, férjek és hivatásos szeretők, voltak éhes Putifárnék és mindenevő Don Jüanok. Nincs új a nap alatt — osztanám rabbi Akkiba nézetét, ha nem volna új fejlemény a gyes és még újabb a gyed, avagy a kofa és még újabb a teho. amelyek a családokat erősítik, mert együtt gyarapodnak, avagy alakítják ki közösségi kész-' ségüket, illetve dacukat. V iszont, a közhittel ellentétben, az állatövi jegyek éppúgy nem befolyásolják a házasságok lefolyásának mikéntjét, amint a Halley-üstökös sem jön el egyszerre a svéd gyárossal, aki egyik kezében hozza a karikagyűrűt, másikban a stockholmi honosságot. A nagy szilárdságú anyagból készült épületsaru teherbíró, ezért viszonylag keveset kell abból egy-egy épület alá helyezni. Fenntartási költsége nincsen, alkalmazásával pádig feleslegessé válnak a víz'- szlntes erők felvételét szolgáló épületmerevítések, utólagos erősítések. Solymári poroton Gyöngy a téglában Szigetel a légbuborék Növeli a hőtároló tégla yártását a Budai Tégla és Cserépipari Vállalat. Solymári üzemében a tavalyinál 4 millióval több. összesen 44 millió poroton falazóblokk készül az idén. A többlet egy kisebb falu felépítéséhez elegendő. A különleges tégla anyagába habosított műanyagból készült gyöngyöt kevernek. Az égetés során a műanyaggyöngyök helyén légbuborék, illetve üreg képződik. A poroton falazóblokk ezektől az üregektől kapja kitűnő hőszigetelő képességét. A hagyományosnál drágább tégla ára egy átlagos méretű családi ház esetében a fűtésnél tíz éven belül megtérül. Jelenleg naponta százezer poroton tégla kerül le a gyártósorokról Solymáron. Ez csupán kétharmada az üzem kapacitásának, a téli időszakot kihasználva ugyanis a termelés mellett most a karbantartók a felújításon, a kemencejavításon dolgoznak. Aíz igazi szezon márciusban indul, amikor a Budapest környéki építkezők nagyobb arányban rendelnek az energiatakarékos téglából. Rogyadozó napközi összefogott az egész község Nem várnak a megoldásra / Különös település a festői szépségű Dunakanyarban í Dunabogdány. Olyan hely, amelyen az idegenforgalom '/ inkább csak átvonul. A kiránduló, a turista autóval vagy ? busszal átrobog a településen, útban Visegrádra, Le- í pencére, Esztergomba. S csupán annyi marad meg az ^ emberek többségében, hogy Dunabogdány egy falu Ta- ^ hi és Visegrád között. Igaz, itt is rengeteg a nyaraló, de £ .mégis a csendesebb, kevésbé felkapott üdülőhelyek kö- | zé tartozik. Lakója is több van, mint az ismert duna- í kanyari helyeknek, például Leányfalunak. na a megfelelő pénzügyi háttér nélkül belevágni az építkezésbe. Tudomásul kell venni, hogy’ ma már nem támaszkodhatnak a helyi tanácsok a megyei vezetés anyagi mankójára. Tiszteletre méltó a duna- bogdányiak lelkesedése az iskolaépítéssel kapcsolatban.- Igaz, kételyeik akadnak. Például gyakorta megkérdezik a község vezetőit — akik azonban nem tudnak válaszolni —, miként lehetséges,, hogy míg az életveszélyes iskola építésére betervezett hétmillió forintot nem kapta meg a község, soron kívül tízmillió jutott a zártkerti vízhálózat kiépítésére? Ennek ellenére a lakosság a településfejlesztési hozzájárulás legfontosabb céljaiként is az iskola építését jelölte meg. Így öt esztendő alatt a tehó-ból egymillió-háromszázezer forint fordítható e célra. A dunabogdányiak másik nagy gondja a vízvezeték-hálózat kiépítése — magyarázza Horváth Imre. — S bár az iskolaügy kevesebb családot érint, mint a vízgond, mégis a tanácsülés elsőbbséget szavazott az előbbinek. Vagyis, ha mindkét célra nem kaphat a község támogatást, akkor először az iskola építését kell elkezdeni. — Érdemes szétnézni nálunk — mondja Kiss Gézáné, akivel az élelmiszerboltban beszélgetünk. — Tehetős, a munkát szerető népek laknak errefelé. Bogdányban az emberek gazdagok, csak a falu szegény. Nézze meg, milyen iskolába küldjük a gyerekeinket a központi fűtéses, három-négy szobás házakból! A kép valóban komor. A kétműszakos iskola két napközis terme, egy majd’ száz- esztendős épületben működik, évek óta aládúcolva. Nagy a zsúfoltság, s akármilyen nagyok az igények a napközis ellátás iránt, a körülmények határt szabnak a bővítésnek. — Az iskola gondját már örököltem — kezdi Horváth Imre, a dunsbogdányi tanács elnöke. — Az ügy tulajdonképpen az V. ötéves terv időszaka óta húzódik. Több mint öt esztendővel ezelőtt ötvenezer forintos költséggel dú- coltatta alá a tanács az élet- veszélyessé nyilvánított épületet. A VI. ! ötéves tervben szerepelt hétmillió forint az iskola bővítésére. Ebből hárommilliót 1984-ben, négyet pedig tavaly kaptunk volna meg. Sajnos, mindez nem valósult meg, így nem kezdhettünk hozzá az építéshez. A tanács nem ült ölbe tett kézzel a megyei támogatásra várva. Kétmillió forintot tartalékoltak fejlesztési alapjukból iskolaépítésre. Négy tanterem már minőségi javulást hozhatna az általános iskolai oktatásban Dunabogdányban. Először az iskola — Mai áron kilencmillió forintba kerülne az építés — folytatja az elnök. — Pályáztunk a megyei tanácsnál a céltámogatás elnyerésére és biztosíték a beruházás megvalósítására az a rendkívüli aktivitás, amely az iskolával kapcsolatban tapasztalható a községben. Ennek ellenére, a mai gazdálkodási rendszer mellett felelőtlenség lett volKölterci kell arra Optimális esetben is csak a tervidőszak második felében javulhat az iskolahelyzet Dunabogdányban. Ám, például a KÖVIZIG helyi kőbányájának szocialista brigádjai társadalmi munkájukat ajánlották fel az építéshez, a vállalat pedig anyagot az alapozáshoz. Mindez azonban még igen távol van, hiszen egyelőre a meglevő életveszélyes épület állagmegóvása a tanács gondja. S ha a megyei tanács pályázatán el is nyerik az építés költségeinek a felét, az idén százezer forintot kell költeni a jócskán lebontásra érett napközi épületre, hogy a mostoha körülmények legalább ne romoljanak tovább ... M. K.
