Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

fl konzervgyáriaké! a berhidaiaknak . A házakat újra kell rakni Fülöpék már beszereztek valamennyi építőanyagot. Berhida Nagykőröstől lég­vonalban úgy százötven kilo­méterre van. Autóval — at­tól függően, merről közelítjük meg — száznyolcvan, kétszáz kilométer. Berhidáról a nagykőrösiek többsége tavaly augusztus előtt azt sem tudta, pontosan h'ol van. A Nagykőrösi Konzervgyár kollektívája tavaly rendkívüli kommunista műszakot szer­vezett a berhidai idős, nyug­díjas, nagycsaládos földren­géskárosultak megsegítésére. A konzervgyári kommunis-« ta műszakok évek hosszú so­ra óta meghatározott célokra- szerveződnek. Az egyik bevé­teléből a városfejlesztési el­képzeléseket támogatják. A másikból saját nyugdíjasaikat segélyezik. Valami azonban arra indí­totta a járműjavítósok csapa­tát, hogy javasolják: a ber- hidaiak javára is tartsanak egy műszakot. A vállalatveze­tés magáévá tette az ötletet, s tavaly év végén benépesültek az egyik szombaton az üze­mek. A felajánlásokból száz­hatvanezer forint gyűlt össze. Berhidán 1094 sérült házról tudnak. Ebből eddig 623-at már valamilyen formában helyreállítottak. Állami támo­gatást 338 család igényelt, s 303 család kapott. A megyei tanácsnak címzett, január 24-i telex tanúsága szeriért a hely­reállítás összes költsége száz­ötven millió forintra tehető. A konzervgyár szakszerve­zeti bizottsága úgy határozott, a rendkívüli műszakból össze­jött támogatást — a nagyköz­ségi tanács javaslata alapján — lehetőleg valami lényegi segítséget jelentő összegben, olyan berhidaiaknak ajánlják fel, akik az eddigi segélyezés­ből valami ok miatt kimarad­tak; nyugdíjasoknak, nagycsa­ládosoknak. S ezt eldöntendő a helyszí­nen, operatív bizottságot kül­dött a faluba. Megismerni a javaslatokat, majd véglegesí­teni, hová kerüljön a forint. P. Nagy Balázs a szakszerve­zet, Gimes Tibor az üzemi pártbizottság képviseletében, B. Tóth Ferenc meg szakértő­ként vizsgálta a tanács javas­latait. S velük tartott e sorok írója is. Visi Mária, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága titkára egész listával készült. Bizony, sok helyre kellene pénz. Állami támogatás kor­látozott feltételek esetén jut­tatható, a biztosító meglehe­tősen alacsony összegekben határozta meg a károk mérté­két. Az OTP-kölcsön se min­Atvették az idegeim a föld mozgását — mondja Becságh Lászlóné. (A szerző felvételei) denki által vehető igénybe. Magyarán, száz helye is lenne a pénznek ... Ám a vb-titkár, ahogy ismerteti az előzetes ja­vaslatot, egyúttal azt is el­mondja, melyik családnál mi az, ami miatt indokolt az oda­ítélés. S bár ő maga nem berhi­dai, mégis mindenkit ismer, s a szinte lényegtelennek lát­szó mellékkörülményeket sem hagyja figyelmen kívül. Egy­szóval, rendkívül lelkiismere­tes. Nem rejti véka alá véle­ményét, hogy a sajtó egyes képviselői talán inkább az elintézetlen ügyeket, a külön­legességeket tárták a közvéle­mény elé, s valamiféle lélek­telen, bürokratikus ügyinté­zésnek állítják be a segítség- nyújtás folyamatát. Felelősség sorsok felől dönteni — állít­ja, majd a nyolc névre apadt, listán szereplők felkeresését ajánlja a bizottságnak. Markó József a Boronkai utca 22. számú házban lakik. Ház? Most még az. Bontani kell. A nyolcvanéves bácsi látogatja a kórházban. A férfi kap csak nyugdijat — segít­ség nélkül ki tudja, mihez kezdhetne. Fülöp István kőműves volt, nyugdíjazásáig. Hatezerhat- száz forintos nyugdíjból tulaj­donképpen négyen élnek, egyik gyereke szellemi fogya­tékos, a másik meg beteges ... Mutatja a szoba falát, megy lefelé a repedés. A tetőt meg­emelte a föld, aztán most tes­sék. Hangja tárgyilagos, nem panaszkodó. De nem is bele­törődő. Újra kell rakni a há­zat — jelenti ki. hendvai Jánosékat nem ta­Gazdálkodéknak Előadások, találkozók Milyen kapcsolatban áll egymással az agrárértelmiség és a Magyar Adrártudományi Egyesület? Erre a kérdésre keresi a választ előadásában dr. Csáky Csaba, a MAE ügy­vezető főtitkára február 18-án, kedden, 14 órai kezdettel, az MTESZ-székházban. Dr. Nyújtó Ferenc, a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Fejlesztő Vállalat ceglédi állomásának igazgatója, érde­kesnek ígérkező előadással jön városunkba. A Magyar Agrár- tudományi Egyesület nagykő­rösi csoportja és a Nagykő­rösi Konzervgyár szervezésé­ben ugyanis a Csonthéjas gyümölcsök termesztése című előadásával téves nézeteket kíván eloszlatni. Az esemény helye az MTESZ-székház, ideje feb­ruár 17., hétfő, 14 óra. ★ Hétfőn, február 17-én újabb összejövetelt tartanak a B. Tóth Ferenc Kertbarátkörben. Ezúttal a gyümölcstermő növények kártevőit, valamint betegségeit ismerteti Csikai Pál. Az összejövetelt arra is fel­használják, hogy tovább szer­vezzék a kör ausztriai tanul­mány útját. láljuk Berhidán. Házukat élet- veszélyessé nyilvánították, így a négy gyerek, s a gyesen le­vő feleség kíséretében Várpa­lotára költöztették őket. A családfő a peremartoni gyár­ban dolgozik. Becságh Lászlóék éppen azt a határesetet testesítik meg, amikor az állami segítség már nem jár, s az OTP-t sem igen. vállalhatják. A hatvanhat éves férfi a Péti Nitrogénműveknél volt osztályvezető, felesége meg tanárnő volt nyugdíjazá­sáig. Fiuk Várpalotára került a tanácshoz. Jövedelmük átlagos. S a házuk? A mennyezeten végigfutó repedések, bizony elindultak szép lassan körbe. Jolika néni állítja, ő még mindig érzi a föld mozgását. Átvették az idegeim — mond­ja. A fürdőszobában kihúzta a földrengés a csöveket a fal­ból, a bojlert sem sok tartja márj Az a baj, hogy mozog a ház — magyarázza. A vb-titkár szobájába visz- szatérve, jó ideig a csönd az úr. B. Tóth Ferenc rögtönzött szakvéleményt mond, szinte tudományos alapossággal ma­gyarázza, mit lehet és mit kell tenni a szakszerű helyre- állítás érdekében. Gimes Ti­bor, a tapasztalt mozgalmi ember arra hívja fel a figyel­met, átrepedt falú házakban élő emberek fejével kell gon­dolkodni, P. Nagy Balázs a segélyezési elveket emlegeti fel. Igazi vita nincs, hiszen a tények magukért beszélnek. Azután előkerülnek az előre megírt levelek, s címzés, meg az előbbi négy név kerül az alábbi sorok fölé. „A Nagykőrösi Konzervgyár dolgozói a berhidai földren­géskárosultak nyugdíjas lako­sai részére anyagi támogatást ajánlottak fel. Ebből az összegből munka­társaink környezettanulmá­nyozása alapján Önnek negy­venezer forintot juttatunk. Kívánjuk, hogy lakáskörül­ményeit minél előbb, jó egész­ségben tudja, véglegesen meg­oldani. . Támogatásunkat fogadja olyan jó szívvel, amilyennel ezt dolgozóink felajánlották.” Görbe Ferenc igazgató, Gi­mes Tibor pb-titkár, Belánszky Józsefné szb-titkár.” Nincs fölösleges ceremónia, a vb-titkár, Visi Mária, egy­szerű, meleg kézfogással kö­szöni meg a segélyt. Ballai Ottó NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1986. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Géppel szegeznek a telepen Javultak a munkakörülmények A váltókon múlik, életképes lesz-e Kissé restelkedve vetettem papírra az alábbi sorokat, őszintén szólva, rosszabbnak képzeltem el a helyzetet. Létszámhiány, nyersanyag­gondok meg hasonlók jártak a fejemben, mert tudom, hogy ezek a tényezők alapvető meghatározói bármelyik gaz­dasági egység tevékenységé­nek. Kedvező kilátások Márpedig a Göngyöleggyár­tó és Forgalmazó Szövetkeze­ti Vállalat nagykőrösi telepén régebben sem voltak ismeret­lenek e fogalmak, emiatt von­tam kétségbe, hogy sikeres lenne a városszéli munkahely tavalyi gazdálkodása. Szó­val némileg meglepett a hír, hogy korántsem úgy alakul­tak a dolgok, ahogy azt hit­tem, annak ellenére is, hogy emlékeztem rá, a múlt év má­sodik felétől láthatóan javul­tak itt a feltételek. Nos. a lényeg, hogy a fű­részesek, szegezök teljesítet­ték mindazt, amit feladtul tű­zött számukra a munkahely. Csupán a szemléltetés ked­véért mondjuk el, hogy az 1985-ös évben 225 ezer darab exportrekesz (6 kilogram­mos), 90 ezer Szatmár- és két­soros láda, 15 ezer belföldi tízes rekesz került ki az ügyes szegezök keze alól. Gyártottak még 4 ezer MÁV- raklapot, is nyugati exportra, s egy számukra új terméket, az eldobó raklapot is felvet­ték nyolcadikként a gyárt­mánylistára. Ez utóbbiból 5 ezer darabos teljesítményt könyvelhettek el év végéig. Tanácstagi beszámolók A tanácstagok az alábbi időpontokban és helyeken tar­tanak beszámolókat: Balogh László, 3. vk. és Egyedi Dénes, 9. vk.. 1986. feb­ruár 17-én, 17 ói'akor, a Cs. Kiss Iskolában. (Kossuth La­jos utca 60.) Ladár Lajos, 5. vk. és Káló József, 6. vk., va­lamint Mohácsi Sándor, a 8. vk. tanácstagja, február 17-én, 17 órakor, a Trakiszban. Ko­vács Lászlóné, a 10. vk., vala­mint Antal László, a 17. vk.- tanácstagja február 17-én, 18 órakor, a konzervgyár bemu­tatótermében, Farkas József, a 11. vk. és Nyíri Lajos, a 12. vk. tanácstagja, február 17-én, 17 órakor, az Erzsébet iskolá­ban. (Kinizsi u. 4.) Fehér Györgyné, a 19. vk. tanács­tagja február 17-én, 17 órakor a tormási bisztróban, Soós Sándorné, a 20. vk. tanácstag­ja, február 17-én 17 órakor az Építőipari Kisszövetkezetben. Kurgyis Jánosné, a 21. vk. ta­nácstagja február 17-én, 17 órakor, a szakorvosi rendelő­ben. (Kalocsa Balázs utca 3.) Grónai István, a 24. vk., Ron- kó Eva, a 25. vk., és Márton- falvi Pál, a 26. vk. tanácstag­ja, február 17-én, 17 órakor, a Kálvin téri iskolában. Bánhe- gyesi Sándorné, a 28. vk. ta­nácstagja, február 17-én, 16 órakor a KlOSZ-székházban, Farkas József, az 50. vk. ta­nácstagja, február 17-én, 17 órakor, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság Hangácsi irodájában, Erdei Károly, az 55. választó- kerület tanácstagja, február 17-én, 16 órakor, a Bánomi iskolában, valamint február 19-én, 16 órakor, a Mészáros János Mgtsz kertészetében. (Dezső tanya.) Pintérné dr. Torma Mária, a 40. vk., dr. Benedek Péterné, a 38. vk. ta­nácstagjával február 17-én 17 órakor, a Petőfi iskolában ta­lálkozhatnak választói (Vadas u. 2.), Csapó Csaba, a 33. vk. tanácstagja, február 18-án, az­az kedden, 17 órakor a Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben, Szolnoki u. 98. Szintén kédden, azaz feb­ruár 18-án tartja tanácstagi beszámolóját Ballai Ottó, a 48. választókerület tanácstag­ja, a Toldi iskolában. Erre 17 órakor kerül sor. ★ — Miről beszél a tanácstagi beszámolón? — kérdeztük Ki­rály Dénesi, aki a 32. számú választókerületben szerzett mandátumot. — Ügy gondolom, a környé­ket, a Szamos, Nádas, Baracsi, Gyimes, Bem József, no meg természetesen a Salamon utca lakóit elsősorban a település­fejlesztési hozzájárulás bevé­teléből elnyerhető útpályázat izgatja. Már eddig is jó né­hány helyre bekopogtattunk, gyűjtöttük az aláírásokat, s a felajánlások pénzösszegeit. — Mire? — Régi vágya a környéknek, hogy a Salamon utca végre kapjon szilárd burkolatot. Ez a környékbelieknek is nagy se­gítség lenne. — Hol lesz a beszámoló? — A 21. Volán étkezdéjé­ben, hétfőn 17 órakor. Azért is ajánlom a választópolgárok­nak, hogy látogassanak cl az eseményre, mert Tóth Dénes tanácselnök-helyettes szemé­lyében vendegünk is lesz. Re­méljük, hogy Salamon-i dön­tés születik... Meglátszik, hogy az utolsó hat hónapban nem volt gond a nyersanyagellátással, s úgy tűnik, a jövőben még kevés­bé kell számolni a nyárfa­hiánnyal. Pedig a telepi sa­játosságokhoz mérten nem kevés az, amit évente elfo­gyaszt az üzem. idén például 2300 bruttó köbméter körüli faanyag feldolgozását ütemez­ték be. E mennyiség ' mintegy 90 százalékának leszállításáról már biztosítékot adott az Arany János Termelőszövet­kezet Erdészeti és Faipari Társulása. Az elkövetkező évekre is kedvezőek a kilátá­sok, a VII. ötéves terv idő­szakában intenzív nyárfaki­termelésbe fogtak az erdő munkásai. Hogy mi készül majd e ren­geteg rönkből, arról Kris Jó­zsefné telepvezető sem tud még egész évre szólóan pon­tos tájékoztatást adni, min­denesetre az első három hp- nap terveiből nagyjából kö­vetkeztetni tudunk rá. Ez idő alatt 53 ezer Szatmár-ládát 60 ezer kilogrammos rekeszt kell gyártaniuk, s természe­tesen egijutas raklapot, s ki­sebb volumenben egyéb fa­ipari cikkek készítése szere­pel még a későbbiekben a célkitűzések között. Progresszív bérezés Az alapanyagkérdést tehát rendezettnek tekinthetjük, iz­galmas kérdés még a mun­kaerőhelyzet. A fluktuáció nagy problémát jelentett min­dig a tejepen, a hellyel-közzel félszáz személyt számláló kol­lektíva soha nem volt sta­bilnak nevezhető. Jobbára a régi, meggyökeressdett mun­katársak tartották itt a fron­tot. Tavaly nyár végén kezdett javulni a helyzet, de még ma sem mondható kielégítőnek. Fűrészgépkezelők, gépi elsze- dök kellenének még a telep­re ahhoz, hogy teljes kapaci­tással, két műszakban dol­gozhasson a fűrészüzem. Persze, amilyen könnyű a kívánságlistát összeállítani, olyan nehéz annak eleget ten­ni. Az itt dolgozók a meg­mondhatói, hogy nem éppen leányálom a betanított vagy a segédmunkás élete. A pa- naszoík azonban bármilyen jellegűek voltak is, mindin­kább fogyatkoztak, a vállalat is belátta, a szűkös lehetősé­gek ellenére, a munkakörül­ményeken javítani kell a dol­gozók és a termelékenység ér­dekében. A legfontosabb lépésnek a gépesítést tekintették, ma már a szegezés műveleteit is az ügyes masinákkal végzik. Idén a villamos hálózat teljes felújítását is tervezik, . egy­millió forintos költséggel. A brigádok is kiveszik részüket munkahelyük formálásából, tavasszal az udvar egy részé­nek betonozását akarják elvé­gezni, jórészt társadalmi mun­kában. A munkások közérzetét ter­mészetesen a boríték vastag­sága is befolyásolja. Kérdez­zük hát meg a telepvezetőt, vajon a keresetek mennyire játszanak szerepet a dolgozók megtartásában? — Kezdjük azzal, hogy saj­nos, még ma sincs kezünkben olyan eszköz, amivel hátrá­nyos eredményeket érnénk el a munkásgárda stabilizálásá­ban. Aki menni akar, előbb- utóbb elmegy. Azonban ma már olyan magas jövedelem- adót kell az emberek után fi­zetni, hogy nem engedhetjük meg magunknak az arányta­lanul nagy fluktuációt. Egy­szóval, alaposan megnézzük azt, aki felvételre jelentke­zik, még akkor is kritikával fogadjuk, ha a munkájára olyan szükség van, mint a falat kenyérre. Legfőbb célunk, hogy a mar itt levő embereket, ha egy mód van rá, megtartsuk, s a Vállalat igyekszik segíteni ezt a szándékunkat. Tavaly nor­marendezést hajtottunk vég­re. bevezettük a progresszív bérezést, ami a teljesítmé­nyek függvénye, s ez havonta 150—300 forint többletkerese­tet jelent. Ám márciustól ezen is vál­toztatnunk kell. a progresszív béreket a normába építjük, mivel úgy látjuk, az eltérő adottságok miatt nem min­denki számára jelent ösztön­zést. Számításaink szerint mindez 3—4 százalék kereset- növekedést fog jelenteni át­lagosan. Emellett jutalmazá­sokkal is elismerjük élenjáró dolgozóink tevékenységét, s esetenként az sem mellékes, hogy hulladékokból ingyenes tüzelőhöz juthatnak. Osdolgozci rendszer A telepvezetővel folytatott beszélgetésünk alkalmával még mint elképzelést emleget­tük a bedolgozói hálózat ki­alakítását. Jobb híján fogal­maztunk így, esetünkben túl­zás lenne azt hálózatnak ne­vezni, mindössze 3 ember vál­lalkozott arra, hogy odahaza belföldi felhasználású tízes rekeszeket gyártson. Rövide­sen munkába fognak, csupán a két kezükre lesz szükség, minden mást megkapnak, hogy kész ládákat varázsol­hassanak a nyárfából. Vajon milyen jövőt jósolnak e rend­szernek? — Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy munkájukhoz megteremtsünk minden felté­telt. Amennyiben telepi ka­pacitásunk is engedi, tovább kívánjuk bővíteni a bedolgo­zói kört. De erről, úgy hiszem, most még korai beszélni. Va­lószínű, hogy elsősorban a vállalkozókon fog múlni, mennyire lesz életképes az elgondolásunk. . Miklay Jenő ISHH MOZIHH SZOMBATON A nagyteremben Szexmisszió. Színes, szink­ronizált lengyel sci-fi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Hamupipőke. Színes, szink­ronizált amerikai rajz-mese- film, fél 4-kor. Lady Chatterley szeretője. Színes amerikai film. Csak 18 éven felülieknek, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben Szexmisszió. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Hamupipőke, fél 4-kor. Lady Chatterley szeretője, fél 6-kor. ISSN 0133-2708 (Nagyköröst Hírlap;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents