Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

CEGÜLÉDI wíiici A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1956. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Tavaszt váré építők A pestét már körbeállványozták íj Hártya feszül a tócsákra. A sódcrkupacok, téglahalmok y, hósapkát viselnek, mint ahogy fehér prém fedi a hatalmas ^ vasbetongerendákat, a szállítószalagokat, a habarcskeveröket és a darukat is. A felvonulási épületek jószerével üresek. A Z tél fagyos lehelete sugárzik az elhagyott falak mögül. A pallérok a meleg szobá­ban már a tavaszt várják. Százszor átgondolták, hol és hogyan vezénylik majd kis csapatukat. Tervrajzokat bo­garásznak, napokat, hónapo­kat számítgatnak, anyagot kalkulálnak. A kőműves és az ács már elunta magát a kényszer szülte fagyszabadság napjait morzsolgatva. Derekát ropogtatja, izmait tornáztat­ja a szakmunkás és a segéd­erő. Bizakodó tavaszvárás uralkodik el rajtuk, mielőbbi munkakezdést remélve, amely több pénzt hoz' a családnak. Szabó Béla, az elnök is az egyik Áchim András utcai ablak mögött ül. Irodájában gépelt papírlapot forgat, me­lyen takarosán együtt sora­kozik egy parányi múlt, je­len, s jövendő. Tulajdonkép­pen pártnapi előadásra ké* szült, s mert nem kimondot­tan szónokló típus, papírra vetette a mondókáját. Számok is vannak benne, nem sze­retne elvéteni egyet sem, hi­szen csupa fül a hallgatóság. A szövetkezet dolga minden­kit érdekel. Egy évvel ezelőtt kell kez­deni a visszatekintést, az ak­kori kutya hideg téllel. Bi­zony ötezer hasznos munka­órát vitt el a hosszúra nyúlt fagyszabadság. Ráadásul az sem nyugtatta akkoriban a Ceglédi Építőipari Szövetke­zetei, hogy megrendelésük volt is, meg nem is. Az első negyedévben volt mit latolgatnia a vezetőség­nek. Akkor dőlt el, hogy a keresetnövekmény-szabá­lyozást választják alapul a bérfizetésre. Ettől mérsékelt emelkedést és kevés kockáza­tot reméltek. Keresték a vesz­teségek csökkentésének mód­ját. Tudták, hová kell nyúl­niuk: fuvarokon és energia- költségen megspóroltak egy­milliót. Tervet szőttek a hi­deg okoztá lemaradás bepótlá- sára, s ez még hamarabb si­került, mint eredetileg gon­dolták. Aztán a nyár végén már kezdett .kialakulni az eszten­dő képe, mégpedig a vártnál szebb színben. Megtetézlek minden számot egy-két mil­lióval, s ez egy kétszáz em­bert foglalkoztató építőipari szövetkezettől nem kis dolog. Elegendő megrendelés Az árbevétel 2, a termelé­si érték 4 millió forinttal ha­ladta túl a tervezettet. A nye­reséget 7,5 millió forintban szabták meg, ám végül 1,2 millióval megfejelték. A tíz- százalékos bérfejlesztés hono­rálta erőfeszítéseiket. Ez fe­jenként évi 73 ezer forintos átlagkeresetet jelentett, s a ceglédi építők mezőnyében megbecsülendő pénz. Ezen felbuzdulva az idén áttérnek a nagyobb lehetőséget és több kockázatot kínáló kereset- szint-szabályozási formára. Megalapozott bizakodással néznek 1986 elé. Kedvezőbb a kezdet, hiszen egész évre szóló megrendelé­seik vannak. Egyik-másik át­nyúlik még 1987-re is. A vá­rosgazdálkodási vállalat 8,5 millió forintját bízza rájuk. A Béke és az Eötvös téri la­kások tatarozása, más hajlé­kok bővítése a munkájuk. A ceglédi postát már körbeáll­ványozták. Nemsokára fel­mennek az állásokra, hiszen ötmilliós munka vár rájuk a magasban. A Nívó Szövetkezet üzem­háza is egyre takarosabb. Ti­zenötmillió forintot jelent a számukra. Ugyanennyi pénz üti a markukat az abonyi nyolctantermes iskoláért, ha elvégzik a kirótt munkát. A városháza udvari homlokza­ta már meglehetősen ragya­vert. Arra is ráfér egy kis ki- pofozás. A lakosság építési szándé­ka sem idegen tőlük. Kellő teherbírást' tartalékolnak er­re. A korábbi években nem egy családi házat építettek fel kifogástalan minőségben, amelyre nemcsak a gazda, de a kivitelező is büszke. Még köszönőlevelet is őriznek, amelynek írója nem fukarko­dott a dicsérettel. Profilbővítés Az Öregszőlőben az idén befejeződik a lakótelkek tel­jes közművesítése. Igényes, szép lánc- és szalagházak megformálására bátorítja őket a tanács. Megnéztek már né­hány hasonló lakónegyedet, a többi között Kecskeméten is. Bámulatos, hogy az egységes homlokzati kép mögött mi­lyen változatos ötletek, igé­nyek, formák rejtőznek. Szár­nyaló fantázia és nagy kalap pénz dönti el csupán kinek- kinek az igényét. A külföldi képeslapok ötletei könnyedén lekoppinthatók, sőt megfejel­hetek. Igényes anyagok, sze­relvények már nálunk is hoz­záférhetők. Tisztes kereset A jó szakembereket a szö­vetkezet adja. Mégpedig egy­re többet. Elégedetlen lévén némely alvállalkozójával, úgy döntött, hogy villany- és fű­tésszerelő részleget állít fel az idén, ha lesz elég jelent­kező. Kőműveseket és kubi- kos-betonozókat is szívesen lát. Folyamatos munkát, tisz­tes keresetet kínál nekik. Sok feladat vár most rájuk. Nem csoda, hogy derűsebben várják a tavasz érkezését. Tamasi Tamás Kevés a modern alkotás Halovány az érdeklődés Hová kerül a városalapíték szolra? A tábornok úr észrevétlenül álldogál a lépcsőház tövében. Hadvezéri kalpagját maga mellé, a kis asztalkára helyezi, ezzel is jelezve: ő itt már csupán egy békés szemlélődő. Hová tekint? Talán a Szé­chenyi út reggeli nagy forgal­ma láttán csóválja fejét, de lehet, hogy az elkéső gimna­zistákat rója meg szigorú te­kintettel. A szobor egyébként nagyon jó helyre került. Még akkor is, ha időnként egy-egy csenevész lurkó felkapaszko­dik a tekintélyes tábornok karjára, vállára. Valahogy meg kell ismerkedni a szob­rokkal ! A Perczel-szobor testközelben van, ez örvende­tes. Somogyi Dózsája már mére­teiben és koncepciójában nyű­göz le. Az alkotás szellemi­sége, elhelyezése is telitalálat. A Kossuth-szobor pedig maga a hagyomány, Cegléd hajdani példamutatásának örök szim­bóluma. Nincs gond tehát azokkal a képzőművészeti al­kotásokkal, amelyek múltunk­nak állítanak emléket. De hol vannak a jövőt formáló, elő­remutató művek? Hol a mo­dernség köztereinken, utcáin­kon, házfalainkon? Bár a tor­nacsarnok előtt nemrég felál­lított alkotás sem váltott ki belőlem műélményt, de leg­alább van ott valami, ami jel­zi, a csarnok a város új éle­tének büszkesége. A város 1334. évi alapításá­nak 625. évfordulóját ünnepli 1989-ben. Ekkor leplezik majd le Lantos Györgyi: Városala­pítók című alkotását, hogy hol, azt ma még nem tudni. A városi tanács a lakosság ja­vaslatai alapján óhajtja felál­lítani a szobrot. Dr. Kiss Tibornak, a tanácsi titkárság vezetőjének tájékoz­tatása szerint az eddigi érdek­lődés igen halovány. A lakos­ságot egyelőre nem nagyon izgatja, hová kerül az új köz­téri szobor. A beérkezett 35— 40 javaslat is vegyes képet mutat. Kapott szavazatot az állomás és a „piros" Földváry- iskola előtti terület is. 1989 persze jóval odébb van. A kis modell jelenleg a kirakatban tekinthető meg, körbejárva a helyi vállalatoknál, üzemek­ben, ismertté válhat széles körben. 1989-re az is kiderü), szívesen élünk-e majd együtt a vadonatúj szoborral. Ma a hely demokratikus megvá­lasztása, holnap talán köztéri szobrok kiválasztása lesz a sikk. Ha a kecskemétiek „ösz- sze tudtak veszni”, azon, ho­vá kerüljön a szobor, melyik kerületbe (!), akkor Cegléden is ki kellene használni az ilyen alkalmakat... R. L. Labort kapott Alliertirsa Megszűnt az utazgatás taylcsák néni elégedett Nem kis feladat a közsé­gekben a betegellátás színvo­nalának javítása. Ám hogy a meglévő állapotokon lehet változtatni, arra van már számos példa megyeszerte. Ezen töprengve álltam Al- bertirsán a laboratórium aj­taja elé. Bevallom, a sorban első szerettem volna lenni, de már megelőztek. Nem bánom a késedelmet, mint azok a társaim sem. akiknek koráb­ban napokba tellett, míg Ceglédről a szükséges vizs­gálati eredményt beszerezve orvoshoz mehettek. A felvételi helyiségben pa­tikatisztaság, az asztalokon műszerek, üvegcsék, pipetták, kémcsövek és injekcióstűk garmadával. — A fölszerelés jó, akár egy modern kórház laborató­riumában — mondja Lakos Lászlóné, s közben nyugodt, gyakorlott mozdulatokkal kita­pintja a vénát. — Van itt nichiryo-bemérőeszköz, Labo- val mikroszkóp, szárítószek­rény, hűtőszekrény és a leg­újabb kiadású, mindent tudó fotométer. A közeljövőben háromcsatornás EKG műszert és fizikoterápiánál használa­tos gyógyászati eszközt ka­punk. Szombat és vasárnap kivé­telével naponta, reggel 7-től délelőtt 10 óráig lehet vizs­gálatra menni. Délutánra ké­szül el az elemzés. Itt hatá­rozzák meg a szervezet cu­korszintjét, a vérsüllyedést, a fehérvérséjtszámot, a véral­vadási időt és még számos, a gyógyításhoz nélkülözhetetlen szervezeti tulajdonságot. A nagy vizsgálathoz szükséges vérvételre a hét első három napján van mód. Ez a vizs­gálati anyag a ceglédi kór­házba kerül speciális elem­zésre. Onnan telefonon jelzik vissza az eredményt. A minő­ségi vérképvizsgálatot s?:ak- orvosok végzik. Nemcsak betegek vehetik igénybe a laboratóriumi szol­gáltatást, hanem az egészség- ügyi szűrővizsgálatot előíró munkahelyeken dolgozók és a növényvédelemben tevé­kenykedők is. Kilépve a váróterembe, is­merősöket látok, egymás mel­lett ülve várnak sorukra. Kö­zöttük Rózsás Istvánná, aki a Takarmány a háztájinak Megváltozott receptúra szerint, jobb minőségű sertéstápot gyártanak a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzemében. A kistermelőknek ötven kilogrammos zsákokba csomagolva állítják elő — műszakonként 1200—1600 darabot töltve meg. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vörös Hadsereg utcából jött. ide. — Ezt is megértük — só­hajt fel. — Tudja, velem előfordult, hogy egy héten többször kellett Ceglédre utaznom. A kisfiam tartósan beteg, s bármilyen gyorsan és lelkiismeretesen tették a dolgukat az ottani rendelő­ben, a vonatozáson nem tud­tak segíteni. Nagyszerű dolog, hogy már nem kell utazgatni. Sok az idős korú, beteges­kedő ember. Az utazás és vá­rakozás fáradalmaitól félve — az orvosok tanácsai ellené­re — inkább otthon marad­tak, ha csak a jószomszéd vagy rokon személyautóval el nem vitte őket a ceglédi SZTIC-ba. — A laboratórium megnyi­tása nekünk, időseknek, felér egy szociális juttatással — mondta Konyicsák néni. — Ha igénybe vesszük — már­pedig ez gyakran megesik —, kényelmünket szolgálja és ki­adásaink sem növekednek. Eddig akivel beszéltem, min­denki örült ennek. —gy Automata szevegez A városi tanács — évi ügy­iratforgalmát tekintve — való­ságos nagyüzem. A különféle előterjesztések, tervezetek, je­lentések száma sem csekély. Nem kis feladattal kell meg­birkóznia a leíró irodának, továbbá a sokszorosító beren­dezések igénybevétele is gya­kori. A tanács ebben az évben az államigazgatási feladatok gépesítése címén 670 ezer fo­rintért egy szövegszerkesztő automatát és két iratrendezőt vásárol. Tél végén a gyümölcsösben A gyümölcsösökben végzen­dő időszerű tennivalókról tart előadást Garics János, az al- bdrtirsai és dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezetője feb­ruár 20-án, csütörtökön dél­után öt órakor a kertbarátok köre tagjainak a helyőrségi művelődési központban. Min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. Fogadóórák Sós János, a városi tanács elnökhelyettese február 19-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a város­házán, hivatali helyiségében. Játszóházi délután Dísz a mézeskalácson Ez a csupacsizma, csíkos melegítés, nehéz kezű srác sehogyan sem boldogul a tű­vel. Fogaival újra és újra megtépkedi, aztán sodorintja, nyálazgatja a kék cérnaszál végét, s a gyér lámpafényben mintha csak céltáblát ostro­molna, próbálja telibe találni a tű fokát. Nem megy. Sotío- rint, nyálaz, szemét összevon­ja, a cérna elsiklik a fém szűk rése mellett. Hopp, most kell vigyázni! Nem árt kezé­ből kikapni a holmikat, ne­hogy még Idő előtt föladja. ügy. Délután van, és játszóház a Czáró.k dűlöd iskolában. A játszóház nem új találmány. Sőt, igazából két őseszmét kavar fel és fűz össze. Mert a játék, de főképp a tarta­lommal töltött, szinte bármi­lyen szerep megélésére alkal­mas. Játék közben az ember könnyedén, _ izzadság nélkül azonosulhat' a rá szabott fel­adatokkal, megoldásokkal kí­sérletezhet — a teljesítmény kényszere nélkül. Tanul, vagyis észrevétlenül rárakód­nak, s az alkalmas egyeden megtapadnak az ismeretek. Játszani pedig leginkább a gyerekember hajlandó, hiszen természetes közegén belül ma­radhat. Délután van — és játszóház, mert a művelődési központ két munkatársa elhatározta, hogy játszóházat csinál, s el­sőként a külterületi általános iskolásokkal teremt így kap­csolatot. A ceglédi közműve­lődésben nem csordulnak túl a jól használható, korszerű módszerek, éppen ezért érde­mes erre odafigyelni. Még ak­kor is, ha most csupán még a kezdeti lépéseknél tarta­nak. A téma történelmi, ismerős lehet a szépirodalomból, fil­mes feldolgozásokból. A ma­gyarországi törökvilágban ba­rangolnak a Czárák dűlői diá­kok. Két asztal körül kupo­rognak a teremben, s hall­gatják a győrStájékoztató ad­ta tudnivalókat. A kényszerű együttélés korszakának mű­velődéstörténeti összefüggé­seiről. Tárgyi emlékek sorjáz­nak a fényképeken: hogyan éltek, mit csináltak hajdanán. Aztán, hogy megőrizhető va­lósággá váljon mindez, sze­repkezdeményként kézzel vé­gezhető korabeli mestermun­kák következnek. Az egyik csapat mézeskalácsot díszít, a másik ékes posztótarsolyt varr. Persze, nem könnyű .a cérnával meg a tűvel bánni. Egyelőre ennyi. Játszóházi csíra, ami megfelelő körülmé­nyek között jóval több lehet. V. S. Táncol a tanács Bár már vége a farsangnak, de van még remény egy-két mulatságra. A városi tanács apparátusa a helyőrségi mű­velődési központban február 28-án rendezi meg zártkörű bálját. Mennybű! a tégla Ugyanúgy, mint a főpostá­nál. Ott is lezuhant valami kemény „csomag” a homlok­zatról, kis híján kupán ütve egy járókelőt. De ez még ta­valy volt, s azóta már áll­vánnyal védekeznek a föntről jövő áldás ellen. Idén viszont — épp a múlt hét csütörtök­jén — a vasútállomás kezdett el szilárd könnyeket hullajta- ni. A fagy bevette magát a vö­rös téglák fugáiba, aztán egy alkalmas pillanatban megin­dult a klinker. Jött szépen le­felé. nagyjából párhuzamosan az indóház bejáratával, előbb elhúzott a Tömörkény-em­léktábla, majd a postaláda mellett. Végül a placcon csat­tant. Akkor aztán nagy hir­telen deszkákat hoztak, elke­rítették a baljós helyet — ami egyébként igen-igen forgal­mas —, és kiírták: Vigyázz! Balesetveszély! Jó száz esztendeje emelték a ceglédi vasútállomás épüle­tét, ráadásul a háborúban még légnyomás is érte, nincs mit csodálkozni azon, hogy öregedvén bizony erősen megfáradt a tetőszerkezet, s a homlokzat sem a régi már Nyugodtan riadót lehetne fújni: Felújítás! Felújítás! Igaz, a mennyei klinkertégla nem okozott balesetet. Csak majdnem. A Balparti Épületfenntartó Főnökség ceglédi építésvezető­ségén, Kisrákói Gyulától tud­tuk meg, hogy a pályaudvar fölött magasló, háromszög alakú fal alsó sarka indult romlásnak. Az eloldódni vá­gyó téglákat rögvest leverdes- ték. de a közvetlen veszélyt csak a jövő héten tudják megszüntetni, mert akkor kapnak alkalmas szerkezetet. A teljes felújításra azonban a ceglédi gárda — alacsony létszáma miatt — nem tud vállalkozni. Valószínűleg egy pesti cég fogja elvégezni a munkálatokat, még ebben, az esztendőben. A tetőt kicseré­lik, vörös pala fog majd szín­leni, és a homlokzatot is helyrehozzák. Varga Sándor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents