Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
1986. FEBRUAR 15., SZOMBAT együtt Äjg mám&m1 AZ ÚTINFORM JELENTS Tóth Tibor: — Pest megyében sehol sincs hóakadály az országutakon, ezért inkább a síkosság miatt kell óvatosabban, lassabb tempóban vezetni. Csúcsforgalomra számíthatnak ismét Dobogókőn. Kérjük a járművezetőket, hogy a parkolókban és az út menten úgy állítsák le járműveiket, hogy ne akadályozzák az autóbuszok közlekedését. Jelentősebb forgalomkorlátozás nincsen Pest megye területén. A Dunán jégzajlás miatt Esztergom és Párkány, Budakalász és Luppasziget, Szigetújfalu és Ercsi között a kompokon a személy- és teherforgalom szünetel. A Határcsárda és Szigetmonostor között pedig csak személyforgalmat bonyolít le az átkelőhajó. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Ez az eset Vácrátóton történt. P. J. személyautóját nem a látási viszonyoknak megfelelően vezette, és egy parkoló teherautónak ütközött, egyik utasa könnyebb sérülést szenvedett.' ■ Éz a baleset sincs tanulság nélkül. A legfontosabb, hogy olyan gyorsan szabad csak haladni — még gyalog is —, hogy az általunk belátható útszakaszon belül meg tudjunk állni, ha kell. Egjszerűb- ben fogalmazva, úgy kell megválasztani a sebességet, hogy ha valami olyasmit veszünk észre, ami miatt meg kell állni, akkor ne menjünk olyan gyorsan, hogy ne sikerüljön a megállás. Ez a balcsettípus általában szürkületben vagy ködös időben jellemző, érdekes, hogy nem éjszaka, leljes sötétségben. Amit még érdemes elmondani e heti példabalesetünk kapcsán, az a következő; P. J. húszéves fiatalember, s a balesettípusra ez az életkor is jellemző, kisebb ilyenkor még a vezetési gyakorlat, és egykét év vezetés után sokan úgy érzik, már mindent tudnak, amit ez í ügyben érdemes. Az alaptalan és túlzott önbizalom pedig gyakran vezet balesethez. AZ AUTÓKLUB PEST MEGYÉBEN A Magyai* Autóklub Pest megyei szervezetének miniállomásán Törökbálinton Novák István (a képen) azt kérte, ne csináljunk neki reklámot, mert rengeteg munkája van, alig győzi, Ügyfelei pedig azt mondták, hogy elégedettek a lelkiismeretes mesterrel. (A szerző felvétele) ELINDULÁS ELŐTT Az ismét hirtelen főtt hó sok balesettel járt, az Állami Biztosító a megmondhatója, hogy mennyivel, de mindannyian láthatjuk, hogy elszaporodtak az utakon a sérült, törött karosszériáid autók. A síkos, havas, jeges úton fokozottabban előjönnek a vezetéstechnikai hibák, az ügyetlenség súlyosabb következményekkel jár, mint normál útviszonyok közepette. A magyar autós ahhoz szokott, hogy az év legnagyobb részében lényegesen jobb viszonyok között közlekedhet, mint a kellemetlen téli hónapokban. Mit lehet tenni a balesetmentes közlekedés érdekében, mi az, ami mindenkinek módjában áll, ahogy mondani szokták, ingyen és bérmentve? Felkészülni, legalább gondolatban. Arra, hogy mi vár ránk, s mi a teendőnk a havas napokon. Elsősorban is tudatosítani, hogy több időre van szükségünk, mert mi magunk, és a többi közlekedő is lassabban vezet. Nagyobb követési távolságot tart mindenki, ez is növeli az utazás .idejét. Ezenkívül indulás előtt az ablakok megtisztításával is eltöltünk némi időt. Ha mindezt belekalkuláljuk az útra fordítandó időbe, akkor elég korán indulunk, hogy ne kelljen türelmetlenkedni vagy túlzottan sietni, ezek ugyanis növelik a balesetveszélyt. CENTENÁRIUM ‘ ;r' C;: V; J :% Ü % Té .' • -f ' •''■l! VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 RendkBYÜEi ajándék Sok szó esik a kispénzű nyugdíjasok gondjairól, de legtöbben csak beszélnek a támogatásukról. Szerencsére akadnak néhányan, akik nemcsak együttéreznek az idősekkel, hanem tőlük telhetőén segíteni is próbálnak. Szép példa erre volt munkahelyem, a MÁV Budapest Ferencvárosi Pályafenntartási Főnökségének legutóbbi nemes gesztusa. Megbízottjuk — nagy meglepetésemre — ezer forinttal kopogott be hozzám, mondván: ennyit szavazott meg a vezetőség a nyugdíjasoknak a kommunista szombatokon befolyt pénzből. Váratlanul ért a rendkívüli ajándék, de nagyon örültem — pénz nem jöhet rosszkor. A vállalat többi volt dolgozója nevében ezúton is köszönöm, hogy gondoltak ránk és örömet okozva igyekeztek enyhíteni gondjainkon. Nem tudom, hogy más cégeknél van-e hasonló gyakorlat, de ahol nincs, azoknak ajánlom figyelmébe a ferencvárosi főnökség példamutató kezdeményezését» Szabados Gábor Dunavarsány Egymás hegyén-tótám hátán .torlódnak a négykere- kűek. Egyesek még a buszmegállót sem tisztelik, pedig ott tilos várakozni. Jó lenne, ha az illetékesek körülnéznének Dobogókőn és megszüntetnék ezt az áldatlan állapotot. Ezzel mindany- nyiunk zavartalanabb téli pihenéséről, kikapcsolódásáról gondoskodnának. Nagy Péter Szentendre a segítségéi4* Kis telkemen szeretem tölteni a téli hétvégéket is. Másik mániám, hogy mindenhova autóval megyek — akár esik, akár fúj. Utóbbi — belátom, rossz és egészségtelen — szokásom miatt jártam pórul legutóbb. A Biatorbágy és Sóskút közötti Ürge-hegy ugyanis télidőben nehezen megközelíthető gépkocsival. Mivel hétvégi házam itt áll, vettem a bátorságot és nekivágtam kocsival a havas dűlőnek, de nem jutottam mesz- szire, a kerekek elkapartak, én meg ottmaradtam a hóban. Segítségért visszamentem a faluba, ahol a biatorbágyi szakmunkásképző igazgatója készségesen állt a rendelkezésemre: kollégáját megbízta, hogy egy traktorral húzássá vissza autómat a járthaló fő- útra. Szlogálatkészségét ezúton is köszönöm. Varró Attila Budaörs rendkívül érdekes. Tájékoztatást nyújt a település életéről, a legjelentősebb tanácsi beruházásokról, az elvégzett és még hátralevő társadalmi munkákról. A hírekből azt is megtudhatják, mikor rendel a körzeti orvos és milyen rendeletet alkotott a községi tanács. Szivek* Gáspárné tanácselnök és Baross Gábor HNF elnök nagy gonddal • állította össze ezt a néhány oldalt, melyet az iskola tanulói „terjesztenek” a faluban. A szerkesztők úgy tervezik, a Csobánkai Híradót ezentúl rendszeres időközben (havonta) eljuttatják az olvasók kezébe, abban a reményben, hogy ezzel is szorosabbra fűzhetik a lakosság, a tanács és a népfront közötti kapcsolatot. Ügy vélem, követendő példa lehetne a fenti kezdeményezés a megye többi települése számára. Balogh Gyula Pomáz mesterei A vegytisztítás olyan fontos lakossági szolgáltatás, melyet manapság már a modern technika is segít. A pléhteknőt és a gőzölőüstöt rég felváltotta a gözbábu, a villanyvasaló, a szárítógép. De van egy-két munkafolyamat, amit egyetlen gép sem pótol: a ruha átvétele, visszaadása, a textíliákkal kapcsolatos észrevételek, szaktanácsok. Az egész országban megkongatták a vészharangot a vegytisztító szakma fölött. Kihalóban vannak mesterei és a fiatalok nem törik magukat, hogy ennek a nehéz foglalkozásnak a fogásait eltanulják. A főváros környékén is már csak elvélve akad néhány mester, aki a dolgozó nők második műszakját megkönnyítené, a házilag tisztíthatatlan ruhaneműket újjá varázsolná. E kevesek azonban szívvel-lélekkel dolgoznak. munkájukkal kivívják környezetük tiszteletét és nagyrabecsülését. A Buda környéki hűséges mesterek közül név szerint is említést érdemel az érdi Kluták József, a zsámbéki Zombori Dezső, a solymári Sipos László és a budakeszi Körösi Miklósné. Utóbbi nemrégen vette át a stafétabotot apjától, aki ötvenéves kisiparos múlttal büszkélkedhet, és azzal, hogy a felszabadulás után több tucat tanuló sajátította el keze alatt a szakma csínját-bínját. Valameny- nyien mesterei lettek a „tisztaságnak”. De az ő utánpótlásukkal vajon mi lesz? Padányi Lajos Budakeszi Cikkünk nyomán Lakbérnek Ehetadhafó A minap megyénk síparadicsomában, Dobogókőn jártam. Varázslatos szépségű táj fogadott: hófödte hegyek és lankák, fehérbe öltözött fenyők kápráztattak el. A hangulatos büfében pedig ízletes ételek, forró tea V'árt a síelés után. Örömömbe azonban üröm is keveredett. Ugyanis a gyönyörű családi kirándulóhelyet sokan autóval keresik föl. a csöppnyi parkoló befogadóképessége elenyésző az ide látogató gépkocsik számához gépest. így aztán úton-útfélen ácsorognak, egymás hegyénCsohánkai Híradó Figyelemfelkeltő olvasmány került a kezembe nemrég, melyet egy iskolás gyerektől kaptam. A Hazafias Népfront csobánkai szervezetének kiadványát, a „Csobánkai Híradót’’ tartattam a kezemben. Igaz, a községi „újság” csak stencilezett köntösben jelent meg, mégis a lakók számára Válaszol! a Volán Fasifamaufókusz Adam Opel 1858-ban Párizsba ment, s ott kitanulta a varrogep- cyártás titkait. Amikor visszatért Rüsselsheimbe, megalapította az Adam Opel Varrógépgyárat. Később kerékpárgyárrá bővítette üzemét. Volt öt fia, ezek mindegyike híres kerékpáros lett. Apjuk halála után a fivéreknek szembe kellett nézniük a keréltpárp:ac krízisével. Jó érzékkel az autógyártás felé fordultak és 1898-ban megjelentek a piacon az első kocsijukkal. 1301 és 1330 között motorkerékpár-gyártással is foglalkoztak. , „ 1907-ben kitűnően szerepelt az Opel a Kaiserpreis Rennen nevű versenyen a Taunus hegységben. 1912-ben óriási siker volt a híres 5 14 PS Jelű modell (képünkön). 1924-ben a céget felvásárolta az amerikai General Motors. A harmincas években az Olympia es Kadett modellek hoztak sikert a gyárnak, s nem sokkal a második világháború kitörése előtt dobták piacra az Admiral és Kapitän mo- delieket. Az Opel ma az NSZK második legnagyobb autógyártója. Emblémája először az Opcl-Blitz (villám) nevű teherautón szerepelt. Balesetmentes közlekedési és kellemes hétvégéi kíván gyalogosoknak és járművezetőknek egyaránt: " Roóz Péter Soós Zoltán halásztelki olvasónk levele még tavaly december 16-án érkezett. Beszámolt arról, Hogy december 7-én este — a menetrendben 17.37 órára jelzett időpontban — a kiskunlacházi Miska csárda nevű megállóban várakozott egy kisgyermekes házaspárral együtt. Mialatt ott voltak, két autóbuszt is láttak elhaladni a közeli utcákból kikanyarodva, de egyik sem érintette a megállót. A harmadik autóbusz pedig a megállóhoz érve lelassított, de mire odaszaladtak, a sofőr gázt adott, és teljes sebességgel továbbrobogott. Rossz vicc volt, tisztelt buszvezetők — írja panaszosunk, és reméli, hogy az illetékesek a pilótát példásan mégbüntetik. A levelet akkor a Volánbusz illetékeseinek továbbítottuk, akik a napokban tájékoztatták szerkesztőségünket a kivizsgálás eredményéről. Idézet a levélből: A Kiskunlacháza, Miska csárda elnevezésű megállóhelyünkön 17.37 órakor áthaladó járatunk autóbuszvezetőjét meghallgattuk, aki elmondta, hogy a megállóhelyet 17.36- kor érintette, két leszálló utasa volt, várakozó utasokat nem látott. A 17.48 órakor a megállóhelyhez érkező autóbusz vezetője a jelzett napra nem emlékezett, de azt állította: minden esetben megáll, ha utast lát. A Dömsöd feliratú autóbusz — garázsmenetben — Áporká- ra közlekedett, az ön által látott harmadik autóbusz pedig kiskunlacházi helyi járat volt, amely ott fordult meg. A fentiekből azt a következtetést vönjuk le, hogy a 17.37 órára meghirdetett járatunk a menetrendi idő előtt közlekedett, a jánoshalmi járatunk pedig elmulasztotta a megállást. Mindkét autóbusz vezetőjét felelősségre vontuk, az indulási jegyzék hibáját pedig kijavítottuk. Az okozott kellemetlenségért szíves elnézést kérünk. Sohár István forgalomirányítási osztályvezető Lapunk december 17-i számának 8. oldalán megjelent egy hír, mely arról tájékoztatja az olvasót, hogy hagyományos tüzelés helyett földgázzal fűtenek a DCM által üzemeltetett vállalati lakásokban. A vállalat 11 millió forintot költött a korszerű fűtésre és a nem gyári dolgozóknak is megelőlegezte a költséget. Mokovai Lajosné váci olvasónk szerint a hír téves információn alapult, mert fordítva igaz. Megtudtuk az illetékesektől, hogy levélírónknak részben igaza van, mert a hírként megjelenő információ félreérthető volt. Ugyanis azoknak a családoknak, amelyeknek egyetlen tagja sem áll munka- viszonyban a gyárral — de DCM-lakásokban él — a gáz- bevezetés költségeit maguknak kell megelőlegezniük. Ezzel szemben viszont a vállalat valamennyi beérkezett kérelemhez hozzájárult és egyidejűleg vállalta, hogy a vonatkozó rendeletnek megfelelően a teljes bekerülési összeg 25 százalékát a beüzemelést követően egy összegben téríti vissza a bérlőknek, míg a fennmaradó 75 százalékot lakbérként lelakhatják. A bérlők közül 157-en kérték a hozzájárulást a gáz bevezetéséhez, közülük 128-an éltek is a lehetőséggel, a mai napig 118 lakón,ak már a 25 százalékos előleget is visszatérítették. A nem DCM-es dolgozók közül sokan köszönték meg a gyárnak a gáz bevezetésével kapcsolatos segítséget, köztük volt például Török László tanácstag is, aki választói nevében fejezte ki köszönetét. Tőpiószecsei farsang Koma F.űJdi kantának... Annyi komája még senkinek sem volt széles e vidéken, mint Ofella Sándornak Tápiószecsőn. A népszerű, ma már nyugdíjás népművelő — aki 30 évig volt a községben' művelődési házi igazgató— a tápiószecsői farsang negyedik, egyben befejező rendezvényén: a .népfrontbálon, immár tizenötödször adta át a komatálat a társadalmi munkában kiemelkedőt nyújtóknak. Az idén Kovács József volt a kitüntet tett. Koma küldi komának, hogy váltsa ki magának, ha nem váltja ki maggnák, küldje vissza komának — szólt a rigmus, a nagy tisztességet jelentő komák táborába lépő Kovács József viszonozta a kedves ajándékot. Ezután táncra perdültek az elmúlt évek kitüntetettjei — kezdődött a komák tánca. Derékon kap,ták asszonyaikat és ropták a csárdást a báli közönség elismerő tapsa közepette. Sanyi bácsi — a hagyományokat ápoló mindenes — a táncok szüneteiben népdal- éneklésre buzdította a mulatság résztvevőit, azzal ijesztgetvén őket: aki nem énekel, annak még egyszer meg kell fizetnie a belépődíjat. A? egyik asztaltól felcsengett a szecsői asszonykórus négy tagjának szép, tisztahangú éneke, melybe bekapcsolódva az egész bálozó közönség nótázásba kezdett. S báj: a belépődíjban benne foglaltatott a kocsonya, no meg a — meglepetés — friss farsangi fánk, sorra asztalra kerültek az elmaradhatatlan batyuk, a hazai étellel-itallal. A Ritmus zenekar friss talp- alávalóját hallgatva aligha maradhatott ülve a vendég ezen a farsangi szombaton a szecsői Damjanich Művelődési Házban. Mi ugyan nem énekeltünk a többiekkel — sajnos nem ismertük a gyönyörű szép Tá- pió vidéki nótákat —, mégsem kellett visszatérítenünk a belépődíjat, vendégek voltunk. Köszönjük a szíves hívást és jó egészséget kívánunk Ofella Sándornak, hogy a szép és kiveszőiéiben lévő hagyományokat tovább őrizhesse, s átörökíthesse az utókorra. Antal Piroska Levél Csobóitkórál ©öntés és pénz Manapság oly sok szó esik a kistelepülések ellátásáról, s nem is ok nélkül. A tények sajnos azt bizonyítják, hogy a legtöbb, mindössze néhány száz lelket számláló iaiuban korszerűtlenek a boltok, s a polcokon látható áruk választéka sem megfelelő. A továbblépéshez, a helyzet alapvető megváltoztatásához viszont pénz kellene. No de kinek a dolga előteremteni a forintokat? A kérdésre a választ nem is oly nehéz megfogalmazni: elsősorban a kereskedelmi vállalatoké, s csak kisebb részben a tanácsoké. Erre hívta fel figyelmünket Balogh Gyula, a csobánkai megbízott vb-titkár, aki egy korábban megjelent — az MTI-től átvett — írásunkhoz fűzött észrevételeket. Egyebek között például kiemeli, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztése a tanácsok egyik igen fontos feladata ugyan, ez azonban nem kizárólagosan és főként nem döntő mértékben tartozik a hatáskörükbe. Az üzlethálózat fejlesztése, korszerűsítése elsődlegesen a kereskedelmi vállalatok és az Afé- szek feladata, ehhez természetesen a tanácsok — lehetőségeikhez mérten — segítséget adnak. S itt a hangsúly a lehetőségeken van. Mert nem igaz az, hogy a gyarapodáshoz szükséges anyagi eszközök a rendelkezésre állnak — írja a vb- titkár. Hosszú-hosszú évek óta gond a fejlesztés, s ennek az egyik legfőbb oka az anyagiak hiánya. S ha van is a kasszában pénz, annak sorsáról a tanácsi testületek döntenek, és ezeket a szakigazgatási szervek hajtják végre. A jogok és a kötelességek felcserélése törvénybe ütközik. A kistelepülések ellátása — az Balogh Gyula leveléből is kitűnik —, nehezen, sok vita árán megoldható és összehangolható feladat. Am a lakosság az esetek döntő többségében megfelelő képviseletre talál a helyi tanácsokban, s ez az ügy szempontjából nagyon fontos.
