Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1988. FEBRUÁR 1., SZOMBAT A fokozatosság elve szerint Ismerik a korszerű módszerek B. fesz a gimnázium Idézet Váradi Gézától, a Pest Megyei Tanács cigány­ügyi koordinációs bizottságá­nak titkárától, a koordinációs bizottság nemrég elkészült kö­zéptávú fejlesztési tervéből: Továbbra is kiemelt feladatot jelent... a hátrányos helyzetű cigány lakosok lakásellátásá­nak fokozott biztosítása. Alap­vető feltételnek jelölhetjük meg a hátrányos lakáshelyze­tű családok problémájának megoldásában a tudatos csa­ládtervezést: a jogszabályok keretein belül az indokolatlan betelepülések megakadályozá- ' sát, és az önkényes beköltözé­sek szankcionálását. Minde­nekelőtt folytatnunk kell a mintegy ötven Pest megyei szociális követelményeknek meg nem felelő telep fokoza­tos és mielőbbi felszámolását. Súlyos vádak Nos, úgy gondoljuk, hogy a fenti idézet világosan fogal­mazza meg ennek az etnikum­nak a lakáshelyzetét javító tö­rekvéseket, nem hagyva fi­gyelmen kívül azt sem. hogy e pozitív változtatási szándék­nak kívánatos a cigányság ré­széről is megnyilvánulnia. Szűkebb pátriánkról, Gö­döllőről a városi tanács vb-tiL kárát, dr. Hováth Ilonát kér­tük meg, adjon információt a témában. — Legnagyobb gondunkkal kezdeném, azzal, hogy Gödöl­lő területén két szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő telep létezik, az egyik az úgynevezett présház, a mási­kat panziónak nevezik a he­lyiek. A présházban hat család lakik, a panzióban tizenhét. Természetesen a tanácsi veze­tőség állandóan napirenden tartja ezeknek a telepeknek a felszámolását. A présházat idén mindenképpen szeretnénk elbontani, az ott élő cigány la­kosokat pedig elköltöztetni egy olyan új sorházba, amelynek építési munkálatai már tavaly elkezdődtek. — Ezt a jó szándékunkat azonban sokfelől súlyos vádak érték, hogy egy másik telepét akarunk létrehozni. Ez nem felel meg a valóságnak. Egy­szerűen arról van szó, hogy egy több generáció óta létező életformát szüntetünk meg az átköltöztetéssel, ám ezeket az embereket nem lehet a putri- jellegű épületekből egyből a legmodernebb íoronyházba te­lepíteni. ’ —, Egy ilyen meggondolat­lan lépés súlyos konfliktusok­hoz vezethetne, hiszen a meg­változó lakáskörülményekkel együtt az átköltöztetettek élet­formája nem fog egyik pilla­natról a másikra megváltozni. Tehát feltétlenül a fokozatos­ság elvét kell követni, de így is sokkal magasabb komfort­fokozatú lakásokba kerülnek a családok, mint amilyenekben most élnek. — Persze nemcsat: ez az egy módszer lehetséges, a másik az, amikor magukat a cigány lakosokat késztetjük arra, hogy önerőből változtassanak lakáskörülményeiken. A hat családból egynek, mert csak ők igényelték, ingyenes építési telket juttatunk. Megkapják a tanácstól a kamatmentes köl­csönt és a vissza nem térí­tendő juttatást, valamint az OTP-kölcsönt. Lassú fejlődés A terveket szakembereink már elkészítették társadalmi munkában. Továbbra is gond, hogy a másik telepen élő ci­gány lakosok közül ncrp sokan; igényelnék ingyenes építési telket, sőt, még a legtöbben a lakásigénylést sem adják be, mert sajnálják az újabb elő­írások szerinti beugrót, illetve nem hajlandók befizetni. — Gondot okoz a cigányság illegális betelepülése: roko­nokhoz költöznek a más vidék­ről érkezők, rontva az amúgy is nagy zsúfoltság okozta helyze­tet. A további illegális betele­pülést azonban meg akarjuk akadályozni, s teszünk is elle­ne más hatósági segédlettel. Igazságtalan lennék, ha csak a negatívumokat domboríta­nám ki — váltott újabb terü­letre Horváth Ilona —. mert olyan jelenségről is beszámol­hatok, ami egyértelműen bizo­nyítja, hogy lassú, de észreve­hető fejlődés szemtanúi lehe­tünk. — Gondolok itt például a családtervezésre, a csecsemő- és anyavédelemre. Ma már el­mondható, hogy a terhes anyák eljárnak gondozásraj ta­nácsadásra. S ezzel párhuza­mosan a szociálpolitikával foglalkozó tanácsi dolgozók és a körorvosi alapellátásban dolgozók agitációs és felvilá­gosító munkájának eredmé­nyeképpen megindult egy ma még csak csírájában létsző családtervezés a cigány csa­ládok körében. Eíxs rétegződés — Ennek eredményeként csökkent a cigány származású gyermekek születésének szá­ma, viszont növekedett a ter- hességmegszakításoké, az etni­kumon belüli egyes rétegeknél. Már sokan ismerik és alkal­mazzák a korszerű fogamzás- gátló módszereket és eszközö­ket, amelyeket térítésmentesen kapnak. Még ma is létezik ugyan a nem dolgozó cigány nők körében az a szokás, hogy börtönbüntetés letöltése előtt teherbe esnek, valamiféle mentességet, vagy enyhítést remélve, vagy halasztást, de már ez a meggondolatlanság is csökkenőben van. Mind többen kérnek segítséget gyerjnekük gondozásához, s ma már el­várják, hogy a védőnők kijár­janak hozzájuk, tanácsokat adjanak. S végezetül elmondható, hogy Gödöllő cigány lakossá­ga is erősen rétegeződik, ma már a kisebbség az, amelyik a legtöbb gondot okozza a kü­lönböző hatósági szerveknek. Aszódi László Antal Február 1-én és 2-án: Inkák kincse. Színes bolgár —NSZK—perui kalandfilm. Csak 4 órakor! Jöjjön el egy kávéra hoz­zánk. Színes olasz filmvígjá­ték. Csak 16 éven felülieknek. 6 és 8 órakor. A NYUGDÍJAS mozdonyve­zető korábban talán nem is hitte volna, hogy egyszer te­kintélyes gazda lesz, mégpe­dig nem is akármilyen, három falu gazdája. Munkatársai és az aszódiak csak úgy ismerik: falugazda. Először tréfának hittem hivatali tisztségét, de utóbb kiderült, komoly feladat az. Megkérdeztem ismerősei­met: tudják-e, mit csinál a falugazda? Az alkalmi fagga­tózás nem járt sikerrel, ponto­san senki sem tudta megmon­dani. A kudarcból okulva fel­kerestük Medveczky Sándort hivatalában, hogy ő válaszol­jon kíváncsi kérdéseinkre. — A lelkiismeretes gazda nap mint nap körbejárja a maga gazdaságát, hogy minden hibát észrevegyen, és ha kell, azonnal segítsen a bajon. A falugazda feladata sem más. A jó gazda szeméve/ kell járnia a nagyközségben, és ha hibát talál, rögtön intézkednie kell. ■Ez persze így röviden nagyon könnyű dolognak hangzik, valójában igen sokrétű felada­tot takar. — A dolog természetéből fa­kad, hogy nem az íróasztalom mögött töltöm a munkaidőm nag'T részét, hanem kint a köz­ségekben. Telenként három, nyaranként hat ember munká­ját irányítom, akik a nagyköz­ség parkjait, árkait, hídjait gondozzák, tisztogatják. Hoz­zájuk tartoznak még a nagy­iárdák kilométerei Három falu gazdája községi tanács kezelésében le­vő útszakaszok, és más sza­bad területek megtisztítása, té­len a hótakarta gyalogátkelő­helyek rendben tartása. — Bár valamennyien lelki- ismeretes munkát végeznek a beosztottaim, mégis ellenőriz­nem kell munkájuk minőségét. Az ellenőrzések közben ma­gam is gyakran tapasztalom, mennyire elhasználódtak már a járdák a községekben, illet­ve hol vannak sáros időben járhatatlan utak. A tanácsi ve­zetők egyetértésével és segít­ségével felmértük az ilyen jár­dákat és utakat. Nekem az a feladat jutott, hogy a tanácsta­gokkal együtt szervezzük meg a társközségekben a társadal­mi munkákat. — Az elmúlt évben négy- százezer forint állt rendelke­zésünkre járdaépítésre. Ebből az összegből 2870 méter járdát építettünk Ikladon a lakosság önzetlen segítségével. Domony- ban egy kilométernyi épült. Hangsúlyozni szeretném, ha a lakosság nem segített volna az előre megkevert beton bedol­gozásában, akkor ennék a hossznak csak a töredéke épült volna. — Talán mindenki előtt is­meretes, mennyire megdrágult a közutak építése. Bár vitat­hatatlanul szükség van rájuk, mégsin'cs elegendő pénz arra, hogy mindenütt megépítsék ezeket. Magától értetődik, hogy a szűkös anyagi forráso­kat nagyon ésszerűen keli fel­használni. Az Aszód—Vác közötti pálya! elújítás na­gyon hasznos lett a nagy­községnek, mert. viszonylag olcsón, és sok utca kap­hatott pormentes burkolatot. Mint említettem, sok pa­nasz volt a járhatatlan utakra. Ezeket a közutakat a régi vasúti töltés zúzott kövével szórtuk le, majd sóderral bo­rítottuk. Ily módon készült Ik- ladon a Petőfi utca. Aszódon pedig a Régész és az Ady út egy bekötő szakasza. Az ikladi társadalmi munkák megszer­vezésénél ki szeretném emelni Ecker József tanácstag, elöl­járó szerepét, aki kiemelkedő munkát végzett e téren. Ügy gondolom, az ő személye a példa arra, hogy az újonnan megválasztott. tanácstagok mennyire átérzik a társadalmi munka fontosságát. — Nemcsak a társközségeké­ben, hanem Aszódon is sok a teendő. Ebben az évben be kell fejeznünk az általános iskola Ezek azok a házak ... Mint olvasóink előtt isme­retes, folynak az előkészüle­tek az új gödöllői gimnázium építéséhez. Hogy e régi cél megvalósuljon, kötvényt is ki­bocsátottak. A tervezők sze­rint a legideálisabb hely a vá­rosközpont most kialakuló ré­szében, a Petőfi utcában fen­ne. A kijelölt helyen ma ker­tes családi házak állnak, ezek szanálását megkezdték. A szükséges terület felszabadítá­sa, az ott lévő épületek elbon­tása folyamatban van. A vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak vezetőjétől érdeklődtünk, meddig terjed a bontási terü­let, a Szombat-féle házig, ahol gödöllői tartózkodása idején Petőfi lakott, megmarad-e. Tőle kérdeztük azt is, az épít­kezés kezdetéig mi történik 3 sok törmelékkel. A kelet—nyugati gyalogúttól a Petőfi tér irányába haladva hát házat kell lebontani. E há­zak anyagát a tanács a kor­nyék vállalatainak ajánlotta fel, így a Gödöllői Gépgyár, a Humán, a Ganz Árammérő­gyár és a tangazdaság dolgo­zói közül azok kapják mag, akiket kijelöltek. Az anyagot családi házak építéséhez fog­ják felhasználni. A megmara­dó törmelék eltakarításáról is ők gondoskodnak határidőre, ezt írásban kötőitek ki. A Petőfi-ház műemlék jelle­gét a tervezők figyelembe vet­ték, azt már nem érinti a sza­nálás. Cs. J. KereskeäeEiRi őrjárat Kenyér mills újságét A Vác és Környéke Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat Gödöllő Stromfeld Lakótelepén levő áruházában a nyitás nap­jától szívesen lépek be. Koz­ma Antalné boltvezető-helyet­tes. jöttömkor éppen a polcok feltöltését irányította. Máskor árut fogad vagy kiad. Van munkája bőven, mégis kész­ségesen velem tartott és ßre- zovszky Imrével hármasban -bcszélgfcitürilt: wy WMJW <* Kozmané 16 éve kereskedő, 1973-ban nyitott ez a bolt, ak­kor jött ide, a Dózsa .György úti húsboltból, Imre bácsival. Brezovszky Imre ettől kezdve volt itt boltvezető, majd nyug­díjba ment. de csütörtöki na­pokon most is dolgozik. Az üzlet létszáma változó, 22— 25-en vannak, tanulóképzéssel is foglalkoznak. Az elmúlt évben alapvető' élelmiszerekből megfelelő volt náluk az ellátás. A tervet tel­jesítették, az ötszörös arany­jelvényes Klapka György bri­gád állta az ünnepi rohamo­kat . is. A különféle élelmisze­rek, " vas-edény áruk mellett decemberben 95 ezer forint ér­tékű újságot is eladtak. A piacra négy óra után ér­keztem, amikor a dolgozók mái; hazafelé, tartottak. . Csu­pán a kereskedők voltak a her lyükön, őstermelőt egyet sem láttam. Árak: a zöldhagyma csomója 12, a piros reteké 14, egy fej salátáé 9 forint. A kel­káposzta kilója 16, a vörösé 18, a karfiolé 30, a vöröshagymáé 12 forint. A zeller 20, a kara­lábé 20, a gomba 100 forintba kerül. A tojást 3-órt adják, a dughagyma 44 forint. Újdon­ság az uborka, egy kiló ára 280 forint. fi nap programja Február^ 1-én: Gödöllő, művelődési ház: Miért szép? Hangverseny­előkészítő előadás iskolásoknak tornapályáit, amelyekre eddig már 480 köbméter zúzott kö­vet, és 280 köbméter salakot téríttettünk el. Szándékunk van még 360 köbméter salakot hozatni, de éppen a fuvarosok árajánlatait latolgatjuk. Meg­kezdtük a Honvéd utca köve­zéséhez a zúzott kő felhalmo­zását is. Adósak vagyunk a benzinkúttól a gázcseretelepig a járda építésével. Ezt a mun­kát is megkezdjük tavasszal. Ugyancsak megkezdjük a jár­dalapozást a kenyérgyártól a költségvetési üzem telepéhez, ahol mozgássérülteknek lesz szociális foglalkoztató üzeme — NEM BESZÉLTEM még a játszóterekről, amelyek a szívügyeim. Sajnos ezekre vég­képp nem jut pénz, de azon leszek, hogy mindenféleképp épüljön fel legalább egy közü­lük. Szeretném, ha már befe­jeződne a Berekben a pálya és a játszótér építése. A felsorolt létesítményeket nagy részében társadalmi munkában szeret­nénk felépíteni. Már most tu­dom, nem lesz könnyű a mun­ka megszervezése, mert az aszódiak nem ahnyira össze­tartok, mint az ikladiak, vagy a domonyiak. Időközben tisz­tázódtak a pénzügyi feltételek, s így tudomásunkra jutott még. hogy ebben az, évben Iklad in a Rákóczi utat fogiák egy ki­lométer hosszon beborítani zú­zott kővel, míg Dnmnnyban a Bihari és a Pásztor utat. Kovács I. Csaba és felnőtt érdeklődőknek, 15 órakor. Gödöllői művészek csooortos kiállítása, megtekinthető 10— 13 óráig. A bét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön:, Emlékpiakett, megtekinthető az előtérben. Eereuesíarcsa, kiállítófcrem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Február 2-án: Gödöllő, művelődési ház: Fürkész farsang, a Hétmér- föides csizmában című közös­ségi játék csoportjai részvéte­lével, 15 órakor. Gödöllői művészek csoportos kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Diákmozi: Ballagás, magyar film, 17 órakor. Ifjúsági kaszinó. Póker, ru­lett, sakk, kepka játékok, 18 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön: Emlékplakett, megtekinthető az előtérben. Kerepcstarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A Gödöllői Állattenyésztő vállalat telvesz pénzügyi előadót szakirányú végzettséggel, 5 éves gyakorlattal, adóügyi területen szerzett jártassággal. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél. Telefon: 10-611 18 mellék. Teljesség Aminek az igénye nélkül élünk. Korunkat akár ezzel az igénytelenséggel is jel­lemezhetjük. Tesszük-e? Korántsem. Az alom, a ki­bernetika, újabban a bio­technológia századiról be­szélünk. Répebben másról volt szó. Az emberi lény mindenoldalú kibontakozá­sáról hallottunk jóslatokat. Felszabadulunk az aláve­tettségből, senkit sem kény­szerítenek valamely szak­mába, foglalkozásba, ahol csak képességeinek, készsé­geinek egyihét-másikát hasznosíthatja. Haladunk ei cél felé? Aligha. Minduntalan arról hallunk, olvasunk, termé­szetesen nem a teljesség igényével készüli ez vagy az. Ebben a természetes szó a feltűfiő. Beletörődünk va­lamibe. aminek éppen az ellenkezőjét szerettük volna elérni. Ami nem a teljes­ség igényével készül, az csonka. Mai teljesítmé­nyeink ezek szerint csonka teljesítmények. A minden- oldalú kibontakozás helyett éppenséggel a beszűkülés jutott osztályrészünkül. Azért nem törekedhetünk teljességre, mondják a men- tegetőzők, mert akkor na­gyon hosszúra nyúlha a mondókánk. Annyi időnk pedig nincs. Mindenki siet. hogy a teljesség igénye nél­kül folytassa csonka telje­sítményeit másutt. Arra már csak kevesen emlékez­nek, a teljesség nem azt jelenti, hogy mindent az utolsó forgácsig végigmond­junk. A teljesség igénye nélkül belegabalyodnak a részletekbe, vagy az általá­nosságokba. nagyon sokat beszélnek, mégis keveset mondanak. Legedábbis ke­vés értelmeset. Az idő pe­reg, mindegy, hogy a teljes­ség igényével igyekszünk átfogni tárgyunkat, vagy csupán gabalyítjuk, gaba- lyítjuk a semmit. Korunk is ludas szétfor- gácsoltságunkban. Az a icchnikai apparátus, mun­kaszervezet, amit lépésről lépésre létmhaztnmk,, abban a reményben, hogy egyre könnyebb lesz a dolgunk. Egyszerűbb és zordabb időkben a teljesség igénye volt a magától értetődő. Vegyünk példának egy mindennapos műveletet, a mosást. A parasztasszony gyűjtötte, gyűjtögette a hulladékanyagot, s amidőn együtt volt a kellő meny- nyiség, hozzálátott a szap­panfőzéshez, utána meg­szárította, feldarabolta, s tisztára mosta vele az eset­leg szinten általa készített ruhadarabokat. A főzéshez maga ültette, vetette, gon­dozta az alapanyagot, ő hiz­lalta az ólban a sertést, amit. szintén a házban dol­goztak fed, tároltak, pácol­jak, füstöltek, tartósítottak. Férjcurával együtt a halár­ban is a teljesség igényével dolgoztak, az első kapavá­gástól az utolsó szem. be- • takarításáig mindent ma­guknak kellett elvégezniük. Szó se róla. ez az élet­forma egyáltalán nem volt kellemes'. A mai ahhoz ké­pest paradicsomi. A mosás műveletét véve. az automa­ta megfelelő rekeszeibe be­leönt öqetjük a színes dobo­zokból a szereket, beállítjuk az előirt fokozatot, s hadd duruzsoljon. Hovatovább igy leszünk mindennel. Fo­galmunk sincs, hogyan van ez a masinában, a lényen, hogy tiszta lesz a ruha. Mi­közben hallgatjuk a lemez­játszót. nézzük a színes te­levíziót.' esetleg bekapcso­lunk még néhámi nevezetet a szobában, a ,konyhában. Ugyanez érvényes az élet egyéb terein, a gyárakban, a mezőgazdaságban. Most már lassan boldog­nak kéne lennünk. Helyet­te nyugtalanságot érzünk. Néha eszünkbe jut. hogy r nngvavánk darahka faánhól bicskájával néhány mozdu­lattal sípot tudott faragni. Jó lenne tudni, hogyan. S azt is. fni lesz velünk mén később, amikor további munkaműveleteket, bízunk népeinkre. Ha n”m is a tel­jesség igényével. Kör Pál ^Szombati jegyzet fi ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents