Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

4 1986. FEBRUAR 14.. PÉNTEK Kjr£ÍWlÍ&I3 Hideg-meleg Örök téma A tanácskozóterem levegője fülledt, nyári forróságot juttat az eszembe. Jó lenne letenni a zakót — gondolom —, mi­előtt még szendergésbe kezde­nék ettől a melegtől. No de az illemszabályok! — Tényleg így befűtöttek vagy ez csak az én érzéki csa­lódásom? — kérdezem a mel­lettem ülőtől, aki válaszul a homlokát törli, aztán pilledten kimondja: tényleg. Alig vár­juk a megbeszélés végét, s persze a legjobb szándékunk ellenére sem jegyzőnk meg mindent az elhangzottakból. Ki képes erre ilyenkor? Túlfűtött termek és túlfűtött takarékossági kampányok az energiával. Magyarázzuk, ma- gyarázgatjuk évek óta, de a helyzet nem változik. Vagy a fűtőberendezések szabályozó készülékeivel van a baj? Me­leg az iroda, hideg az átjáró folyosó, kész a megfázás, fi­zethet a társadalombiztosító. Azt a bizonyos hőkészletet, amelyik egy-egy idényben a rendelkezésünkre áll, némely­kor különös módon akarjuk takarékosan kezelni. Állunk és fázunk a gyártelepi vas­útállomás peronján a vonatra várva. Ügy határozunk, hogy egy kicsit megmelengetjük gémberedett tagjainkat, ezért bemegyünk a váróterembe. Me­leget remélve telepedtek oda a gyerekekkel utazó kismamák, meg a különben is fázós öre­gek, de csalódniuk kellett. A sarokban árválkodó olajkályha minden bizonnyal szerepel a leltárban, s ha szerepel, akkor fűtenie is kell, azaz kellene. Csakhogy lakatra zárták a fe­delét, nehogy valaki akár a saját olaját is beléönthesse. Elkelne itt egy kevés meleg, s jutna is az említett másik helyiségből. Sokrétű, bonyolult feladatok Gazdaságunk tavalyi mérlege Közhelynek számít ma már, hogy a gazdasági év zárá' sakor úgy fogalmazunk: a tervek teljesítése nehéz feladatok elé állította a gazdasági egységeket és azok vezetőit. Mégis így kell fogalmaznunk, ha az elmúlt esztendőt, a VI. ötéves terv befejező évét értékeljük. Pozitív és negatív hatások ala­kították ki azt a közeget, amelyben dolgoznunk kellett. A fenti gondolatokkal kezd­te előadói beszédét Vonczem István, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának munka­társa, a szerdai pártbizottsági ülésen. Nehéz, de eredményes munka A Pálmai László első titkár elnökletével tartott tanácsko­záson a gazdaságpolitikai be­számolón kívül megtárgyalták és jóváhagyták a testület idei munkatervét, majd egyéb kérdésekről volt szó. A párt- bizottság határozatban fejezte ki elismerését a gazdasági egységek elmúlt évi eredmé­nyeiért, a város és körzetének fejlesztéséhez nyújtott segít­ségért. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Kocsis Péter, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának veze­tője, aki többek között a VII. ötéves terv prioritásairól szólt. A beszámolóhoz és a munka­tervhez a testület több tagja szólt hozzá, véleményével segítve a döntést, támogatásá­ról biztosítva az elhatározott programot. Az elmúlt esztendő gazda­sági eredményeit értékelő, már az idei feladatokra is utaló beszámolóban Vonczem István emlékeztetett arra a körülményre, hogy a tavalyi, sokat emlegetett nagy tél Pulton innen, pulton túl Remélik, sokáig maradnak A falusi boltok egyszersmind fórumok, ahol az emberek találkoznak, megtárgyalják közös dolgaikat. így van ez Sza­badságligeten is, noha ez a hely nem falu, hanem város, már ami a közigazgatási rangját illeti. Habár ennél az utóbbinál egész biztosan többre értékelné a lakosság, ha nem tűzné szün­telenül napirendre az élet azokat a gondokat, amelyeket más nem old meg, s a helybelieknek kell összefogniuk, mióta csak letelepedtek itt, a kicsit üdülőövezetnek látszó, de méginkább városszéli telepnek minősülő homokos talajú helyen. Maguk keresték A jó boltos például olyan nagy kincs mostanában, hogy nehéz rátalálni. De ha ő ta­lál jobb helyre, nagyobb fize­téssel járó állásra, keresve is nehéz mást megnyerni helyet­te. így jártak tavaly, az év utolsó hónapjaiban a szabad­ságligetiek is. Üzletük volt, mert összeadták rá az erejü­ket meg a pénzüket annak­idején, de a boltos faképnél hagyta őket, s nézhették a be­zárt ajtókat. Nem jött helyette az Áfész mozgó ÁBC-boltja sem az autóbuszra szerelt gon­dolákkal. Másfél—kétezer ember úgy vásárolt, ahogy tudott. Ki Pesten, ki Dunakeszin, min­dig szatyrokkal indulva, s térve meg a munkából. Áldat­lan állapot volt az, s valamit tenni kellett. Az itt lakó em­berek kerestek, s találtak kap­csolatot Bognár Rezsővel és feleségével, akik most szíves szóval, s a kis Áfész-bolt mé­reteihez képest kielégítő vá­lasztékkal fogadják vevőiket. A vevők kedvére — Tél van — hangoztatják bizakodással —, tudjuk, hogy ilyenkor sehol sincs nagy for­galom, de bízunk abban, hogy biztosítja számunkra a meg­élhetést ez a bolt is. Igyek­szünk mindent beszerezni — mondják, s Bognárné illatos Nívea szappant kínál, de meg­található a kényelmi igénye­ket szolgáló habfürdő, mindig kaphatók a különféle mosó­szerek. Kertész Róbertné, az egyik vásárló is megtalál mindent, amit keresett, s nyomatékkai hangoztatja, hogy nagyon elé­gedett. — Jó lenne persze, ha cit­romot is küldenének — tette hozzá a pult mögött Bognár­né. — Narancs és banán egy­szer érkezett. Igaz, hogy ezek máshol is ritka csemegék, de legalább annyiszor jöjjenek a szállítók, mint ahányszor a városi boltokba visznek ilyes­mit. Ezek már a szolgáltatás fi­nomításához való dolgok, de vevőtől és kereskedőtől egy­aránt jogos kívánságok. — Budapestről jöttek ki — mondogatják némi büszkeség­gel a telepiek a Bognár-há­zaspárról —, a Közértnél dol­goztak, értik a mesterségüket. Egy kis terefere Vásárlás után maradnak még az emberek. Jólesik egy kis beszélgetés, véleménycse­re a család, meg a világ dol­gairól. Vevők és eladók látha­tóan jól érzik magukat a bolt­ban. Reméljük, Bognárók so­káig itt maradnak. miatt megnövekedett az ener- giaiogyasztas, drágultak a terme.esi költségek, tavasszal elíagytak a gyümölcsösök, s emiatt a nyár elején nyers­anyaggondokkal küzdöttek a feldolgozó üzemek. Máshol, mint például a házgyárban is, anyag- vagy eszaozniány nehezítette a munkát. A vá­ros és vonzáskörzetének gaz­dasági egységei ezek elienere is eredményesen dolgoztak. Ehhez hozzájárultak a párt- szervezetek is azzai, hogy sok­oldalúan segítették a gazda­ságot. A tavalyi évben történt meg az Alagi Állami Gazda­ságban és a konzervgyárban az új vállalatvezetési forma bevezetése is, megalakultak a vállalati tanácsok, a dolgozók igazgatót választottak. A vál­lalati célok megvalósítását se­gítette a felszabadulásunk 40 évfordulójára és a párt XIII. kongresszusának tiszteletére kibontakozott munkaverseny- mozgalom is, valamint meg­határozó szerepe volt a kör­zet több mint hatezer dolgo­zót tömörítő, ötszáz szocialista brigádjának. Teret hódított a számítástechnika Az egyes gazdasági ágaza­tokról szólva Vonczem István többek között arról beszélt, hogy a kongresszusi határO' zatokkal, az 1985. évi nép- gazdasági tervvel összhangban az ipari üzemek és a szövet­kezetek dinamikus termelés- bővítést tűztek ki célul, amely elérte volna a 7,1 százalékot, a nyereség pedig 2 százalék­kal nőtt volna. Ennek ellenére a termelés volumene az előző évi szinten maradt, s 3,7 szá­zalék körül alakult. Elsősor­ban a kisebb egységek, a szö­vetkezetek bővítették jelentő­sen a termelésüket, kiegyen­súlyozott volt a munka a Járműjavítóban, az Üt-Vasút- építő Vállalat üzemében. Nem sikerült ellensúlyozni a piaci hatásokat a házgyárban, ahol csupán 60 százalékig lehetett kihasználni a kapacitást, nem érte el termelésbővítési céljait a konzervgyár sem. Három nagyobb üzem gyengébb ered­ménye miatt a város és kör­zetének nyereségterve csak 84,8 százalékra alakult. En­nél jobb képet mutat az ár­bevétel mérlege, s duplájára nőtt a tőkés export, jól ala­kult a rubel elszámolású ki­vitel is. Az anyag- és energiataka­rékosság eredményei után ar­ról is említés hangzott el, hogy üzemeinkben tovább folytatódott a számítástech­nika térhódítása, s hogy az iparban megszűnt a létszám- csökkenés, de néhány helyen figyelmeztető jel a jól kép­zett szakmunkások hiánya. Átlagosan 5 százalékkal nőtt a bérszínvonal körzetünkben. Az ipari üzemek beruhá­Új gépen a kupak. Űj üzemépületbe költö­zött a gödi Dunamenti Tsz műanyagfeldolgozó üzeme, ahová már nem vitték magukkal a régi, elavult gépek nagy részét. Az új helyen korszerű fröccsöntő gépeken készül­nek flakonok és zárókupakok. zásainak 87 százaléka meg­valósult a múlt év végéig. A statisztika természete sze­rint ezt a számot a konzerv­gyár aszeptikus üzeme átadá­sának késése alakította így. A körzet mezőgazdaságában az időjárás szélsőségei elle­nére is számos jó eredményt könyvelhettek el. Mint ahogy a gabonatermelés, a növény- termesztés is jobban sikerült a tervezettnél. Tovább romlik viszont a helyzet, nem túl gazdaságos az állattenyésztés. A kiegészítő gazdaságokra az útkeresés volt jellemző, egyes ágazatok visszafejlesztése vagy megszüntetése. A városi párt- bizottság a térség mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemei­nek szorosabb együttműködé­sét szorgalmazza, annak elő­nyei miatt. Cselekvő politikai légkör A gazdasági munkával ösz- szeíüggésben elemezte a be­számoló a lakosság életkörül­ményeinek javítását is. A nagy értékű, tavalyi beruhá­zások közé tartozik a tüdő­gondozó, az új ABC, a szol­gáltatóház, a fóti és gödi is­kolák korszerűsítése, a Duna- parti lakótelep építésének második üteme, az egészség- ügyi hálózat fejlődése, az új intézmények: a Köjál és a Földhivatal megnyitása. Az idei feladatok részletes taglalása után az előadó így fejezte be a gondolatmenetét: Sokrétű, bonyolult feladatok állnak előttünk 1986-ban. Cél­jaink megvalósításához jó po­litikai légkörre, a párt- és tö­megszervezetek, a gazdasági vezetők összehangolt munká­jára van szükség. A cselekvő politikai légkör megteremtése minden pártszervezet, minden kommunista alapvető feladata. DUNAKESZI ssÄmcip A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Foton ismét szervezik Tovább épül a gázhálózat Jó dolog arról hallani, s meg kellemesebb másokat tájékoztat­ni, hogy a községi, nagyközségi rangban lévő települések szá­mos vonásaikkal közelítenek a városokéhoz. Foton például ezernél több lakás tulajdonosa és családja felejthette el a hatodik ötéves terv végén a tüzelőbeszerzés gondjait, a téli favágást, kály- hasalakolást, s még a propán­bután gázpalackért sem kell a cseretelepre indulniuk. Beve­zették ugyanis az elmúlt terv­időszakban a földgázt, s me­legítik a lakást, főzik az ebé­det azóta napjaink legkorsze­rűbb, s csaknem leggazdasá­gosabb tüzelőberendezésével. Mindez úgy vált lehetővé — állapította meg a nagyközsé­gi tanács végrehajtó bizottsá­ga —, hogy a lakosság mint­egy 90—95 százaléka részt vett a program megvalósításában, vállalta az egységesen megál­lapított 15 ezer forintos hoz­zájárulást. A hatodik ötéves terv eredménye az is, hogy Fót minden iskolájában föld­gázzal fűtik a tantermeket. Folytatják-e a programot, van-e rá igény? A kérdésre a végrehajtó bizottság határoza­ta válaszol. Már az idén 10—12 kilomé­ter hosszú vezeték épül a köz­ségben. Az erőteljes beruhá­zás pontos, szervezett mun­kát kíván, amit a tanács új munkatársak, egy műszaki és egy szervező kolléga alkalma­zásával, segít majd. Igaz, ezért bonyolítási költséget is felszá­mítanak a megrendelőknek, ami a teljes összeg 1,2—2,5 százalékát teszi majd ki, ám feltételezhető, hogy a szakér­telem révén ezek a kiadások máshol, bőven megtérülnek. Érdemes megfigyelni az ügy­intézés sorrendjét. A terveket szakhatóságokkal engedélyez­tetik, majd árajánlatot kér­nek a kivitelezőtől. Ezután versenytárgyalás lesz, majd a szerződéseket kötik meg a la­kossággal. A takarékszövetke­zettől ezúttal is lehet kölcsönt kérni. Az előfeltételek rende­zése után kezdődik a kivitele­zés. Az idei munkálatok során újabb 962 fogyasztó jut hozzá e modern szolgáltatáshoz, s így Fót háztartásainak ötven százalékában használhatják majd a földgázt. Minden jel arra mutat, hogy teljesíthető a Hegyalja utca, az Ifjúsági és a Somlói utca vezetékeinek kiépítése, s rövidesen bekötik a hálózatba a Vörösmarty Termelőszövetkezet berende­zéseit, s innen tovább halad­hatnak a csövek a Munkácsy Mihály utcán át a Bartók Bé­la utca, a Bartók köz és a Széchenyi utca felé. Néhány év múlva Fót lakóinak 80—90 százaléka élvezheti a föld kincsével teremtett kényelmet. Belső tűzzel, konok hittel Labdarúgóból vöröskeresztes S apkáját és kezét a térdén tartja, nehezen kezd bele a válaszba, aztán már kér­dezni sem kell. Ahogy mon­dani szokás: a témájánál va­gyunk. Gönczöl Tamás, a MÁV Járműjavító Üzem villanysze­relési anyagvételezője, a gyári Vöröskereszt-szervezet titkára sportolóként került az üzem­be. A „Magyi”-ba, ahogy még a hetvenes évek elején is em­legették a Vasutas Sportegye­sületet, melynek 1970-től 74-ig az NB Il-es labdarúgócsapa­tában játszott, legtöbbször bal­szélsőként vagy bal összekö­tőként. A Vöröskereszttel meg már gyermekkorában megismerke­dett, mert az édesanyja is ak­tivista volt. Gönczöl Tamás első szereplése ebben a humá­nus mozgalomban a bélyegek kiosztása lett volna, s akkor nem mosolygott úgy, mint most. Visszaemlékezve, hogy a bélyegeket elvesztette, a kárt meg kellett fizetnie. En­nek ellenére nemhogy búcsút mondott volna, hanem mind több feladatot vállalt­Miért, mi vonzotta? Mi a titka annak, hogy a nagy­üzemben tizenegy alapszerve­zet működik ma, a gyári lét­szám közel fele, kilencszáz dolgozó a szervezet tagja. Az évi négy véradó napon át­lag százan tartják a karjukat önzetlenül segítve az ismeret­len bajba jutottakon. Nem ke­vesen állnak készenlétben, be­hívásra várva az életmentő véradások idején is a duna­keszi, gödi, fóti, sződligeti s más helyről ide járó munka­társakat. És ezen túl? Szerveztek itt már csecsemőgondozó ver­senyt, ajtót nyitnak elhagyott idős vagy beteg kollégákra, az üzemi alkoholizmus elleni bi­zottság tagjaiként megpróbál­ják társaikat lebeszélni az ivásról. Aki bajba jut, azt nem hagy­hatjuk magára. Sziszifuszi munka ez, ami hit és belső tűz, makacsság i nélkül nem megy, szinte re-1 ménytelen, s néha mégis si­kert hoz. A szociális gondozók társadalmi munkában segíte­nek az öregeknek. A gödi gyermekotthonnak eszközöket, ajándékokat készítenek. Szó­val, hogy mi az indítékuk? Az üzemi titkár keresi a szavakat. — A mi segítségünk konk­rét, kézzelfogható, a humánus érzelmek mozgatják. Azt hi­szem, nagyon kell a személyes példa. Én titkár vagyok, de csak ha elvégeztem az üzemi munkát. Hiúságból sem hagy­nám, hogy helyettem más dol­gozzon. T itkár, a megyei vezetőség tagja, családfő, a szülői ház kertjének gondozója és az elesettek szószólója is, ha a rokkant kollégáknak kell munkát szerezni. Küldetésé­nek tekinti a maga válasz­totta feladatot. Ma nyitják meg Sáfár Pál festőművész kiállítását a Kö­rösi Csorna Sándor Általános Iskolában. Megtekinthető már­cius 7-ig naponta 8—18 óráig. Szombaton 10—12 óráig a Ga­ras utca 26. sz. alatt. Szalagavató. Szombaton, február 15-én 17 órakor a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban lesz. A 201. sz. Szak­munkásképző Intézet tanulói­naik diákünnepségén a műve­lődési központ Lokomotív táncklubja is közreműködik. Világjáró előadóművészek. Hétfőn, 17-én 15 órakor az Or­szágos Filharmónia hangver­senyére kerül sor szólisták közreműködésével a művelő­dési központban. A szereplők külföldi útjaikról is beszélnek. A hétfői zeneprogram a Kö­rösi Csorna Sándor Általános Iskola aulájában folytatódik. A körzeti állami zeneiskola műsorán, közreműködik a MÁV Férfikar. Honismereti akadémia. A helytörténeti előadók tovább­képzését szolgáló előadásra kerül sor február 20-án 14 órakor a József Attila Műve­lődési Központ ifjúsági klub­jában. Orvosi ügyelet. Február 14- től 16-ig: dr. Debreczeni Lo- ránd. 17-én: dr. Varga Imre. 18-án: dr. Vajda István. 19-én: dr. Sárossy Tibor. 20-án: dr. Debreczeni Loránd. 21—23-án: dr. Varga Imre. Az ügyelet cí­me és telefonszáma: Szakor­vosi Rendelőintézet, Dunake­szi, Bem utca 17. Telefon: 41- 902. Az oldalt Irta: Kovács T. István Fotó: Erdős! Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents