Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

XMmí A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1986. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Tervek, célok 1890-ig Tanácskozás a város jövőjéről Tegnap — szerdán — délután tartotta e havi ülé­sét az MSZMP Vác Városi Végrehajtó Bizottsága. Há­rom fontos témát tűztek napirendre. Weisz György ta­nácselnök a város VII. ötéves tervi településfejlesztésé­nek főbb céljaira vonatkozó javaslatokat, elképzeléseket terjesztett a testület elé, majd Magas Anna politikai munkatárs a káderutánpótlás és káderképzés helyzeté­ről, a középtávú oktatási terv kialakításáról számolt be a végrehajtó bizottságnak. Végezetül Bacsa Tamás a Szakszervezeték Szakmaközi Bizottságának titkára tá­jékoztatta a vb-tagokat a szakszervezeti választások politikai tapasztalatairól. A cigányság helyzete (Hl.) A felemelkedés záloga a munka — Végezetül elmondhatom, Mi történt? Weisz György először a te­lepülésfejlesztés elmúlt ötéves tervi eredményeiről adott szá­mot. Egyebek . között arról beszélt, hogy a helyi _közle- kedésben sikerült valamelyest előbbre lépni, jobban össze­hangolni a járatok menet­rendjét. A városrészek közötti közvetlen összeköttetés viszont nem javult lényegesen. Bő­vült az utcahálózat, elsősor­ban az lakótelepeken, viszont elmaradt, mert nem volt rá pénz, a 2-es számú főút ko­rábban tervezett korszerűsíté­se. Számottevően nem javult a hírközlés sem. A gondot alapvetően nem enyhítette az sem, hogy a posta több nyil­vános állomást szerelt fel. A városi központ még elbírna néhány száz állomásit, de mi­vel a lakótelepeken a kábel- hálózatot nem építették ki, az egyéni telefonellátás nem javult. Ugyanakkor a város számos külterületén kiépült az ener­giaellátás, Így a václigeti te­rületen a tanács és a lakos­ság összefogásával épült ve­zeték, s ez 140 család gondját oldotta meg. 14 kilométerrel bővült a városi gázhálózat, s ebből több mint 4 kilométert a lakosság építtetett meg sa­ját erőből. Vácott ma mintegy 5 ezer lakásban vezetékes gázzal főznek és) fűtenek. S mivel a fogadóállomást bővítették, a VII. ötéves tervben további fejlesztésre lesz mód. Elisme­réssel szólt az elnök a csa­tornahálózat lakossági erőből történt bővítésről, amivel el­értük, hogy ma a váci lakás- állomány kétharmad része csatornázott. Az elmúlt tervidőszakban mintegy 1600 lakás épült, 200- zal kevesebb a tervezettnél. A lakásigénylőik száma kis­mértékben nőtt. Elmondhat­juk, hogy ma valamivel több, mint egy esztendő alatt min­den jogos igénylő kaphat ta­nácsi kijelölésű OTP-lakást. Ugyanakkor az is igaz, hogy számos igényjogosult gondját ebben a formában nem lehet megoldani. Ezért továbbra is nagy sz;' ség van tanácsi bér­lakások építésére, amiből az elmúlt öt esztendőben alig- alig készült. A lakásépítés fő területei továbbra is a Föld­vári tér és a Gombási út tér­sége. Számos foghíjat is beépí­tettek. Az egészségügy és a szociá­lis ellátás eredményei között említette a tanácselnök három új orvosi körzet kialakítását, a Cházár András utcai fogá­szati központ megvalósítását és a szociális otthoni férőhe­lyek bővítését. Jelentős előre­lépést eredményezett tíz álta­lános iskolai tanterem építé­se. Bár az általános iskolások 10 százaléka még így is vál­tott műszakban jár iskolába. A közművelődés eredményei között szólt az MTESZ-szék­ház és a házasságkötő terem, illetve a Hmcz-gyűjtemény és a Petzvál József Fototechnikai Múzeum építéséről. A következő öt év telepü­lésfejlesztésének főbb irányai­ról, céljairól szólva a tanács elnöke alapvető feladatként a lakosság ellátásának anyagi és létfeltételei javítását jelöl­te meg. El kell érni, hogy a város és a körzet lakói a leg­rosszabb esetben csak olyan igényeik kielégítései miatt hagyják el Vácot, ami már nem a középfokú település feladata. Vác népessége a prognózis szerint az ezredfordulóig sem haladja meg a 39—40 ezer lel­ket, s ebben az ötéves terv­ben 37—37 ezer 500 lesz. A foglalkoztatottságon belül — úgy ítélik meg — továbbra is jellemző lesz az ingázás. Tö­rekedni kell arra is, hogy a családok mind nagyobb szá­mára nyíljék lehetőség önálló otthon megteremtésére. Ennek érdekében folytatják a több­szintes, telepszerű OTP-laká- sok építését. A VII. ötéves tervben az áthúzódó építke­zésekkel együtt körülbelül 6—800 lakás megépítésére lesz így mód. Elsősorban nagycsaládosok várnak taná­csi bérlakásra. Mintegy 80— 100 szociális tanácsi bérlakás építését tűzték ki célul, ösz- szekötve a történelmi város­mag tömbrehabilitációjávai. Közlekedés Telekjuttatással s más mó­don is támogatják a pályakezdő fiatal házasok KlSZ-lakás- építő akcióját. Telkekkel és f ogh í j b eépí tés.i lehet ősegekkel ösztönzik a magánházépítésí. Differenciált támogatással, annak emelésével kívánják elérni, hogy a tanácsi bérla­kásra jogosultak egy része en­nek segítségével jusson ott­honhoz. Előmozdítják a hoz­záépítést és a tetőtérbeépítést, s ha kell, cserékkel is ösztö­nöznek. A lakosság közérzetének egyik fontos meghatározója a közlekedés minősége. A he­lyi közlekedés alapvetően ma sem rossz, meglevő gondjain­kon a járatsűrűség szaporítá­sával, ésszerű útvonal-módosí­tással, a menetrend összehan­golásával lehet enyhíteni. Eb­ben az ötéves tervben meg­valósul a 2-es számú főközle­kedési út négysávosra való ki­építése a Széchenyi utcától a gödöllői elágazásig. Az új út 7 méter széles lesz, parkoló­sávval, megfelelő közvilágítás­sal. E korszerűsítés keretében a tervek szerint megépül a forgalomirányító lámpa a földvári téren és a Sebes Imre úti kereszteződésben. A vízgazdálkodás, csatorná­zás feladatai között szerepel egy 3 kilométer hosszú, nagy átmérőjű ivóvízvezeték építé­se, a Homok-dűlő lakóinak vezetékes ivóvízzel való ellá­tása. Csapadékcsatornák épül­tek, s folytatják a Gombás- patak rendezését is. Az energiaellátás alapve­tően hoasszabb távra biztosí­tott. Néhány intézmény föld- gáztüzelésre tér át. Ezek kö­zül legjelentősebb a kórház fűtés-korszerűsítése. S továb­bi lakásokat kapcsolhatnak be — önerőből — a gázellá­tásba. Idegenforgalom Az idegenforgalom fejlesz­tését szolgálná egy camping építése, amihez a Magyar Camping és Karaván Klub jelentős anyagi támogatást nyújtana. A tervek között szerepel a jelenlegi rendőr- kapitányság átalakítása szál­lodává. A Duna menti pihenő­park kiépítésével ebben az évben szeretnénk elérni a li­getet. Az egészségügy fejlesztéséről szólva elsőként a kórház és intézményéi rekonstrukcióját; s a tovább már végképp nem halasztható nővérszállás épí­tését említette Weisz György. Kiemelt feladat a közokta­tás fejlesztése. Szeptemberben megkezdték a tanítást az új egészségügyi szakközépiskolá­ban. Hozzálátnak a Zenemű­vészeti Szakközépiskola négy tantermének építéséhez, bővül a Sztáron Sándor Gimnázium, a gépipari szakközépiskola és a szakmunkásképző inté­zet, kitoldjúk a középiskolai kollégiumot. Végezetül a tanácselnök azokról a feltételekről szólt, amik elengedhetetlenek ah­hoz, hogy a következő öt év céljai megvalósuljanak. B. H. zilabda-teremkupát rendez a tanács művelődési és sport­osztálya és a városi ÁISB. j, írásunkat egy konkré- ^ tummal kezdjük. Elkészült £ a Pest Megyei Tanács ci- / gányügyi koordinációs bi­zottságának középtávú fej­lesztési terve, amely 1990-ig J öleli föl a szükséges és le- '/ hetséges intézkedéseket. Idézet a bizottság fejlesztési tervéből Váradi Géza titkár nyomán: „... a cigányügyi koordinációs bizottság meg­győződése, hogy a hátrányos helyzetű néprétegek társadal­mi integrációjának alapja és feltétele a termelésben való részvétel, az áflandó munka­végzés vállalása. Különösen a nők számára a szociális fog­lalkoztatás, a bedolgozói há­lózat megszervezése, a rész- munkaidős foglalkoztatás, és a gyermekek elhelyezésének biz­tosítása a legfontosabb fel­adat. De ugyanígy további konkrét intézkedésekre van szükség a cigány fiatalok ese­tében a pályairányítás, a to­vábbtanulás és a szakképzett­ség növelésének érdekében. Ezen intézkedések megvalósít­hatóságának azonban előfelté­tele, hogy további munkaal­kalmakat kell teremteni, lehe­tőleg a településeken belül a helybeni munkaerő érdekében mind az ipar, mind a keres­kedelem vagy a mezőgazda­ság területén. Fontos, hogy a tanácsok tartsanak kapcsolatot munka­ügyi szakigazgatási szerveik révén a lakókörzet termelő üzemeivel. Küzdeni kell a köz- veszélyes munkakerülés ellen, ami a bűnözés melegágya. Gondoskodni kell a megtévedt fiatalok utógondozásáról is, a hivatalos és tiszteletdíjas párt­fogó bevonásával. ..” S további ajánlásokat tesz a megyei tanács munkaügyi osztálya által tavaly kidolgo­zott intézkedési terv alapján a cigányügyi koordinációs bi­zottság középtávú fejlesztési terve. Nem idézünk ebből az intézkedési tervből, mert ér­telemszerűen az elkövetke­zendő fél évtized feladataival foglalkozik. Mi a cigány la­kosság jelenlegi foglalkozta­tottsági mutatóira voltunk, s vagyunk kíváncsiak, mégpedig a váci cigányügyi koordiná­ciós bizottság tevékenységi te­rületére vonatkozóan. Bodo- ‘hyiné Csokrisz Mariannától ezúttal is megkaptuk a szük­séges tájékoztatást. — Korábban már beszélget­tünk a váci cigányügyi koor­dinációs bizottság hatáskörébe tartozó községek, így Verőce­maros, Nagymaros, Nagybör­zsöny, Szód, Főt és Dunakeszi foglalkoztatottsági jellemzői­ről. Ezért most a váci tapasz­talataimról s a felmérések eredményeiről számolnék be — kezdte ezzel a bevezetővel a családgondozó. — A Vácott élő hatszáz­nyolcvan cigány állampolgár közül a felnőtt lakosság nyolc­A leadott nevezések szerint úttörő fiú- és lánycsapatok in­dulnak. A rendezők célja ver­senyzési lehetőséget teremteni az úttörő-olimpiára való fel­készülés elősegítésére. A mér­kőzésekre a váci Killián György 204-es szakmunkás- képző tornatermében kerül sor. Első napon a lányok mé­rik össze ügyességüket fél ki­lenc órai kezdettel, majd va­sárnap a fiúk lépnek pályára, ugyanebben az időpontban. Fofésarok A Zeiss-Praktika nemzetkö­zi fotópályázaton \ sikeresen szerepelt a Dunakanyar Fotó­klub két tagja. Első díjat nyert — a színes kategóriá­ban — Lehotka László Az utolsó háború című művével. III. díjat nyert, ugyancsak színes kategóriában, Chappon István Estracit című diapozi- tívje. Chappon István elvitt egy ötödik díjat is. Kocsis Iván, a Dunakanyar Fotóklub elnöke meghívást kapott az NDK Kulturbund- jától a február 27—március 2. között Malchowban megren­dezésre kerülő NDK színesfo- tó-napokra. A rendezvényen váci fotóművészektől színes- dia-kollekciót mutatnak be. vankilenc százaléka munkaké­pes, vagyis négyszáztizenöten. E keresőképes rétegből a férfiak ötvenkét százaléka dolgozik, vagyis száztízen, a nők negy­venegy százaléka, azaz nyolc­vanhármán. Mindebből is látható, hogy a keresőképes rétegen belül a férfiak arány­talanul kisebb számban dol­goznak, ez sok esetben abból adódik, hogy alkalmi munká­ból nagyobb jövedelemre te­hetnek szert, mint a tartós munkaviszonyban. A munka­képes nőknek pedig azért csak a negyvenegy százaléka dolgo­zik. mert ők általában nem vállalnak rendszeres munkát, legtöbben még alkalmit sem. Állandó munkaviszonyt is csak annyi időre töltenek be, amennyi már elégséges ahhoz, hogy a különböző szociálpoli­tikai kedvezményeket igénybe vehessék, azokhoz a jogosult­ságot megszerezzék. Rokkant­ság miatt negyvenen nem dol­goznak, s a munkaképesek közül tizenöten azért nem, mert még tanulnak. — Az eddig elmondottak bizonyára vegyes érzelmeket keltettek, én mégis elmond­hatom, hogy vannak jó ta­pasztalataink. Ugyanis a je­lenleg munkaviszonyban álló cigány állampolgárok hatvan százaléka több éve dolgozik egy helyen. A Vácott dolgo­zók többsége a hajógyárban, a gumigyárban, az izzóban és a Könnyűipari Alkatrészgyár­ban van állásban. Bérezé­sük a szakmai besorolásnak megfelelő. A vizsgált tizenhét személy átlagkeresete megha­ladja a 4 ezer 200 forintot. Rajtuk kívül önálló iparjogo­sítvánnyal és kiskereskedői, valamint gyűjtő-kereskedői engedéllyel öten rendelkeznek. munkaképes, de nem dolgozó cigány lakosainkat. A helyi és a környező vállalatok vezetői­vel történt egyeztetés _ után munkaalkalmakat kínáltunk számukra. Fáradozásunk nem járt jelentős eredménnyel. Ép­pen ezért is tekintünk olyan nagy várakozással a megyei tanács intézkedési tervének végrehajtása elé. Természete­sen nem maradunk passzív szemlélők! A megyei cigány­ügyi koordinációs bizottság középtávú fejlesztési tervében szereplő feladatokból, ami ránk vár, azt teljesítjük. Aszódi László Antal ia történik A Madách Galériában este 6 órakor Fekete György bel­sőépítész nyitja meg Pannon­halmi Zsuzsa keramikus ' és Takács Judit textiltervező iparművészek kiállítását. A kiállítást hétfő kivételével na­ponta délelőtt 10 órától este 6-ig lehet megnézni. ★ Az éremgyűjtők egyesülete délután 4 órakor a Katona Lajos Városi Könyvtárban tartja összejövetelét. ★ Délután 4 órától színes, szinkronizált, szovjet kaland­filmet vetítenek a Kultúr Filmszínházban. Címe: A ko­rona elrablása, avagy újra a bosszúállók. ★ A Vác és Vidéke Afesz részközgyűléseit délután 5 órakor Sződligeten és Foton, este 6 órakor Püspökhatvan­ban, a művelődési házban tartják. A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat versenypályázat útján, április 1-jótől vállalkozásba adja a következő üzleteit. 107. sz. Véndiófa vendéglő, Erdőkertes, Felszabadulás u. 50. 211. sz. Mackó eszpresszó, Vác, Damjanich tér 11. 223. sz. Agrár eszpresszó, Gödöllő, agráregyetem, 324. sz. Otthon vendéglő, Verőcemaros, Árpád u. 60. Tájékoztató adatokat ad a vállalat váci igazgatósága, február 26-tól, címe: Vác, Széchenyi út 19. A versenytárgyalás március 19-én 14 órakor lesz a Fehér Galamb étteremben: Vác, Lenin út 37. A Mester emléke Amikor búcsúzunk vala­kitől, mindig arra törek­szünk, hogy a távozótól,, a távozóról emlékünk legyen, s hogy magunk is, jelét ad­juk ragaszkodásunknak. Koszorúkkal, virágcsok­rokkal a kezünkben jöt­tünk elbúcsúzni Hincz Gyula festőművésztől. E külső jelek mutatják az el­válás megrendítő pillana­taiban a Mester személyé­nek fontosságát. Ez a meg­emlékezés azonban nem zárhatja le hozzá fűződő kapcsolatunkat! Hiszen Hincz Gyula gazdag szelle­mi örökséget, alkotói élet­művét hagyta ránk, ame­lyért felelősséggel tarto­zunk. A művészi életút ér­tékeit megőrizni és tovább­adni — ez az emlékezés igazi tartalma és célja. A Mester alkotásainak nagy részét Vácott állandó gyűjteményben helyezte el. Az itt látható képeket, szobrokat, grafikákat féltő gonddal rendezgette, hogy azok együtt még intenzí­vebben, még ellenállhatat- lanabbul juttassák kifeje­zésre az alkotó valóságér­telmezését, életeszményét, törekvéseit. Európai szín­vonalú festői nyelven ku­tatta kora igazságait, hogy felébressze a közönség igé­nyét új szépségek iránt. Élénk kísérletező kedve késztette arra, hogy több­féle alkotói lehetőséggel is próbálkozzon, s ezáltal sok­színű művészi formanyel­vet teremtsen. Az európai és a magyar avantgárd mű­vészet gazdag egyéniséget tisztelhettük benne. Egyszerű, szerény meg­jelenésével, viselkedésével azonban soha nem hangsú­lyozta méltán kivívott al­kotói rangját. Azért sem tette ezt, mert a művésze­tet nem tekintette különle­ges alkotói tevékenységnek Minden köznapinak tűnő cselekedetben, jelenségben megtalálta és másokkal is megéreztette a „művészi”-!. Azt vallotta, hogy a mű vész nem más, mint az em bér beépítettsége az egye temes létállapotba. E gon dolatával és az ezt meg­nyilatkoztató magatartásá­val nem lehetett elszigete­lődni, magányossá válni. Hiszen nemcsak alkotásai­ban teremtett értéket, de mások értékteremtését is észrevette és tudatosította. A maga munkájának je­lentőségéről ‘szerényen, ál­talában humorosan szólt Anekdotázó, mesélő kedvé ■ vei szinte elrejtette azokat a komoly gondolatokat, amelyek műveiben megnyi­latkoznak. Igaz, valameny- nyi alkotását is szelíd hu­mor hatja át. Szinte kíván­csian várta, hogy megta­lálja-e a mű szemlélője <> festménnyé, szoborrá, gra­fikává alakított gondolatot. érzést, hangulatot, A képzőművészet nyel­vén — személyiségének szerénységével ellentétben — elemi erejű közlésvágy- gyal, határozott tempera­mentummal nyilatkozott meg. A váci gyűjteménybe ér­kező látogatót sodró erejű kép fogadja. A festmény központi motívuma, a na­rancsszínű korong nagy se­bességgel gurulni látszik a befogadó felé, az elsodrás veszélyével fenyegetve őt. A festészet eszközeivel az alkotó szinte fizikai hatás elérésére volt képes, hogy aztán az értelem, az érzel­mek figyelmét, akcióit in­dítsák el az alkotások. Hincz Mester művei az n elbúcsúzása után is őrzik az alkotó egyéniségének egyik legvonzóbb jellem­vonását: a nyitott befoga­dóban tudatosítják saját értékteremtő képességét, s ezáltal megéreztetik, hogy mindannyian az egyetemes létállapot részesei lehetünk. Ezzel a szándékkal és igénnyel közeledve az alko­tásokhoz megőrizhetjük és továbbépíthetjük a Mester szellemi hagyatékát, mely­nek jelentőségét nem az ő szerény megnyilatkozásai alapján, hanem a művek­kel találkozva érthetjük meg. Ez a fajta közeledés pedig valamennyiünk kö­telessége Hincz Gyula em­lékével szemben. (Elhang­zott Hincz Gyula temetésén 1986. február 7-én a Kere­pesi temetőben.) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A hét végén Kézilabda-te; emkupa Február 15-én és 16-án ké­r 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents