Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

bAbohyi krónikái Mire futja 18SG-baa? Rugalmasabb gazdálkodás A hetedik ötéves terv első esztendeje új fejezetet nyit a tanácsi gazdálkodásban. A szabályozás mérsékli az eddi­gi kötöttségeket, egyben ru­galmasabb gazdálkodásra ad lehetőséget. Mint az Abonyi Nagyközségi Tanács minap megtartott ülésén. elhangzott, mindez azt is maga után vonja, hogy a működéshez, fenntartáshoz, felújításokhoz szükséges forintokat minden­képpen biztosítani kell és ícsak £ megmaradó pénz for­dítható fejlesztésre. A testület szerint a pénz­ügyi feltételek ettől az esz­tendőtől valamivel jobbak, ám az idén sem lehet külö­nösebben költekezni. Az ál­lamigazgatás helyi szerve 1986-ban 85 millió 427 ezer forintból gazdálkodik. A be­vételi források között a mű­ködési és- adóbevételen kívül szerepel a vállalatok, állami gazdaságok, szövetkezetek, Áfészek, mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek városi, községi hozzájárulása, a bér­adó, a termelőszövetkezetek földadója. Az állami hozzájá­rulás a szabályozott bevéte­lek 1,4 százaléka. A befolyt összegeket a fejlesztéshez kapcsolódó, úgynevezett érde­keltségi bevételekkel lehet növelni. Nagyon jókor jött az egész­ségügyi ellátás fejlesztésére folyósított pénz: egyebek kö­zött a körzeti orvosi szolgá­lat korszerűsítésére, a helyi laboratórium megnyitásához és néhány intézmény fűtésé­nek korszerűsítésére szánt összeg. Az idősek készülő he­tes napközi otthonának mű­ködéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez az anya­giakat a megyei tanács biz­tosította. Két személlyel bő­víthették a köztisztasági dol­gozók csoportját, valamivel több jut a közművelődés és sport támogatására. Mire használják jel a 85 és fél millió forintot? Több mint harmincmilliót fizetnek ki bér címén, belvízrendezésre másfél rrplliót; utak, hidak karbantartására 770 ezret, fel­újításra 3,9 milliót költhet­nek. Felújítják több közintéz­mény tetőszerkezetét, állag­megóvó munkát végeznek a Somogyi Imre Általános Isko­lában, a strandfürdőben és a Tószegi úti óvodában. Karbantartásra 3,3, bérfej­lesztésre 1,2 millió jut. Min­den nélkülözhetetlen kiadást számításba véve 1986-ban 16 millió 871 ezer forintot hasz­nálhatnak fel fejlesztésére. A testület döntése szerint a ren­delkezésre álló összegből 11,5 milliót költenek a Gyulai is­kola bővítésére, folytatódik a gázvezeték építésének szerve­zése. A 4-es út alatt szeret­nék a gázt a település északi részébe is eljuttatni. Folyta­tódik a korábbiakhoz hasonló módon a járdaépítés, a tele­pülés vízellátásának javítása. A fejlesztési elképzelések között szerepel 10 lakás épí­tése. Egyelőre azonban erre nincs pénz, hacsak a megyei tanácshoz benyújtott céltámo­gatási pályázat nem esik ked­vező elbírálás alá. Itt jegyez­zük meg, hogy hasonló pályá­zatot továbbítottak az iskola- építés, az ivóvízellátás kor­szerűsítése érdekében. Mind­erre azonban csak abban az esetben lehet remény, ha a beruházások költségének 50 százalékát a tanács állja. Zárszámadás Gyakran állt a csőtörő Befejeződött az abonyi me­zőgazdasági nagyüzemek zár­számadó és 'tervtárgyaló köz­gyűléseinek sorozata. Utolsó­ként a Ságvári Endre Tsz ren­dezte meg a tanácskozást. Az előre kiadott írásos jelentés­hez Molnár Zoltán elnök fű­zött részletes és elemző ki­egészítést. Gcmba — Kalászosaink a múlt év ele­ji rendkívül kedvezőtlen idő­járás ellenére szépen teleltek — mondta. — Tavasszal még rekordtermésre számítottunk, egészen május végéig. Sajnos ' a június eleji párás meleg kö­vetkeztében olyan gombabe­tegségek terjedtek el, ame­lyekkel szemben védekezésre nem volt mód.' így búzából a tervezett 5,5 tonna helyett 5*4 tonnát, árpából pedig 5,2 ton­na helyett 4,5 tonnát sikerült betakarítani. Az elveszett fo­rintokat ennek ellenére tud­tuk pótolni, mivel több kör­nyékbeli mezőgazdasági nagy­üzemnél bérmunkában ara­tást vállaltunk. Ez egymillió forint árbevételt jelentett. A szokásosnál lassabban lehe­tett a kukoricát betakarítani, és á tervezett 7,5 tonna he­lyett 6 tonnát sikerült egy hektárról learatni, A vonta- . tpttabb. begyűjtés oka pedig áz volt, hogy csőtörö masi­nánk kiöregedett, alkatrész­hez pedig nem sikerült hoz­zájutni, így a gép többet állt, mint amennyit ment. Elegen­dő kukorica- és mellékter­méksilót sikerült készíteni, az előbbiből 7790, az utóbbiból .114. tonna került a tárolókba. Ez a mennyiség gondos, takar­mányozás mellett elegendő lesz az állatoknak. — Cukorrépa összesen 850 hektáron termett. Földjeinken a 42 tonnás átlagtermés re­kordnak számít. Sok gonddal jár a. cukorrépa gondozása, de jól fizet. A jövőben még tökéletesebb technológiával kell dolgoznunk, és mindent el kell követni, hogy a beta­karítás időben megtörténjen. — Szarvasmarha-telepeinken átlagosan 1600—1700 jószágot tartottunk a tervidőszak alatt. A múlt évTől 624 fejős tehe­nünk volt, a tejtermelés elér­te az 5155 litert. Kedvező mu­tató, hogy literjének előállí­tásához 33 dekagramm abra­kot használtunk fel. Az ága­zat eredményeit növelte, hogy a múlt évben például a ter­vezett 510 hízott marha he­lyett 623 darabot értékesítet­tünk, ennek megfelelően ár­bevételünk is 6,5 millióval magasabb.' Sertéstelepünkön a tavaszi megtorpanás után egyre jobban ment a munka és végül is az ott dolgozók árbevételi tervüket túlteljesí­tették. A fajlagos mutatók jók. Az ütem A termelőszövetkezet 1985- ben 9,7 millió forintért vásá­rolt gépeket, jelentősebb be­ruházás a szárító és a betáro­ló berendezés, valamint a ke­verőüzem volt. Építőipari te­vékenységük értéke 6,7 millió forint. Ebben az esztendőben a tavalyihoz hasonló összeget' terveznek kifizetni géppark­juk fejlesztésére. Ezt az üte­met a későbbiek során sze­retnék folytatni. A jövedelmezőségről a kö­vetkezőket mondta az elnök: — Növénytermesztési ága­zatunk változatlanul túltelje­sítette árbevételi tervét, és 10 millióval volt több a bevéte­lünk az állattenyésztésből. Sajnos a melléktevékenysé­günk veszteséges lett, ezért el kell érni, hogy ebben az ága-, zatban is hasonló nyereségünk legyen, mint az alaptevékeny­ségben. Nem engedhetjük meg, hogy a gyenge hatékony­sággal dolgozó egységeink az eredményességet rontsák. A szövetkezet 1985-ben — növekvő költségszint mellett — 198,6 millió forint árbevé­telt, ebből 31,2 millió nyere­séget ért el. Az árbevétel ará­nyos nyeresége 15,6 százalék, ez 0,4 százalékkal rosszabb, mint egy évvel korábban. A kifizethető részesedés: 4,2 millió forint. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM 1986. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK iHSZ-sikerek 1 Elismerésük minden téren érem Eredményes évet zárt az MHSZ városi vezetősége és az irányítása alá tartozó 33 klub 2480 fős tagsága. Az éves munka során tovább javultak az emberi és munkakapcsola­tok. Az eredmények egyik alapvető forrása völt a terü­leti párt-, állami és társa­dalmi vezetők, valamint az MHSZ-klübtitkárok együtt­működése. Jó munkakapcsolat alakult ki a városi KISZ- bizottsággal, a tanáccsal, a sporthivatallal, a honvédség­gel, a munkásőrséggel, a nép­fronttal és a polgári védelmi törzsparancsnoksággal. Rendezvények A klubok az év elején ezek­kel a szervekkel 5 évre együttműködési megállapodást kötöttek. 1985-ben 6 honvédel­mi klub jött létre, 12 új szak­osztállyal, 633 fős létszám- emelkedéssel. Az' MHSZ- klubokban jól felkészült titká­rok irányítják a munkát, ezt bizonyítja, hogy a titkárok zöme érettségizett, 15 száza­léka főiskolát vagy egyetemet végzett. Az év során 105 sze­mély részesült elismerésben a tagság soraiból. Az ifjúság honvédelmi ok­tatását, előképzését az okta­tási operatív bizottság irá­nyítja. együttműködve a tan­intézetek, a városi KISZ-bi- zottság és művelődési osztály vezetőivel. Mindez segítette ifjúságunk hazafias, honvédel­mi nevelésének megvalósí­tását. A honvédelmi előképzést néhány nagyszabású rendez­vény tette színessé, feledhetet­lenné, mint az ifjú gárda megyei lóverseny, a megyei tömegsportnapok, a sparta- kiád, a diákolimpia-ló­verseny. a KISZÖV Kupa me­gyei döntői, az úttörögárda területi és megyei szemléi, a gyermeknapi lóverseny és az országos motocross verseny» A városi nagy rendezvénye­ken az MHSZ-modellezök és rádiósok bemutatói és ki­állításai népszerűsítették az MHSZ munkáját. A honvédelmi oktatás és előkészítés kiemelkedő esemé­nye volt a honvédelmi film­napok eseménysora, a közép­iskolák és a katonai főiskolák találkozója, melynek eredmé­nyeként 1985-ben 14 személy választotta a katonai pályát élethivatásként. Az építőtábo­rokban számtalan verseny és bemutató gazdagította a fia­talok nyári élményeit. Tartalékosok A honvédelmi előképzés fontos állomása a sorköteles fiatalok általános honvédelmi oktatása, gépjármű-vezetési tanfolyama. Az oktatást jól felkészült oktatógárda végzi. A gépjármű-vezetői oktatás a honvédelmi előképzés mellett társadalmi igényeket is ki­elégített, a helyi vállalati és magánérdeklődésnek megfele­lően. Az MHSZ szervezetei jelen­tős szerepet vállaltak a tar­talékos utóképzésben és a sportversenyek megrendezésé­ben. Ezek a rendezvények to­vább bővítették a tartalékos állomány honvédelmi ismere­teit, elősegítették összeková- csoltságát, erősítették az em­beri kapcsolatokat. Mindezek­ben igen jelentős munkát vál­laltak a honvédség helyi ala­kulatai. Tartalékosaink az 1985-ben szervezett versenyeken ki­emelkedő eredményeket ér­tek el. A tartalékos lóverseny megyebajnokságon Cegléd csapata a csapat összetettben második, csapat pisztoly má­sodik és egyéni pisztoly első helyezést ért el. A lengyel bajnokság rendezvényein, a nemzetközi tartalékos lóverse­nyen minden fegyverszámban és összetett versenyben az első lett. A tartalékosok honvédel­mi versenyén a város csapata a megyei döntő harmadik he­lyezettje. Külön említést érde­mel Raj Ferenc ceglédi ver­senyző, aki igen értékes egyé­ni teljesítményt nyújtott. Modellezők Az MHSZ-nél folyó munka kiemelkedő területe a rádió- technikai képzés. Az ott fo­lyó munkát dicséri a múlt év során elért kiemelkedő ered­mény. A Lenin ifjú távirásza megyei bajnokságán a ceglé­diek csapat második, a me­gyei úttörő RIM-bajnokságon csapat második, a RÍM or­szágos bajnokságon csapat harmadik helyezést értek el. A versenyzők közül 3 ezüst-, 3 bronzjelvényes, 2 másod- és Tömegsport Kardos TSE, másodszor 4 harmadosztályú, 11 negyed­osztályú minősítést szerzett. A modellezők kiképzési fel­adataikat hiánytalanul teljesí­tették. Az alap- és középfokú tanfolyamok eredményesen segítették a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését. A ki­emelkedő városi és egyéb rendezvényeken bemutatóik színesebbé és érdekesebbé tet­ték az ünnepi eseményeket. Eredményeiket dicséri az 1985-ben elért 3 harmad- és 4 másodosztályú minősítéssel rendelkező versenyző is. M. I. Vélemény Pereg a film a ceglédi Szabadság moziban. A Szexmissziót vetítik. A len­gyel sci-fi a férfiak nélküli világról szól. A vásznon facér nők téblábolnak, sé­tafikáinak, jószerével pu­céran. Csinosabbnál csino­sabb, válogatott gárda. A darab meséje szerint közel s távol mindössze két — véletlenül fennmaradt — férfipéldány. A lenge lányok látványán felbuzdulva megszólal egy férfi a nézőtéren. Lesajná- lóan csak ennyit mond: — Tápos csirkék! —ás Közművelidési délutánok Februárban egymást követik a helyőrségi művelődési köz­pontban a közművelődési dél­utánok. Húszadikán délután 3 órakor a szovjet hadsereg napja tiszteletére a Katonaba­rátság című filmet vetítik, amelyet beszélgetés követ a fegyverbarátságról. Huszonne­gyedikén délután öt órakor Az írástudók felelőssége cím­mel tartanak összejövetelt, amelynek vendége Végh Antal író lesz. A találkozót könyv­vásárral kötik össze. iyfatságos mutogatás Irreális árat kérnek Kevés jármű cserél gazdát — Maga vevő, vagy érdek­lődő? — kérdezte tőlem va­sárnap Cegléden az autóvásár­ban egy overallos, körszakál­las férfi. Megmondtam . kíváncsisko- dásorn okát, mire újdonsült ismerősöm nagyvonalúan folytatta: — Ha így állunk, akkor ne törje magát feleslegesen, mert nekem ez az autóvásér egy jó szórakozás, és most is több­ször szétnéztem már. Isme­rem az árakat. Jöjjön velem, és hallgasson meg., — A vásár legfiatalabb ko­csija ott az a csillogó 1300-as Lada. Két hónapos és 240 ezer forintot kér érte a gazdája. Nem szégyenlős, mi? Akkor most nézzük meg a legöre­gebbet. Itt ez a több mint 24 éves Ford Taunus. Ára csak 45 ezer forint. Na de men­jünk tovább. Látja ott azt a szép zöld színű Volkswagen Passat automata kocsit? A gazdi 180 ezerre taksálja, de elárulta, hogy már 150 ezerért is megválik tőle. Most már harmadszor viszik próbára. Egyszerre nagy tolongás tá­mad a piac hátsó felében. A tömeg körülfog egy autót. Mi sem vagyunk tétlenek, és kö­zelről szemügyre vesszük a ritkaságszámba menő hatal­mas Csajkát. A szomszédos Wartburg gyerekjátéknak néz ki mellette. Most hétéves — magyaráz­za a tömegnek a Csajka tu­lajdonosa, és ezért csak 90 ezret kérek, sőt ha a magnó és a rádió nem kell, akkor még egy tízessel olcsóbb lesz. A többi árak így alakultak: Polski Fiat 126 (ZO) 48, (ZL), 40, Trabant (UX) 32, (PZ) 58, (PU) 45, (TH) 60, Wartburg (ZX) 70, (KF) 110. Skoda (PG) 86, (TY) 120. Lada: (UK) 80, (TG) 135. Dacia (UZ) 46, Zasz- tava (KX) 182 ezer forint. Zsaporozsecet (IY rend­számmal) 23 ezerért kínáltak. Láttunk még kisteherautókat és utánfutóikat. Motorokból, is szépen volt kínálat. A kör végén így összegezte kalauzom a helyzetet: — Látja, van itt vagy száz járgány, de nem hiszem, hogy egy is gazdát cserél, mert olyan magas árakat kérnek, ami nem reális. Ha majd va­laki^ tényleg el akarja adni az autóját, az legközelebb ol­csóbban fogja kínálni, de ha mégsem, akkor folytatódik ez a mulatságos mutogatás. Kiss Sándor A Kerületi iskolában Perczeí videón Kecskéscsárdán, a kerül iskolában működik a Perc; Mór úttörőcsapat. A közi múltban megemlékezést ta tottak az 1848—49-es szaba ságharc bedei csatája alfa mából, amelyen levetített azt a videofilmét is, amelj a Perczeí-szobor avatásak készített Kisfaludi István, családi iroda fotográfusa. Néhány esztendővel ezelőtt igazán tisztességes, jó tervek­kel alakult meg Cegléden a Kardos Béla Tömegsport Egye­sület. Azóta szinte semmit sem hallottunk felőle, ha meg igen, csöndes halódásáról szólt a hír. A főleg csapatsportokat felkarolni és támogatni igyek­vő szervezet anyagi és szerve­zési okok miatt került kátyú­ba. Üresen maradt a kassza, mert a helybeli gazdasági egy­ségek nem folyósították a mű­ködéshez szükséges pénzt, ugyanakkor a tagdíjak is el­maradoztak. A vállalatok in­kább a munkahelyi verse­nyekre áldoztak, vagy a sport­felügyelőség által kiírt esemé­nyeken indították csapataikat. Pénz és megértés híján a tö­megsport-egyesület erős ellen­állásba ütközött, mikor egy- egy tornateremért kilincselt. Most azonban, úgy tűnik, a sportíelügyelőség segítségével újraéled a Kardos TSE. A gyér anyagi lehetőségeket tényként elfogadva, kicsit más elképzelésekkel. Az első lépés­ben azokat az egyéni sport­ágakkal foglalkozókat szeret­nék tömöríteni, akik rendel­keznek a tréninghez vagy versenyhez nélkülözhetetlen felszerelésekkel. Mint például az olimpiai ötpróbázók, a triatlonosok és a kondicionáló tornára járók, akiknek istápo- lására az első időkben csakis a befizetett tagdíjaikból lehet majd pénzt fordítani. Persze, ha hozzák az eredményeket, jó munka folyik az egyesület­ben, minden bizonnyal a me­gyei sporthivatal is hozzájá­rul a sikerhez. A legfontosabb, hogy a ceg­lédi testgyakorlók táborához tevékeny támogatóul szegőd­jön a tavasszal feléledő Kar­dos Béla Tömegsport Egyesü­let. Versenyek szervezésével, friss információkkal, útmuta­tókkal és sok mással. Bár in­duláskor elsősorban az egyéni sportot űzőkre számítanak, s választékukat az asztalitenisz­szel, a tekével és a tenisszel próbálják kiegészíteni, a csa­patokról sem feledkeznek meg. V. S. Húszmillió forint értékben gyártanak háztartási kiskazáno­kat az idén a Mezőpép ceglédi gyáregységében. Baranyi Fe­renc es Végh László élhajlító gépen alkatrészeket hajlít mé­retre. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents