Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

KZ MSZMP PEST HEGYEI BIZOTTSÁG« ES «MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Ára: l,H(l forint 1986. FEBRUÁR 12., SZERDA MA: Kevesebb volt ax üzemi h&ieset Legyen üzlet a környékbelieknek (3. oldal) Jogi tanácsok (6. oldal) Frontálisan ütköztek (8. oldal) Kun Bála-centenárium Rendkívüli tanácskozás a DKV-ban Nemzetközi tudományos tanácskozás Az áresésnek van ellenszere Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából nem­zetközi tudományos ülésszak kezdődött kedden a Kun Bé­la-emlékbizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézete, az MSZMP KB Poli­tikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében az Akadémia székházában. A kétnapos konferenciát Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitot­ta meg. Kun Béla, a cselekvő inter­nacionalista és hazafi címmel Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Emlékeztetett arra, hogy életének már a legelején el­kötelezte magát a haladás ügye mellett. Tevékenységére felfigyelt az államhatalom is, és 21 éves korában a szegedi Csillag börtönbe zárták. Moz­galmi tevékenységének fel­felé ívelő szakaszában érte az első világháború kitörése. Osztozott népe sorsában. A kolozsvári 21-és gyalogezred katonájaként az orosz frontra került, itt közvetlen közelről megismerte a háború borzal­mait. Mikor 1916 nyarán ha­difogságba esett, újabb lehe­tősége nyílt a cselekvésre. Már a hadifogolytáborban megkezdte társai felkészítését a további hárcokra. Az októberi forradalom újabb mérföldkő volt Kun . Béla életében — állapította meg az ülésszak szónoka. Pá­lyájának egyik legfontosabb mozzanata volt találkozása Leninnel. Ettől a naptól kezd­ve Lenin személyes tanítvá­nyának és harcostársának tar­totta magát. Hamarosan az oroszországi nemzetközi hadi­fogoly-mozgalom elismert ve­zetőjének. sodró lendületű agitátornak tekintették Kun Bélát. Elnöke lett annak a szervezetnek, amelyet a bol­sevik párt a külföldi munká­sok közötti forradalmi tevé­kenység szervezésére hozott létre. Az őszirózsás forradalom diadala lehetővé tette a Szov- jet-Oroszországban szervezke­dő magyar kommunisták ha­zatérését. Kun Béla hazatérte után a rá jellemző dinamiz­mussal látott hozzá a kom­munisták Magyarországi párt­jának megszervezéséhez. Nagy érdemei vannak ab­ban is, hogy az 1918. novem­ber 24-én megalakult párt nem szűk szekta lett, hanem igazi munkáspárt, amely tö­möríteni tudta az öntudatos munkásokat, és nyitott volt a szegényparasztság és a haladó gondolkodású értelmiség előtt is. Óvári Miklós ezután arról szólt, hogy Kun Béla a ma­gyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetőjeként hallat­lanul sokirányú tevékenysé­get fejtett ki. Legnagyobb aktivitást a Tanácsköztársa­ság külügyeinek irányításá­ban tanúsított, hiszen Ma­gyarország sorfát az első vi­lágháború . utáni helyzetben elsősorban' á nérrtzetközi erő­viszonyok alakulása határozta meg. A munkásegység megterem­téséért és fenntartásáért Kun Béla igen sokat tett, mert tu­datában volt annak, hogy a Tanácsköztársaság léte a nemzetközi politikai tényezők mellett ezen áll vagy bukik. Energiája nem kis részét az egységet jobbról, da néha a balról is fenyegető támadá­sok elhárítására fordította. A Tanácsköztársaság leveré­Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött Budapesten. A képen: Óvári Miklós tartja előadását Az olaj világpiaci árának zuhanása tetemes árbevétel-csökke­nést okoz a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Az ezt mérsékelő vállalati teendőkről szólt tegnapi tájékoztatójában dr. Rátosi Ernő vezérigazgató. Mellette balra Zimányi László, jobbra pe­dig Kovács Ferenc, a vszb titkára sét követően Kun Bélának el kellett hagynia a forrón sze­retett hazáját — mondotta a Központi Bizottság titkára. — 1921 elejétől hallatlanul sok­irányú tevékenységet folyta­tott a kommunista interna- cionáléban. Nemzetközi tevé­kenységével egy időben Kun Béla az illegalitásba szorított Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetője maradt. A párt mély illegalitása és a kényszerű távolság a magyar dolgozó tömegektől közreját­szott abban, hogy az 1930-as években Kun Béla csupán ví­vódások után jutott el a nép­frontpolitika elfogadásához. Kun Béla politikai pályája sajnálatos módon kettétört. Koholt vádak alapján 1937- ben letartóztatták, majd két évvel később a börtönben meghalt. A személyi kultusz elítélése során 1956-ban teljes mértékben rehabilitálták. Ne­ve azóta tisztán él a kommu­nisták, a haladó emberek, népünk emlékében. Politikai hagyatékának feldolgozása azonban részben még előt­tünk áll, és ezt szolgálja a mostani tanácskozás is — mondotta befejezésül Óvári Miklós. Kirill Guszev, az SZKP KB Marxizmus—Leninizmus Inté­zetének igazgatóhelyettese „Kun Béla, a lánglelkű in­ternacionalista, a szovjetek országának hú barátja” című előadásában egyebek közt ar­ról szólt: a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő alakja nagy elismerést vívott ki a kominternben. Ennek köszönhette, hogy 1923 és 35 között az elnökség tagja lehe­tett. Az ülésszak első napjának érdekes epizódja volt,' hogy Herbert Steiner,. az Osztrák Ellenállási Archívum nyu­galmazott igazgatója a ta­nácskozás programján kívül szót kért. Magyar nyelven emlékezett meg Kun Béla és az osztrák munkásmozgalom kapcsolatáról, majd a ma­gyarországi Tanácsköztársaság három eredeti plakátját nyúj­totta át Huszár Istvánnak, ezzel az ajándékkal is adózva a 109 esztendeje született in­ternacionalista, Kun Béla em­lékének. A tanácskozás délelőtti ré­szében Milei György, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos fő­munkatársa is előadást tar­tott ..Kun Béla. a lenini esz­mék első magyarországi ter­jesztője” címmel, majd há­rom korreferátum követke­zett. A konferencia délután újabb előadással folytatódott. Liptai Ervin, a Hadtörténeti I Intézet és Múzeum parancs­noka áz első mágj>ar mun­káshatalom vezéralakjának portréját rajzolta meg. Az ezt követő korreferátumok­ban csehszlovákiai, szovjet­unióbeli, romániai, illetve ha­zai szakemberek ismertették Kun Bélával kapcsolatos vizs­gálódásaik legújabb eredmé­nyeit. A kutatók megvilágí­tották egyebek között, milyen nézeteket vallott a párt- és, a szakszervezet kérdésében Kun Béla 1918—19-ben, fel­vázolták a Tanácsköztársaság, valamint a breszt-litovszki, a bukaresti és a párizsi béke­tárgyalások közötti összefüg­géseket. Bemutatták Kun Bé­la alakját a forradalmi kor­mányzótanács jegyzőkönyvei­nek tükrében, képet adtak forradalmi küldetéstudatáról, a nemzetiségi kérdésben han­goztatott állásfoglalásáról. A nemzetközi tudományos ülésszak szerdán újabb kor- referátumokkal folytatja mun­káját. Mint már korábban is be­számoltunk róla. a .hirtelen le­zúduló . nagy hótcmeg rendkí­vüli erőfeszítésekre- késztette az egész országban a közleke­déssel és a számlássá! foglal­kozókat. . Tegnap, mint az Űtlnform ügyeletes diszpécserétől meg­tudtuk, járhatatlan út nem volt Pest megye területén. A Budapesti Közúti Igazgatóság kilencvenhat darab ekéző- és szórógépe éjjel-nappal folya­matosan dolgozott. Mindezek ellenére is nehe­zen tudtak haladni a gépjár­művek a Pilis hegységben, Pi- üsszantlászlón, a Lajos-forrás- hoz vezető szakaszon, vala­mint a Börzsöny hegyi útjain. A Volán 20-as Vállalat ügyeletes diszpécsere kérdé­sünkre elmondta, hogy jára­taik tegnap a megyei előváro­si forgalomban átlagosan 15 perc késéssel közlekedtek. Probléma csak Szentendre és Lajos-forrás között volt, ahol reggel 7—10 óráig nem tudták indítani az autóbuszokat. A vasúti és a HlíV-közle- kedésben Pest megye terüle­tén nem volt fennakadás. Az élelmiszer-szállítmányok, a friss kenyér és a tej eljutott a legkisebb településekre is. Az Orskágós Mentőszolgáját- i nál arról tájékoztattak, hogy Az idei januárt az olaj ha­vának keresztelték el, mert a világgazdaság legnagyobb szenzációja az olaj árának zu­hanásszerű esése volt. Kétség­telen, hogy kül- és belföldön egyaránt a legtöbbet erről a rendkívüli fontosságú nyers­anyagról beszélnek. Néhány fejlett tőkés országban érthe­tő módon tapsolnak a dolog­nak, másutt viszont a tények komoly fejtörést okoznak. A szakértők szerint fordított ár­robbanásnak minősített válto­zásokkal új korszak kezdőd­het, noha annak hatásairól biztosat ma még senki sem tud. Jóslásokba természetesen itthon sem bocsátkozhatnak, de az olajpiaci hírek nem ma­radhatnak intézkedések nél­kül. Ezért hívták össze teg­nap reggel azt a rendkívüli értekezletet a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál, amelyen a bizalmi küldött testület tagjai, párttitkárok, gazdasági veze­Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Petar Mladenov bolgár- külügymi­niszter. A bolgár diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülő­téren vendéglátója fogadta. Jelen volt Cyovai Gyula, ha­zánk szófiai, valamint Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársa­ság budapes-ti nagykövete. Délután a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos magyar—bolgár kül­ügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Petar Mla­denov áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és a szokásosnál rosszabb hala­dási lehetőségek miatt a kró­nikus betegek kezelésre szál­lítását átmenetileg szünetel­tették. A sürgős ellátásra szo­ruló betegeket és sérülteket fennakadás nélkül vitték a kórházakba és a klinikákra. A Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság ügyeletén megtud­tuk. hogy a. gépjárművezetők óvatosan közlekedtek a havas, csúszós utakon. A nap folya­tok, a szocialista brigádok irá­nyítói, illetve a munkaver­seny felelősei előtt adott tá­megvitatía a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Este a magyar külügymi­niszter díszvacsorát adott ven­dége tiszteletére. Sokakat érintő kérdésről, az állattenyésztés helyzetéről tanácskoztak tegnap Gödöllőn a művelődési központban a megyei mezőgazdasági nagy­mán két baleset történt, ami az átlagos helyzetnek megfe­lelő. Továbbra is próbára teszi az idei tél Nyugat-, Dél- és Közép-Európa lakosságát. Itáliában országszerte sú­lyos gondokat okoz a két napja tartó havazás a közúti, vasúti és légi közlekedésben. A hóesés újabb települése­ket vágott el a külvilágtól, megbénította az iskolák és közintézmények munkáját. A szokatlanul erős havazásnak' eddig két halálos áldozata van. Dél-Ausztriában négyezer tűzoltó és sok önkéntes dol­(Folytatás a 8. oldalon.) jékoztatást és kért megértő, tettekben gazdag \ támogatást dr. Rátosi Ernő vezérigazgató. Az eseményen megjelent Zi­mányi László, a százhalom­battai pártbizottság első tit­kára és Győri Gábor, az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt főmunkatársa is. A mostani világpiaci ár­csökkenés tavaly év végére vezethető vissza, tehát a DKV dolgozói joggal tették fel a kérdést: milyen hatással lesz (Folytatás a 3. oldalon.) üzemeink szakemberei, vala­mint a háztáji állattenyésztők. Az értekezleten részt vett dr. Papócsi László MÉM mi­niszterhelyettes, Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnök- helyettese, Béke András, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának alosztályvezetője, Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első tit­kára, dr. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője, dr. Gyovai Pál, a Teszöv titkár­helyettese, valamint Tóth Fe­renc, a Fővárosi Tanács fő­osztályvezetője. Csonka Tibor köszöntötte a résztvevőket, majd Polgár Mi­hály ismertette a megye állat- tenyésztésének helyzetét. Han­goztatta, hogy végső soron teljesültek a hatodik ötéves terv célkitűzései, öt év alatt mintegy 26 százalékkal nőtt az állattenyésztés, de már 1984- ben látszott, hogy megfordult a tervidőszak elején tapasztalt kedvező folyamat. AZ elmúlt esztendőben mintegy három­millió literrel esett vissza a tejtermelés Pest megyében, és rohamosan csökkent az állat- állomány. Mindez a csaknem a három évig tartó aszályra, valamint áz ipari anyagok, ta­karmányok áremelésére vezet­hető vissza. Ugyanakkor a fel- vásárlási árak szinte semmit sem változtak. Mindez rontot­ta a gazdaságosságot, és az is az állattenyésztő telepek fej­lesztése, ellen hatott, hogy mérséklődött az állami dotá­ció. Még ilyen körülmények közepette is évről évre sike­rült növelni a tejtermelést, Dr. Papócsi László a hogyan tovább kérdésre próbált vála­szolni. Mint mondotta, a vi­lágpiaci. megmérettetés során nagyon gazdaságtalannak bi­zonyult a hazai hústermelés. A negatív jelenségen a minő­ség javításával lehet változ­tatni. Az eddigi központi in­tézkedések is ezt a célt szol­gálják. B. Z. Folyamatosan tisztítják a váltókat a gödöllői vasútállomáson. (Bareza Zsolt felvétele) Petar Mladenov hazánkban A középpontban: az állattenyésztés A gazdaságtalan nem vonz Em járhatatlan út a megyében Kemény küzdelem a téllel Kedd hajnalra hó borította az ország nagy részét. Különösen erős volt a havazás a Dunántúl nyugati részér. Győr-Sopron, Vas, Veszp­rém és Zala megyékben, ahol 40—50 centiméteres a hótakaró, a mé­teres hótorlaszok pedig falvakat zártak cl á külvilágtól. A főközleke­dési utak tisztításán országszerte egész éjjel dolgoztak a megyei köz­úti igazgatóságok munkagépei. Munkájukat erős szél nehezítette, amely a lekotort utakra nem egy helyütt visszahordta a havat. Erő­feszítéseik eredményeként azonban hajnalra a főutak országszerte legalább egy sávon járhatók voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents