Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

Csúszka Gyermekkorom téli szó­rakozásai közé tartozott a jégen való csúszkálás. Ahol jeget tudtunk, oda csapa­tostul mentünk és verse­nyezve siklottunk rajta. Eshettünk, bajunk nem tá­madt. Azóta néhány évti­zed eltelt és elnézem a téli napokon a szinte művészi Hornát végző embereket a gödöllői piacon. Aki közle­kedni, vásárolni akar. min­den ügyességét össze kell szednie. A csapadékos időt követő fagyás jégpáncéllal vonta be a piacteret. Az időjárás mellett a vandál lók is látogatást tettek ja­nuár 6-ra virradóra. Jó néhány asztalt, a fölöttük lévő tetőszerkezettel együtt felborítottak. Vandált fogni, tudjuk, nehéz dolog, de az utak csúszóssága megszüntethető szóróanyag — homok, só, fűrészpor — alkalmazásá­val. A veszély elhárítása sok szitoktól mentené meg az illetékeseket. Boglya a buszpályaudvaron Jani üzenete Pistának Idős ismerősöm megláto­gatta kórházban lévő fele­ségét. Vasárnap volt. Az asz- szony, rrtiközben kipakolták, amit a férj hozott, kérte, sze­rezzen egészségügyi papírt. A férj lement a térre, ahol minden üzlet zárva volt. Kín­jában odament az újságos­hoz, a füléhez hajolva meg­kérdezte, nem tart-e az em­lített papírból. A hírlapos fel­háborodva kikérte magának: ő újságokat árul... Miért ne lehetne, dohogott másnap is­merősöm. Minden üzlet zár­va, miért ne lehetne, hiszen kell... Ez a régi eset jutott eszem­be a városi művelődési köz­pont elképzelését olvasva, an­nál a résznél, hogy a leendő gödöllői buszpályaudvar Bog­lya nevű szolgáltató részlegé­ben elemi egészségügyi esz­közöket is lehetne kapni, köt­szert, ragtapaszt stb. Mi is ez a Boglya? A ház Alkoholellenesek klubja Másfajta életet akarnak A megye több városához hasonlóan Gödöllőn is műkö­dik alkoholellenes klub, címe­rük egy lefelé fordított po­hár. Három éve a művelődési központ ad helyet rendezvé­nyeiknek. A Póló elnevezésű klub a minap tartotta közgyű­lését. A jól sikerült találkozón ás érvényesült a tagok között az . eddigi demokratikus jelleg. Sokan szóltak hozzá az el­múlt időszak munkájának ér­tékeléséhez, hasznos vita ala­kult ki közöttük. Újraválasztották a hattagú vezetőséget a gyűlésen, az el­nöki tisztséget továbbra is dr. Tóth Mária, az ideggondozó intézet főorvosa tölti be. Ré­gebben harmincötén voltak, most még tízzel gyarapodtak, és néhány pártoló tagot is fel­vettek. Szeretettel hívják, vár­ják maguk közé azokat az em­bereket, akik úgy érzik, más­fajta életet akarnak élni, de azokat is, akik társaságra vágynak. Akadtak olyanok Is, akiket kizártak soraikból, mert a múlt évben egyetlen egyszer sem jelentek meg összejövete­leiken. Pedig a tagsági díj nem magas, a régebbi tíz fo­rint helyett 1986-tól húsz fo­rintért vehetnek részt a kö­zös előadásokon, kiránduláso­kon. Voltak már Szolnokon, Cegléden, a klubtalálkozókra is hívtak érdekes tájakról, történetekről mesélő előadó­kat. Terveik között szerepel erre az évre, hogy egy kétnapos rendezvényre meghívják már­ciusban ők is a megye többi alkoholellenes klubjának kül­dötteit. Az Agrártudományi Egyetem és a művelődési ház színjátszókörének Segítség cí­mű darabját szeretnék ezen a találkozón bemutatni, hiszen ez a játék is összefügg tevé­kenységükkel. Arról szól, hogy egy iszákos család életébe mi­lyen kártékonyán avatkoznak be a kívülállók. Az előadás tanulságainak megbeszélése után saját magukról és a töb­bi klub problémájáról, sike­reiről folytatnak majd eszme­cserét. Természetesen a tagsági díj nem fedezné költségeiket, ezért különböző munkákat is elvál­lalnak. Dolgoztak már a gö­döllői művelődési ház és a helytörténeti gyűjtemény ré­szére is, de pénzjutalommal járó helyezést értek el a Gö­döllőről Gödöllőért és Aszódon a Petőfi Sándor emlékére ren­dezett vetélkedőn is. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Beszélgessünk... (Napközis gyermekek dramatikus köre), 14 órakor. Gimnazisták filmklubja, A vad című amerikai film, 15.30 órakor. / Középkori régészeti emlé­kek, megtekinthető az elő­térben. munkatársai szerint az egé­szen szélesen értelmezett köz- művelődési tevékenységet a mainál sokkal inkább decent­ralizálni kellene. Számításaik szerint a leendő buszpálya­udvaron a város és a körzet lakosságának tetemes része, úgyszólván minden rétege megfordul. Az átszállások, csatlakozások közötti időben 5—25 percet töltenek itt. Szép számmal lesznek, akik napi rendszerességgel megfordul­nak a pályaudvaron. Kora reggel és késő délután. Az in­gázók, a gimnazisták, szak­munkásképzősök, hét végén pedig a turisták, kirándulók, átutazók. Ezt az öt—huszonöt perc­nyi holt időt szeretnék hasz­nosan kitölteni közművelődési és más szolgáltatásokkal. In­formációkat adnának a város, a körzet, Budapest, az ország kulturális eseményeiről, Gö­döllő és környékének sporto­lási lehetőségeiről, a közintéz­mények nyitva tartásáról. Hogy mennyire végiggon­dolták a lehetséges igénye­ket, azt az üzenetközvetítési tábla is mutatja. Például: Jani üzeni Pistának, a hét végén építkezik, várja. Csere­beréről, munkavállalási, ál­landó alkalmi lehetőségekről is értesíthetnék egymást az emberek. A kulturális ötlet­ládába ugyancsak bárki be­dobhatná korszakalkotó ja­vaslatát. Jegyet árusítanának a vá­ros és a körzet művelődési programjaira, lehetne olvasni, játékot kölcsönözni. Filmeket, videót vetítenének, focimérkő­zések közvetítését hallgathat­nánk. Kisebb árubemutatót is rendezhetnének, kazettát má­solhatnának. Mi minden férne még el a Boglyában! Ott lennének a kellékek levlap írásához, s ha valakinek besározódna a cipője, nadrágja, szoknyája, kaphatna kefét, a váratlanul bekövetkezett repedés össze- varrásához tűt, cérnát. Hol lenne mindez? Kétféle változatuk van erre a műve­lődési ház munkatársainak, A százhúsz négyzetméternyi alapterületű várócsarnok kö­zepén egy körülbelül három méter átmérőjű, sokszög ala­kú fa- vagy üvegépítményt helyeznének el. Ezt körbe le­hetne járni, minden négyzet- centiméternyi területét hasz­nosíthatnák. A másik: a ket­tős bejárat közötti, körülbelül ötméteres üveges résznek a beépítése. Nos, ez lenne a Boglya. Ha elkészül a pályaudvar, ha má­sok is akarják. A buszpálya­udvar ugyanis nem a műve­lődési központé... K. P. Modern postahivatal Veresegyházon Szélt a holté: sohasem Kétharmad évszázadnyi életemben négy postahivatal­ról tudok szülőfalumban, Ve­resegyházon. A negyediket most avatták, december 13-án. Ez aLkalommal — lévén, hogy az avatásnak nem sok nyoma volt a sajtóban — szeretném közzéadni a kortársak segítő visszaemlékezéseivel, ismere­teimet. A század elején Jól emlékszem még az első postahivatalra, ami ott volt a Fő út vége felé (Veresegyhá­zon a község alján van a fel­vég, vagy ahogy itt mondják: a „fővég”), a Faludy-házban. Ma ez a ház — átalakítva — a tanácsháza. A postai szolgálatot a há­rom szigorú Plevniczky kis­asszony látta el: Zsuzsika, Marika, Jolánka. Szüleim 1909 óta laktak Veresegyház - Feketepusztán és elsők közt volt telefonjuk. Mesélték, ga­vallér édesapám Zsuzsanna- napkor felkurblizta a postát és bejelentkezés helyett gra­mofonra tette a Postáskisasz- szony című operett sikerda­lát: Hej Zsuzsikám ... Veresegyházra 1923-ban köl­töztünk be és az első levélki­hordó. akit ismertem, Jancsi­ka Ábel volt: 1924—27 közt hordta a postát, közte az én hatéves koromban írt szerel­mes leveleimet Luttor doktor bácsi idősebb lányának, és vissza. A iegveretesebbre má­ig emlékszem: „Kedves Már- tuka, mert nem írtál, örök ha­rag. Csókollak...” Jancsika bácsi egyedüli le­vélhordó volt, hisz a község másfél ezer lakosának nem volt sok levele, újságja ... Az ő biztatására építettek a háza mellett, a Kinizsi utca sarkán egy szép házat, postahivatal­lal. A ház nagy volt, a posta- hivatal kicsi. Ez a húszas évek végén történt. De ez a posta- hivatal maradt meg egészen 1982-ig! A szigorú kisasszonyok nyugdíjba mentek, elkerültek a községből. Kilin István és felesége után 1942-ben jött Bálint Ernő, aki bő két évti­zeden át volt hivatalvezető, s felesége a beosztottja. Itt ne­velte fel gyerekeit, akik kö­zül kettő ma is a veresegyhá­zi posta szolgálatában áll: Jó­zsef a kézbesítők koridőse, Il­dikó, Sebestyén Józsefné he­lyettes hivatalvezető. Ök meg is vették később a házat. Él még — és kérésemre me­sélt, adatokat mondott — az 1901. május 1-én született Nepp Józsi bácsi (jó egész­ségnek örvend ugyan, de az ünnepi megnyitóra hiába hív­ták, nem ment el), aki ízes jó­kedvvel hordta a leveleket 1938-tól 1953-ig, ugratva a le­vélváró fiatalokat. Egyszer azonban ő is megjárta. Érték­küldeményt vitt M.-ékhez. Szép lányuk javában szappa­nozta magát a fürdőkádban, amikor benyitott.' Hátrált vol­na már vissza, de a csinos kis­lány kilépett úgy szappanosán a kádból: — Most már mind­egy, ha már egyszer meglátott — és aláírta a recepicét, Józsi bácsi meg farolt kifelé zava­rában. Az első női kézbesítő Az ő idejében volt az felső női kézbesítő, Révainé Bódis Juli, majd Bódis József jött a sorban. Ugyancsak veresegy­házi kislány következett 1941- ben: Rada Ilonka, aki közked­velt lett az akkor 6400 lelket számláló Veresegyházon (Er­dőkertes. akkor még Erdővá­ros. is ide tartozott). Hosszan helyettesítette Neppet, amikor a férfit 1943-ban behívták ka­tonának és a posta csak 1944 májusában mentette fel. Ilon­ka négy évtizeden át szolgálta a postát, ma nyugdíjasán az állomási pavilon kitüntetett újságárusa. Kevesen ismerik asszonynevét: Helembai Lász­ióné. László fia a Posta Hír­lapterjesztő helyettes vezetője, a felesége is a veresegyházi postáról került a hírlapter­jesztőkhöz. Ahogy a község terebélyese­dett.. volt kézbesítő a Koller- házaspár és Csapó István is, aki ma a váci postán dolgozik. Bálint Ernő után 1963-ban Molnár Ferenc vette át a sta­fétabotot több mint két évti­zedre, tavaly ment nyugdíjba: a hivatalvezetői iroda falán ott sorakoznak a kitüntető okle­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 7. SZÄM 1986. JANUAR 9., CSÜTÖRTÖK LLOI Kna Aszód, Dornony, Iklad Évente száz hőtárolós kályha Vajon kell-e bizonygatni, mennyire megkönnyítik ottho­nainkban az elektromos esz­közök az életünket. Ami nem is olyan régen még csak álom volt, napjainkra megszokottá vált, nemcsak a városban, ha­nem a legkisebb falvakban is. Csak egy csavarás a csapon, és máris az igényünk szerinti hőfokú vízben fürödhetünk a nap bármely órájában. Egyre több helyen marad el a téli tüzelő beszerzésének a gondja, hiszen a szobákban villany­kályhák ontják forró lehelle- tüket. Amilyen kellemes érzés ezeknek az eszközöknek az ál­dását élvezni, olyan idegesítő, ha valami miatt nem működ­nek. A hiba legtöbbször a sa­ját készülékben keresendő, de sajnos az is előfordul, hogy nem kap éltető energiát az elektromos hálózatból. Ennek okairól érdeklődtünk a legille­tékesebbnél, Nádudvari Lász­lónál, aki az ÉMÁSZ hatvani kirendeltségének a vezetője. Rendszeres túlterhelés — Az elektromos vízmelegí­tők, vagy népszerűbb nevükön a bojlerek vezérlése úgyneve­zett KO-típusú kapcsolószer- kezettel történik. Ez a két év­tizedes konstrukciójú mecha­nikus kapcsoló működésénél fogva is elavult. Az időjárás viszontagságait nehezen viseli el, ezért gyakran meghibáso­dik. Eredeti funkciója szerint este tíz órától reggel hat órá­ig kell bekapcsolnia a bojlere­ket, hogy azok az olcsóbb éj­szakai áramot fogyasszák. — A szerkezet kopásaiból is adódnak hibák. Ha kikapcsolt helyzetben romlik el, nem me­legíti a vizet. Ha viszont be­kapcsolás közben hibásodott meg, akkor állandóan utána melegíti az elfogyott meleg vizet. A fogyasztó ilyenkor örül, de nem számol azzal, hogy a villanyszámla összege tetemesen megemelkedik. — Utólag sokan a mérőszer­velek, dicséretek. Még inkább dicséretére válik az, amit a mai postahivatal felépítéséért tett. A posta 1982-ben átköltö­zött harmadik, ideiglenes he­lyére,' az ideiglenes gyógy­szertár után a Fő térre. Közben épült az új posta- hivatal — 20 millió forintos költséggel, a páratlan társa­dalmi összefogás 3 milliót eredményezett. Bemutató és kísérleti posta épült, amiben új, korszerű módszereket ve­zettek be. Az önkiszolgáló részben lehetőség nyílik fiók­bérletre, értékcikk-automaták elhelyezésére, nyilvános telex­re és távhívásos távbeszélőre. A hivatalon belül gépesítették az anyagmozgatást. A techni­kát egyébként fokozatosan ve­zetik be, illetve bővítik. A posta ezért magas igénye­ket támasztott az építőkkel szemben és azok teljesítették is az elvárásokat. Ünnepélyes megnyitó így került sor december 13- án, pénteken, Luca napján a posta ünnepélyes megnyitójá­ra. (Sokan összefüggésbe hoz­ták a megnyitó napját azzal a ténnyel, hogy postatechnikai és fűtésszerelési késedelmek miatt a megnyitás több mint egy évet késett.) Ha alkatmam lett volna az illetékeseket megkérdezni, avattak-e már ennél célsze­rűbb, impozánsabb postahiva­talt, bizonyára Edgar Allan Poe híres, ide illő verssorával feleltek volna: „— Szólt a holló: sohasem!" Fazekas Mátyás kezet hibájára gyanakodnak, pedig csak a kapcsolószerke­zetet kellene megvizsgáltatni. Az utóbbi eset sajnos tömegé­vel fordult elő Aszód nagy­községben is, így az esti csúcs- fogyasztás jelentősen megter­helte a hálózatunkat. A rend­szeres túlterhelés idő előtt öregíti a transzformátort, sőt gyakran kiolvad a biztosíték. Emiatt áram nélkül marad a hálózat egy része, mindaddig, míg ki nem javítják. Központilag, kvarcórával — Hihetetlen, milyen bajo­kat okozhatnak a házi barká­csolások. Ha vadami miatt nem melegíti a vizet a bojler, egyszerűen átkötik a villany­óra vezetékeit. Ezzel úgyneve­zett belső zárlatot okoznak. A zárlatot az olvadó biztosíték oldja, de nem a lakásban, ha­nem a legközelebbi transzfor­mátorban. A következmény: utcák maradnak villanyáram nélkül: — Az ilyen hibákat nehéz kideríteni, ezért is ajánlatos lenne az ilyen mesterkedések beszüntetése. A fogyasztók egységes ki- és bekapcsolására Iklad és Domony községekben egy újítást vezettünk be. En­nek eredményeképpen meg­szűntek az egyedi kapcsolók. A vezérlést központilag, kvarcórával végezzük. Aszó­don a közeljövőben várható ez a megoldás. — A központi vezérlésnek nemcsak előnyei, hanem hát­rányai is vannak. Ha meghi­básodás történik, egyszerre több fogyasztót is érint a me­legvíz-szolgáltatás megszűnése. Hangsúlyozni szeretném: csak a melegvíz-szolgáltatás, és nem a villanyvilágítás. A hi­bák elhárítására ügyeleti szol- gálatot szerveztünk, amely ünnepektől függetlenül, állan­dóan működik. — A felsorolt hibák termé­szetesen a hőtárolós kályhák­ra is vonatkoznak, amelyek­nek a bekötését 1984. január elseje óta minisztériumi ren­delet szabályozza. A hozzánk beadott kérvényeket különbö­ző szempontok szerint bírál­juk el. A beküldéstől harminc napon belül értesítjük az ügy­feleinket, hogy az igénylés környékén az elektromos há­lózat felvevőképes-e, és van-e szabad kapacitás. Amennyiben a feltételek megvannak, meg­írjuk, mennyi forintot kell hozzájárulásként fizetni. — Ha nem felvevőképes a hálózat, két lehetőség van. Az egyik esetben az igénylők összefogással teremtik meg a műszaki feltételeket. Ebben az esetben nem kell fejlesztési hozzájárulást fizetni. A másik Több mint tíz évvel ezelőtt Nádas Lajos, az akkori sport­felügyelő néhány társával életre hívta a gödöllői kis­pályás labdarúgó-bajnokságot. Ez a küzdelemsorozat azóta igen népszerűvé vált, az utób­bi években már harmincnál is több csapat játszik ,a két- fordulás bajnokságban. Az elhunyt névadó emléké­nek áldozva, évek óta meg­rendezik a téli teremtornát Az idei sorozatot szombaton, január 11-én kezdik az Agrár- tudományi Egyetem sport- csarnokában. Tizenhat együt­test, a kispályás bajnokság első osztályának tizenkét, a második osztály első három, valamint a GSC öregfiúk esetben a megrendelő megvár­ja, amíg az ÉMÁSZ megte­remti a műszaki teltételeket a bekötéshez. Ezzel a vállalat mintegy megelőlegezi a pénz­összeget. Ilyenkor az igénylő fizet, mégpedig a ren­delet szerinti fejlesztési hoz­zájárulást. Fejlesztési hozzájárulás — A rendeletet megelőző években átlagosan kétszázan kérték a nagyközségben a kályhabekötéseket, mostaná­ban száz körül. A kérvények nyolcvan százalékánál átlago­san húszezer fprint hálózatfej­lesztési hozzájárulást fizettek, míg 15 százalékánál a műsza­ki feltételeket kellett biztosí­tani. Csekély mértékben, de a maradékot el kellett utasítani. Aszódon az év első negyedé­ben két tanácsi kezelésű ház­tömböt fognak villanykály­hákkal fűteni. Ezeknek a biz­tonságos üzemeltetésére telje­sen új transzformátorállomást fogunk építeni. A beruházási költségek előreláthatólag fél­millió forintot tesznek ki. Kovács I. Csaba Dózsa György út Magánkemping Magánszemély fordult ké­réssel a városi tanácshoz, hogy a Dózsa György út és Rét ut­ca sarkán levő állami ingat­lanon, amely több mint 14 ezer négyzetméter kiterjedésű, kempinget építhessen úgy, hogy a közművesítés költsé­geiből vállalja az ötven száza­lékot. Mivel az általános ren­dezési terv szerint ezen a területen parkerdőt kell kiala­kítani, a testület egyetértett az ötlettel, megbízta a műsza­ki és termelésellátó felügye­leti osztály vezetőjét, tegye meg a szükséges intézkedése­ket. Az V-ös tavon Veszélyben a halak Napról napra vastagodik a jég tavainkon. Hogy horgász­ni lehessen majd, ahhoz már most kell munkához látni. Ezért várnak fontos feladatok az egyesületi tagokra. Gödöl­lőn a Malom-tó egyike, az V- ös a helybeli horgászok biro­dalma. Nagy szükség volna ezekben a napokban is arra, hogy minél többen jelentkez­zenek jégtörő munkára, lókvá- gásra. Ha nem sietnek, a ha­lak levegő hiányában elpusz­tulnak. ás akkor az eddigi munka és kiadás kárba vész. csapatát hívták meg. Az első játéknapon reggel 8-kor kez­dődnek a mérkőzések és vár­hatóan este 6-ig zajlanak. A további játéknapok: január 12., 19., 25., 26. Mozi Pöttöm Panna. Színes ma­gyar mesefilmsorozat. Csak 4 órakor. Kék hegyek. Színes, magya­rul beszélő szovjet filmvígjá- ték, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—198T (Gödöllői HírUp) Nádas Lajos emlékére Kezdődik a teremtorna

Next

/
Thumbnails
Contents