Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

198«. JANUAR 9., CSÜTÖRTÖK %/G'Hiw Tszker Áruforgalom A Termelőszövetkezetek ér­tékesítő, beszerző és szolgálta­tó közös vállalata, a Tszker 1200 szövetkezeti nagyüzem kereskedelmi és szolgáltató te­vékenységét segíti. A vállalat tavaly — az előzetes értékelés szerint — az egy évvel koráb­bihoz képest mintegy 4 száza­lékkal nagyobb, csaknem 17 milliárd forintos áruforgalmat bonyolított le. Jelentős részt vállalt a szövetkezeti export fokozásából is. Az áruforgalom legnagyobb hányadát, a korábbi évekhez hasonlóan, a termelőszövetke­zetekben előállított és feldol­gozott mezőgazdasági termé­nyek, valamint az állatok és az állati eredetű termékek ér­tékesítése adta. Ezek együttes értéke meghaladta az ötmil- liárd forintot. Római tetőcserepek Az idén 16 millió tetöcserepet gyártanak Dunakeszin a Római Tetőcserép Gyárban. A napokban megkezdődött a cserepek so­rozatgyártása az olasz automata gépsorokon LELEMÉNYES MUTOGATÁS ■ apunk egyáltalán nem foglalkozott az ünnepek után I» tapasztalható fővárosi kenyérhiánnyal, mert nyu­godtan ültünk babérjainkon. Pest megyében ugyanis tapasztalatunk szerint többségében szervezett, kiegyen­súlyozott volt az ellátás. Akkor szólalt csak meg a lelkiismeretünk, amikor kedden este a televízió híradóját hallgattuk. Történe­tesen azt a riportot, ami a kenyórhiányért felelős szer­vek magatartását boncolgatta. Gál József, a Fővárosi Tanács főosztályvezetője ugyanis kijelentette, hogy a főváros környéki kenyérellátás rendkívül rossz volt, s ezért sokan kényszerültek Budapestre utazni kenyé­rért. A főosztályvezető alapos tájékozottságára vallott, hogy az Érdi Skálát és a dunabogdányi kisiparost konkrétan is megemlítette. Akár az üzletek és a zárva tartott boltok számát vizsgálom, akár a kiszállított kenyér súlyát, sehogy sem értem a szakember véleményét, miszerint egy érdi Skála Áruház és egy dunabogdányi maszek zárva tar­tása ekkora fennakadást okozhatott a főváros ellátásá­ban. Voltak, akik mosolyogtak a dolgon, lám milyen je­lentős is ez az Érd város, mekkora borsot tört a szom­szédos főváros lakóinak orra alá! Csakhogy mégis azok pártján állunk, akik mosoly helyett a fejüket csóvál­ják. Jó néhányan emlékeznek a Politikai Bizottság egyik tagjának kérdésére, amit akkor tett fel, amikor nem­régiben Pest megyébe látogatott: milyen a főváros és a megye kapcsolata? S megnyugodott a válaszban, mi­szerint szaporodnak azok a területek, amelyeken szo­ros az együttműködés, az összehangolt fejlesztés, a köl­csönös egymásrautaltság megértése, a gondok közös enyhítése. Szerencsére azon az úton járunk, hogy ne az egymásra mutogatás jellemezze az egymás mellett élést, hanem a jószándékú együtt munkálkodás. S ne is az egymás mellett élés legyen a jellemző, hanem a közös ügyért való közös fáradozás. S lám, ez az Érdi Skála egy pillanat alatt össze­zavart mindent! Vagy nem is az áruház a ludas? Utánajártunk. Szentendrén, mint ahogy Népszáva laptársunk cikk­írója meg is írta, a legforgalmasabb ABC-áruházban 8 helyett 15 rffázsét árultak a nevezetes napon. Sok békásmegyeri lakótelepi lakos szerezhette be ott a szük­ségleteit. De lehet, hogy Érden más volt a helyzet. A Pest Megyei Tanács szintén vizsgálatot indított a maga területén. Kiss Józseftől, a megyei tanács keres­kedelmi osztályvezetőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megyében valóban nem volt baj az ellátással. Szentendrén kívül Pomázra és Budakalászra sokan ér­keztek a fővárosból, a környező kerületekből megsze­rezni azt, amit Budapesten nem sikerült. S ha szükséges, máskor is jöjjenek csak bátran! Dunabogdány- ban sem volt hiány. Hasonlóképpen go-ndmentes volt a vecsési körzet, lieányfalun a szokásos hétvégi ke­nyérmennyiség kétszeresét rendelték — és kapták meg a boltok. Egyébként a dunabogdányi kisiparos engedéllyel tar­tott zárva, és jó időben gondoskodott a szentendrei ke­nyérgyár a különbözet legyártásáról. Az Érdi Skálát sok millió nézó-hallgató előtt bírálta a Fővárosi Tanács osztályvezetője — igaztalanid. Az Érdi Skála Áruház gondos, lelkes és felelős igazgatónője már 30 nappal korábban mégkapta leltározásához a hozzájárulást és ennek megfelelően a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gondoskodott a megfelelő mennyiségű kenyérről. Ide még Budatétényből és Nagy­tétényből is jöttek vásárlók. A 14 óráig nyitva tartó üzletben szombaton rendesen 8—10 mázsányi kenyeret adnak el, ezúttal azonban 25 mázsára kerekedett az elkelt veknik súlya. Egy órányi időre valóban kiürültek a pultok, de Budaörsről erősítés érkezeit és az zárásig kitartott. Bármerről nézzük: sántít a dolog. Az inkriminált szombaton 55 kiskereskedő tartotta zárva a főváros­ban az üzletét, ami becsült adatok szerint — minthogy a valódi adatot nem ismerik a szakemberek és az el­lenőrző szervek! — 30 tonna körüli hiányt okozott. De hát a főváros ugyanennyi tartalékkal rendelkezett! Ha pedig hiány volt, az érdi néhány mázsányi ke­nyér hogyan vethető össze tonnányi tétellel? S a tá­voli Dunabogdány kisiparosa is vádolható több száz­ezer budapesti lakos ellátatlanságáért? F olytathatnánk. De csak a lényeget írjuk: az ide- oda mutogatás, a főváros és Pest megye szembe­állítása, netán az agglomerációt Budapest tértiéként em­legetni — nem vezet sehová. Ellentmond hárommillió ember érdekének. S egyesek tévedése, ez esetben bí­rálható munkája másra mutogatással sem takarható el. Kivált, ha egy felelős ember olyan érvekkel próbálgat-; ja nyugtatgatni a közvéleményt, amelyeket a tények azonnal cáfolnak. S. Sz. Vállalati tanácsok Elnöki férőm i Szerdán az Ipari Mi- j msztériumban első ízben ^ rendezték meg a vállalati ^ tanácsok elnökeinek fóru- ^ mát, melyen az ipar veze- ^ tői tájékoztatást kaptak a i testületek feladatairól, a £ vállalati tanácsok szerepéről | az éves és az ötéves terv- í célkitűzések megvalósításá- < ban. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésének ré­szeként már tavaly megala­kultak az első vállalati taná­csok, s várhatóan ez év köze­péig az iparvállalatok döntő többsége átáll az új irányítási formákra. Eddig 173 vállalat­nál hoztak létre ilyet; közöt­tük 138-nál vállalati tanácsot, a többinél küldöttgyűlési, il­letve közgyűlési formát vá­lasztottak. A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter hangsú­lyozta: rendkívül fontos, hogy a vállalati tanácsok és veze­tőik rendelkezzenek minden olyan információval, amelyek szükségesek a döntésekhez. Ennek érdekében a miniszté­rium továbbfejleszti az ipari információs rendszert és szoros kapcsolat kiépítésére törekszik a vállalati tanácsokkal. A tanácsok felelőssége rend­kívül nagy, hiszen az ötéves terv nyitott terv, amelynek feladatait esetenként menet közben is módosítani, korri­gálni kell, s ehez kell igazíta­ni a vállalati teendőket. A tanácskozáson a miniszté­rium illetékes vezetői arról is beszámoltak, hogy az Orszá­gos Vezetőképző Központtal közösen most dolgozzák ki azt a tematikát és oktatási tan­anyagot, amelyet a vállalati tanácstagok képzésénél és to­vábbképzésénél kívánnak hasznosítani. Bejelentették azt is, hogy ezentúl rendszeresen tanácskozik majd a most életre hívott fórum, gyakran kiegészülve a vállalatvezetők testületével. Eiismerés a dunakeszi, fóti, gödi testületek felelős, céltudatos tevékenységéért A tegnapi ülésen többi kö­zött a testületi munkáról szól­va megállapították, hogy a dunakeszi tanács végrehajtó bizottsága a beszámolási idő­szakban megfelelően készítette elő a tanács üléseit, érvényre juttatta annak a település fej­lődése szempontjából megha­tározó jellegét. Változatlanul fontos feladatuk viszont, hogy nagyobb szerepet játszanak a tanácsrendeletek és határoza­tok végrehajtásának szervezé­sében és ellenőrzésében. A társadalompolitikai, ága­zati tevékenységet értékelve kiemelték; a vb koordinációs munkája a nem tanácsi szer­vekkel kialakított kapcsolatok ápolásában kiemelkedő ered­ményekkel járt. Ezt mutatja, hogy a városfejlesztési célki­tűzések megvalósításának tá­mogatására a VI. ötéves terv­ben több mint 30 millió fo­rintot vett át a dunakeszi ta­nács. A város éves költségvetése tavaly csaknem 180 százaléka volt az 1981. évinek. A város­sá alakulástól számítva min­den évben jelentősen emelke­dett a költségvetés és a fej­lesztési alap összege, s ez meg­teremtette^ folyamatos fejlő­dés feltételeit. A feladatok rangsorolásánál a társadalmi igények és a lakossági szük­ségletek mind- teljesebb kielé­gítését tartották szem előtt. A településfejlesztésre for­dítható pénzeszközök döntő hányadát a lakásépítéshez szükséges közműhálózat meg­teremtésére, valamint az egészségügyi és kulturális in­tézmények gyarapítására for­dították. Az elmúlt ötéves tervben az ágazatok közötti korábbi aránytalanság mérsék­lődött, bár ma is tapasztalha­tó lemaradás a közművesítés­ben és túlteljesítés az óvodai helyek kialakításában. Ez utóbbinak köszönhető, hogy jelenleg minden jelentkezőt fel tudnak venni a gyermek- intézményekbe. Nem ilyen kedvező az általános iskolások helyzete: a négyből két intéz­ményben most is két műszak­ban tanulnak a gyerekek. A gimnázium hallgatóinak 90 százaléka helybeli. A kedve­zőtlen közlekedési lehetőségek miatt az intézmény nem tud fogadni megfelelő számú ta­nulót a körzet községeiből. A szakmunkásképzőben pedig leányok számára szerény a szakmák választéka. A köz- művelődés színvonalát nagy­mértékben befolyásolják a kedvezőtlen intézmény ellátott­ság, a személyi féltételek hiá­nyosságai. Az egészségügyi ellátás so­kat fejlődött. A továbblépés­ben mérföldkőnek számít majd a 17 munkahelyes szak­orvosi rendelőintézet felépíté­se. A beruházás költsége csak­nem 100 millió forint, s az átadás várható időpontja 1987. június vége. Az intézmény a helybelieken kívül a fótiakat és a gödieket is ellátja majd, csökkentve a betegek utazási terheit. Leglátványosabban a keres­kedelem adottságai változtak. Az elmúlt öt évben 132-rő] 232 négyzetméterre növekedett- a? ezer lakosra jutó bolti alapte­rület. Ez azonban még mindig alacsonyabb az amúgy sem túl magas megyei átlagnál. A hatósági munkát megha­tározza, hogy az elmúlt három év alatt több mint ötödével növekedett a szakigazgatási szervek ügydratforgalma. Elis­merésre méltó ilyen körülmé­nyek között, hogy 1980-hoz viszonyítva 11-ről 2 százalék­ra csökkent a 30 napon túl in­tézett akták száma. Nehezíti a munkát a nagymértékű fluktuáció, a betöltetlen állás­helyek magas száma. ft megrendelés biztosítva A Dunakanyar Vegyesipari és Szolgáltató Szövetkezet sződli- geti üzemében az első negyedévben mintegy 15 millió forintért, 119-féle különböző elektrotechnikát alkatrészt és csatlakozó egységet készítenek. Képünkön: Csökmén Lajosné tekercset ' készít Barcza Zsolt felvételei Ez utóbbi egyaránt jellem­zi a dunakeszi, a fóti és a gö­di tanács helyzetét is, csak­úgy, mint a tanácsfaázák el­avultsága, zsúfoltsága, a ked­vezőtlen munkakörülmények. A kettő -természetesen össze­függ, hozzátéve, hogy a ta­nácsi bérszínvonal sem csá­bító a legtöbb szakterületen. Megszív lelendő m ego 1 d áskén t vetődött föl: inkább vegyenek fel a lehetségesnél kevesebb munkatársat, így őket meg tudják fizetni tisztességesen, s a munkájukkal szemben is na­gyobb követelményt támaszt­hatnak. A fóti testület tevékenysé- - gét mérlegre téve a megyei tanács vb kiemelte: fokozott figyelmet fordítanak a tanács és a lakosság kapcsolatainak erősítésére. A VI. ötéves ter­vük teljesítésébe nagy szere­pet játszott a helyi erők ered­ményes összefogása. Javultak a lakosság életkörülményei, számottevő volt a lakásépí­tés, az egészségügyi és szo­ciális ellátás, a kereskedelem fejlődése, a közműhálózat, az oktatás feltételeinek gyara­podása. A számítottnál több lett a társadalmi munka ér-' téke. A gödi végrehajtó bizottság tevékenységéről szólva a me­gyei testület aláhúzta: a. te­lepülésfejlesztést elősegítő gaz­dasági és társadalmi kapcso­latok rendezettek. Szoros együttműködést alakítottak ki a Hazafias Népfront körzeti bizottságával és a helyi ter­melőszövetkezettel. A lakosság készségesen vesz részt a ta­nács által szervezett közössé­gi feladatok megoldásában. Cselekvő együttműködése le­mérhető a település rende­zettségében is. Elemezte a megyei testület Dunakeszi, mint körzetköz­pont, valamint az ide tartozó települések kapcsolatát is. Rá­mutatott: a vonzáskörzet vég­rehajtó bizottságai időben és zökkenőmentesen felvették egymással a kapcsolatot. Meg­alakult a városkörnyéki bi­zottság, eredményesen dolgo­zik a korszerűsítési munka- közösség. Már hagyomány, hogy a három tanács appará­tusa évente egyszer közös munkaértekezletet tart. Ez a fórum alkalmas a személyes kapcsolatok kialakítására, gaz­dagítására, a tapasztalatok kicserélésére. A dunakeszi tanács vb fi­gyelmét felhívták arra, hogy a megyei irányításban közre­működő városi szakigazgatási szervek kapcsolatai ne me­rüljenek ki abban, hogy for­málisan részt vesznek a köz­ségi testületi üléseken. Kap­csolódjanak be konkrét segít­ségnyújtással azok előkészí­tésébe is. Az is szóba került, hogy folytatódnia kell annak a folyamatnak, melynek so­rán a hatóságok és szolgálta­tók területi szerveinek, kiren­deltségeinek hálózata fokoza­tosan igazodik az átszervezett államigazgatási szerkezethez. A jelentések részletes meg­vitatása után a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága el­ismerését fejezte ki a három tanácsi testületnek és az ap­parátusoknak a kiemelkedő munkáért és meghatározta az elkövetkezendő időszak leg­fontosabb feladatait. A PIK példát mutat kezdeményezőkészségből, kockázatvállalásból, rugalmas alkalmazkodásból Ugyancsak a tegnapi ülés napirendjén szerepelt a Pest Megyei Iparcikk Kereskedel­mi Vállalat tájékoztatója az elmúlt ötéves tevékenységéről. Mint a jelentésből kitűnt, a PIK abban különbözik az egyéb tanácsi iparcikk-keres­kedelmi vállalatoktól, hogy sok településen tart nyitva üzletet, a kisebb helységek la­kosságának ellátásáról vegyes jellegű egységei gondoskodnak. Mindebből adódik, hogy az or­szágos átlagot jóval meghala­dó raktárkészlettel kell gaz­dálkodniuk, hogy mindenütt az igényeknek megfelelő vá­lasztékot tudjanak nyújtani. A magas készletállomány és az alacsony forgóalap mellett csak ezek ellensúlyozásával lehet eredményesen gazdál­kodni. Ezt felismerve a vál­lalat vezetése számos intéz­kedést hozott, példát mutatva rugalmas alkalmazkodásból, ésszerű kockázatvállalásból, kezdeményezőkészségből. Fej­lesztéseik megalapozására a megyében elsőként bocsátot­tak ki kötvényt, csaknem ál­talánossá tették üzlethálóza­tukban a szerződéses, illetve a jövedelemérdekeltségi rend­szert. Nem is maradt el az eredmény: az árbevétel öt év alatt több mint 50 százalék­kal. az egy főre jutó jövede­lem csaknem ugyanennyivel nőtt a vállalatnál. S a legna­gyobb elismerés, melyet a tes­tület is megerősített: munká­juk nyomán a megyében az iparcikkellátás színvonala ha­sonló a fővárosihoz. M. J. ban. Elsőként fordult elő ugyanis, hogy egy város és a körzetébe tartozó települések testületéi együtt, egyenrangú partnerként számoltak be a 'tanácsi munka eredményeiről, gondjairól — az új közigazga­tási rendszernek megfelelően. A megyei vb a tanácselnökök és a helyi pártbizottságok kép­viselőinek jelenlétével érté­kelte önálló, tevékenységüket, s az együttműködésüli színvo­nalát. Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület megtárgyalta Dunakeszi város, valamint Fát és Göd nagyközségek tanácsa végre­hajtó bizottságainak tevé­kenységéről szóló jelentéseket. A vb munkaprogramjának megfelelően, rendszeresen be­számoltatja munkájukról a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságait, a tegnapi eset azon­ban mégis nevezetes e sor­Egyenrangúak, önállóan, együtt A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents