Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
Energotechnikai Kisszövetkezet Országos hírű fűtőmű Tavaly februárban adtunk hírt arról, hogy Gödöllőn, az Arany János utca 12/b. számú ház udvarán van egy műhely, mely az Energotech- nikai ipari Kisszövetkezet bázisa. A létesítmény dolgozói igen nagy munkát vállaltak • magukra a múlt évben. Kezük nyomán épült fel Tatán a számítógéppel vezérelt, teljesen automatikus faapriték-tü- zelésű fűtőmű. A 70 millió forintos beruházást a Komárom Megyei Távhőszolgáltató Vállalat saját fejlesztési’ alapjából készíttette el. Az országban elsőként alkalmazott- ipari berendezést az Energiagazdálkodási1 Intézet tervezte,' és mint fővállalkozó vezette, megszervezte a beruházást. A kisszövetkezet műszaki vezetője ezekben a napokban az egyik legboldogabb ember. Moór István, aki örökölte apja szervező képességét és munkaszeretetét, büszkeséggel beszél a tatai munkákról. A generálkivitelezést vállalták, és 1984. június 18-án kezdték a munkát egy igen mocsaras területen, ahol ezer akadályba ütköztek. A kisszövetkezet 25—30 fős kollektívája és a hét alvállalkozó emberei teljes erőbedobással dolgoztak. A szükséges ka- zántagokat Gödöllőn gyártották le és vitték Tatára, -volt anyag, amit Pestről szállítottak. A munkával egy napig sem álltak meg, úgy szervezték, hogy fennakadás nélkül haladt! Szinte naponta voltak látogatóik és elcsodálkoztak a szorgalmas munkán. Ahogyan az alapból kiemelkedtek a vasszerkezetek és a helyükre kerültek; néznivaló volt. Ha csak a fűtőmű építése és szerelése lett volna a feladat, akkor előbb végeztek volna. így sem vallottak szégyent. A fűtőműn kívül megépült a szociális épület és csaknem 800 méternyi gerincvezeték betoncsatornába fektetve. A fűtőművei övező aszfaltos utak és a parkosítás mind az ő nevükhöz fűződik. A minap elérkezett az átddás, az üzembe helyezés napja, amiről a' sajtó és a fv hírt adott. A tatai fűtőmű átadásával megindult egy folyamat, melynek célja, hogy az olajtüzelésű kazánokat a helyi körülményekhez igazodva a leggazdaságosabban alkalmazható berendezések váltsák fel. A gödöllői kisszövetkezet és a'z alvállalkozók megteremtették a fejlesztés lehetőségét is. A jövőben csupán újabb kazánokat kell telepíteni, mert a víz- és csatorna- hálózat, a teljes terület-előkészítés már megtörtént. A már működő fűtőmű iránt nő az érdeklődés,, amint azt Moór István elmondotta. A Szovjetunió, Dánia, Svédország részéről is. Ott, ahol a közelben erdők vannak, ía- aprítékot lehet előállítani, ez a fűtési rendszer kiválóan alkalmas a hő előállítására, és sok pénzt lehet vele megtakarítani. Nem véletlen, hogy a Távhő a hetedik ötéves tervben 30—35 millió forintot szán saját fejlesztési alapjából további bővítésre. Erősen foglalkoztatja őket a gondolat, hogy a szemét- és hulladékégető művek építését is vállalják. Gödöllőn megvetették lábukat, az új telephelyen már kialakították azt az üzemet, ami nagyobb munkák előkészítését, illetve végzését teszi lehetővé. Valószínű, sokan keresik majd velük a kapcsolatot, hiszen a tatai munkájuk révén olyan elismerésben részesültek, ami nem 'mindenapos. Vendégkönyvükbe belelapozva saját szemünkkel győződhettünk meg, hogy tisztes munkájukkal öregbítették Gödöllő jó hírnevét, amit tovább kívánnak fokozni. Cs. J. L JŐ I map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1986. JANUÁR 2„ CSÜTÖRTÖK Leltározás Nyitva, zárva Év eleji leltárt tartanak Gödöllőn az Áfész-áruház iparcikkosztályain ma és holnap. Szombaton. 4-én a szokásos nyitva tartás szerint várják a vásárlókat. Az élelmiszerrészlég mindkét napon nyitva lesz. Az Országos Takarékpénztár gödöllői fiókjában ma és holnap, 2-án és 3-án zárlati., munkák miatt csak délig tart nyitva a pénztár, A szerencsét kergetők viszont kivételesen ma is, délután fél egytől fél hatig felkereshetik a totózót. Kisiparosok a körzetben Fajé pent a szakmunkásképzés Rengeteg cipőt elkoptatunk évente, a kabátjainkat tisztítani kell, a vekkerek nem csörögnek, nincs aki kiégetett nadrágunkat bestoppolja. Ezek a számunkra mindennapos problémák foglalkoztatják a kisiparosokat is. A Kisiparosok Országos Szövetsége legutóbbi Gödöllőn megtartott körzeti küldöttgyűlésén is elhangzott a beszámolóban, nagyon nagy a fluktuáció. A körzet több mint ezeregyszáz kisiparosából nincsenek ötve- nen. akik húsz évnél régebben űznék az ipart. Szórakozás, kiállítás A hagyományos szakmákban állandó a hiány, nincs órás. c'pész, kádár, burkoló és bádogos. Továbbra is csak a divatos — autószerelő, szobafestő, fodrász — szakmákban van náluk is utánpótlás. Kevés tanuló jelentkezik, hiába vették fel a kapcsolatot a helyi 202. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola vezetőivel. A Hazafias Népfront fogyasztók városi tanácsával is szorosan együttműködnek, hogy előbbre tudjanak lépni. Pedig 'gye- keznek a munka, a tanulás és a szórakozás feltételeit megteremteni. Több százan tették le nemrég a kötelező tűz- és munkavédelmi vizsgát, eredményesen szerepel kispályás labdarúgőcsa^tuk. •; Farsang,, ra, nőnapra, szüretre ünnepséget rendeznek, kirándulásokat szerveznek. A községek életében is tevékenyen részt vesznek. A május 1-i felvoKövérek, fáradékonyak Keveset tornázik az ifjúság nulás, szórakozás segítésére Gödöllőn volt olyan, aki kétszázezer forint társadalmi munkát végzett. 1986-tól évente legalább egy alkalommal kiállításokat szeretnének rendezni a székházban. Kontárok ellen A követelmények állandóan szigorodnak, tavaly hetvennégy panaszügyet tárgyalt a szakmai bizottság, volt, aki ellen hét panasz érkezett. Alaposan kivizsgálják ezeket a bejelentéseket, és szükség esetén kizárással is büntethetnek. A mindenre kiterjedő beszámoló elhangzása, a költségek, vásárlások ismertetése után Kolozs Béla "titkár átadta a szót a küldötteknek. Bán László gödöllői villanyszerelő tíz éve foglalkoztat tanulókat. Szerinte a rendelkezésre álló lehetőségek között nem lehet szakembert nevelni, nincs benne fantázia,. csak többletkiadást okoz. Nagyon kevés az' az idő, amit munkával töltenek el, így nem lehet őket becsületesen megtanítani a szakmára. Ecseri István isaszegi szobafestő gyakoribb ellenőrzéseket javasolt, mert náluk kiderült, a legtöbb kisiparosnak nincs pénztárkönyve. Kaptás Pál gázszerelő Nagy- tarcsáról elmondta, több száz lakást megszereltek négyen, igaz reggel, hattól éjjel kettőig- dolgoztak. Az állami cégek nem végeztek el ennyit és a költségeik is nagyobbak, akkor miért nem lehet kevesebb az alkalmazotti adó? Kérdés az is, mit lehet tenni a kontárok ellen? Isaszegen is felvállaltak kétszázon felüli lakást, és még szakmunkásbizonyítványuk sincs. Boros Sándor gödöllői szobafestő is a kontárok ellen szólt. Nem érzi magukat versenyképesnek velük szemben, hiszen azok munkaidőben, legtöbbször lopott anyagból dolgoznak. Adót és SZTK-t nem fizetnek, könnyű így olcsón dolgozni. Érdekelte, tett-e már a tanács lépéseket ellenőrzésükre? Bakos László, a KIOSZ oktatási főosztályvezetője kiemelte azt az óriási segítséget. amit a magyar kisiparosok első nagy seregszemléjén nyújtottak a gödöllőiek. Külföldön is nagy visszhangot keltett a találkozó, a békenagygyűlésen ‘pedig a mesterek bebizonyították politikai felkészültségüket. Ahol megfordult az országban a főosztályvezető. mindenütt megköszönték azt a kedvességet, házigazdái szívélyességet, amit Gödöllőn kaptak. Ez a rendezvény azt is eredményezte, hogy a lakosság szolgáltatási igényeinek ötvenhat százalékát kielégítő szervezet még jobban ismertté vált. bebizonyosodott. nagy dolgokra is képes. - / A tanulóképzéssel kapcsolatosan Bakos László elmondta. míg 1982-ben háromezerötszáz, most majdnem nyolcezer a létszám. Még mindig sok a hiányszakma és nem azokra jelentkeznek. Általános észrevétel, hogy kevés időt töltenek műhelyben a gyerekek. Van egy olyan állami rendelet, amely leírja, mikor és milyen célra lehet elvinni őket a gyakorlatból, ezt kell betartani. Tervezik, hogy az a kisiparos, aki csökkent munkaképességű gyereket tanít, kapjon jutalékot. A hiányszakmákban oktató pedig adókedvezményt. Évek óta Utolsó napirendi pontként jelölő, szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságot választottak, majd kitüntetéseket adtak át a hosszú évek óta dolgozó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó tagoknak. Befejezésül mindannyian megtekintették az I. országos kisipari találkozó és VIII. országos KIOSZ Kupa rendezvényeiről készült filmet. B. E. Különleges gép Földi fényképezés A földrengés okozta épületkárok megállapítására is alkalmas, gyors, megbízható vizsgálati módszert dolgozott ki az Erdészeti és Faipari Egyetem földmérési és földrendező karának munkacsoportja. Az Éngler Péter—Kistér Ferenc—Gelencsér Miklós által kifejlesztett eljárás során a fotogrammetria módszereinek alkalmazásával, földi fényképezéssel határozzák meg az épület elmozdulását, falsíkjainak, tetőszerkezetének deformálódási mértékét. A vizsgálatnál három azonosítási pontot jelölnek ki, majd két, egymástól távolabb eső helyről különleges fényképezőgéppel felvételeket készítenek. Azokat bizonyos idő elteltével megismételik. Az eljárásnak több előnye van: gyorsabb, megbízhatóbb, olcsóbb az eddig alkalmazott módszereknél. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Temetők, sírjelek, személyes emlékművek, fotókiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Körösfői Kriesch Aladár Torockói népviselet, 1895, megtekinthető az előtérben. Mozi Nuki majom kalandjai. Színes szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Trombitás. Színes film, 6 és 8 órakor. magyar Középiskolai diákújság Maradjon írásos nyom Kevesen vagyunk, akikben nem él a .„vágy, vélemény} nyilvánítani a velünk történtekről, az átélt eseményekről, vagy csupán arról, ami mellett szótlanul nehéz elmenni. Valaki mindig mond valamit. A kisebb közösséget érintő hírek általában a beszéd útján terjednek, de nem nehéz találni néhány lelkes embert, akik megteremtik mindennek az írott formáját. Az, hogy ilyen csoport mikor alakul ki, nem tudható előre. Annál izgalmasabb a jelentkezésük, hogy ők szeretnének is- kolaújságot csinálni, majd igyekezetük eredménye a kész lap. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola után most a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközép- iskola tanulói indultak erre az útra. Első lépéseik igazán sikeresnek mondhatók. A városi könyvtár dolgozói szóltak kezdeményezésükről, s kérték segítségünket. Találkozásunkkor igen könnyű feladatunk volt. Három dologra szerettük volna felhívni a figyelmüket, s hamar kiderült, ők mindezzel már számoltak. Vagyis volt egy főszerkesztő a diákok köréből. Géléi Tünde vállalta a szárnypróbál- gatók érdekeinek képviseletét. A szerkesztő bizottság tagjai azt is tudták, bogy ha a rovatokba Ígért cikkek nem készülnek el. akkor rajtuk a sor, hogy megírják azokat. A harmadik feltétel is teljesült, az Agrártudományi Egyetem nyomdájának dolgozói nyújtottak segítséget ahhoz, hogy Árammérőgyár Művezetői tanfolyam A Gödöllői Ganz Árammérőgyárban befejeződött az a 12 hetes művezetői tanfolyam, amelyen az Ipari Vezetőképző Intézet, az Országos Vezetőképző Intézet, valamint a vállalat szaikemberei voltak az oktatók. Csaknem harminc órában a vezetés emberi tényezőiről volt szó, a többi 40 órában speciális üzemi témákkal foglalkoztak. Beszéltek a vállalat gazdálkodásának általános helyzetéről, a művezetők ebbéli szerepéről, a számítógépes programozás alkalmazásáról, a műszaki fejlesztés lehetőségeiről, a gyár termékeinek minőségéről, a hatékony gyártmányfejlesztésről, a kül- é's belkereskedelmi célokról. a termelésirányítók és a pártalapszervezetek kapcsolatáról, a szakszervezeti tevékenységről. az újság elnyerje végleges Ha , mindez mégvan, akkor már csak a munka könnyebbik- része marad hátra, a lap elkészítése, a gondolatok szavakba öntése. Ez is jól sikerült a gödöllői középiskolásoknak, a felelős szerkesztő, Horváthné Szalóczy Ibolya tanárnő segítségével. Amikor egy újság megszületik — jelenjen meg csupán pár száz példányban és sten- cilezve —, az első oldalakon mindig megfogalmazódik a világra jövetel célja. Így történt ez a Firka című lap első számának megjelenésekor is. Szeretnénk, ha iskolánk életéről írásos dokumentum maradna, ha megfelelő fórumot tudnánk nyújtani a diákságnak, ha tanáraink is bekapcsolódnának, s kifejtenék véleményüket, ha a lap közelebb hozná a tanárokat, és a diákokat, ha a diákok jobban megismernék egymást, ha az iskolai élef színesebbé, érdekesebbé válna, fogalmazott a főszerkesztő. Mindebből az derült ki, hogy . a diákújság sok fontos feladat ellátására vállalkozik, hiánypótló jelleggel. Elismert ez a középiskola a körzetben, de a diákok mégsem elégedettek a jelenlegi állapottal. Még jobb közösséggé kovácsolod ásuk hatásos r eszközének vélik a Firkát. Kedvcsinálóként néhány téma az első számból. Részleteket olvashatunk Kiss Éva nyugdíjas tanár Török Ignácról megemlékező beszédéből. Az elsősök beilleszkedéséről, a KISZ-tagok felavatásának új formájáról, tanulmányt kirándulásról szólnak más írások. A gödöllői művelődési központ programjairól is tájékoztatnak. Vitát nyitottak a középiskola népszerű énekes csoportjáról, a Vakolat együttesről. A sportrovatban arról számoltak be, hogy két gimnazista fiú egy budapesti versenyen lefutotta a maratoni távot Ha a diák tollforgatók úgy folytatják az újságírást, ahogy elkezdték, akkor remélhetően ez a tevékenységük sem lesz rövid távú. B. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) nak helyettes vezetőjével beszélgettem. A feltételeket ő is hiányolta, de mint mondta: „a középiskolásoknak csupán 12 százaléka tartozik az utolsó három csoportba”. Csupán? Ez bizony nézőpont kérdése Főleg, ha figyelembe vesszük: az általános iskolásoknál még tíz százalék alatt, van ez a szám. De a középiskola befejezése után tovább romlik az arány. A katonaköteles fiatalok 16—20 százaléka nem alkalmas a. mundér viselésére. Egészségügyi okok miatt. S itt csupán a fiúkról van szó. Bár a lányok nem mennek katonának, de náluk sem jobb az arány. Néhány szakembertől hallottam: az ipagi tanulók egészségesebbek, mint a kö zépiskolások. Nos, én ebben nem hiszek. A gyerekek többsége nem a testnevelési „minősítése” miatt megy ebbe vagy abba az iskolatípusba Inkább a szülök, orvosok döntenek a — talán — elkényeztetett középiskolások hátrányára. Mert hátrány ez a javából. Hol van az előírva, hogy egy tanár, mérnök betegesebb legyen ? EPPEN MIKOR ezt a cikket írom, tanácskozott a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szakosztálya, Az egyetemi és főiskolai hallgatók sporttal kapcsolatos szemlélete címmel. A rendeletek és feltételek, no meg a kialakult gyakorlat mellett, érdemes idézni — és elgondolkodni — dr. Fésűs Lászlónak, a debreceni DOTE ta nárának egy az ENSZ alapokmányában is megtalálható mondatán: „Az ifjúság egészsége az ország biológiai vagyona.” Ne herdáljuk el! V. L. még fáradékonyabb lesz, de úgy tűnik, ezt nem veszik figyelembe. A harmadik csoportba tartozók az iskolában speciális gyógypedagógus irányítása mellett végzik a gyakorlatokat. Ráadásul különböző alcsoportokban. Asztma, gerinc- bántalmak, gyönge szem ... Valóban helyes ez a megoldás és éppen a gyerek érdekében. De ez megint csak papíron igaz. Én csupán néhány középiskolában érdeklődtem, de kissé sajnálkozva néztek rám. „Miből gondolja, hogy a gyógypedagógusok hemzsegnek, az iskolának pedig erre a megoldásra van helye, ideje, pénze?” Mafla módon a rendeletből gondoltam. A negyedik csoportba a valóban beteg gyerekek tartoznak. ölt külön időben, orvosi felügyelet .mellett végzik a gyakorlataikat A változatosság kedvéért megint csak papíron. Szép-szép a rendelet, de mit ér, ha a feltételek hiányoznak. Orvos, helyiség, külön idő, egyebek. Ez utóbbi - • nál az országos helyzet így fest: két helyen megoldották a problémát. Miskolcon négy körzetben orvosi felügyelet mellett történik a diákok mozgásigényének kielégítése, s a fővárosban pedig csak Újpesten. E két helj'en komolyan vették a rendeletet cs előírásainak megfelelően a feltételeket is biztosították. Ismereteim szerint iskolák és beteg gyerekek az országban máshol is vannak. Ott mi a helyzet' Valószínűleg a gyógyulás helyett további egészségromlás. Ez bátran állítható, hiszen a statisztika is ezt bizonyítja.. Dr. Öry Imrével, az Egészségügyi Minisztérium anya- és ifjúságvédelmi főosztály áA MÁSODIK gimnazista / Feri ül a tornaterem falánál elhelyezett pádon és nézi, hogy az osztálytársai tornácnak. Ülhet, hiszen papírja van róla. Orvosi. Az egészsége érdekében ül. Hogy közben szerte az országban a mozgás- kultúra fejlesztésére agitálnak? Az más kérdés. Arra más papír utasít. Talán kissé talányos ez a bevezetés, de néhány adat, tény után világosabb le<z az összefüggés, illetve — sajnos — annak hiánya. Tehát: az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődési Minisztérium közösen rendelkezik az iskolások testnevelési órákon való részvételéről. A középiskolások egészségügyi állapotuk szerint négy csoportba kerülhetnek. Szerencsére a többség az elsőbe tartozik: egészségesek; a tanterv minden előírása vonatkozik rájuk: a gyakorlatok végrehajtása és a minőség után az osztályzat. A második csoport a laikus számára kissé homályos. Ök kétféle megoldás között választhatnak. Vagy az előírt gyakorlatokat végeik, de teljesítménykövetelmények nélkül, vagy külön csoportban „lötyögnek”. Nem szép kifejezés, de mit lehet mondani, ha az egészséges osztálytárs időre fut, távolságra dob, az ebbe a csoportba tartozó gyerek pedig lődörög a '45 perc alatt. Mi az ő bajuk? Valami apró nyavalya, s az aggódó szülő rohan az orvoshoz, az pedig javasolja a könnyíteti tornát. Persze — szerencsére — orvosa válogatja, de oly nehéz ellenállni a kezét tördelő szülőnek: kövér (sovány) a gyerek, hamar elfárad. A rendszeres mozgásigény ki- elégítetlensége miatt később
