Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

NAGYKŐRÖSI bártan XSMMKtmrtsmmm'«* iu i i ■■■ ■ ■■ ■ ■■■-'— i ■' , • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, fi. SZÁM 1986. JANUÁR 8., SZERDA Munkásság, parasztság, értelmiség II. többen — a közéletben is Egyre Írásunk első részében Nagykőrös város ipari mun­kásságának kialakulásáról, s annak sajátos kétlakivá válásáról szóltunk, az okokat és következményeket fel­tárva. Ezúttal a harmadiknak sorolt — a „besorolás­nak” ebben az esetben nincs jelentősége — értelmi­ségi réteg kialakulásával s annak jellegzetességeivel foglalkozunk. Még nem elegen Az értelmiségi réteg létszá­ma óriási mértékben megnőtt a felsőfokú végzettséggel bíró pedagógusok révén. Ám a pedagógusok döntő többsége nő, s az élejt- és munkakörül­ményeiket ismerve, meghatá­rozza közéleti tevékenységük mértékét, intenzitását. Ugyan­is a pedagógusoknak tulaj­donképpen már az iskolában megvan a , második műszak­juk a különfoglalkozások és társadalmi tisztségek révén, s a harmadik műszakjuk oda­haza. Ez az egyik oka annak, hogy a létszám növekedésével nem áll arányban az értelmi­ségi réteg közéleti tevékeny­sége, legalábbis nem olyan mértékben,, ahogyan azt egy közel harmincezer lakosú vá­rosban el lehetne várni tőlük. Az értelmiségi réteg külön­böző közéleti, kulturális fóru­mai léteznek a városban, ám viszonylag kevés aktív embert fognak össze. Az utóbbi évek­ben ugyan pozitív változás indult el e rétegen belül, de igazi áttörésre még nem ke­rült sor. A jól működő fórumok kö­zül elsőként említhetjük az Arany János Társaságot — amelynek elődje a húszas években alakult, 1945-ben megszűnt, majd a hatvanas években újjászerveződött. Nagy mozgósító ereje van en­nek a társaságnak, de mint az ország más hasonló társa­ságai, amelyek az utóbbi években alakultak, még lehe­tőségeik kihasználásának kez­deténél tartanak. Tavaly je­lentősen bővült a társaság tagságának köre és tevékeny­sége például a pedagógusok­kal — mert elfogadott tény lett, hogy a pedagógia is tu­dományág. Van a városban helyi szer­vezete a TIT-nek, amelynek munkájára büszke a megyei szervezet, de a keretein belül működő értelmiségi klub ha­tóköre és létszáma még eléggé kicsi. Átrétegzcdés Az MTESZ nagykőrösi^ vá­rosi szervezete is egy fórum volna arra. hogy az értelmi­ségi réteg egy részét összefog­ja, s pillanatnyi körülményei szerint jól is dolgozik, a me­gyében számon tartják. Ám lehetőségei jóval nagyobbak annál, mint amit a szervezet jelenleg kihasznál. Végül néhány szót arról, hogy miért is foglalkoztunk e témákkal?... Az egyes társa­dalmi rétegek kialakulását s a társadalmi átrétegződést kí­vántuk vizsgálni. Mégpedig tettük ezt azzal a céllal, ho,gy kiderüljön, milyen lehetősége volt s van Nagykőrösön az úgynevezett társadalmi átré- tegződésnek. nem utolsósorban a továbblépés, a fejlődés igé­nyével, lehetőségével! Nyitva áll A mezőgazdaságból az ipar­ba vándorlás, az iparban a magasabb szakmai kvalitás elérése, az értelmiségiek mind erőteljesebb közéleti tevé­kenysége, az életformaváltás, a társadalmi fejlődés egy-egy útia-módja. S hogy mekkora ez az út, milyen viszonyok között hová vezethet, ha megtétele a leg­különbözőbb társadalmi réteg­ből származók előtt nyitva áll, arra példákat a közeljö­vőben néhány olyan írásunk­ban állítunk, amelyek mun­kás és paraszti sorból indult mai vezetők életútját mutat­ják be: |azdasági egységek, politikai es tömegszervezetek, oktatási és kulturális intézmé­nyek vezetőit szólaltatjuk meg. Aszódi László Antal (Vége.) A Párizsi udvarnak is varrnak Már a tavaszra készülnek Akinek nem volt még aflkal- ma szétnézni a budapesti Pá­rizsi udvar divatszalonjában, sajnálkozhat felette. Ámbár meglehet, nem mindenkit ér­dekel ez a pompás ruhaország, a szolid, egyszerű öltözködés megrögzött híveinek érdeklő­dését meg minden bizonnyal a legfrissebb nadrág-, szoknya-, kosztümköLtemények sem csi- gáznák fel. De akárhogy is van, mégis azt mondom, a tetszetős holmi mindig megragadja az ember figyelmét, még díszes csillogó kirakatba sem kell tenni en­nek érdekében. Mert ahogy körbelegeltettem a szemem a vasáthhányokon sorakozó öl­tözeteken, nekem is rögtön feltűnt, hogy a lányok, asszo­nyok megint valami különle­gesség gyártásába fogtak. Bársonykosztümök Szóval, aki az említett elő­kelő szalon ruhadarabjaiból akar látná, annak el se kell utaznia, a Nívó Ruházati Szö­vetkezet körösi üzemében is talál belőlük. A bársonykosz- tümök, blézerek, szoknyák, s a műszőrme kabátok egyéb­ként az őszi BNV-n mutat­koztak be először, ahol — mondani sem kellene — sikert arattak. Jött is a megrendelés, igaz egyelőire próbaképpen csak néhány darabra — a ruhake­reskedők eléggé óvatosak —. de ahogy az itteni varrókat isimerem, bizonyos, hogy ezt a tételt több is követi majd. En­nél kényesebb munkád arabo­kat is adtak már kezükbe, mégsem vallottak szégyent. Tavaly például egy nyugat­berlini megrendelő elismerését vívták ki a több száz kifogás­talanul elkészített nadrágkosz­tümmel. Noha a Nívó szövetkezetben a-z elmúlt évre sem panasz­kodnak, az idén, úgy tűnik, a korábbinál is több megrende­lésre van kilátásuk. — Ennek jelét már hónapok­kal ezelőtt érzékeltük. Első­sorban a gyártmánylista bő­vült, talán soha nem készítet­tünk még egyszerre ennyifé­le ruhaneműt mint manapság — mondja Soós Józsefné te­lepvezető. Új vasalóasztalok — Nézzük tehát, mi kerül ki a varrógépek alól... — Mi már javában a ta­vaszra készülünk. A szegedi Déltexnek férfi ballowkabáto- kát. dzsekiket szállítunk, s mintegy ezer darab női ballon­kabátra is kaptuniK megrende­lést. Többféle színben, és a legújabb divat követelményei szerint készítjük azokat. Eze­ken kívül bakfis esőkabátok gyártásába is belefogtunk, be­dolgozóinknak pedig bársony­pantallók, köpenyek varrására adtunk legutóbb* 1 2 megbízást. — Hogyan készültek fel a tennivalók fogadására? — Lényegében nem történt nálunk sok változás, az ere­deti félszázas létszámmal kezdtük az évet. azaz folytat­tuk a munkát. A technikában sem történt lényeges előbbre- lépés, igaz, a Il-es műhelyünk új vasslóasztalokat kapott, könnyebbé, gyorsabbá téve így az ottaniak munkáját. Csinos jutalom Mindenesetre abban biztos vagyok, dolgozóink maximáli­san ellátják majd a rájuk bí­zott feladatokat, miként tették eddig is. Ez nemcsak az én véleményem, hanem az egész szövetkezeté. Ha már mindez szóba került, elmondom azt is, hogy a munkahely csinos kis pénzjutalommal tette emléke­zetessé minden dolgozója szá­mára a karácsonyt. My. J. Hivatalok együttműködése Aranykorona helyett pontozás Ha az átlagember — mondjuk — spórol egy százast, bizony elégedetten dörzsöli tenyerét — hisz jó munkát végzett. Ha a hivatal spórol úgy négymilliónyit — ak­kor meg az egész város dörzsölheti a tenyerét. Papírmunka Történt ugyanis — lassan négy esztendeje is elmúlott már —, hogy a városban nagyarányú építési telekki­alakítások történtek. Egész egyszerűen a pontos, időben történő adminisztrációval, ak­takezeléssel sikerült a határ­időn belül maradnia a tanács­nak, illetve a földhivatalnak. A földhivatalra sok munka hárul. A tanács pénzügyi osz­tályát minden jogi változás­ról értesíteniük keli, a ható­sági osztállyal hasonló kap­csolatban állnak. Oda fordul­nak kisajátítás, gyámhatósági, hagyatéki, tulajdonszerzési, -korlátozási ügyekben, de a telekalakítások, bontások, épü. let-haszná!atbavételi eljárások is oda tartoznak. Az OTP-t lakáseladáskor, -visszavásár­láskor értesítik, s hiteleknél is szükség van a munkájukra. A településfejlesztéskor is ott találjuk a földhivatalt: a te­rület-előkészítő, engedélyező eljárás végrehajtásában. Az 1984-es közigazgatási korszerűsítés után Nyársapát is ide tartozik — megemlíten­dő azonban, hogy a létszám és technikai ellátottság válto­zatlan maradt, A munka nagy­ságáról máris képet kapunk, ha a három település alap­adatait említjük meg. Nagy­kőrösön 22 786, Kocséron 6688, Nyársapáton 5410 hek­tárnyi föld ügyes-bajos dol­gai, papírmunkái terhelik a vezetőt meg a három előadót, s az egy ügyviteli dolgozót. A közel harmincötezer hek­tár terület ügyiratban számol­va is tekintélyes mennyiséget ad. Határozattal a legutóbbi négy esztendőben 13 640 ügyet zártak le. (Ha valaki kíván­csi rá, akár ki is számíthatja, egy dolgozóra átlagosan hány ügy jutott.) S hogy még min­dig a munka ismertetésénél maradjunk, a közületi és egyéni földmérések, meg a geodéziai alappontok karban­tartásai is az előbbiekhez adódnak. Ez utóbbi jelekből éppen félezret kell ellenőriz­niük. A vásárló csak nyerhet Vehetik a termelőtől December 1-én minden hír­verés nélkül egyesült a Skála és a Zöldért. Az ok: tavaly 170 milliós veszteséggel zárta az évet a Zöldért, s az idei esztendő első három negyedét is komoly adóssággal fejez­ték be. A döntés számunkra kedvező oldala: az üzleteket 1986 áprilisától újszerű együtt­működési formában átadják a szövetkezeti és magán-zöldség­termelőknek. Ami azt is je­lenti, hogy olcsóbb lehet a zöldségáru és a gyümölcs, hi­szen a láncból hiányoznak majd az ügynökök, közvetí­tők, illetve a nekik kifizetett be­és rajtunk, vásárlókon hajtott forintok. A Skála célja az is, hogy a butikok kontra S-Modell boltok mintájára az új üzle­tek versenyre hívják a rnagán- zöldségkereskedöket. A bolt­vezetők ugyanis közvetlenül a termelőtől is beszerezhetik majd az árut, s érdekük lesz a választék és a minőség ja­vítása, mert ennek arányában kapják a bérüket. A Skála bizonyára nyer a fúzióval, s remélhetőleg mi, vásárlók sem vesztesen szem­léljük majd a pultokat. Napi két tonna sajt Naponta mintegy 25 ezer liter tejet dolgoznak fel a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemében. A feldolgo­zott tejből naponta mintegy 2 tonna sajtot is készítenek. Fel­vételünkön: Tivadar Mária a trappista sajtokat helyezi a présbe Hancsovszki János felvétele 1983-ban hajtották végre a földrendezést is. Ez 5732 hek­tárt érintett összességében. Százhatvanegy tanyatulajdo­nos kapott ingatlana helyett másutt földet. Ennek eredmé­nye mindenki számára jobb helyzetet teremtett. Eseten­ként távolabbi terület helyett közelebbit kapott a tulajdo­nos, s az sem utolsó szempont, hogy a nagyüzemi művelés feltételei valóban javultak, javulhattak. Ennek sikeréhez az ügyfelek türelmes, megértő magatartása is hozzájárult — hiszen megértették a benne részt vevők, hogy érdekeik szerint cselekszik a hivatal. A zártkertek sorsa mindig is közérdeklődésre számot tartó dolog városunkban. Az elmúlt időben tizenhat tömb­ben összesen 215 hektár ke­rült zártkertbe. A kialakított és birtokba adott parcellá­kon mintaszerű kisgazdaságok alakultak. Ágváltozás A földvédelem szintén a hivatal munkájához tartozik. Ez a gyakorlatban határszem- léket jelent. S mivel nagy­üzemek elmarasztalására nem volt szükség, megállapítható, hogy évről évre javul a ter­melés és a kevésbé alkalma­san művelhető, beékelődött területek hasznosítása is. A nyolcvanas évek elején egyre többen szerettek volna építési telket. Nagykőrösön ekkor 3 (igen, három!) telek volt mindössze. A lehetősége­ket felülvizsgálták, és a két termelőszövetkezet maximális megértése és segítőkészsége mellett földcseréket, földát­adásokat készítettek elő. Az Abonyi. Árbóz, Balaton. Gyi- mesi utcák mentén, összesen 299 családi házas, meg 77 korszerű, sorházas telek ke­letkezett így. Gyors, pontos és szakszerű volt a munka, így lehetett művelésiág-változási engedély meg a termelésből kivonás illetéke jó egymillió. Bizony, ha január 1. után került volna sor erre, a telkek jóformán megfizethetetlenek lennének — akkor ugyanis ötmilliónál is többet kellett volna átutalni. (A-telkek ára úgy ötszöröse lenne, ha csak ezt a költségtényezőt nézzük.) Az is érdekes, hogy az 1963-as tormási parcellázás óta ez volt a következő nagyarányú parcellázás. Kell és kellene A hagyományos földhivatali munkán kívül a körzetben fo­lyamatban van az egységes országos térképrendszer föld­mérési alaptérképeinek készí­tése is. Ezt a bonyolult mun­kát annak végrehajtási mód­ja tovább nehezíti. A légi fo­tók elkészülte után földi mé­rések következtek, majd ket­tős méretarányban kell raj­zolni a kész részeket. Ráadá­sul a természeti meg a jogi állapot (azaz. hogy hol ál] a kerítés és hol kellene áll­nia). sokszor nem is azonos, s az ellentmondások feloldása megintcsak papírmunkát igé­nyel. Űjabb kiemelt feladat: a földértékelés. A régi aranyko­ronás rendszert váltja föl a pontozásos módszer. Itt mély­reható talajtani vizsgálat ered­ményét tükröző, közgazdasági tényezőket is tartalmazó és figyelembe vevő értékrendet alakítanak ki. Ez a pontrend­szer alkalmasnak bizonyul majd gazdasági szabályozó funkcióra is. A tanács végrehajtó bizott­sága a földhivatal munkáját jónak értékelte. A tanács osz­tályaival ugyanilyen kapcsola­tot tartanak, ami a munka­végzést elősegíti. Megállapítot­ták azonban, hogy a létszám­helyzet nem megnyugtató. Stabil, szakképzett apparátus­ra lenne szükség ... B. O. PORTHIREK—1 Köszönet a rendezésért A KISZ városi bizottságá­nak üléstermében tartotta if­júsági szervezetünk helyi hon­védelmi- és sportbizottsága óévi utolsó értekezletét. Szigetvári Dénes HSB-vezető értékelte a fiatalok asztalite­nisz-bajnokságát. A nagy lét­szám miatt már tavasszal el­kezdték a selejtezőket. A nyári idénymunka, szabadságok, más programok miatt a hajrá a leg- jobbakkal az őszre maradt. A döntők megrendezéséért köszö­netét mondott a Könyvkötő Szövetkezetnek, a helybiztosí­tás és a nyugodt környezet so­kat segített a KISZ-eseknek. Most a három győztesnek fa­kupát, az első-harmadik he­lyezetteknek pedig szép érme­ket adott át. A legjobbaiknak a következő ifjak bizonyultak. Férfi egyéniben (25 induló közül): 1. Palásti Ferenc (Könyvkötő Szövetkezet), 2. Tóth József (Konzervgyár), 3. Láposi Ferenc (TRAKIS). Női egyéniben (8-an voltak): 1. Zana Ernőné (Óvónői KISZ), 2. Fehér Zsuzsanna (Könyvkö­tő Szövetkezet), 3. Todola Edit (Könyvkötő Szövetkezet). Vegyespáros csapatverseny­ben (4, egyenként 2 fős csapat közül): 1. Óvónői KISZ (Zana Ernő és Zana Ernőné), 2. Könyvkötő Szövetkezet I. csa­pata (Palásti Ferenc, Fehér Zsuzsanna), 3. Könyvkötő Szövetkezet II. (Nagy István, Todola Edit). A városi KISZ-es honvédel­mi és sportbizottság vezetője — aki hat éve működik e funk­cióban — ezután ismertette a nagykőrösi fiatalok 1988. évi tömegsport versenynaptár­tervezetét. Az asztaliteniszezők vetélkedőjét februárban és márciusban bonyolítják le. A kosárlabda-viadalt teremgon­dok nehezítik (pedig ezt na­gyon várják városunkban). Március 15-én a konzervgyári Kilián-alapszerv megrendezi a hagyományos kispályás labda­rúgó villámtornát. A Csókás­erdei emléktúrán a szakmakö­zi bizottság rendezésében már­cius utolsó szombatján segíte­nek a rendezésben és részvé­telben. A forradalmi ifjúsági napok keretében több sportágban ve­télkedőt tartanak, amelynek megyei döntői májusban lesz­nek. Az érettségi felkészülés idején, májusban, városi kö­zépiskolás összetett honvédel­mi verseny mutathatja meg az ifjak akaraterejét. ősszel az ifjúmunkás-szakmunkásta­nuló napok keretében a sport- vetélkedőkön sokakat meg­mozgatnak majd. A hagyomá­nyos őszi ünnepi kispályás lab­darúgó villámtorna napja no­vember nyolcadika lesz. A hozzászólásokban szó esett arról, hogy a Magyar If­júság Kupa továbbjutásos rendszerű városi vetélkedőjét körmérkőzéses formában, a télen, teremben rendezik. Az egyeztetés után a Toldi, a kon­zervgyár, a Mészáros Tsz és a Barátság SC (utóbbi lakóte­lepi csapat) küzd majd a he­lyezésekért. örvendetes,* hogy kispályás labdarúgásban a kö­rösi fiatalók az utóbbi hét év­ben mindig jól szerepeltek a megyei viadalon. A KISZ spor­tosai mindannyian köszönik a városi szakmaközi bizottság­nak, hogy rendezvényeiken er­kölcsileg és anyagilag — a dí­jazásokban — segítenek min­dig, szinte idősebb testvérként. Befejezésül az aktivisták — Bartha Ildikó, Máté József és Orbán István — tárgyjutalom­ban részesültek. S. Z. Moziul A nagyteremben E. T. (A Földönkívüli). Szí­nes, szinkronizált amerikai sci-fi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben A megkínzott ember moso­lya. Színes, kínai film, fél 6- kor. issN tnn-nxa pm^karbst hmu»)

Next

/
Thumbnails
Contents