Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1986. JANUÁR 8., SZERDA Kire merre vár a nyár? Amíg út van, utas is lesz Zések önmagukról Elit osztálynak nevezi a szakma Mindenkinek mást mond e szó: tenger. A halásznak halat, a matróznak is megélhetést, ' a turistának úticélt. Csakhogy újabban sokak számára lehangoló képzettársítás csatlakozik hozzá, látván az idei prospektusokban, hogy tengernyi pénz kell a nyári örömökhöz. A . tárgyilagosság kedvéért gyorsan hozzátesszük, hogy nem mindenki sokallja az útra szánt forintokat. Azok a ceglédiek például, akik a Kanári-szigeteken koccintottak szilveszterkor, aligha vonták meg a szájuktól a betevő fallatot... Év elején az utazni vágyók mohón lapozgatják az utazási irodák kiadványait. Nézik a naptárt, a legfrissebb valutaárfolyamokat, felütik az útikönyveket, és kilométereket számolnak kontinensünk autóatlaszán. Az áraknál többen megtorpannak, de nem adják fel, legfeljebb alább. Rövi- debb útra, kevesebb időre vágnak neki a világnak. Némi átrétegződés ment végbe az utóbbi időben. Az örökös turisták a második vonalba szorultak, és mások vették át a vezetést. „Irhás járat" ' Az IBUSZ ceglédi irodájában Fodorné Mészáros Piroska igazgató hét új munkatársával fogadja a betérőket. Tőle tudjuk, hogy az 1985-ös esztendő sikeres évük volt. Több mint tíz százalékkal emelkedett a forgalmuk. Sokan az NSZK-t keresték fel, hat túrát indítottak a Bajor-erdőbe, de sláger volt a Szovjetunió tengerpartja, Csehszlovákia, Ausztria és Törökország is. A háromnapos bécsi utakra összesen 86 csoport indult, egyenként negyven személlyel... A kuriózumok sorában tartják számon a japán hajóutat. Ajánlatoknak 1986-ban sincsenek híján. Főleg az olcsóbb kirándulások a kapósak. Bulgáriába sokan indulnak. A jugoszláviai tengerparti üdüA Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében január 6-án kezdték el az 1986-os évet. December 20-tól eddig tartott a munkaszünet, hogy otthon lehessenek a gyermekes anyák a szünidőben a gyerekeikkel. A műszakba érkezőket fűtött terem fogadta. Ez alól csak az ipari tanulók terme volt a kivétel, ahol még tíz órakor is csak 12 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, és így nem csoda, hogy a lányok télikabátban voltak. A légkör mégsem volt dermesztő, vidám énekléssel kezdték a műszakot. — Milyennek értékeli az 1985-ös teljesitményt? — kérdeztük Kisgyörgy Csilla megbízott igazgatótól. — Részletes kimutatással még nem rendelkezünk, de a megbízható, eddig feldolgozott eredmények alapján a ceglédi gyár minden termelési és gazdálkodási mutatót eredményesen teljesített. Decemberben több fontos esemény történt a vállalat életében. Megalakult a vállalati tanács 25 taggal, és újraválasztotta Bognár Ferenc vezérigazgatót. Ceglédről a mindenkori igazgató és a most megválasztott munkásküldött, Szeker Józsefné a tanács tagja. Másik újdonság, hogy a nagyvállalat szállítási leány- vállalatot hozott létre. Ez íulés is kapós. Autóbusszal 5—8 napos programok kínálkoznak. Elterjedtek az úgynevezett Bácska-túrák, amelyek háromnapos szomszédolást kínálnak Szabadka, Újvidék és Belgrad érintésével. Az NDK- ba repülővel utazhat a vendég. Az NSZK-ba autóbusszal és saját kocsival is eljuthat a turista. A lakossági valutakeret terhére kapósak a törökországi kirándulások, amelyek változatlanul „irhás járat” néven szerepelnek a köztudatban. Spanyolországba még mindig sokan szeretnének eljutni.- Kuba vonzása is a régi. Akik tavaly megtapasztalták a máltai üdülést, kedvezően nyilatkoztak róla. Szicíliával összekapcsolt programra is befizethet, akinek telik rá Színházi busz Aki fiókjában hagyja az útlevelét, annak sem kell otthon ülnie, mert a belföldi turizmus egyre szervezettebb és népszerűbb. Nyugat-Magyar- ország a leggyakoribb úticél. A ceglédiek szeretik Sopront és környékét, szívesen elmennek egy hétvégére Pécsre. Mások meg Gyulát és Szarvast ejtik útba. A dunántúli túráknál Bükfürdő, Harkány, Zalakaros szerepel az útitervben, ahol ki-ki megmártózhat :a gyógyvízben. Gyulára is érdemes fürdőruhát vinni. A ceglédiek változatlanul kedvelik a környék színházait. Az irodának jó kapcsolata van valamennyi fővárosi intézménnyel, tud jegyet szerezni egy-egy autóbuszos csoportnak. A kecskeméti Katona József Színház pedig nagyszerű újítást vezetett be. A kedves nézőnek elegendő Cegléden megváltani a belépőjegyet. A megadott időpontban megérkezik a színház autóbusza, és ingyen viszi-hozza a nézőközönséget. Ügy látszik, átmenetileg még ezt a többletköltséget is hajlandók lenyelni, hogy visszacsalogassák varoz majd ezentúl, és már le is mondtuk a Volán kocsijait Az eredményes gazdálkodás lehetővé tette, hogy karácsony előtt 200 ezer forintot osz- szunk szét dolgozóinknak. — Hogyan kezdődött az 1986-os év, és milyenek a kilátások? — Jó hangulatban, teljes létszámmal láttunk hozzá az új évhez, s így már az első nap teljes értékű volt a termelés. Szükség is van rá, mert már itt van a Markert cég technikusa, aki az elkészült és szállításra váró nadrágokat, blúzokat, blézereket minősíti. Az 1986-ra szóló tervek még nincsenek a birtokunkban, de az áthúzódó megrendelések folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé. A részletes tervet bizonyára hamarosan megkapjuk, és ezentúl sem lesz zavar a ceglédi gyár munkájában. Egységgyűlés Ünnepélyes évzáró-évnyitó egységgyűlésre készülődnek a ceglédi, nagykőrösi és a környékbeli munkásörök. Az eseményre január 11-én, szombaton délelőtt tíz órakor kerül sor a ceglédi városi torna- csarnokban. Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizottság első titkára köszönti a munkásőröket. az utóbbi időszak színházi viharai miatt elpártolt közönséget. Fiókiroda A ceglédi IBUSZ-kirendelt- ség sikeres terjeszkedési próbálkozását jelzi, hogy hamarosan megnyílik nagykőrösi fiókirodájuk, a Patay utca sarkán álló vasbolt szomszédságában. Január 9-én 10 órakor lesz az ünnepélyes megnyitás, amelyet már régóta várnak a helybeliek. Nem kell ezentúl Ceglédre vagy Kecskemétre utazniuk, ha az IBUSZ szolgáltatásaira van szükségük. A ceglédi iroda az idei szezon beindulásáig új munkatársakkal egészül ki. Még két kisasszonyt vesznek fel a külföldi és a hazai utazások intézéséhez. Nagyon kell igyekezniük, hogy minden hiba nélkül menjen, hiszen a kedves ügyfél joggal elvárhatja a pontos és gyors ügyintézést az — egyre több — pénzéért. T. T. Színház Január 13-án: kétszer ugyanaz. Mégpedig Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című színműve. Először 13 órakor a helybeli szakmunkástanulók számára, másodszor 16 órától a középiskolás bérlet keretén belül. (A Pécsi Nemzeti Színház vendégszereplése.) A lányok a legszebb ruhájukban szorosan egymás mellett állnak, és nagy izgalommal várnak. A fiúk a terem másik oldalán, velük szemben, fehér ingben és elegáns csokornyakkendővel. Szép szál szegfűt szorongat mindegyik. A két sorfal mögött a háttérben a szülők, rokonok zsúfolódnak össze, hogy tanúi legyenek csemetéik vizsgabál fának. Lűr István, a Kossuth Művelődési Központ és Torna- csarnok igazgatója nyitja meg az összejövetelt, majd Tetz Hédi tánctanárnő vezényli a tanulóit. Átadják a fiúk a szegfűt a lányoknak, és a Csanád-trió zenéjére máris kezdődhet a csárdás. Kettő jobbra, kettő balra pergő ritmusban, majd a bécsi keringő következik. Elhangzik még néhány intelem, Húzd ki magad, közel tartás! De ki tud ennyi érdeklődő tekintet előtt ilyen apróságra figyelni. A Egy kicsit a véletlen is közrejátszott abban, hogy éppen a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskolában, s ahnak nyolcadik z. osztályában került sor a beszélgetésre az utolsó órán. Véletlen volt annyiban, hogy a találkozót nem beszéltük meg előre, így senki sem készülhetett fel, tehát azt nem lehet mondani, hogy a várakozás izgalma befolyásolta volna a kérdéseinkre adott válaszokat, vallomásokat, az önkéntelen megnyilatkozásokat. Annyiban nem volt véletlen a találkozás, hogy a szakmai vezetés, és egymás között a pedagógusok ezt a. zenei osztályt tartják tréfásan fekete báránynak. ^ Amikor három megkérdezett diák közül kettő mondta, hogy nem olyan jó az osztályközösség, mint amilyen lehetne — a harminchármas létszámú tanulócsoport nagyobb része helyeselte ezt a véleményt —, közbeszólt az osztályfőnök, Nagygyőr Árpád: — Nekem négy év alatt az a véleményem alakult ki, hogy azért nem is lesz már jobb közösség a jelenleginél, mert a gyerekek között sok az igen erős egyéniség, s ők nemigen hagyják magukat irányítani, a maguk érveit hiszik helyesnek, megfellebbezhetetlennek, s érvényre juttathatónak. Elit osztálynak is nevezi őket a szakma, bár ezt maguk a diákok nem mondják ki, ugyanakkor aki valamiben tehetségesnek véli magát, képességeit az iskola keretein belül tűzön-vízen át igyekszik kibontakoztatni. Egyébként ez meglátszik a kiváló tanulmányi átlagon. Persze, kérdeztem már tőlük, hogy ki mit tett azért, hogy jobb legyen az osztály közösségi élete. Hát akkor nagyon csendesen válaszolgat- tak, s tennék most is, ha újra megkérdezném. Ugyanakkor egyetlen osztályfőnöki óráit sem állt* föl sehld nagyképűen szónokolni, főleg nem az ő képességeiről. Egymás közötti beszélgetéseikben természetesen előfordulhat, hogy bemutató után a bálozók a szüleiket kérték fel, majd megkezdődött a mulatság. Amíg bent szólt a zene, addig Tetz Héditől érdeklődtünk a tánctanítás mai jelentősége felől. — Újabban az általános iskolába járó nyolcadikosokat tanítom táncolni. Az illemszabályokat és a viselkedési formák alapelemeit is megtanítom. Ebben a korban a legkönnyebb elsajátítani a harmonikus mozgást és az illendő viselkedést. Aki egy ilyen tanfolyamot elvégez, az- jóval magabiztosabb lesz a későbbiekben. ' Ezért támogatják munkámat az iskolák igazgatói és az osztályfőnökök, hogy a gyerekek műveltsége, viselkedési kultúrája is gyarapodjon. Ezen a vizsgabálon egyébként a Várkonyi István Általános Iskola diákjai szerepeltek. f egyik gyerek a másikkal a kelleténél kicsit „magasabb polcról” beszél. Köztudomású, hogy a tehetségek mindig is nehéz emberek voltak, velük nem lehetett ugyanúgy bánni, mint a nagy többséggel. No, előzetesként talán elég ennyi arról az osztályközösségről, amelynek több tagját is megszólaltattuk. Azt kérdeztük: féltek-e valamitől, valakitől, kitől, mitől kell tartani, van-e jövőtök? Ságodi Nándor: „A felvételitől félek, hogy miért, azt nem tudom. Egyébként az atombombától sem félek ... Van jövőm, csak kérdés, hogy miként fog alakulni. Ugyanis repülőgép-szerelő szeretnék lenni, ehhez viszont el kell jutnom Szolnokra, a Szamuely Tibor Szakmunkásképző Iskolába. Süli Nikolett: „Hogy félni kell-e valakitől? Szerintem nem! Ha valakinek elég határozott a fellépése, bárkit leszerelhet. Én éppen tegnap győztem valakivel szemben, akitől mindenki fél, s erre nagyon büszke vagyok. Felnőttet győztem le!” Tatár Márta: „Nem félek különösebben. Olyan személyektől távol tartom magam, akikkel nem rokonszenvezek, magatartásuk, gondolkodás- módjuk, durvaságuk miatt... Mindenkinek van jövője. Csak gimnáziumba iratkozom be. Addig sejtem a jövőmet. Igaz, a gimi egy kicsit időhúzás is, de ha már odáig eljutottam, nyilván könnyebb lesz döntenem a jövőmet illetően.” Mohos Anita: „TanulmáLám, ismét bevált a közmondás, a kutya bizony nem ette meg a telet, de még a havat sem. A szilveszter éjjelén lehullott hótákárón kellett sok embernek megtenni az utat a munkahelyéig az új év első napján. Több helyen nem akarták, esetleg nem tudták megtisztítani a saját területüket. Ilyenkor sóhajt fel értetlenül az olvadó hólében toporgó állampolgár. — Hol van most a tanács? Miéri nem bünteti azokat, akik elfelejtkeznek a közterület kötelező tisztántartásáról ? Mi is ezzel a kérdéssel fordultunk a városi tanács főelőadójához, Kis Istvánhoz. — Mit tesz a tanács a kötelező hóeltakarítás érdekében? — Az 1/1981-es tanácsi rendelet intézkedik a közterület tisztításáról és a használatáról. Kimondja, hogy télen a bérlő, illetve a tulajdonos kötelessége a tulajdonában, bérelményében lévő ingatlan előtt található járdaszakasz tisztítása. Régebben egy ember foglalkozott a kötelességüket nem teljesítők bírságolásával. Ez olyan nagy munka volt, amivel egy személynek nem lehetett megbirkóznia. Ezután több ember hatáskörébe utaltuk a közterület ellenőrzését és a bírságolásokat. Ez a megoldás sem hozta a remélt eredményt, mert a magánszemélyek, de még a közületek sem vették komolyan a működésüket. Látva ezt a helyzetet, a tanács 1986- tól két jól képzett szakembert bízott meg a közterületek ellenőrzésével és a bírságolással. — Mekkora a helyszíni bírságolás összege? — Munkatársaink az adott helyzetnek megfelelően büntetnek 100—500 forint értékben. Ha ez sem használ, akkor szabálysértési eljárást kezdeményezünk, ami elérheti a háromezer forintot, és ezt ismételni lehet, ahányszor kell. Vannak persze egyedül élő, idős emberek, akik képtelenek a havat eltakarítani. Ilyenkor a szomszédokhoz, esetleg az utacabizalmikhoz fordulunk segítségért. A város fontos, forgalmas útszakaszait és átkelő szakaszait a Városgazdálkodási Vállalat munkatársai tartják tisztán, de ez nem elég. szükséges a mi segítségünk is. nyaim során félek elég sokszor, ha írásban apróságokat elvétek. Tudom, amit tudok, mégis félek attól, hogy valahol hibázok, s a rossz jegyeknek otthon sem örülnének. Egyébként senkitől sem tartok, de a természeti csapásoktól félek, meg az atomháborútól. Szerintem van jövőm, azt mi magunk alakítjuk. Ám van, aki már ebben a korban, amiben én vagyok, elrontja a dolgot, rossz társaságba keveredik. Akinek életcélja van, s nem hagyja el magát, erős az akarata, annak van jövője, ha tehetsége is van hozzá!” . Mihaji Sándor: „A félévi bizonyítványtól félek, mert Kecskemétre szeretnék menni a kertészeti szakközépiskolába ... És félek a nevelőktől is, van akitől kimondottan tartok. Jövője mindenkinek van, csak az emberek különbözőképpen használják ki a lehetőségeket, negatív vagy pozitív irányban.” Végül ismét osztályfőnöktől érdeklődtünk. — Nehéz-e a fegyelmezés ebben a sajátos osztályban? — Időnként nem kis gondot okoz — mondja Nagygyőr Árpád, a gyerekek harsányan helyeslő közfelkiáltása, nevetése közepette. Eléggé kritikusan figyelnek, s látnak a diákok, ezt én meg is engedem nekik ötödikétől kezdve, azaz, hogy észrevételeiknek hangot adjanak. Bár a szakmában nem mindenki ad nekem ebben egyöntetűen igazat. Aszódi László Antal — Hogyan bánunk más évszakokban a közterülettel? — Mi örülünk, hogy Cegléden szaporodnak a családi házak, de annak nem, hogy az építkezés minden fázisában az anyagtárolástól kezdve a betonozáson át a vakolásig mindenre igénybe veszik az utcát, miközben elfelejtkeznek területfoglalási engedélyt kérni. Sokan féltik a szépen gereblyézett udvarukat, inkább eltömik az utcai csatornát. Ha ezután jön egy pár napos eső, több szomszédos pince, kert kerül víz alá. Pusztulnak a közeli épületek a megemelkedett talajvíz miatt. — Mennyi a területfoglalási díj? — Havonta négy forintot kérünk négyzetméterenként. Ez az engedély fél évre szól. Indokolt esetben persze meghosszabbítható. — Milyen a városi szemét- szállítás helyzete? — 1984. december 1-től a város teljes területén intézményesített szemétszállítás folyik. Ennek ellenére számunkra megmagyarázhatatlan okok miatt még mindig léteznek illegális szemétlerakó helyek. Ezek: a benzinkút környéke, a Pesti út és a Nagykátai út sarka, a Nagykőrösi út Síp utca sarok, a Török Ignác utca vége és a temető környéke. Legszomorúbb az egészben, hogy a Gerje csatornát is sokan még mindig szemétgödörnek nézik. Azért reménykedem, hogy eljön majd az az idő, amikor minden ceglédi úgy kezeli a közterületet, mint sajátját. Kiss Sándor Nagy földet bejárnak A Ceglédi Postás Természetjárók Egyesülete az idén tizenegy túrát tervez. Többször felkeresik a fővárosi színházakat, elmennek a Dunakanyarba, a Dunántúlra, Szegedre, a szabadtéri játékokra. Felkeresik a szarvasi botanikus kertet és eljutnak Pusztaszerre. A külföldi útitervek között szerepel a Jugoszláviát, Bulgáriát, Törökországot és Görögországot érintő körutazás, a Magas-Tátra felkeresése és a romániai kirándulás. ISSN 013J—asoo (Ceglédi Hírlap) K. S. Csárdás, bécsi keringő, slow-fox, polka, cha-cha-cha és más táncok alaplépéseit sajátítják el a fiatalok a ceglédi Kossuth Művelődési Központ tánctanfolyamán. A táncvizsgán a Várkonyi iskola nyolcadikosai adtak számot arról, mit tanultak Tetz Hédi tánctanárnőtől Apáti-Tóth Sándor felvétele Folyamatos lesz a munka Tánclépésben vizsgáztak Ketten a közterületen /
