Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

MA: Ax értékeknek sorrendjük van (3. oldat) Hét királyé és a torok bégé (5. oldal) Budaörsi érdekességek (7. oldal) Hölvényekhöl komputer (8. oldal) Munkásgyulés a Ganz Árammérőgyárban Bizakodva kezdik a tervidőszakot A járműjavítóban készült Dunakeszin Sínen a beszélő vonat Vadvédelmi őrjáraton MEGSZOKNI B éklyó a megszokás, ám tagadhatatlanul sokak számára szívesen hor­dott bilincs. Amiről gyak­ran .elfeledkezünk: mai megszokásaink korábban, valamikor friss dolgok, új­donságok voltak, bizalmat­lanul, gyanakodva szemlél­tük, fogadtuk azokat. Gon­dolkodásunk olykor házsáljj tosabb .természetű, mint amire alapot ad a való­ság, nehezen törődik bele, hogy valamit meg kell szoknia, természetesként kell elfogadnia, holott az a valami tegnap még maga volt a természetellenes. Néhány esztendeje bizo­nyosan tág körben kelt visszhangot az, amit most csupán helyben említenek, s ott sem különlegesség­ként. Kellő hasznú és ele­gendő megrendelés híján, más okoktól szintén sürget­ve, megszűnt a Nagy-ta­nyán székelő, fémberende­zéseket gyártó szakcsoport­ja a dömsödi Dózsa Ter­melőszövetkezetnek. Ki így. ki úgy kommentálja a dolgot, ahogy az már ilyen esetekben lenn i szokott, ab­ban azonban közös gyöke- rűek a vélemények, hogy mostanában már nem egy- egy vállalkozás meg­alakításához szükségeltetik ügyesség, kockázattól sem visszariadó kezdeményező­kedv, hanem 'a fennmara­dásához, létezése igazolásá­hoz. Kóstolgatni kell ezeknek a szavaknak az ízét, fő­ként a létezése igazolásáét, hiszen hosszú-hosszú időn át ázt szokhattuk meg, ha valahol valamit megalakí­tanak, megszerveznek ná­lunk, ahhoz egyhamar nem nyílnak másféle utak, mint a létezés indokait hordo­zóké. Nem messzire menve példáért, milyen pergő rit­musban alakulnak át a tegnapi megítéltetések, a dömsödiek területi szom­szédságából említünk egy másik megszűnést. A rác­kevei Aranykalász Terme­lőszövetkezet Szanitár Ipari Szolgáltató Szakcsoportja tűnt el a kisszervezetek köréből, mivel elhatározta ún. önfelszámolással tör­ténő megszüntetését. Vél­jük, valami rossz történik? Véljük, valami jó tanúi le­hetünk? Egyik sem. Olyas­mi megy végbe, ami ter­mészetes, de ami eddig szokatlan volt, mert isme­retlen, kivételesként gya­korolt, mostanában pedig egyre sűrűbb lesz, hiszen — jogi, köznapi értelemben egyaránt — arra is mód nyílik most mór* hogy egy- egy konkrét feladat végre­hajtására jöjjenek létre kisszervezetek, s dolguk végeztével megszűnjenek. Amiben rokonszenves a v ___;_______ ru galmasság, a létező igény kielégítésére való tö­rekvés, amiben óvatosság­ra ad okot — és a jogi szabályozás is ilyen irány­ban fejlődik —, hogy ezt a merev megkötöttségek nélküli igazodási lehetősé­get némelyek hajlamosak úgjr értelmezni, mint a kö­vetkezmények — a jogi fe­lelősség — terhétől való szabadulást. A megyében 'az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok száma felet­te van a háromszáznak, a pontos adatot valójában senki sem tudja, éppen az említett mozgások követ­keztében, hiszen a gazdál­kodásnak ezen a rész­területén a megalakulás, a megszűnés, a létezés an­nak szoros függvénye, mit kíván az élet, mit ítél szükségesnek és mit feles­legesnek. Ez az ítélet, a dolgok velejét illetően, po­zitív, az ipari és szolgál­tató szövetkezeti szak­csoportok 1984-ben egy- milliárd forintot meg­haladó árbevételt értek el, azaz egymilliárd erejéig a megrendelők igazolták a forma szükségességét, léte­zésének indokoltságát. Ami viszont meghökkentő, bár az érintettek igyekeznek a háttér homályában hagyni azt: ennek az egymilliárdot meghaladó árbevételnek a 3,4 százaléka, azaz töre­déke származott a lakos­ságnak nyújtott fogyasztási szolgáltatásokból... ! El­képesztően csekély ez az arány, főként akkor, ha azt nézzük, a forma ki­alakításakor a legnyomó­sabb érv a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítése volt. H alkan kérdezzük, ne legyen belőle felhör­dülés: hová lett a ta­valyi hó, hová lett a majd mi megmutatjuk jelszavú nekiveselkedés? ! Tudjuk persze, a kínálat ott je­lenik meg, ahol a nagyobb jövedelem megszerzésének ígérete kézzelfoghatóbb és napjainkban ez nem a lakossági terület... Annak ellenére nem, hogy a szol­gáltatások díjait — a bér­ből és fizetésből élők lehetőségeihez képest — aligha tarthatjuk alacsony­nak a fogyasztásnak azon a terepén, ahol ezek a szakcsoportok megjelentek. Abban tehát nem lelünk semmi különlegeset, meg nem szokhatót, hogy szak­csoportok megalakulnak, megszűnnek, az viszont megszokhatatlan. hogy vannak eredeti célok és az­után ezek elhalványulnak, eltűnnek, már-már úgy lát­szik. mintha soha nem is lettek volna ... Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1986. JANUÁR 7., KEDD Tegnap munkásgyűlést tar­tottak a gödöllői Ganz Áram- mérőgyárban. Almássy Sán- dórné, a vállalati szakszerve­zeti bizottság titkára a vendé­gek között üdvözölte Cserven- ka Ferencnét, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, az Országgyűlés alelnökét, Gö­döllő országgyűlési képviselő­jét, Cr. Kapolyi László ipari minisztert, Lénárd Lászlót, a Pest megyei pártbizottság tit­kárát, Jámbor Miklóst, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának elnökét és Her- czenik Gyulát, a gödöllői vá­rosi pártbizottság első titkárát. Szabó István igazgató be­számolójában elmondotta, hogy az öt éve önálló vállalat kétszer kapott a VI. ötéves terv időszakában kitüntetést, s múlt évi eredményei alap­ján ismét pályázott a Kiváló vállalat címre. Dr. Kapolyi László ipari mi­niszter a Pest megyei és a gödöllői pártbizottságok nevé­ben is üdvözölte a munkás- gyűlés résztvevőit és megálla­pította: eddigi eredményei alapján ez a kollektíva maga­biztosan, korszerű termékcsa­lád birtokában kezdhet hozzá idei és a VII. ötéves terv idő­szakára szóló feladatainak megoldásához. A munkásgyűlás résztvevői közül felszólalt még Balogh Károly, a szerszámüzem főbi­zalmija, Rakó Tibor, a kar­bantartó gyáregység üzemve­zetője, Tóth Istvánná, a terv­osztály dolgozója és Biró Ist­ván konstruktőr. (Részletes tudósításunk a 3. oldalon.) Aki már sokat utazott egy vasútvonalon, nem figyel a tájra, másféle kikapcsolódást keres. A gyakran utazók szí­vesen megfizetik az átlagon felüli kényelmet is. A beszélő vonat terveiről már^fi múlt év nyarán hall­hattunk. A reprezentatív jel­legű kocsinak egy utastere Ismét a padsorokban Véget ért a téli szünet Erdőst Agnes felvétele Hétfőn ismét megkezdődött a tanítás az általános és a kö­zépiskolákban. A téli szüne­tet követő első csengetés 1 millió 300 ezer általános is­kolás és mintegy 235 500 kö­zépiskolás számára jelezte a kéthetes pihenő végét. A ta­nulók a szeptemberben meg­kezdett munkát folytatják. Az első félév február 2-án ér véget. Az iskolák február 7-ig értesítik a tanulókat és szü­leiket az addig végzett mun­ka eredményéről. A tavaszi szünet április 7- től 11-ig tart, de a szünet előtti utolsó tanítási nap áp­rilis 3., a szünetet követő el­ső tanítási nap április 14. lesz. A tanév utolsó tanítási nap­ja az általános iskolákban jú­nius 13., a középfokú iskolák­ban június 6. A középiskolák érettségiző osztályaiban, az egészségügyi szakiskolák vég­ző osztályaiban május 9-én, a szakmunkásképző iskolák utol­só évfolyamain május 23-án ér véget a tanítás. van, 38 forgatható, dönthető ülőhellyel, melyeket az út­iránnyal szemben vagy ellen­kezőleg lehet állítani. Ehhez csatlakozik a részben kony­hai, részben stúdiócélokat szolgáló kísérőfülke, ahonnét zenét, tv-műsort és video- prograrnokat lehet az utastér­be közvetíteni. Az elegáns szalonkocsiba — amely teg­naptól munkanapokon a dél­előtt 10 órakor induló Buda­pest—Miskolc gyorsvonat és a délutáni Borsod expressz szerelvényére kapcsolva köz­lekedik — csak külön erre a célra váltott jeggyel szabad fel­szállni. A menetdíj magasabb az első osztályú hely áránál. A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzemének műszaki és szakmunkásgárdája tavaly áp­rilisban kapta a megrendelést, s az I. sz. gyáregység kollek­tívája a múlt év végén át is adta a kész munkát, újabb bizonyítékát adva szaktudásá­nak. A tervező 4s a gyár kol­lektívája volt. Az ülések a Ganz-MÁVAG exportszerel­vényein alkalmazott tervek alapján készültek. Gycpessy Ferenc főmérnök külön elis­meréssel szólt Peták Tibor főkonstruktőr, Döbör János villamostervezö, és Egri János belsőberendezés-tervező mun­kájáról. Szakmai körökben máris elismeréssel beszélnek az el­ső. dunakeszi kornfortkocsiról. K. T. I. A vadgazdaságokban az első hóesés után megkezdődött az apró- és nagyvadak etetése. A vadászok és vadőrök járják az erdőt, figyelik az állományt. Szénát és szálastakarmányt hordanak ki az állatok szá­mára. GsdirÜD és Visegrád a programban Újjászülető ódon kastélyok Az Országos Műemléki ^ Felügyelőségen elkészült a gyorsmérleg a korábban ^ rosszul hasznosított és ve­szélyeztetett műemlék kas- ? tályok és középületek meg- ^ mentését segítő, 1985. évi á munkálatokról. A múlt évben fejezték be számos műemlék helyreállítá­sát, de egyúttal újabb 18 ré­gi kastély és védett középü­let megmentését kezdték el. így csaknem minden megyé­ben és a fővárosban is to­vább bővült a kastélyprog­ram. A tervek szerint az idén indul az a program, amely a műemléki értékük és nagyságúik szerint is rend­kívül jelentős öt kastély, valamint hét vár, illetve t>á- rosfal megmentését célozza. Az idén mintegy 100 mil­lió forintot költenek ezek­re a célokra. A program sze­rint többek között Gödöllőn, a Grassalkovich-kastély, a visegrádi vár és a budai vár­falak védelmét segíti a köz­ponti támogatás. Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer Egyeztetés Komáromban Nyugdíjban, de nem nyugalomban gy dolgos élet pihenője pártbizottság fegyelmi bizott­ságának elnökeként. Egy tartalmas, munkában, eredményekben gazdag élet­útját ismert el az Elnöki Ta­nács kitüntetése is. Az Ápri­lis 4. Érdemrendet Ealogh László nyújtotta át Lányi Pál­nak. A Bős—Nagymaros vízlép­cső építésének Komárom me­gyei feladatait egyeztette teg­nap Komáromban az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat a nagyszabású munkában érde­kelt Komárom megyei üze­mek, vállalatok, tanácsok és termelőszövetkezetek képvise­lőivel. A megbeszélésen is­mertették, hogy a vízlépcső- rendszer duzzasztásának ha­tására a komáromi Duna- szakaszon is számolni kell a folyam vízszintjének emelke­Bensőséges ünnepségen bú­csúztatták tegnap délelőtt a megyeházán Lányi Pált, a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nyu­galomba vonuló igazgatóját. Jelen volt az eseményen Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára is. Balogh László, a megyei ta­nács elnöke ^ köszöntötte ^ háját. Fontos tisztséget tölt be Az április 4. Érdemrendet Ba!o-h Lászltf: (Jobbról) adta át Lányi Pál- a továbbiakban IS a megyei nak. A képen jobbra elöl Krasznai Lajos désével. Ezért az egész tér­ségben árvízvédelmi műveket építenek. A nagyszabású munkálatok nyomán a jelenleginél sok szempontból kedvezőbb hely­zetet teremtenek Komárom megye Duna menti települé­sein. Üdülésre alkalmas új te­rületeket nyernek például Al- másneszmély, Esztergom, Pi­lismarót és Dömös térségében. Javul az ivóvízellátás, a me­zőgazdasági üzemek egész so­ra rendezkedhet be öntözésre, megszűnnek a fakadó vizek, amelyek az eddigi árvizek idején sok gondot okoztak. Közéletbi Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására a Szov­jetunióba utazott. Kíséretében van Kovács Jenő, a KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának helyettes, vezetője és Thürner Gyula, a KB kül­ügyi osztályának munkatársa. Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnöké­nek vezetésével küldöttség uta­zott a Vietnami Szocialista Köztársaságba, a KGST terve­zési együttműködési bizottsá­gának 37. ülésére.

Next

/
Thumbnails
Contents